1 / 108

Multimédia alapismeretek I.

Multimédia alapismeretek I. Tematika. A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A számítógépen alapuló multimédia-alkalmazások elméleti alapjainak megismertetése.

Download Presentation

Multimédia alapismeretek I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Multimédia alapismeretek I.

  2. Tematika A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései A számítógépen alapuló multimédia-alkalmazások elméleti alapjainak megismertetése. Sajátítsa el a multimédia alapfogalmait, általános ismérveit, egyéb területeit, a médiaismeret fogalomrendszerét, az elektronikus médiumok általi befogadás ismérveit a multimédia felhasználási és értékelési szempontjait az internetes taneszközök értékelési formáit.

  3. Tematika A tantárgy tartalma • A multimédia alapfogalmai. A multimédiáról általában. A multimédia értelmezései. A médiumtípusok. • A multimédia egyéb területei. Az Internet, virtuális valóság, videokonferencia, KTV, WEB tévé és rádió. • A multimédia általános ismérvei. A multimédia oktatási ismérvei. A pedagógiára váró feladatok.

  4. Tematika • Médiaismeret. Az elektronikus médiumok általi befogadás ismérvei. Vizuális és auditív médiumok. • A multimédia felhasználása az oktatásban és értékelése. A felhasználás eszközei. Feltételei, installálás, • A multimédia tároló, továbbító és megjelenítő eszközei. A hálózati multimédia. • Windows Vista hangkezelése. • A hang digitalizálásának folyamata.

  5. Tematika • Multimédia szerzői rendszerek (Időalapú, folyamatalapú, oldalalapú rendszerek ismérvei) • Fejlesztőprogramok kiválasztása és osztályozása. • A multimédia felhasználása és értékelése • Összegzés

  6. Tematika Számonkérés módja A félév gyakorlati jeggyel zárul, melynek alapjául az évközi eredmények szolgálnak: • 80% zárthelyi eredmények, • 20% órai feladatok elvégzése. A félév során összesen 100 pont adható. • 41-48 pont elégséges, • 49-55 pont közepes, • 56-69 pont jó, • 70-100 pont jeles. Konzultáció látogatása: kötelező

  7. Tematika Kötelező irodalom Forgó – Hauser – Kis-Tóth: Médiainformatika A multimédia oktatástechnológiája Líceum Kiadó. 1- 55. 113-178. 353-396. old. Eger, 2004. Bednarik László: Multimédia (Oktatási segédlet), 2005.

  8. Ajánlott irodalom Andreas Holzinger: A multimédia alapjai, Kiskapu Kiadó Budapest, 2004 Ralf Steinmetz: Multimédia. Bevezetés és alapok. 470. o. Springer. Budapest, 1997. Tószegi Zsuzsanna: Multimédia a könyvtárban. Bp. Akad. K., Kakuk J.– Hauser Z.–Szilágyi E. (szerk.): Mozgóképkultúra Eger EKTF., 1995.

  9. Ajánlott irodalom Tay Vaughan: Multimédia, Panem Kft., Budapest, 2003, Forgó Sándor- Hauser Zoltán: Multimédia a multimédiáról [elektronikus oktatási segédanyag]. Eger. EKF MI, 2001.

  10. A multimédiáról általában Napjainkban a tanár – tananyag – tanuló háromszögben egy olyan médiumra van szükség, amely kielégíti a hagyományos osztálytermi oktatás és távoktatás igényeit egyaránt. A multimédia technológiái új távlatokat nyitnak, meg az oktatás, távoktatás, ismeretszerzés minden területén.

  11. A multimédiáról általában A multimédia fogalma a számítástechnikai, informatikai, oktatástechnológiai szakterületek fogalomrendszere, mely tulajdonképpen a 90-es évektől lépett a nyilvánosság elé. Eredetileg a több érzékszervi csatornára ható információhordozók gyűjtőneveként emlegették. Később a multimédiát a rendszerbe állított, tananyagot tartalmazó, technikai médiumok együtteseként fogták fel, amely a tanár és a tanuló számára egyaránt használható.

  12. A multimédiáról általában A programozott oktatás elveit megvalósító egyéni tanulási rendszerek, és a számítógépes oktatás különféle módozatai a többcsatornás információközlés mellett az interaktív, szabályozott tanulástechnikai és metodikai lehetőségét is megteremtették. Napjainkban és a jövőt kutatva úgy tűnik, hogy sokat ígér ez a megjelenítési, közlési és cselekvési forma. A multimédia fogalom, ma már nem csupán oktatási eszköz, hanem széles körben kiterjedt a társadalom különböző területeire is.

  13. A multimédiáról általában A multimédia elnevezést sokan és egymástól eltérő értelemben használják. Ezen új tudományterület feladata közé tartozik a fogalomrendszer pontos definiálása. Nehézséget jelent az is, hogy a számítógépgyártók azzal, hogy a PC-t új területeken való használatra is alkalmassá tették, azonnal ügyes marketing fogalmat kezdtek keresni hozzá.

  14. A multimédia értelmezései Rohanó világunkban mindenki találkozik olyan szóval illetve szavakkal, amelyek jelentésével nincs teljesen tisztában. Ilyen a multimédia szó is, amelyet sokan hallottak, sőt sokan azt gondolják, tudják is mit jelent, viszont csak bizonyos felhasználásait ismerik, pedig az határtalan. Fontos, hogy minden felhasználó tisztában legyen a jelentésével, és a vele kapcsolatos fogalmakkal, valamint felhasználási területeivel.

  15. A multimédia értelmezései Az ötvenes években a zenei aláfestésű diavetítést nevezték multimédiának. 1995-ben azonban Németországban a multimédia szót már az év szavává választották. • A pszichológiai megközelítésben a befogadási csatornák szempontjából értelmezik (látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés, egyensúlyérzet). • Kibernetikai szempontjából a visszacsatolás, ill. a szabályozás jelentőségét lehet kiemelni.

  16. A multimédia értelmezései • Kommunikáció elméleti szempontból a közlési oldalról (verbális, nem-verbális, média közlés) vizsgálják a folyamatot. • Médiapedagógiai megközelítésben a multimédia társadalmi, szociológiai, fiziológiai, ergonómiai, azaz az emberre gyakorolt hatásával, ill. az elhárítás önmérsékletével tudatos médiahasználatra ösztönöz.

  17. A multimédia értelmezései • Az informatika megközelítés csak a számítógép segítségével előállított, tárolt, továbbított és megjelenített időfüggő és időfüggetlen médiumok formájában megjelenő információt tekinti multimédiának. • Multi (latin): sok, többszörös – mint szó előtagja, • Médium (latin): a közbülső helyen található, általános közeg, közvetítő elem, ill. elemek információknak, beszéd, mozdulatok, arckifejezések, írás, elektronikus megjelenítés útján továbbadásra vagy kiterjesztésre.

  18. A multimédia értelmezései A média fogalom meghonosodása hazánkban a 70-80-as évekre tehető. Az MTA Nyelvtudományi Intézete által 1985-ben megjelenített kétkötetes Nyelvművelő kézikönyv erről a témáról közölt szócikkét érdemes idézni: „Mivel a latin eredetű médium ma elsősorban szuggerálható, hipnotizálható, ill. könnyen befolyásolható személyt jelent, s csak másodsorban közvetítő eszközt, tényezőt, bizonyos társadalomtudományok, a híradástechnika és a reklám szaknyelvében angol mintára elterjedt szó latin többes számú alakja média. Összefoglaló megnevezése a tömegkommunikációs, ill. a reklámeszközöknek (sajtó, rádió, tv, plakát, hirdetés, reklám stb.).

  19. A multimédia értelmezései Az információ terjesztésére és bemutatására szolgáló eszközöket médiumnak nevezzük. Példák erre a nyomtatott szöveg, grafika a kép a beszéd, és a zene, valamint a mozgókép. A multimédia olyan technológia, mely a számítógéppel segített kommunikációt-interakciót összetett, interaktív médiarendszerrel valósítja meg, teszi lehetővé, vizuális (adatok, szöveg, állókép, grafika, animáció mozgókép) és auditív (beszéd, zene, zörej) megjelenési formák integrálásával.

