1 / 45

Be vált gyakorlatok Hollandiában A közigazgatási kommunikáció tervezése és megvalósítása

Be vált gyakorlatok Hollandiában A közigazgatási kommunikáció tervezése és megvalósítása. November 28 . péntek. Pieter Borsboom (1967). Okleveles közgazdász 16 év kommunikációs gyakorlat Ebből 7,5 évig kommunikációs szervezet vezetője Szakemberek képzése (SRM)

halla-sykes
Download Presentation

Be vált gyakorlatok Hollandiában A közigazgatási kommunikáció tervezése és megvalósítása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Bevált gyakorlatok Hollandiában A közigazgatási kommunikáció tervezése és megvalósítása November 28. péntek

  2. Pieter Borsboom (1967) • Okleveles közgazdász • 16 év kommunikációs gyakorlat • Ebből 7,5 évig kommunikációs szervezet vezetője • Szakemberek képzése (SRM) • 2005 óta független tanácsadó vezetők kommunikációja terén

  3. Ügyfelek

  4. A mai program 09.30 A közigazgatási kommunikáció tervezése: áttekintés 10.30 Kávészünet 11.00 Elemezzünk! Mit jelent a kommunikációs kihívás? 12.30 Ebéd 13.30 Arjan Hoeffnagel, Adó – és Vámhivatal 15.00 Csoportmunka: Mit jelent a kommunikációs kihívás? 16.00 Plenáris beszámolók és vita 17.00 Záró megjegyzések, kérdések 17.30 Az 1. nap vége

  5. A holnapi program 09.00 Kommunikációs stratégia kialakítása a nyilvánosság felé 10.30 Kávészünet 11.00 Koos Tamis, Közlekedési, Közmunkaügyi és Vízügyi Minisztérium 12.30 Ebéd 13.30 Csoportmunka: Mi a kommunikációs stratégia? 14.30 Plenáris beszámolók és vita 15.15 Teaszünet 15.30 Valósítsuk meg: hajtsuk végre, ellenőrizzük, és igazítsuk ki 17.00 Záró megjegyzések és kérdések 17.30 A 2. nap vége

  6. Áttekintés A közigazgatási kommunikáció tervezése és megvalósítása

  7. A kormányzat számos politikai eszközzel rendelkezik • Törvények: jogszabályok, rendeletek • Rendvédelem: pénzbírságok, egyéb büntetési formák • Pénzügyi intézkedések: adók, jövedéki adók, dotációk, ellátások • Teljesítménnyel kapcsolatos intézkedések: (többlet) humán erőforrások • .. És kommunikáció

  8. Számos ok • A közvélemény tájékoztatása a készülő új jogszabályokról • Az emberek legyenek tisztában • Jogaikkal és kötelességeikkel • Bizonyos témákkal • Az emberek magatartásának befolyásolása • A kormányzatról alkotott kép javítása

  9. Még több ok • A témák közvélemény elé tárása • Az érintettek beszéljék meg, és működjenek együtt (a híres holland „Poldermodel”) • Az emberek politikával kapcsolatos véleményének befolyásolása

  10. A politikacsináló • „A témám sorsdöntő fontosságú, mindenkit érint.” • „Ezért mindenkinek mindent tudnia kell róla a legapróbb részletekig...” • „...és mindenkinek tudnia kell, miért van úgy, ahogy van.”

  11. A közvélemény Mi van benne számomra? • „Fontos/érdekes ez?” • „Mit mondanak nekem?” • „Milyen következményekkel jár számomra?” • „Előnyöm származik belőle?” • „Megéri számomra az időt és a pénzt?”

  12. A kommunikációs szakember • „Kik számára fontos és érdekes ez?” • „Mit gondolnak róla?” • „Milyen az általános kép?” • „Hogyan áll ez összefüggésben...?” • „Van a kommunikációra költségvetés?”

