IV. fejezet: A KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA

1. IV. fejezet:A KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA Ügykezelői alapvizsga diasor Készítette: Rejtélyi Hajnalka, 2014 1

2. Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Számítógép) Számítógép: adatok tárolására és programok feldolgozására alkalmas elektronikus eszköz Kliens: • PC – személyi számítógép • Notebook • Vékony kliens • Táblagép • Okostelefon Szerver: kiszolgáló funkcionalitás • Autentikáció – felhasználói azonosítás • Autorizáció - jogosultságkezelés • Adattárolás • Szolgáltatás kiajánlás 2

3. Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Számítógép) Autentikációs lehetőségek: • Tudásalapú hitelesítés • valamilyen felhasználónév és jelszó ismerete szükséges a hitelesítéshez • kevésbé biztonságos, mert a biztonság a jelszó erősségétől függ • Eszközalapú hitelesítés valamilyen azonosító eszköz (chip kártya, token) alkalmazása szükséges a hitelesítéshez • Tulajdonság alapú hitelesítés a felhasználó valamely tulajdonsága jogosít a belépésre (pl. ujjlenyomat, íriszkép, arcarány stb.) Egyfaktoros – többfaktoros hitelesítés Attól függően, hogy az ismert azonosítási módszerek közül mennyit használunk. A hitelesítés biztonsági szintje a faktorok számával egyenes arányban nő. 3

4. Az ügyviteli munka informatikai támogatásaSzámítógép • Autorizáció: A szerverben tárolt adatokhoz való hozzáférési jogosultságot határozza meg. - fájl szintű jogok - megosztás szintű jogok • Adattárolás: Az adatok megbízható, megfelelő redundanciával rendelkező központi tárolása • Szolgáltatás kiajánlás: A különböző felhasználók által igénybe vehető szolgáltatások, pl. web, levelezés stb. 4

5. Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Szoftverek) Szoftverek csoportosítása: Operációs rendszerek: • szöveges • grafikus Legelterjedtebb: Microsoft Windows Általános célú szoftverek: • Szövegszerkesztők (dokumentum szerkesztők) • Táblázat kezelők • Adatbázis kezelő • Levelező szoftver stb. Speciális célú alkalmazások: • Választási szoftver • Földhivatali rendszer Elektronikus iktatás 5

6. Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Hálózatok) Hálózat: valamilyen célból összekötött számítógépek összessége. pl.: csoportmunka, központosított nyomtatás, központi menedzselhetőség Alapját képezi: • Elektronikus levelezésnek • Központi adattárolásnak • Központi nyomtatásnak • Csoportmunkának • Elektronikus közigazgatásnak 6

7. Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Csoportmunka) A csoportmunka a projekt szemléletű működés alapja, lehetővé teszi, hogy több ember ugyanazon anyagon dolgozzon egy időben. Leggyakrabban az alábbi szolgáltatások használatát takarja: • Levelezőrendszer • Azonnali üzenetküldő szolgáltatás • Portál szolgáltatás 7

8. Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Adatbiztonság) Adatbiztonság: az összegyűjtött adatvagyon sérthetetlenségét, integritását, használhatóságát és bizalmasságát lehetővé tevő technológiák és szervezési módszerek összessége. Az adatokkal szemben támasztott követelmények: • Bizalmasság • Sértetlenség • Hitelesség • Letagadhatatlanság • Rendelkezésre állás 8

9. Az ügyviteli munka informatikai támogatása (Adatbiztonság) Az adatbiztonság szintjei: • Fizikai védelem: Az adatokat érő fizikai behatások elleni védelem • Logikai védelem: Tulajdonképpen illetéktelen hozzáférés elleni védelem, azaz már informatikai eszközökkel igyekszünk az adatokkal szemben támasztott követelményeket biztosítani. • Rejtjelzés: eljárás, melynek során egy algoritmus segítségével a számunkra fontos adatokat elfedjük, illetéktelen számára olvashatatlanná tesszük. 9

10. Elektronikus iktatásAz elektronikus iktatórendszerek típusai Elektronikus iktatás: a szervezet ügyviteli folyamatainak elektronikus útra terelése. Típusai: • Elektronikus iktatókönyv: • A rendszerben csak az iratok tulajdonságai (metaadatai) találhatók meg • Elektronikus iratkezelő-rendszer: • A rendszerben a teljes anyag, annak metaadatai, illetve az irat teljes útja megtalálható • A közigazgatásban egységes elektronikus iratkezelő-rendszer nincs Az, hogy melyik fajtát alkalmazzák, az adott szervezet informatikai fejlettségétől, illetve a rendelkezésre álló anyagi forrásoktól függ. 10