  20. A médiumtípusok csoportosítása Mivel a médium szót széles értelemben használjuk, ajánlatos áttekinteni a különböző értelmezési módokat, amelyek abban egységesek, hogy az információ áramlása minden esetben közvetett. • 1. Befogadásmédium: mely érzékszervével fogadja be az ember az információt. Látási csatorna: szöveg, ábra, kép, animáció, mozgókép befogadására, míg a hallási csatorna: beszéd, zene, effektusok, zörejek, zajok befogadására alkalmasak.

  21. A médiumtípusok csoportosítása • 2. Képviseletmédium: Az információ kódolása szerint jellemzi a médiumot. Szöveg betűi ASCII, hang lineárisan (PCM kódban) vagy digitálisan 16 bites mintavétellel kerül kódolásra.

  22. A médiumtípusok csoportosítása • 3. Bemutatásmédium: Az információ-bevitel és –kimenet eszközeire vonatkozik. Itt a központi kérdés az, hogy milyen médiumokkal, ill. médiumok segítségével adja ki vagy olvassa be a számítógép az információt. Kiviteli például a papír, a monitor és beviteli a billentyűzet és a mikrofon.

  23. A médiumtípusok csoportosítása • 4.A tárolásmédium fogalmán az információ tárolása szolgáló adattárolók értelmezhetők. Hol, ill. milyen tárolón történik az adatok tárolása. • 5. Átvitelmédium: Az adatok folyamatos továbbítását lehetővé tevő információátvitel közege (koaxiális, optikai kábel vagy az űrtávközlés).

  24. A médiumtípusok csoportosítása • 6. Információkicserélő médium:Milyen információkat alkalmaznak az információcserére? Közvetett (papír, flopi, mikrofilm, CD) vagy közvetlen módon: érpár, koaxiális kábel, optikai kábel, levegő-rádióhullám, infra-sugár, lézerfény). • 7. Bemutatási terek: Minden médium bemutatási értéket állít elő valamilyen bemutatási térben, amely az öt érzékszervre hat. A bemutatási tereket az információ megjelenítésére használják.

  25. A médiumtípusok csoportosítása • 8. Bemutatási értékek: a különböző média információképviseletét határozzák meg: míg egy szöveg, mint médium, vizuálisan betűk sorozatát állítja elő, addig a beszéd, mint médium ugyanazt akusztikus nyomáshullámként jeleníti meg. • 9. Bemutatási dimenziók: A médiumok bemutatási terük idődimenziója szempontjából két csoportra oszthatók:

  26. A médiumtípusok csoportosítása • Az időfüggetlen médiumok az információ kizárólag egyedi elemek sorozatából vagy időfüggetlen kontinuumból áll (kép, szöveg). Mindenfajta időfüggetlen (diszkrét) médium a lehetőségekhez képest gyorsan, könnyen feldolgozható. • Az időfüggő (folyamatos) médiumok a különböző érzékelők jelei (nyomás, hőmérséklet, nedvesség, a videó, mozgóképek) és az audio hanghullámok digitalizált jelei.

  27. Fogalmak, definíciók Ralf STEINMETZ A multimédia rendszert, független információk számítógép-vezérelt, integrált előállítása, célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása és továbbítása határozza meg, melyek legalább egy folyamatos (időfüggő) és egy diszkrét (időfüggetlen) médiumok jelennek meg. • Időfüggetlennek vagy diszkrétnek nevezzük a médiumot, ha az információ kizárólag egyedi elemek sorozatából vagy időfüggetlen kontinuumból áll. Például egy könyv szövege.

  28. Fogalmak, definíciók • Időfüggő vagy folytonos médiumnak nevezzük azokban az esetekben, ha az értékek időben megváltoznak. Az információ nemcsak az egyes értékekben, hanem azok időbeli sorrendjében, a fellépés időpontjában is rejlik. Mozgókép: például a videó és az animáció, hang, a beszéd, az effektusok.

