Gazdas gi alapismeretek
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 58

GAZDASÁGI ALAPISMERETEK PowerPoint PPT Presentation


  • 57 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

GAZDASÁGI ALAPISMERETEK.

Download Presentation

GAZDASÁGI ALAPISMERETEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Gazdas gi alapismeretek

GAZDASÁGI ALAPISMERETEK


Gazdas gi alapismeretek

„Egész életünkben – a bölcsőtől a sírig, s még azon túl is – a közgazdaságtan könyörtelen igazságaiba ütközünk. Mint szavazóknak, olyan ügyekben – az infláció, a munkanélküliség vagy a protekcionizmus kérdésében – kell döntenünk, amelyeket egyszerűen meg sem érthetünk, amíg el nem sajátítottuk e tárgy alapelemeit”

(Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus)


K zgazdas gtan economics

A jelenbeli és jövőbeli fogyasztás nagyságára, arányaira, valamint az ezek előállításához szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló (alternatív módon felhasználható) termelési tényezők alkalmazására vonatkozó döntésekkel, azok társadalmi-gazdasági következményeivel foglalkozó társadalomtudomány.

Közgazdaságtan (Economics)


A k zgazdas gtan tudom ny gai

Elméleti közgazdaságtudományok

  • Mikroökonómia

  • Makroökonómia

  • Nemzetközi gazdaságtan

  • Összehasonlító gazdaságtan

    Alkalmazott közgazdaságtudományok

  • Vállalatgazdaságtan

  • Marketing

  • Pénzügy, számvitel stb…

A közgazdaságtan tudományágai


A k zgazdas gtan alapk rd sei

Szükséglet (need): hiányérzet, amely cselekvésre késztet önmaga megszüntetése érdekében.

A szűkösség (scarcity) problémája

A rendelkezésre álló erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre (nem elegendőek valamennyi szükséglet kielégítésére)  a társadalomnak gazdálkodnia kell, törekedve az erőforrások minél hatékonyabb allokációjára.

MIT? KINEK? HOGYAN?

A közgazdaságtan alapkérdései


A piaci mechanizmus

A PIACI MECHANIZMUS


Gazdas gi alapismeretek

Piac (market):

  • az a mechanizmus, amelyben az eladók (sellers) és a vevők (buyers), érdekeiket és motívumaikat követve, kapcsolatba lépnek egymással, hogy realizálják eladási és vételi szándékaikat

  • a keresletet (demand) és a kínálatot (supply) összehozó intézmény

    Reálfolyamatok (R): fogyasztási cikkek és szolgáltatások áramlása

    Monetáris folyamatok (M): pénzáramlás


A piacrendszer s m ja

Kereslet (R)

Termékek és szolgáltatások piacai

(Output markets)

Kínálat (R)

Fogyasztási kiadások (M)

Árbevétel (M)

HÁZTARTÁSOK (Households)

VÁLLALKOZÁSOK (Enterprises)

Tényező-jövedelem (M)

Tényező-költség (M)

Termelési tényezők piacai

(Input markets)

A piacrendszer sémája

Kínálat (R)

Kereslet (R)


Egy ni piaci aggreg t kereslet

Egyéni kereslet (individual demand), d:

Az az árumennyiség, amelyet egy adott fogyasztó (háztartás), adott áru piacán az érvényes ár és egyéb feltételek mellett, adott időpontban (vagy időszakban) képes és hajlandó megvásárolni. Fizetőképes szükséglet.

Reálnagyság = természetes mértékegységben határozható meg.

Egyéni – piaci – aggregátkereslet


Gazdas gi alapismeretek

Piaci kereslet (market demand), D:

Az összes fogyasztó fizetőképes szükséglete egy adott áru iránt.

Reálnagyság

Aggregát kereslet (aggregate demand), AD:

Egy adott gazdaságban, adott időszakban a gazdasági szereplők összessége által megvásárolni kívánt összes áru (és szolgáltatás) mennyisége

A gyakorlatban nem reál-, hanem pénzben kifejezett nagyságként határozható meg.


