1 / 60

Digit á lis technika

Digit á lis technika. A tantárgy célja:. D igitális rendszer technikai -- alapfogalmak, -- alapismeretek , -- módszerek megismertetése -- informatikai eszközök működésének megértéséhez, -- mérnöki szemlélet kialakításához. Tananyag:.

jana-mooney
Download Presentation

Digit á lis technika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Digitális technika

  2. A tantárgy célja: Digitális rendszertechnikai -- alapfogalmak, -- alapismeretek, -- módszerek megismertetése -- informatikai eszközök működésének megértéséhez,-- mérnöki szemlélet kialakításához

  3. Tananyag: • Logikai hálózat fogalma, logikai hálózatok csoportosítása. • Kombinációs hálózatok leírási módjai. • Logikai függvények, igazságtáblázat, logikai kapcsolási rajz, Karnaugh tábla. Kombinációs hálózatok vizsgálata és tervezése. • Jelterjedési késési idő, kombinációs hálózatok hazárdjai. • Tipikus kombináció hálózatok. • Programozható kombinációs hálózatok. • Sorrendi hálózat fogalma, sorrendi hálózatok csoportosítása. • Szinkron és aszinkron hálózatok. • Tároló alapelemek, flip-flop típusok. • Szinkron hálózatok vizsgálata, állapottáblázat, állapotegyenlet, állapot-diagram. Szinkron hálózat tervezési módszerei. • Tipikus egyszerű szinkron hálózatok, számlálók és regiszterek. • Aszinkron hálózatok vizsgálata,

  4. Követelmények: • Heti óraszámok: 3 óra előadás • Számonkérés módja: félévközben:2 zh, 8. hét1.zh (on-line zh, teszkérdések). 13.hét2.zh (on-line zh, teszkérdések). A vizsgára bocsátás feltétele, hogy mindkét ZH legalább 51% -os eredményű legyen.

  5. Követelmények: Félév végén: vizsga A vizsga módja: írásbeli ·      Az első részben alapkérdésekre kell válaszolni (on-line vizsga, teszkérdések). ·      Az első részben a kapható maximális pontszám legalább 51 százalékát el kell érni ahhoz, hogy a vizsga eredménye elégséges vagy jobb legyen. (30 perc) ·      A vizsga második részében példákat kell megoldani. (60 perc) ·      A végső pontszám az első és a második részre kapott pontok összege lesz.

  6. Ajánlott irodalom : • Kóré László: Digitális elektronika I. BMF 1121 • Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése,Tankönyvkiadó, Budapest,

  7. Segédletek: • Segédletek: lásd: http://nik.bmf.hu/lkore • Felhasználónév: kinfmb • Jelszó: MicroCap • Egyéb segédletek: • Micro-Cap 7 elektronikai szimulációs program, Student Version, winnie.nik.bmf.hu/kore • Micro-Cap 9 elektronikai szimulációs program, Student Version, www.spectrum-soft.com

  8. 2. A formális logika és a Boole-algebra alapjai • Formális logika: • Kialakulása: ókori Görögország), • Az emberi gondolkodás szabályainak keresése és megfogalmazása, • Állítások(premisszák) összekapcsolása következtetések(konklúziók) létrehozására • Egyszerűsítések: egy állítás vagy IGAZ vagy HAMIS • Állítások összekapcsolása: • Legalább egy állításnak igaznak kell lennie ahhoz, hogy a következtetés is igaz legyen. Másként fogalmazva: VAGY az egyik VAGY a másik VAGY az n.-edik állításnak igaznak kell lennie, hogy a következtetés is igaz legyen. (Logikai VAGY kapcsolat). • Minden állításnak igaznak kell lennie ahhoz, hogy a következtetés is igaz legyen. Másként fogalmazva: az egyik ÉS a másik .....ÉS az n.-edik állításnak is igaznak kell lennie, hogy a következtetés is igaz legyen. (Logikai ÉS kapcsolat • Ha egy állítás igaz, akkor a következtetés hamis, illetve fordítva, ha egy állítás hamis, akkor a következtetés igaz. (Tagadás, negálás) • Matematikai megfogalmazás: George BOOLE (1845) • Gyakorlati alkalmazás: az 1930-as évektől

  9. Logikai műveletek,a logikai műveletek tulajdonságai A három logikai alapművelet: • VAGY művelet (logikai összeadás) • ÉS művelet (logikai szorzás) • Negálás (tagadás)

  10. VAGY műveletA művelet meghatározása táblázatos formában

  11. Műveleti jel: „+„ A művelet meghatározása algebrai formában:Y = A + BA művelet meghatározása Veitch diagrammal:

  12. ÉS műveletA művelet meghatározása táblázatos formában:

  13. Műveleti jel: „„ A művelet meghatározása algebrai formában:Y = A  BA művelet meghatározása Veitch diagrammal:

  14. Negálás (tagadás)A művelet meghatározása táblázatos formában,A művelet meghatározása Veitch diagrammal,Műveleti jel: „¯„ 1 0

  15. Logikai hálózatok fogalma, főbb típusai Logikai hálózatnak nevezzük azokat a rendszereket: • melyeknek bemeneti illetve kimeneti jelei logikai jelek, • a kimeneti jeleket a bemeneti jelek függvényében többé-kevésbé bonyolult logikai műveletsorozat eredményeként állítják elő.

  16. A logikai hálózatok két nagy csoportba sorolhatók:- Kombinációs hálózatok- Sorrendi hálózatokKombinációs hálózatoknak nevezzük azokat a logikai hálózatokat,melyeknek kimeneti jelei csak a bemeneti jelek pillanatnyi értékétől függnek.Sorrendi (szekvenciális) hálózatoknak nevezzük azokat a logikai hálózatokat, melyek kimeneti jelei nemcsak a pillanatnyi bemeneti jelkombinációtól függnek, hanem attól is, hogy korábban milyen bemeneti jelkombinációk voltak.

  17. Kombinációs hálózatok leírási módjai: • Algebrai leírási mód • Igazságtáblázat • Karnaugh tábla (grafikus leírás) • Kapcsolási rajz • Idődiagram

  18. Algebrai leírási mód: logikai függvényekkel Logikai függvény: • a független változók és a függő változók is logikai jelek (csak 0 vagy 1 értékűek lehetnek), • a változókkal VAGY, ÉS ill. Invertálás műveleteket végzünk.

  19. Algebrai leírási mód: logikai függvényekkel

  20. Algebrai leírási mód: logikai függvényekkel Univerzális műveletek (függvények): (minden más logikai fv. felépíthető belőlük) • NEM-ÉS (NAND) • NEM-VAGY (NOR) • Kizáró-VAGY (EXOR, EXclusive-OR)  

  21. Példa: SzavazatszámlálóA bizottság 3 tagból áll, többségi szavazással döntenek. A szavazás eredménye IGEN, ha legalább 2 tag IGEN-nel szavaz.

  22. A működés táblázatos leírása: igazság-táblázat

  23. Algebrai leírási mód

  24. Logikai kapuk jelképi jelölései

  25. A megtervezett logikai hálózat kapcsolási rajza:

  26. