1 / 58

GAZDASÁGI ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ALAPISMERETEK.

gella
Download Presentation

GAZDASÁGI ALAPISMERETEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. GAZDASÁGI ALAPISMERETEK

  2. „Egész életünkben – a bölcsőtől a sírig, s még azon túl is – a közgazdaságtan könyörtelen igazságaiba ütközünk. Mint szavazóknak, olyan ügyekben – az infláció, a munkanélküliség vagy a protekcionizmus kérdésében – kell döntenünk, amelyeket egyszerűen meg sem érthetünk, amíg el nem sajátítottuk e tárgy alapelemeit” (Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus)

  3. A jelenbeli és jövőbeli fogyasztás nagyságára, arányaira, valamint az ezek előállításához szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló (alternatív módon felhasználható) termelési tényezők alkalmazására vonatkozó döntésekkel, azok társadalmi-gazdasági következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. Közgazdaságtan (Economics)

  4. Elméleti közgazdaságtudományok • Mikroökonómia • Makroökonómia • Nemzetközi gazdaságtan • Összehasonlító gazdaságtan Alkalmazott közgazdaságtudományok • Vállalatgazdaságtan • Marketing • Pénzügy, számvitel stb… A közgazdaságtan tudományágai

  5. Szükséglet (need): hiányérzet, amely cselekvésre késztet önmaga megszüntetése érdekében. A szűkösség (scarcity) problémája A rendelkezésre álló erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre (nem elegendőek valamennyi szükséglet kielégítésére)  a társadalomnak gazdálkodnia kell, törekedve az erőforrások minél hatékonyabb allokációjára. MIT? KINEK? HOGYAN? A közgazdaságtan alapkérdései

  6. A PIACI MECHANIZMUS

  7. Piac (market): • az a mechanizmus, amelyben az eladók (sellers) és a vevők (buyers), érdekeiket és motívumaikat követve, kapcsolatba lépnek egymással, hogy realizálják eladási és vételi szándékaikat • a keresletet (demand) és a kínálatot (supply) összehozó intézmény Reálfolyamatok (R): fogyasztási cikkek és szolgáltatások áramlása Monetáris folyamatok (M): pénzáramlás

  8. Kereslet (R) Termékek és szolgáltatások piacai (Output markets) Kínálat (R) Fogyasztási kiadások (M) Árbevétel (M) HÁZTARTÁSOK (Households) VÁLLALKOZÁSOK (Enterprises) Tényező-jövedelem (M) Tényező-költség (M) Termelési tényezők piacai (Input markets) A piacrendszer sémája Kínálat (R) Kereslet (R)

  9. Egyéni kereslet (individual demand), d: Az az árumennyiség, amelyet egy adott fogyasztó (háztartás), adott áru piacán az érvényes ár és egyéb feltételek mellett, adott időpontban (vagy időszakban) képes és hajlandó megvásárolni. Fizetőképes szükséglet. Reálnagyság = természetes mértékegységben határozható meg. Egyéni – piaci – aggregátkereslet

  10. Piaci kereslet (market demand), D: Az összes fogyasztó fizetőképes szükséglete egy adott áru iránt. Reálnagyság Aggregát kereslet (aggregate demand), AD: Egy adott gazdaságban, adott időszakban a gazdasági szereplők összessége által megvásárolni kívánt összes áru (és szolgáltatás) mennyisége A gyakorlatban nem reál-, hanem pénzben kifejezett nagyságként határozható meg.

  11. Keresleti függvény (demand function): valamely áru iránti (piaci) kereslet és az azt befolyásoló tényezők (árak, jövedelem, ízlésvilág stb.) közötti kapcsolatot írja le. Kínálati függvény (supply function): Keresleti görbe (demand curve): azt mutatja, hogy miként alakul a kereslet a termék árának változása esetén, miközben minden egyéb tényező változatlan (ceteris paribus). Kínálati görbe (supply curve) Egy áru piaca

  12. p S Egyensúlyi / piactisztító ár (Equilibrium / market clearing price) p1 D’ pE D Marshall-kereszt 0 QE Q Egyensúlyi / piactisztító mennyiség (Equilibrium / market clearing quantity)