Egy ru piaca

Keresleti függvény (demand function): valamely áru iránti (piaci) kereslet és az azt befolyásoló tényezők (árak, jövedelem, ízlésvilág stb.) közötti kapcsolatot írja le.

Kínálati függvény (supply function):

Keresleti görbe (demand curve): azt mutatja, hogy miként alakul a kereslet a termék árának változása esetén, miközben minden egyéb tényező változatlan (ceteris paribus).

Kínálati görbe (supply curve)

Egy áru piaca


Marshall kereszt

p

S

Egyensúlyi / piactisztító ár (Equilibrium / market clearing price)

p1

D’

pE

D

Marshall-kereszt

0

QE

Q

Egyensúlyi / piactisztító mennyiség (Equilibrium / market clearing quantity)


A v llalati rk pz s s k lts g gazd lkod s alapjai

A VÁLLALATI ÁRKÉPZÉS ÉS KÖLTSÉG-GAZDÁLKODÁS ALAPJAI


A v llalat c lrendszere

Feltevések: a vállalat (vállalkozás) magántulajdonban van; a tulajdonosi és az irányító funkció nem válik szét.

Valójában: tulajdonos(ok) és „menedzserek” („megbízó-ügynök” probléma)

A vállalat elsődleges célja a profitmaximalizálás (max)  = TR – TC

TR: összbevétel (total revenue)

TC: összköltség (total cost)

(a háztartások elsődleges célja: hasznosság-maximalizálás)

A vállalat célrendszere


Gazdas gi alapismeretek

A vállalati célrendszer egyéb elemei (végső soron a hosszú távú profitmaximalizálás „deriváltjai”):

  • túlélés, fennmaradás

  • likviditás=fizetőképesség (liquidity) fenntartása

  • piaci részesedés (market share) fenntartása, növelése

  • fejlesztés

  • jó hírnév (goodwill) fenntartása, növelése

    Profitmaximalizálás: árbevétel-maximalizálás és/vagy költség-minimalizálás


Az rbev telt meghat roz t nyez k

Pi: i-edik termék egységára

Qi: i-edik termékből értékesített mennyiség

  • A termék iránti keresletet befolyásoló tényezők:

    • A termék ára

    • A fogyasztók (háztartások) jövedelme

    • A termék helyettesíthetősége

    • Ízlés

    • Reklám

    • Egyéb tényezők

Az árbevételt meghatározó tényezők


Gazdas gi alapismeretek

Kereslet (saját-)árrugalmassága(price elasticity of demand, p): megmutatja, hogy hány százalékkal változik a kereslet az adott termék árának 1 százalékos változása (ceteris paribus) esetén

  • Tipikusan negatív előjelű

  • Adott ártartományban (vagy a keresleti görbe adott pontjában) határozható meg

  • Főbb befolyásoló tényezői:

    • A termék helyettesíthetősége

    • A helyettesítő termékek ára

    • A fogyasztók reakcióideje

    • A termék árának nagysága a fogyasztók jövedelméhez képest


Gazdas gi alapismeretek

Kereslet kereszt-árrugalmassága(cross elasticity of demand): megmutatja, hogy hány százalékkal változik egy adott termék iránti kereslet egy másik termék árának 1 százalékos változása (ceteris paribus) esetén

  • Kiegészítő javak esetén: negatív előjelű

  • Helyettesítő javak esetén: pozitív előjelű

  • Független (egymás haszonhatását nem befolyásoló) javak esetén: 0


Gazdas gi alapismeretek

Kereslet jövedelem-rugalmassága(income elasticity of demand, I): megmutatja, hogy hány százalékkal változik a kereslet a fogyasztó(k) jövedelmének 1 százalékos változása (ceteris paribus) esetén.

  • Adott jövedelem-tartományban (vagy az Engel-görbe adott pontjában) határozható meg

    Engel-görbe(Engel-curve): egy adott áru keresletét mutatja a fogyasztó(k) jövedelmének függvényében (ceteris paribus)

  • Normál javakesetén: pozitív előjelű

  • Inferior (alacsonyabb rendű) javakesetén: negatív előjelű


Gazdas gi alapismeretek

Árelfogadó pozíció (price taker position): a vállalat jelentéktelen súlyt képvisel a piac kínálati oldalán, ezért a piaci árat nem képes befolyásolni, az számára adottságot jelent

Áralakító pozíció (price maker position): a vállalat jelentős súlyt képvisel a piac kínálati oldalán (magas a piaci részesedése vagy monopol-helyzetben van), ezért a piaci árat képes befolyásolni/meghatározni, az számára cselekvési paramétert jelent


Gazdas gi alapismeretek

Dömpingár (dumping price):

  • „Áralapú” megközelítés: a (világ)piaci árnál jóval alacsonyabb értékesítési ár

  • „Költségalapú” megközelítés: az előállítás termékegységre jutó költségénél (átlagköltségnél) alacsonyabb értékesítési ár

    Célja: a piaci részesedés növelése; versenytársak kiszorítása a piacról


A gazd lkod s k lts gei

Költség (cost, C):

Számviteli értelemben: a gazdálkodó tevékenység során, az üzleti teljesítmény előállítása céljából történő tényező-felhasználások, elszámolások pénzben kifejezett összege

Tágabb értelemben: adott tranzakció megvalósítása érdekében hozott anyagi és nem-anyagi áldozatok összessége

A gazdálkodás költségei


A k lts gek csoportos t sa

  • A döntési lehetőségek szempontjából

    • Elsüllyedt költségek (sunk costs): azok a ráfordítások, amelyek az adott döntés pillanatában már nem befolyásolhatók (például kifizetett bérleti díj)

    • Alternatív költségek (opportunity costs): mindazon várható ráfordítások összessége, amelyek azáltal merülnek fel, hogy a döntéshozó az adott lehetőség választásával erőforrásokat von el más felhasználási területektől

A költségek csoportosítása


Gazdas gi alapismeretek

2. A tényezők lekötésének időtartama szerint

  • Tartós tőkebefektetések: a tevékenység indulásakor általában egyszerre, nagy összegben merülnek fel, és csak lassan térülnek meg. A gépekre, berendezésekre kiadott összeg azonban nem költség, hanem tőkebefektetés! Költségnek az időarányosan elszámolt értékcsökkenés(amortization)számít (de nem jelent pénzkiadást).

  • Folyó költségek: a termelés során folyamatosan felmerülő költségek, amelyek rövid időn belül (általában) meg is térülnek.


Gazdas gi alapismeretek

3. A bizonylati elv alapján

  • Explicit költségek: adott időszakban számlákon, pénzügyi átutalásokban, kimutatásokon („kifejezett formában”) megjelenő költségek

  • Implicit költségek

    • Elszámolható: amortizáció

    • Nem elszámolható = normál profit: „bárki által” elérhető tiszta jövedelem, a vállalkozás erőforrásainak feláldozott hozama (implicit bér, implicit kamat)


Gazdas gi alapismeretek

Számviteli költség(accounting cost) = Explicit költségek + Amortizáció

Gazdasági költség=

Számviteli költség + Normál profit

Számviteli profit =

Árbevétel – Számviteli költség

Gazdasági profit=

Árbevétel – Gazdasági költség


Gazdas gi alapismeretek

4. Költségnemek szerint

Az eszköz- és tényező-felhasználás megjelenési formája alapján

Pl. anyagköltség, bérköltség stb.

5. Felmerülés helye (költséghely) szerint

  • Üzemi költségek

  • Központi irányítási (vállalati általános) költségek

    6. Elszámolhatóság szerint

  • Közvetlen költségek: előre vagy utólagosan meghatározható, hogy melyik terméket (költségviselőt), és milyen mértékben terhelik

  • Közvetett költségek


Gazdas gi alapismeretek

7. A termelési volumen változására való reagálás szempontjából

  • Fix költségek (fixed costs, FC): nem reagálnak a termelési volumen változására, állandó költségek. Csak rövid távon értelmezhetők!