11. Elektronikus iktatásAz elektronikus iktatórendszerek típusai Elektronikus iktatókönyv előnyei: • Egységes iktatószám rendszer • Előre definiált tárgyszó lista • Előre definiált dolgozó és vezetői lista • Könnyebb visszakereshetőség akár több paraméter alapján • Könnyebb statisztika és kimutatás készítési lehetőség Elektronikus iktatókönyv hátrányai: • Az iratok útja nehezen követhető nyomon • Nem kezeli a rendszer az elektronikusan érkezett iratokat • Az irattárba helyezés a hagyományos módon történik • Nehéz az iratok visszakeresése 11

12. Elektronikus iktatásAz elektronikus iktatórendszerek típusai Az elektronikus ügyiratkezelés előnyei: • Az elektronikusan érkező dokumentumok kezelése megegyezik a hagyományosakéval • Az irat útja pontosan nyomon követhető • Az előadói ív az irattal együtt elektronikusan létezik • A dokumentumok megtalálhatók a rendszerben Az elektronikus iratkezelés hátrányai: • Pontosan kell definiálni az iratok útját • Nagyon jól kell a felhasználói jogosultságokat beállítani • Kezelni kell a különleges kezelésű iratokat • Pontosan meg kell jelölni az iratok érkezésének helyét • A felhasználók és a vezetők informatikai érettségét fejleszteni kell 12

13. Elektronikus iktatásAz elektronikus iktatás főbb jellemzői Az elektronikus iktatás főbb jellemzői: • iratok útjának nyomon követése; • egységes iktatószámok és iktatási módszer; • előre definiált mezők, amelyek gyorsítják a munkafolyamatot; • iratok csoportosítása; • dossziéba helyezés; • könnyű visszakereshetőség; • különböző listák készítése, akár vezetői kontrollcélokra. 13

14. Elektronikus iktatásAz elektronikus rendszerek biztonsága Szabályozás: 2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról Alapelvek: • A szerveknél működő elektronikus rendszereket biztonsági osztályba kell sorolni • A szerveket is biztonsági osztályba kell sorolni • A szervezetnél történt biztonsági eseményeket jelenteni kell az ágazati, annak híján a kormányzati eseménykezelő központnak. 14

15. Elektronikus iktatásAz elektronikus rendszerek biztonsága Elektronikus információs rendszer: Az adatok, információk kezelésére használt eszközök, eljárások, valamint az ezeket kezelő személyek együttese. Ide tartoznak: • Számítástechnikai rendszerek és hálózatok • Helyhez kötött, mobil és egyéb rádiófrekvenciás, valamint műholdas elektronikus hírközlési hálózatok, szolgáltatások • Rádiós vagy műholdas navigáció • Automatizálási, vezérlési és ellenőrzési rendszerek (vezérlő és adatgyűjtő, távmérő, távérzékelő és telemetriai rendszerek) • A fentiek felderítéséhez, lehallgatásához vagy zavarásához használható rendszerek 15

16. Elektronikus iktatásBiztonsági osztály, biztonsági esemény Biztonsági osztály: Az információs rendszer, illetve az abban kezelt adat bizalmasságának, sértetlenségének és rendelkezésre állásának kockázata alapján 1-5-ig számozott fokozatok. Minél magasabba a biztonsági osztály száma, annál szigorúbb védelmi szabályok szükségesek hozzá. Biztonsági esemény: Olyan nem várt esemény, mely az elektronikus információs rendszer működésében kárt, vagy az abban tárolt adatok esetében adatvesztést okoz. Kezelésének lépései: • Bekövetkezett biztonsági esemény dokumentálása • Következményeinek felszámolása • A  bekövetkezés okainak és felelőseinek megállapítása • A  hasonló biztonsági események jövőbeni előfordulásának megakadályozása 16

17. Elektronikus közigazgatás Elektronikus közigazgatás: a hatósági ügyek interneten keresztül történő ügyintézését jelenti. Az e-közigazgatás nem teljes körű, alkalmazhatósága az érintett szervek informatikai fejlettségének, valamint ez erre fordítható források függvénye. Az elektronikus szolgáltatásokat fejlettségük alapján szintekbe soroljuk: • Első szint: elektronikus tájékoztatási szolgáltatás • Második szint: egyirányú interakciót biztosító szint • Harmadik szint: kétirányú interakciót biztosító szint • Negyedik szint: teljes körű elektronikus ügyintézés • Ötödik szint: targetizáció 17

18. Elektronikus ügyintézésElektronikus aláírás Az elektronikus aláírás az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt, azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat. Az elektronikus aláírást aszimmetrikus kulcsú kriptográfiai eljárással hozzuk létre. Fajtái: • Egyszerű elektronikus aláírás • Fokozott biztonságú elektronikus aláírás • Minősített elektronikus aláírás 18