  29. Fogalmak, definíciók Komenczi Bertalan (EKTF főiskolai docens) „ A multimédia név egy gyűjtőfogalom, mely egyrészt új termékeket jelent a számítástechnika, távközlés, illetve a média területén, másrészt a média használatának új formájára vonatkozik az információk megszerzése, illetve a tanulási folyamat során.” Komenczi Bertalan: Információ és társadalom. EKF-Líceum Kiadó, Eger 2002. Komenczi Bertalan: Az e-learning tanulóoldali feltételei. In: AGRIA MEDIA 2002, Eger, 2003.

  30. Fogalmak, definíciók Tay Vaughan „A multimédia szöveg, kép és hang bármilyen összeszőtt kombinációja, ami számítógépeken vagy más elektronikus eszközön megjeleníthető.” Tay Vaughan: Multimédia, Making it work Macromedia, 1996. Interaktív multimédiának nevezzük, amikor a végső felhasználó irányítani tudja, hogy mikor és milyen elemeket szeretne megnézni. Az interaktív multimédia hipermédiává válik akkor, ha ezeket az elemek egy olyan összekötött struktúrába rendezzük, ahol a felhasználó navigálni tud.

  31. Fogalmak, definíciók Lehetséges megfogalmazás lehet: A multimédia, olyan komplex információs rendszert vagy információs csatornát (közeget) jelent, melynek előállítása és használata számítógépes környezetben történik, több egymástól eltérő tulajdonságú (diszkrét és folyamatos) médium szerepel benne, s valamilyen speciális feladatot old meg. A multimédiarendszer egy olyan számítógéprendszer, ami képes legalább egy sztatikus és egy folyamatos médium független feldolgozására.

  32. A multimédia fogalma II. A multimédia számítógép által vezérelt interaktív információrendszer amely biztosítja az időfüggő és időfüggetlen médiumok egyidejű, illetve egymást követő megjelenítését, lineáris és non-lineáris úton történő interaktív feldolgozását (hypertext, hypermédia). Megjelenése on-line, illetve off-line rendszerű lehet.

  33. A multimédia kritériumai Függetlenség A különféle médiumok egymástól teljesen függetlenül érhetők el. Számítógépes vezérlés A számítógép-vezérelt integráció követelménye teszi lehetővé, hogy az egyes összetevők között időbeli, térbeli és tartalmi szinkronizációs kapcsolatokat hozzunk létre.

  34. A multimédia kritériumai A médiumok kombinációja Egy multimédia-alkalmazásnak legalább egy diszkrét és egy folytonos médiumot kell tartalmaznia.

  35. A multimédia kritériumai Interaktivitás és navigáció Az interaktivitás lényege, hogy a multimédia műben a továbblépés irányát az olvasó választja meg, a program fejlesztői által előre kiépített kapcsolatok mentén. Lineáris művekben nincs választási lehetőség. A lineáris és non-lineáris rendszerek nem riválisai egymásnak, hanem egymás mellett létező megoldások.

  36. A multimédia kritériumai Nonlinearitás A hagyományos dokumentumszöveg merev szekvencia szerint elrendezett egységekből tevődi össze, amelyben a feldolgozás során szóról szóra, oldalról oldalra halad az olvasó, visszautalások nincs a műben. Pl. regény esetében csak a cselekményben lévő tartalom alapján azonosítunk eseményeket, szereplőket térben és időben.

  37. A multimédia kritériumai Egy lexikonban azonban számos kereszthivatkozás is található, amelyek révén az olvasó elektronikus segítség nélkül kapcsol össze információhordozókat. A hipertext és hipermédia lényeges tulajdonsága a nemlineáris információláncolás.

  38. A multimédia kritériumai A nemlineáris összefüggésrendszert hipertextnek, ill. bizonyos esetekben hipermédiának. A hipermédia-rendszer a hipertext és a multimédia közös halmazát alkotja, magában egyesítvén a hipertext kapcsolódási és a multimédia összetett médiarendszerét.