  • Változó költségek(variable costs, VC):

    • proporcionális költségek: a termelési volumen változásával megegyező ütemben változnak

    • degresszív költségek: a termelési volumen változásánál kisebb ütemben változnak

    • progresszív költségek: a termelési volumen változásánál nagyobb ütemben változnak


A makrogazdas g teljes tm ny nek m r se

A MAKROGAZDASÁG TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE


Gazdas gi alapismeretek

A nemzetközi összehasonlítások alapja: Nemzeti Számlák Rendszere (System of National Accounts, SNA) → SNA-mutatók

Kiindulópont:

Bruttó kibocsátás (Gross Output), GO:

Egy országban, adott időszak alatt előállított termékek és szolgáltatások összértéke

Meghatározása:

  • az összes termelő- és szolgáltató szervezet összes értékesítése és készletváltozása piaci (fogyasztói) árakon vagy tényezőköltségen számolva;

  • nem piaci szolgáltatások (pl. közoktatás, honvédelem stb.) esetén a ráfordítások összege


Gazdas gi alapismeretek

A bruttó kibocsátás nem alkalmas a tényleges teljesítmény mérésére, mert „halmozódásokat” tartalmaz (egyes értékeket többszörösen számít fel)

Folyó termelő felhasználás: valamely tevékenység során felhasznált, ugyanakkor korábban megtermelt javak értéke

(pl. kenyérgyártás – liszt; autógyártás – alkatrészek)

A térbeli halmozódás kiszűrése:

Bruttó kibocsátás – folyó termelő felhasználás = Bruttó hozzáadott érték(Gross Value Added, GVA)


Gazdas gi alapismeretek

Amortizáció (amortization): valamely tevékenység során igénybevett fizikai tőkejavak (gépek, berendezések, épületek stb.) adott időszakra elszámolt értékcsökkenése

Az időbeli halmozódás kiszűrése:

Bruttó mutatók – amortizáció = nettó mutatók


Sna mutat k

SNA-mutatók


Gazdas gi alapismeretek

Bruttó hazai termék (Gross Domestic Product), GDP

Egy országban, adott időszak alatt előállított, és végső felhasználásra kerülőtermékek és szol-gáltatások összértéke (összes hozzáadott érték)

Az adott országban, adott időszak alatt realizált összes elsődleges (bruttó) jövedelem (bér, kamat, profit, járadék) + amortizáció

A GDP nem azonos az ország állampolgárainak jövedelmével!


Gazdas gi alapismeretek

Bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income), GNI

Egy ország állampolgáraiáltal, adott időszakban realizált összes elsődleges (bruttó) jövedelem és az amortizáció összege

(Korábban: bruttó nemzeti termék – Gross National Product, GNP)

Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (Gross National Disposable Income), GNDI


Gazdas gi alapismeretek

GDP

– amortizáció

NDP

elsődleges jövedelmek nemzetközi egyenlege

+

NNI

GNI

– amortizáció

egyoldalú átutalások (transzferek) nemzetközi egyenlege

+

NNDI

GNDI

– amortizáció


Gazdas gi alapismeretek

A gazdasági növekedés mérése

A reál-GDP százalékos változása az előző év azonos időszakához képest

A végtermékek (és végső szolgáltatások) természetes mértékegységben kifejezett nagyságának %-os változása

Meghatározása a gyakorlatban:

GDP-deflátor a gyakorlatban: inflációs ráta


A gazdas gi n veked s teme magyarorsz gon 1990 2006

A gazdasági növekedés üteme Magyarországon, 1990-2006 (%)

Forrás: IMF


Gazdas gi alapismeretek

GDP = C + I + G + (X – M)

A gazdasági növekedés forrásai

  • Háztartások fogyasztása (C)

    → fogyasztás-vezérelt gazdasági növekedés (consumption-led economic growth)

