A fejezet céljai: „Általános rész”

1. Erdős Csaba – Gellérné Lukács Éva – Lukács LauraA magyar munkavállalók integrációja Svédországban, Finnországban, Dániában és NorvégiábanBudapest, 2009. június 5.

2. A fejezet céljai: • „Általános rész” • Az integráció fogalmának, tartalmának, hatókörének meghatározása • A közösségi munkavállalók jogainak bemutatása • Az integráció szociális dimenzióinak megvilágítása • „Különös rész” • Integráció megvalósulása a célországokban • EU-s források alapján • Kérdőíves kutatás alapján

3. Az integráció fogalmának, tartalmának, hatókörének meghatározása Gazdasági egyensúly(általános cél) ↑ Migráció(eszköz – előnyök) ↑ Integráció(bevándorlás pozitív hatásainak feltétele) Az integráció célja: a bevándorlók képessé váljanak a független létezésre és önfenntartásra, ugyanakkor aktívan kivegyék a részüket az élet valamennyi területén adódó lehetőségből kulturális önazonosságuk megőrzése mellett

4. Az integrációt akadályozó tényezők Megfelelő nyelvtudás hiánya Iskolázottsági hiányosságok Vizsgák és diplomák elismerése Munkanélküliség A bevándorló fogadtatása Az integrációs politika fő hangsúlyai Oktatás és nyelvtudás elősegítése. Munkaerő-piaci integráció. Megfelelő lakhatás biztosítása. Egészségügyi és szociális ellátásokhoz való hozzáférés. A sokféleség és a különbözőség tisztelete, közös tevékenységek, az egyenlő bánásmód elérése felé haladás. „holisztikus integrációs politika”

5. A közösségi munkavállalók jogai Az EKSz. 39. Cikke: (1) A Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását. (2) A munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében. […] • Az EKSz. 12. Cikkének konkretizálása • Vertikális és horizontális közvetlen hatály

6. A közösségi munkavállalók jogai – szociális dimenzió A 1612/68/EGK rendelet 7. Cikke (2) [A közösségi munkavállaló] a hazai munkavállalókkal azonos szociális- és adókedvezményeket élvez. • „a szociális előny koncepciója minden olyan előnyre vonatkozik, amelyet a nemzeti munkavállalók státusukkal összefüggésben kaphatnak meg, vagy azáltal a tény által válnak rá jogosulttá, hogy a tagállam területén élnek” (Meints-eset) • „a szociális- és adókedvezmények körét úgy kell meghatározni, hogy az minden kedvezményt magába foglaljon, ne csak azokat, amelyek a munkaviszonnyal vannak összefüggésben” (Fiorini-eset) • Szakképzéshez hozzáférés, szakszervezeti jogok, lakáshoz jutás • Közvetlen hatály

7. Integráció Dániában, Finnországban és Svédországban • EU-s források: Norvégia „kimarad” • Bizottság szakértői hálózata - 2007 • Jelentés a munkaerő szabad áramlásáról • Egyenlő bánásmód • Munkafeltételek • Szociális kedvezmények • Adókedvezmények • Nemzetei jelentés a szociális védelmi és beágyazódási stratégiáról • Status quo • Célok • Cselekvések • Összehasonlító módszer (előnyök-nehézségek)

8. Jelentés a munkaerő szabad áramlásáról

9. Nemzeti jelentés a szociális védelmi és beágyazódási stratégiáról

10. Integráció sikeressége a kérdőíves felmérés alapján a magyar munkavállalók körében

11. Integráció sikeressége a kérdőíves felmérés alapján a magyar munkavállalók körében

12. Integráció sikeressége a kérdőíves felmérés alapján a magyar munkavállalók körében

13. Integráció sikeressége a kérdőíves felmérés alapján a magyar munkavállalók körében

14. Záró gondolatok sikeres az északi országok integrációs politikája, hiszen: • kielégíti a közösségi szabályozás követelményeit, • teljesíti, sőt néhány ponton túl is teljesíti az uniós programok kívánalmait, • a migránsok alapvetően jól érzik magukat, tehát • megfelel az integráció általános értelemben vett céljának (a bevándorlók képessé váljanak a független létezésre és önfenntartásra, ugyanakkor aktívan kivegyék a részüket az élet valamennyi területén adódó lehetőségből kulturális önazonosságuk megőrzése mellett)