A PÉNZÜGYI MODELL-VIZSGÁLATOK ELSŐ EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA

1. A PÉNZÜGYI MODELL-VIZSGÁLATOK ELSŐ EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Gazsó István Dr. Kovács Róbert Helyi Obszervatórium

2. Miről lesz szó? • Modellezés kiinduló kérdései • Megvalósítás, problémák • Első eredmények

3. 1. RÉSZ:A modellekkel kapcsolatos alapkérdések

4. A feladat • Feladat-ellátási, finanszírozási modellek készítése • az országos, teljes körű, településsoros adatbázisokon • feladat-ellátási és finanszírozási, illetve tervezési és mérési modellek • fajlagos költségek meghatározásával: az elmúlt évek tényleges hazai kiadási adatain benchmarkok • kivetíthetőek a jövőre, összevethetőek a költségalapú, az előírások alapján számítható értékekkel. • A szolgáltatások jövőbeli költségeinek sokkal pontosabb meghatározása várható. • Az output: A közszolgáltatás-csoportonkénti finanszírozási konstrukciókat, költségmérési és tervezési módszertanokat összefoglaló módszertani tanulmány

5. Elkészített modellek • Hatékonyság-vizsgálat intézményi szinten; • Feladat-szintű hatékonyság-vizsgálat • Időbeli változások mérését szolgáló modell; valamint • Támogatások hatékonyságának modellezése

6. Technikai kérdések • A fenti modellek fajlagos értékek alapján kiemelt indikátorok szerint hasonlítják össze az egyes települési / önkormányzati csoportok esetében. • ADATOK • KSH TSTAR 2011 • MÁK önkormányzati pénzügyi űrlapok 2011-2012 • intézményi és feladatsoros • Kiegészítő információk • KSH Helységnévtárából (2011-13)

7. A megvalósítás során tapasztalt problémák • Rossz minőségű tisztítatlan adatok – MÁR KORÁBBAN IS • Rossz, alkalmatlan azonosító rendszer – KORÁBBAN IS • Beazonosíthatatlan fenntartó, tulajdonos önkormányzat – • EDDIG SOHA • Egyéb gondok • Az önkormányzaton belül nem szűrhetőek a belső utalások – HALMOZÓDÁS, BRUTTÓ ADATOK • Intézmények nem, vagy csak nagy erőfeszítések után tipizálhatóak – ROSSZ, ALKALMATLAN AZONOSÍTÓK

8. 2. RÉSZ:ELSŐ EREDMÉNYEK

9. Hatékonyság-vizsgálat • A méret és a népsűrűség „rivalizáló” hatása… • …tompítja, elfedi a méretgazdaságossági hatást: • A feladatok fokozatos „belépése” a méret növekedésével • a nagyobb és gazdagabb önkormányzatok jobb minőségben (nagyobb kapacitások, jobb technológia), • magasabb egy alkalmazottra jutó bérek mellett képesek szolgáltatni

10. Feladatszintű-vizsgálat • Az önkormányzati feladatok a 2012-13-ig hatályos önkormányzati rendszerben háromnegyed részben megjelennek 2000 mérethatárnál. • A települések közel összessége ellát, vagy finanszíroz szociális feladatokat, gazdasági tevékenységeket, kommunális szolgáltatásokat, egészségügyi kiadásokat, illetve kulturális feladatokat. • Kevés az a település lát el: egyéb vállalkozási tevékenységet, ahogy bölcsődei feladatokat, illetve sportigazgatási és versenysporttal kapcsolatos teendőket. Szabadidő és tömegsport kiadás (leginkább 80 ezer lakos felett).

11. Támogatások modellezése • 3-4 paraméterrel kb. 12%-os pontossággal sikerült szimulálni az egyes településekre 150-200 vagy még ennél is nagyobb számú jogcím alapján juttatott forrásokat • Egy ilyen kevesebb paraméterből álló támogatási rendszer értelemszerűen • egyszerűbb, • átláthatóbb, • olcsóbb lenne. • az önkormányzatok jobban • igazodnak a hatékonyság szempontokhoz, esetleges • megtakarításaikat pótlólagos, önkéntesen vállalt feladatokra csoportosítják át

12. HATÉKONYSÁGI MUTATÓK EGY TELEPÜLÉSRE VETÍTETT ÉRTÉKEI

13. FAJLAGOS, EGY LAKOSRA VETÍTETT HATÉKONYSÁGI MUTATÓK

14. HATÁSOK SZÁMSZERŰSÍTÉSE

15. SZEMÉLYI ÉS DOLOGI KIADÁSOK NÉPESSÉGSZÁM KATEGÓRÁK SZERINT

16. FAJLAGOS KIADÁSOK KÉT ÉVBEN NÉPSŰRŰSÉG KATEGÓRÁK SZERINT

17. RÉGIÓK SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK A HATÉKONYSÁGI MUTATÓK ÉRTÉKEIBEN

18. SZAKFELADATCSOPORTOK SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK A HATÉKONYSÁGI MUTATÓK ÉRTÉKEIBEN

19. SZAKFELADATOK ELŐFORDULÁSA EGYES NÉPESSÉG KATEGÓRIÁKBAN

20. TÁMOGATÁSOK HATÁSÁNAK MODELLEZÉSE

21. 3. RÉSZ:JAVASLATOK

22. DIFFERENCIÁLT PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER • Egy több elemű pénzügy információs rendszer kialakítása • Egy minimális adatigényű, célzott(pl. egyenleg, eladósodottság stb.) adattartalommal működtetett, havonta, negyedévként frissített. • Egy költségvetési ciklushoz, illetve a költségvetés félidőhöz kötődő a fentinél bővebb, a maihoz képest korlátozottabb, és célzottabb adatszolgáltatás

23. MINŐSÉGI, ELLENŐRZÖTT ADATOK • Olyan differenciált rendszerre van tehát szükség, amelyben elkülönülnek • az álladó elemek (például a könyvvitelei mérleg, és költségvetési űrlapok – 01-es, 80-as), azoktól az űrlapoktól, amelyek közvetlenebbül függnek az adott évi támogatási rendtől (változó elemek) • … amely biztosítja • üzemgazdaságossági kontrolling, elemzések esélyét: a működés és fejlesztés bevételei-kiadásai, egyenlege, a helyi, központi költségvetésből származó források világos elkülönítése, más szempontok ezek alá rendelésével. • A kitöltési minőségét: legalább a legfontosabb azonosítók egy legördülő listából, kitöltés ellenőrző rutinok • az önkormányzati, települési szintű adatok hozzáférhetőségét a nyilvánosság és a kutatók számára.

24. HATÉKONY KONTROLLING, ELLENŐRZÉSI ESZKÖZÖK • A beazonosíthatóságot „segítő” eszközök fenntartói-tulajdonosi, területi, ágazati-feladati, illetve intézményi kódok teljes revíziója szükséges. • a KSH sztenderdeken alapuló, hierarchikus kódok • amelyek szükség szerint mutatják például: • egy intézmény fenntartója / tulajdonosa jellegét, • az ellátott feladat besorolását, • az intézmény esetleges típusát, • elhelyezkedését stb. • a fenntartó és az intézmény elhelyezkedésének elkülönült megjelölése ötjegyű KSH kódokkal.

25. Köszönöm a figyelmet! Dr. Kovács Róbert Helyi Obszervatórium (LRMI np. Kft.) Robert.kovacs@localmonotoring.eu Labanc u. 53/B „A” ép. 203. Budapest H-1021 Pf581 H-1539 T/F: + 36 (1) 631-4538 M: +36 (30) 450-9511 web: www.localmonitoring.eu