  • Vállalati beruházások v. bruttó felhalmozás (I)

    → beruházás-vezérelt gazdasági növekedés (investment-led economic growth)

  • Kormányzati vásárlások v. közösségi fogyasztás (G)

  • Nettó export (X – IM)

    → export-vezérelt gazdasági növekedés

    (export-led economic growth)


A gdp s v gs felhaszn l s nak volumenindexei magyarorsz gon 2002 2006

A GDP és végső felhasználásának volumenindexei Magyarországon, 2002 - 2006

Forrás: KSH


Gazdas gi alapismeretek

A gazdasági fejlettség mérése

Egy főre jutó GDP(GDP per capita) vagy

Egy főre jutó GNI(GNI per capita)

A nemzetközi összehasonlítás az árszínvonalbeli különbségek kiszűrésével történik

Vásárlóerő-paritás(purchasing power parity, PPP): megmutatja, hogy valamely ország pénzének hány egysége (pl. hány Ft) rendelkezik ugyanakkora vásárlőerővel, mint a referenciavaluta egysége (pl. 1 dollár)


Egy f re jut gdp az eu tagorsz gokban 1997 s 2006 eu27 100

Egy főre jutó GDP az EU-tagországokban, 1997 és 2006 (EU27=100)


A vil gbank kategoriz l sa 2006

A Világbank kategorizálása, 2006

http://www.worldbank.org/data/countryclass/countryclass.html


Gazdas gi alapismeretek

A gazdaság fejlettségi szintje nem azonos a lakosság életszínvonalának szintjével!

Nettó gazdasági jólét (Net Economic Welfare), NEW:

Olyan makrogazdasági teljesítmény-mutató, amely nem veszi figyelembe a nem fogyasztási célú kiadásokat (pl. környezetvédelem, honvédelem stb.), azonban figyelembe veszi a nem áruként előállított, de fogyasztásra kerülő javakat, valamint a pénzben nem mérhető teljesítményeket (pl. háztartási munka, családtagok gondozása stb.)

Nehezen számszerűsíthető


Munkan lk lis g infl ci

MUNKANÉLKÜLISÉG, INFLÁCIÓ


Gazdas gi alapismeretek

Népesség

(10 098 ezer fő)

Munkavállalási korú népesség

(6 412 ezer fő)

Munkavállalási koron kívüli népesség

(3 686 ezer fő)

Inaktív népesség

(2 074 ezer fő)

Aktív népesség

(4 429 ezer fő)

Foglalkoztatottak

(4 028 ezer fő)

Munkanélküliek

(401 ezer fő)


Gazdas gi alapismeretek

Gazdaságilag aktív népesség(economically active population) = munkaerő-állomány (labour force):

A népesség azon része, amely adott időpontban hajlandó munkát vállalni

= Foglalkoztatottak + munkanélküliek

Az inaktívak csoportjai:

  • (15 évesnél idősebb) tanulók

  • munkavállalási korú nyugdíjasok

  • gyes-en stb. lévők

  • egyéb, nem ismert okból inaktívak


Gazdas gi alapismeretek

Munkanélküliség(unemployment):

A makrogazdaság munkapiacának olyan állapota, amelyben a munkakínálat meghaladja a munkakeresletet.

Az egyik legfontosabb társadalmi probléma

A tartósan munkanélküliek nehezen találnak vissza a „munka világába”, így (általában) elszegényednek; a halmozott hátrányok generációról-generációra öröklődnek


A munkan lk lis g f bb t pusai

  • Kényszerű munkanélküliség(involuntary unemployment)

    A vállalati szféra (átmenetileg vagy tartósan) értékesítési nehézségekkel küzd;az aggregát kereslet szintje nem elégséges a rendelkezésre álló munkaerő-állomány teljes foglalkoztatásához.