19. Elektronikus ügyintézésElektronikus aláírás

20. Elektronikus ügyintézésElektronikus aláírás Szabályok: Az elektronikus aláírás alkalmazásainak szabályait az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény határozza meg. • Az elektronikus aláírás használata az ügyfél számára nem tehető kötelezővé. • Az elektronikus ügyintézéshez az ügyfél számára legalább fokozott biztonságú, elektronikus aláírás szükséges • A hatóság számára minősített elektronikus aláírás használata szükséges. • Az elektronikus aláírás joghatása nem tagadható meg csupán azért, mert elektronikus formában létezik • Az elektronikus aláírás nem használható azon ügyek intézése esetében, melyek személyes megjelenést igényelnek, pl. családjogi ügyekben. 20

21. Elektronikus ügyintézésElektronikus aláírás Szimmetrikus kulcsú eljárás: • Előnyei: • Elméletileg fejthetetlen • Elektronikus eszközökkel rendkívül gyorsan végre hajtható • Nagy múlttal rendelkező, kiforrott eljárás • Hátránya: • A kulcs nyilvánosságra kerülése a rejtjelzés megtörését jelenti • Problémás a kulcselosztás • Alkalmazása: • Elektronikus kommunikáció titkosítása • PGP levelek tartalmának titkosítása stb. 21

22. Elektronikus ügyintézésElektronikus aláírás Aszimmetrikus kulcsú eljárás: • Előnyei: • Gyakorlatilag fejthetetlen • Egyéb alkalmazási lehetőségeket is rejt • A rejtjelzés és a megfejtés kulcsa eltér→megszűnik a kulcselosztás problémája • Hátrányai: • Nagyon lassú és bonyolult a folyamat • Alkalmazása: • Elektronikus aláírás • PKI infrastruktúrák • Szimmetrikus kulcsú eljárás kulcsának cseréjéhez 22

23. Elektronikus ügyintézésElektronikus aláírás Működése 23

25. Elektronikus ügyintézésElektronikus aláírás Ügyintézés elektronikus aláírással Alapelvek: • Csak valódi névre kiállított elektronikus aláírás használható • Használata az ügyfél számára nem tehető kötelezővé • Bármely szabványos elektronikus aláírást el kell fogadni Folyamata: • az ügyfél beküldi az elektronikus aláírással ellátott dokumentumot • a hatóság ellenőrzi az elektronikus aláírás érvényességét • megfelelő aláírás esetén megkezdődhet az ügyintézés • sikertelen azonosítás esetén az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel 25

26. Elektronikus ügyintézésElektronikus aláírás Aláírás érvényességének ellenőrzése Hitelesítés szolgáltató közreműködésével Az aláírás érvényes: • hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványhoz kapcsolódik • az azonosításkor érvényes (nem szerepel a visszavonási listán) • a hitelesítés-szolgáltató az adatok egyezőségét igazolja vissza 26

27. Elektronikus ügyintézésSZEÜSZ SZEÜSZ olyan elektronikus ügyintézést megkönnyítő szolgáltatás, mely az ügyfélközpontú ügyintézési megközelítésnek rendeli alá a szolgáltatók informatikai infrastruktúráját, meghatározva ezzel annak fejlesztési irányait és biztonsági követelményeit. A Ket. 2011. évi módosítása vezette be. Szabályok szolgáltatóknak: • Előzetes bejelentés alapján • Törvényi előírásoknak megfelelő IT infrastruktúra • Adatok védelmének biztosítása • Kötelezően előírt szolgáltatást nem lehet megszűntetni Szabályok ügyfeleknek: • Használat regisztrációhoz kötött • A kötelezően használandó SZEÜSZ díjmentes 27

28. Elektronikus ügyintézésSZEÜSZ Az ügyfelek részére kötelezően nyújtandó szolgáltatások: • Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása • Az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről • Összerendelési nyilvántartás szolgáltatás • Azonosítási szolgáltatás természetes személy ügyfelek részére • Biztonságos kézbesítési szolgáltatás • Elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás • A hatóság nyilatkozattételével kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása • Elektronikus fizetési és elszámolási rendszer • Iratérvényességi nyilvántartás 28

29. Elektronikus ügyintézésSZEÜSZ Az ügyfelek részére kötelezően nyújtandó szolgáltatások: • Kormányzati hitelesítés-szolgáltatás • Kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás • Központi azonosítási ügynök • ÁNYK űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás • Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés • Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása • Papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá • Iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás • Központi érkeztetési ügynök • Központi kézbesítési ügynök 29

30. Elektronikus ügyintézés Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer A Központi elektronikus szolgáltató rendszer (Központi Rendszer) az elektronikus közszolgáltatás nyújtását, illetve igénybe vételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek összessége. Részei: • Az elektronikus kormányzati gerinchálózat (EKG) • A kormányzati portál • A kormányzati ügyfél-tájékoztató központ • Az ott megjelenő szolgáltatások • És ügyintézési lehetőségek • Valamint azok fenntartói és üzemeltetői 30