  13. A VÁLLALATI ÁRKÉPZÉS ÉS KÖLTSÉG-GAZDÁLKODÁS ALAPJAI

  14. Feltevések: a vállalat (vállalkozás) magántulajdonban van; a tulajdonosi és az irányító funkció nem válik szét. Valójában: tulajdonos(ok) és „menedzserek” („megbízó-ügynök” probléma) A vállalat elsődleges célja a profitmaximalizálás (max)  = TR – TC TR: összbevétel (total revenue) TC: összköltség (total cost) (a háztartások elsődleges célja: hasznosság- maximalizálás) A vállalat célrendszere

  15. A vállalati célrendszer egyéb elemei (végső soron a hosszú távú profitmaximalizálás „deriváltjai”): • túlélés, fennmaradás • likviditás=fizetőképesség (liquidity) fenntartása • piaci részesedés (market share) fenntartása, növelése • fejlesztés • jó hírnév (goodwill) fenntartása, növelése Profitmaximalizálás: árbevétel-maximalizálás és/vagy költség-minimalizálás

  16. Pi: i-edik termék egységára Qi: i-edik termékből értékesített mennyiség • A termék iránti keresletet befolyásoló tényezők: • A termék ára • A fogyasztók (háztartások) jövedelme • A termék helyettesíthetősége • Ízlés • Reklám • Egyéb tényezők Az árbevételt meghatározó tényezők

  17. Kereslet (saját-)árrugalmassága(price elasticity of demand, p): megmutatja, hogy hány százalékkal változik a kereslet az adott termék árának 1 százalékos változása (ceteris paribus) esetén • Tipikusan negatív előjelű • Adott ártartományban (vagy a keresleti görbe adott pontjában) határozható meg • Főbb befolyásoló tényezői: • A termék helyettesíthetősége • A helyettesítő termékek ára • A fogyasztók reakcióideje • A termék árának nagysága a fogyasztók jövedelméhez képest

  18. Kereslet kereszt-árrugalmassága(cross elasticity of demand): megmutatja, hogy hány százalékkal változik egy adott termék iránti kereslet egy másik termék árának 1 százalékos változása (ceteris paribus) esetén • Kiegészítő javak esetén: negatív előjelű • Helyettesítő javak esetén: pozitív előjelű • Független (egymás haszonhatását nem befolyásoló) javak esetén: 0

  19. Kereslet jövedelem-rugalmassága(income elasticity of demand, I): megmutatja, hogy hány százalékkal változik a kereslet a fogyasztó(k) jövedelmének 1 százalékos változása (ceteris paribus) esetén. • Adott jövedelem-tartományban (vagy az Engel-görbe adott pontjában) határozható meg Engel-görbe(Engel-curve): egy adott áru keresletét mutatja a fogyasztó(k) jövedelmének függvényében (ceteris paribus) • Normál javakesetén: pozitív előjelű • Inferior (alacsonyabb rendű) javakesetén: negatív előjelű

  20. Árelfogadó pozíció (price taker position): a vállalat jelentéktelen súlyt képvisel a piac kínálati oldalán, ezért a piaci árat nem képes befolyásolni, az számára adottságot jelent Áralakító pozíció (price maker position): a vállalat jelentős súlyt képvisel a piac kínálati oldalán (magas a piaci részesedése vagy monopol-helyzetben van), ezért a piaci árat képes befolyásolni/meghatározni, az számára cselekvési paramétert jelent

  21. Dömpingár (dumping price): • „Áralapú” megközelítés: a (világ)piaci árnál jóval alacsonyabb értékesítési ár • „Költségalapú” megközelítés: az előállítás termékegységre jutó költségénél (átlagköltségnél) alacsonyabb értékesítési ár Célja: a piaci részesedés növelése; versenytársak kiszorítása a piacról

  22. Költség (cost, C): Számviteli értelemben: a gazdálkodó tevékenység során, az üzleti teljesítmény előállítása céljából történő tényező-felhasználások, elszámolások pénzben kifejezett összege Tágabb értelemben: adott tranzakció megvalósítása érdekében hozott anyagi és nem-anyagi áldozatok összessége A gazdálkodás költségei

  23. A döntési lehetőségek szempontjából • Elsüllyedt költségek (sunk costs): azok a ráfordítások, amelyek az adott döntés pillanatában már nem befolyásolhatók (például kifizetett bérleti díj) • Alternatív költségek (opportunity costs): mindazon várható ráfordítások összessége, amelyek azáltal merülnek fel, hogy a döntéshozó az adott lehetőség választásával erőforrásokat von el más felhasználási területektől A költségek csoportosítása

  24. 2. A tényezők lekötésének időtartama szerint • Tartós tőkebefektetések: a tevékenység indulásakor általában egyszerre, nagy összegben merülnek fel, és csak lassan térülnek meg. A gépekre, berendezésekre kiadott összeg azonban nem költség, hanem tőkebefektetés! Költségnek az időarányosan elszámolt értékcsökkenés(amortization)számít (de nem jelent pénzkiadást). • Folyó költségek: a termelés során folyamatosan felmerülő költségek, amelyek rövid időn belül (általában) meg is térülnek.