  13. A kommunikációnak két dolgot kell elérnie • A külső világot be kell hoznia a belső világba[és fordítva] • A [puszta]információnak jelentést kell adnia • (Roelf Middel)

  14. Politika Szociális kérdés Kommunikáció Érintettek Négy egymással összefüggő kulcsfontosságú koncepció

  15. Ez az (új) politika mit jelent? • Kinek mit kell tudnia róla? • Kinek és hogyan kell értelmeznie? • Kinek kell cselekednie?

  16. Stratégiai választási lehetőségek • A téma elhelyezése (megnevezés) • Kulcsfontosságú üzenetek (ígéret, bizonyíték, hangnem) • Ki a kommunikáció küldője? • A célcsoport szegmentációja • A forrásokkal kapcsolatos stratégia (média, tevékenységek) • Kommunikációs stratégia tervezése időbeosztás szerint

  17. Elemezzük • Legyen világos, miről van szó • Ellenőrizzük az odavágó környezetet és viszonyokat • Teremtsük meg a kommunikáció szerepét

  18. Alakítsuk ki a stratégiát • Alakítsuk ki a kulcsfontosságú üzenetet • Döntsük el, melyek a célcsoportok • Válasszuk ki a tevékenységeket, a médiát, az eszközöket

  19. Végezzük el a munkát • Készítsünk időbeosztást • Minden tevékenységhez rendeljünk költségeket • Szervezzük meg, hogy ki mit csinál • Végrehajtás/megvalósítás • Kreativitás • Termelés • A média alkalmazása

  20. Ellenőrzés és kiigazítás • Mérés (előtte és utána) • Értékelés (minőségi és mennyiségi) • A stratégia és a tevékenységek kiigazítása

  21. Eset: A „WAO”„WIA” lesz • A fogyatékkal élők ellátásáról szóló új törvény • Minden szociális partnert érint • 2003-ban lépett életbe • A Szociális és Foglalkoztatási Ügyek Minisztériuma alakította ki • Szervezet: A Tappan Communicatie együttműködésben a TMP Worldwide-dal

  22. Elemezzük! Mit jelent a kommunikációs kihívás?

  23. Elemezzük - kérdések • Mi a szociális kérdés? • Mi a javasolt politika? • Kik az érintettek? • Mi a kommunikáció potenciális szerepe?

  24. Ezt a kommunikáció saját erejénél fogva „megoldhatja”?

  25. Elemezzük a kérdést • Mi a kérdés? • Mik a történelmi előzmények? • Mik a kérdést érintő tények? • Mit tudunk a kérdésről? • Mik a kapcsolódó kérdések? • Mik a kommunikációs előzmények?

  26. A 2. Balkenende kormány „A foglalkoztatottak aránya növelhető azzal, ha foglalkoztatottság biztosításával csökkentjük azoknak a számát, akik betegség vagy fogyaték miatt nem képesek munkát végezni, és ha arra ösztönözzük a munkanélküli segélyért folyamodókat, hogy találjanak maguknak munkát... Ezt meg kell tennünk annak érdekében, hogy Hollandiában fenn tudjunk tartani olyan alapvető szociális ellátó rendszert, amely megfelel a modern követelményeknek.” Politikai nyilatkozat, 2003. június 11.

  27. A jelenlegi „WAO” (1967) • A fogyatékkal élők ellátásáról szóló törvény • A fizetett munkavállalók számára készült • Ha valaki (részlegesen) munkaképtelené válik • Állami ellátásban részesülhet • Az ellátás összege és időtartama nem korlátozott

  28. A jelenlegi ”WAO”, 2. • Nem ösztönöz munkavállalásra • Olcsón meg lehet szabadulni a munkavállalóktól • A WAO népesség egyre nő • És egyre drágábbá válik • „WAO” = „reménytelen eset, soha többé nem fog munkába állni”