31. Elektronikus ügyintézés Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer 31

32. Elektronikus ügyintézés Ügyfélkapu Ügyfélkapu az az eszköz, amely biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon, biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus közigazgatási ügyintézést, illetve az elektronikus közigazgatási szolgáltatást nyújtó szervekkel. Használata regisztrációhoz kötött: • A regisztrációs szerv – területileg illetékes okmányiroda – előtt személyes megjelenítéssel • Ideiglenes regisztrációval, mely egy elektronikus űrlap kitöltésével jár, ennek beküldését követően egy 30 napig érvényes ideiglenes kódot kap az ügyfél. Ez alatt a 30 nap alatt a regisztrációs szerv előtti személyes megjelenéssel lehet véglegesíteni a regisztrációt • Elektronikus aláírással az interneten 32

33. Elektronikus ügyintézés Ügyfélkapu 33

34. Elektronikus ügyintézés Ügyfélkapu 34

35. Elektronikus ügyintézés Ügyfélkapu Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások: • Értesítés okmányok érvényességi idejének lejártáról • Internetes okmányirodai szolgáltatásai (ügyintézés kezdeményezése és időpontfoglalás: vezetői engedély ügyintézés, lakcímváltozás bejelentés, lakcímigazolvány pótlás/csere, úti okmány ügyintézés, stb.) • Hatósági erkölcsi bizonyítvány, hatósági bizonyítvány igénylése elektronikus kérelmezés útján • Kormányzati Portál szolgáltatásai • Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Adatszolgáltatás letiltása és visszavonása szolgáltatása • Nemzeti Adó és Vámhivatal szolgáltatásai • Nemzeti Munkaügyi Hivatal szolgáltatásai • Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. szolgáltatásai • Országos Egészségbiztosítási Pénztár szolgáltatásai • Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szolgáltatásai • MVH Agrártámogatási kérelmek • Ingatlankereső, Cégkereső, Gépjárműkereső, stb. 35

36. Elektronikus ügyintézés Hivatali kapu A Hivatali kapu része a központi elektronikus szolgáltató rendszernek, melyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által számára biztosított szolgáltatásokhoz. Nyújtott szolgáltatások: • Hitelesen lehet küldeni/fogadni elektronikus üzeneteket • Időbélyeggel ellátott iratok küldésének lehetősége • Hivatalos iratok küldésének/fogadásának elektronikus nyugtázása • A küldött, illetve a fogadott iratokhoz való naplózott hozzáférés • Titkosított, megbízható kommunikáció garantálása, illetve az iratok sértetlenségének szavatolása • Azonosítás/viszontazonosítás lehetősége 36

37. Elektronikus ügyintézés Ügyintézés ügyfélkapun keresztül Ügyintézés ügyfélkapun keresztül • Az ügyfél az azonosítóval és a regisztrációs kódjával azonosítja magát csak sikeres azonosítással jut be az ügyfélkapun. • Ezután kiválaszthatja a szolgáltatást nyújtó intézményt, aki igény szerint további azonosítást kérhet. • Az ügyfélkapu SSO rendszerű, azaz az ügyfél több szolgáltatást is igénybe vehet anélkül, hogy ki, vagy átjelentkezne. 37

38. Elektronikus ügyintézés Elektronikus tájékoztatási szolgáltatás Elektronikus tájékoztatási szolgáltatás az államigazgatási szervek részére kötelezően előírt feladat Az adatszolgáltatás tartalma: • Szervezeti, személyzeti adatok: a szerv megnevezése, elérhetősége, felépítése, ügyfélfogadási rend, stb. • Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok: A szerv feladat és hatásköre, illetékessége, az általa nyújtott közszolgáltatások, stb. • Gazdálkodási adatok: A szerv éves költségvetése, beszámolója, a foglalkoztatottak száma, a juttatások összesített értéke, közbeszerzési információk stb. A publikált adatoknak: • pontosnak • hitelesnek • folyamatosan elérhetőnek kell lenniük A frissítés gyakorisága is kötelezően előírt. 38

39. Elektronikus ügyintézés Kapcsolattartás egyéb elektronikus eszközökkel Az ügyfelekkel való kapcsolattartás legfontosabb alapelvei: • Ügyfelek pontos azonosítása • Ügyintézés pontos dokumentálhatósága • Folyamat pontos rekonstruálhatósága Az egyéb elektronikus eszköz lehet: • Telefon • Telefax • Sms Nem terjedt el a közigazgatásban Leginkább: • Időpont foglalásra • Egyeztetésre • Érdeklődésrehasználják. 39

40. Köszönjük a figyelmüket!sikeres felkészülést kívánunk! 40