    Ciklikus munkanélküliség (cyclical unemployment): gazdaság konjunkturális hullámzásának (a GDP alakulásának) megfelelően változó munkanélküliség

    Szezonális munkanélküliség (seasonal unemployment):bizonyos ágazatokban az év egyes időszakaiban a vállalatok létszámigénye alacsony, a munkavállalók egy része „feleslegessé” válik

A munkanélküliség főbb típusai


Gazdas gi alapismeretek

  • Strukturális munkanélküliség(structural unemployment):

    A munkakereslet és munkakínálat szerkezeti eltérése miatt fellépő munkanélküliség.

    • a vállalatok szakképzettségi elvárásai és a munkavállalók tényleges szakismerete nincs összhangban egymással

    • a munkavállalók egy része olyan szakismerettel rendelkezik, amelyre helyben nem, csak az egy másik helyi munkapiacon van igény

      Technológiai munkanélküliség (technological unemployment): a technológiai fejlődés hatására kialakult állástalanság


Gazdas gi alapismeretek

  • Önkéntes munkanélküliség(voluntary unemployment)

    (A munkakínálatot hosszú távon elsősorban a demográfiai folyamatok határozzák meg. Rövid távon azonban az elérhető munkajövedelemtől függ a munkakínálat.)

    Önkéntes munkanélküliek: az aktív népesség azon része, amely a munkajövedelem elérhető szintje mellett nem hajlandó munkát vállalni.

    4. Súrlódásos munkanélküliség(frictional unemployment)

    A munkahely- és/vagy lakóhely-változtatás időigénye miatt fellépő munkanélküliség


A foglalkoztatottak sz m nak alakul sa magyarorsz gon 1990 2006

A foglalkoztatottak számának alakulása Magyarországon, 1990-2006

Forrás: KSH


A regisztr lt munkan lk liek sz m nak s a munkan lk lis gi r ta alakul sa magyarorsz gon 1990 2006

A (regisztrált) munkanélküliek számának és a munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon, 1990-2006

Forrás: FH


Gazdas gi alapismeretek

Infláció (inflation)

Az árszínvonal (bizonyos termékek és szolgáltatások árának súlyozott átlagának) tartós emelkedése, a pénz vásárlóerejének csökkenése

Mérése, az inflációs ráta(inflation rate) meghatározása: fogyasztói árindex(consumer price index, CPI)

  • a gazdaság egészére

  • bizonyos társadalmi csoportok esetében

  • fogyasztási cikkek különböző csoportjaira (pl. élelmiszerek árindexe)

    Defláció (deflation): az árszínvonal tartós csökkenése


Gazdas gi alapismeretek

Az infláció fajtái (az árszínvonal-változás mértéke alapján):

  • Kúszó infláció(creeping inflation): Lassú, éves szinten egyszámjegyű, egyenletes ütemű, ezért viszonylag könnyen előrejelezhető (anticipálható) infláció

  • Vágtató infláció(galloping inflation): Gyors, éves szinten 2-3 számjegyű infláció

  • Hiperinfláció(hyperinflation): Nagyon gyors, rövid időszak (pl. 1 hónap) alatt bekövetkező akár 10-szeres árszínvonal-emelkedés; nehezen kiszámítható, szétzilálja a gazdasági szereplők várakozásait


Gazdas gi alapismeretek

Az infláció redisztributív hatása

  • Vagyoni viszonyok átrendeződése: romlik azok relatív vagyoni helyzete, akik pénzben, és javul azoké, akik nem pénzben tartották vagyonukat

  • Jövedelmi viszonyok átrendeződése:

    • romlik azok relatív helyzete, akiknek jövedelme nem, vagy csak késve követi az inflációt (pl. nyugdíjasok, közalkalmazottak)

    • fix kamatozású hitel esetén a hitelfelvevő nyer, a hitelező veszít

    • progresszív adórendszer esetén az infláció hatására növekvő nominális jövedelemmel rendelkezők közül egyre többen kerülnek magasabb adósávba


Az infl ci alakul sa magyarorsz gon 1990 2006

Az infláció alakulása Magyarországon, 1990-2006

Forrás: KSH


  • Login