  29. „WIA” lesz belőle (2006) • „WIA”: alacsony szintű munka és jövedelem, munkaképesség szerint • 2005-ben a parlament mindkét háza elfogadta • 2006. januárjától van hatályban • A WIA-t az UWW, a társadalombiztosítási szervezet hajtja végre

  30. „El a kezekkel a WAO-tól!” • Számos kormány próbálkozott a WAO átalakításával, az eredmény minden esetben zajos tiltakozás lett • Ezért a javaslatokat visszavonták

  31. Elemezzük a politikát • Mi a lényege a kormány által javasolt megoldásnak? • Mit tartalmaz? Új, vagy kiigazított politikai tervet, új programot, vagy jogszabályt? • Milyen eszközök kerültek felhasználásra? • A javasolt megoldásnak mi a végső célja? • Jó, vagy rossz a hír? Kinek milyen?

  32. Az új „WIA” törvény • Számszerű csökkentés, a növekedés korlátozása • A megelőző tevékenységek javítása • A munkához történő visszatérés ösztönzése • Mindenkinek, aki (részleges) munkaképességgel rendelkezik, dolgoznia kell (részlegesen) • A 100%-osan munkaképtelenek kapnak ellátást

  33. Továbbá • A munkaadók a munkavállalók munkaképtelenné válása után két éven át fizetést kötelesek biztosítani. • Azok a munkaképtelen munkavállalók akik (részmunkaidőben) dolgoznak, külön juttatásokban részesülnek. • A munkaadók és a munkavállalók közös felelőssége a megelőzés és a munkába történő visszaintegrálás

  34. Elemezzük a szereplőket

  35. A szereplők fajtái • Befolyásolók • Döntéshozók • Beszállítók • Felhasználók • Megvalósítók

  36. Ide tartozó külső szereplők • Munkavállalók (15-65 évesek) • Munkaadók (állami és magán) • A jelenlegi WAO népesség • UWV, biztosítók és a munkába történő visszaintegrálást képviselő szervezetek • Munkavállalói szervezetek • Munkaadói szervezetek

  37. Ne tekintsünk el a belső szereplőktől • Szükségünk lehet rájuk a kommunikációs terv különböző szakaszai során • Nagyköveti szerepet vihetnek • Felkarolhatják üzenetünket

  38. Ide tartozó belső szereplők • A Szociális és Foglalkoztatási Ügyek minisztériumában dolgozó köztisztviselők (a szakmapolitikai, a sajtó- és a tájékoztató részleg munkatársai) • Az Egészségügyi, Jóléti és Sportminisztériumban dolgozó köztisztviselők (a szakmapolitikai, a sajtó- és a tájékoztató részleg munkatársai)

  39. Elemezzük a kommunikációs elemeket • Mekkora az ismerethiány? • Mekkora hiány mutatkozik a hozzáállás terén? • Mekkora hiány mutatkozik a magatartás terén? • Beazonosíthatók a célcsoportok? • „Tiszta lappal” indulunk, vagy léteznek idetartozó elemek, melyeket figyelembe vehetünk?

  40. Használjuk a SWOT elemzést

  41. A kommunikációval kapcsolatos következtetések • Mi a kommunikáció jelenlegi feladata?

  42. A kommunikációval kapcsolatos következtetések • Bonyolult üzenet súlyos következményekkel • Az üzenet nem teljesen új, de keményebb/szigorúbb • Sokféle és nagy célcsoportok • Nagyméretű célok viszonylag kis (média)költségvetéssel

  43. Eset Arjan Hoeffnagel Pénzügyminisztérium Adó- és Vámhivatal

  44. Csoportfeladat Mi a kommunikációs kihívás?

  45. Feladat • Megalakulnak a csoportok • Olvassák el a kiadott anyagot, és csoporton belül beszéljék meg • Készítsenek rövid beszámolót (10 percben), melynek során választ adnak az anyagban feltett kérdésekre • Válaszaikat indokolják is meg

More Related