  39. Mi a hipertext és a hypermédia? A hipertext egy hierarchikusan felépített szövegstruktúra, ahol az egyes elemekhez mások kapcsolódhatnak, ezzel utánozva a gondolkodás asszociatív menetét, megkönnyítve ezzel a tanulást és a megértést. A hypermédia fogalma majdnem azonos a hipertextével, annyi különbséggel, hogy ez kiterjed a többi médiatípusra is, tehát nem más, mint a multimédia és a hipertext keveréke.

  40. A multimédia kritériumai A hipertextrendszert lényegében az információk nemlineáris láncolása jellemzi (egy könyv oldalain az információ lineárisan van láncolva). A csomópontokat hivatkozások kötik össze. A különféle csomópontok adatai egy vagy több médiumon állnak rendelkezésre, és nemcsak szöveg, hanem többfajta médium összekapcsolása is lehetséges.

  41. A multimédia kritériumai A hipermédia-rendszer az információk nemlineáris láncolatából áll.

  42. A multimédia eszköztára A multimédia alkalmazások hardverfeltételeinek tisztázásakor el kell különítenünk az elkészítést a felhasználástól. Amennyiben nem teljesülnek a minimális elvárások, nem lehetséges sem a fejlesztés, sem a felhasználás. A számítógépek multimédiás kiterjesztésével a nagy szoftverfejlesztő cégek elkezdték meghatározni és egységesíteni azokat a minimális elvárásokat, melyek szükségesek egy multimédia-alkalmazás futtatásához. Így jötték létre a multimédia gép szabványai.

  43. Az MPC- szabványok A multimédia alkalmazások készítése és lejátszása bizonyos követelményeket támaszt a használt számítógéppel szemben, melyek teljesülése esetén tudjuk csak teljes egészében kihasználni a multimédia alkalmazás előnyeit. MPC szabványok Az 1988-ban elfogadott és 1989-ben bevezetett eredeti MPC (Multimedia Personal Computer) szabvány a kor technikai lehetőségeinek megfelelően válogatott a hardverrel és szoftverek között, természetesen szem előtt tartva az „MPC Tanács” érdekeit.

  44. Az MPC- szabványok A következőkben látható az MPC Tanács által minimális követelményként javasolt 1 és 2 szintű szabványa. MPC Level 1

  45. Az MPC- szabványok MPC Level 2

  46. Az MPC- szabványok 2006-ben MPC elemei

  47. Az MPC- szabványok 2006-ben MPC elemei

  48. A multimédia egyéb területei Az Internet és a multimédia Ahhoz, hogy azokat úgy használhassuk, ahogy megtervezték, megfelelő konfigurációs gépekre van szükség. Míg korábban az is újdonságnak számított, ha egy másik számítógépről egy-egy sor szöveg a saját monitorunkon olvasható volt, a már a WWW megjelenésével, megfelelő szoftverrel és hardverrel akár térhatású filmeket is nézhetünk az Interneten keresztül.

  49. A multimédia egyéb területei Az újabb elektronikus levelezőprogramokhoz a mondanivalón kívül képeslapot, rajzot, matricát mellékelhetünk, sőt hangot, animációt küldhetünk a leveleinkkel együtt. Ha számítógépünk rendelkezik hangkártyával, és megfelelően be van állítva, akkor bizonyos Web-lapokon háttérzene is hallható. Az MP3 tömörítési eljárás ezen a területen jelentős fejlődést hozott.

  50. A multimédia egyéb területei A virtuális valóság Az utóbbi időben egyre többet hallani a virtuális világról, a virtuális realitásról. A multimédia továbbfejlesztett változatai az egyre terjedő VR (Virtual Reality) rendszerek. Virtuális valóság Mesterséges, látszólagos, leképzett, a valóság elképzelt világa. Ez a kifejezés már eleve ellentmondást sugall. Hogyan lehet a valóság virtuális?

More Related