  25. 3. A bizonylati elv alapján • Explicit költségek: adott időszakban számlákon, pénzügyi átutalásokban, kimutatásokon („kifejezett formában”) megjelenő költségek • Implicit költségek • Elszámolható: amortizáció • Nem elszámolható = normál profit: „bárki által” elérhető tiszta jövedelem, a vállalkozás erőforrásainak feláldozott hozama (implicit bér, implicit kamat)

  26. Számviteli költség(accounting cost) = Explicit költségek + Amortizáció Gazdasági költség= Számviteli költség + Normál profit Számviteli profit = Árbevétel – Számviteli költség Gazdasági profit= Árbevétel – Gazdasági költség

  27. 4. Költségnemek szerint Az eszköz- és tényező-felhasználás megjelenési formája alapján Pl. anyagköltség, bérköltség stb. 5. Felmerülés helye (költséghely) szerint • Üzemi költségek • Központi irányítási (vállalati általános) költségek 6. Elszámolhatóság szerint • Közvetlen költségek: előre vagy utólagosan meghatározható, hogy melyik terméket (költségviselőt), és milyen mértékben terhelik • Közvetett költségek

  28. 7. A termelési volumen változására való reagálás szempontjából • Fix költségek (fixed costs, FC): nem reagálnak a termelési volumen változására, állandó költségek. Csak rövid távon értelmezhetők! • Változó költségek(variable costs, VC): • proporcionális költségek: a termelési volumen változásával megegyező ütemben változnak • degresszív költségek: a termelési volumen változásánál kisebb ütemben változnak • progresszív költségek: a termelési volumen változásánál nagyobb ütemben változnak

  29. A MAKROGAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE

  30. A nemzetközi összehasonlítások alapja: Nemzeti Számlák Rendszere (System of National Accounts, SNA) → SNA-mutatók Kiindulópont: Bruttó kibocsátás (Gross Output), GO: Egy országban, adott időszak alatt előállított termékek és szolgáltatások összértéke Meghatározása: • az összes termelő- és szolgáltató szervezet összes értékesítése és készletváltozása piaci (fogyasztói) árakon vagy tényezőköltségen számolva; • nem piaci szolgáltatások (pl. közoktatás, honvédelem stb.) esetén a ráfordítások összege

  31. A bruttó kibocsátás nem alkalmas a tényleges teljesítmény mérésére, mert „halmozódásokat” tartalmaz (egyes értékeket többszörösen számít fel) Folyó termelő felhasználás: valamely tevékenység során felhasznált, ugyanakkor korábban megtermelt javak értéke (pl. kenyérgyártás – liszt; autógyártás – alkatrészek) A térbeli halmozódás kiszűrése: Bruttó kibocsátás – folyó termelő felhasználás = Bruttó hozzáadott érték(Gross Value Added, GVA)

  32. Amortizáció (amortization): valamely tevékenység során igénybevett fizikai tőkejavak (gépek, berendezések, épületek stb.) adott időszakra elszámolt értékcsökkenése Az időbeli halmozódás kiszűrése: Bruttó mutatók – amortizáció = nettó mutatók

  33. SNA-mutatók

  34. Bruttó hazai termék (Gross Domestic Product), GDP Egy országban, adott időszak alatt előállított, és végső felhasználásra kerülőtermékek és szol-gáltatások összértéke (összes hozzáadott érték) Az adott országban, adott időszak alatt realizált összes elsődleges (bruttó) jövedelem (bér, kamat, profit, járadék) + amortizáció A GDP nem azonos az ország állampolgárainak jövedelmével!

  35. Bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income), GNI Egy ország állampolgáraiáltal, adott időszakban realizált összes elsődleges (bruttó) jövedelem és az amortizáció összege (Korábban: bruttó nemzeti termék – Gross National Product, GNP) Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (Gross National Disposable Income), GNDI

  36. GDP – amortizáció NDP elsődleges jövedelmek nemzetközi egyenlege + NNI GNI – amortizáció egyoldalú átutalások (transzferek) nemzetközi egyenlege + NNDI GNDI – amortizáció

  37. A gazdasági növekedés mérése A reál-GDP százalékos változása az előző év azonos időszakához képest A végtermékek (és végső szolgáltatások) természetes mértékegységben kifejezett nagyságának %-os változása Meghatározása a gyakorlatban: GDP-deflátor a gyakorlatban: inflációs ráta

  38. A gazdasági növekedés üteme Magyarországon, 1990-2006 (%) Forrás: IMF

  39. GDP = C + I + G + (X – M) A gazdasági növekedés forrásai • Háztartások fogyasztása (C) → fogyasztás-vezérelt gazdasági növekedés (consumption-led economic growth) • Vállalati beruházások v. bruttó felhalmozás (I) → beruházás-vezérelt gazdasági növekedés (investment-led economic growth) • Kormányzati vásárlások v. közösségi fogyasztás (G) • Nettó export (X – IM) → export-vezérelt gazdasági növekedés (export-led economic growth)

  40. A GDP és végső felhasználásának volumenindexei Magyarországon, 2002 - 2006 Forrás: KSH

  41. A gazdasági fejlettség mérése Egy főre jutó GDP(GDP per capita) vagy Egy főre jutó GNI(GNI per capita) A nemzetközi összehasonlítás az árszínvonalbeli különbségek kiszűrésével történik Vásárlóerő-paritás(purchasing power parity, PPP): megmutatja, hogy valamely ország pénzének hány egysége (pl. hány Ft) rendelkezik ugyanakkora vásárlőerővel, mint a referenciavaluta egysége (pl. 1 dollár)

  42. Egy főre jutó GDP az EU-tagországokban, 1997 és 2006 (EU27=100)

  43. A Világbank kategorizálása, 2006 http://www.worldbank.org/data/countryclass/countryclass.html

  44. A gazdaság fejlettségi szintje nem azonos a lakosság életszínvonalának szintjével! Nettó gazdasági jólét (Net Economic Welfare), NEW: Olyan makrogazdasági teljesítmény-mutató, amely nem veszi figyelembe a nem fogyasztási célú kiadásokat (pl. környezetvédelem, honvédelem stb.), azonban figyelembe veszi a nem áruként előállított, de fogyasztásra kerülő javakat, valamint a pénzben nem mérhető teljesítményeket (pl. háztartási munka, családtagok gondozása stb.) Nehezen számszerűsíthető

  45. MUNKANÉLKÜLISÉG, INFLÁCIÓ

  46. Népesség (10 098 ezer fő) Munkavállalási korú népesség (6 412 ezer fő) Munkavállalási koron kívüli népesség (3 686 ezer fő) Inaktív népesség (2 074 ezer fő) Aktív népesség (4 429 ezer fő) Foglalkoztatottak (4 028 ezer fő) Munkanélküliek (401 ezer fő)

  47. Gazdaságilag aktív népesség(economically active population) = munkaerő-állomány (labour force): A népesség azon része, amely adott időpontban hajlandó munkát vállalni = Foglalkoztatottak + munkanélküliek Az inaktívak csoportjai: • (15 évesnél idősebb) tanulók • munkavállalási korú nyugdíjasok • gyes-en stb. lévők • egyéb, nem ismert okból inaktívak

  48. Munkanélküliség(unemployment): A makrogazdaság munkapiacának olyan állapota, amelyben a munkakínálat meghaladja a munkakeresletet. Az egyik legfontosabb társadalmi probléma A tartósan munkanélküliek nehezen találnak vissza a „munka világába”, így (általában) elszegényednek; a halmozott hátrányok generációról-generációra öröklődnek

  49. Kényszerű munkanélküliség(involuntary unemployment) A vállalati szféra (átmenetileg vagy tartósan) értékesítési nehézségekkel küzd;az aggregát kereslet szintje nem elégséges a rendelkezésre álló munkaerő-állomány teljes foglalkoztatásához. Ciklikus munkanélküliség (cyclical unemployment): gazdaság konjunkturális hullámzásának (a GDP alakulásának) megfelelően változó munkanélküliség Szezonális munkanélküliség (seasonal unemployment):bizonyos ágazatokban az év egyes időszakaiban a vállalatok létszámigénye alacsony, a munkavállalók egy része „feleslegessé” válik A munkanélküliség főbb típusai

More Related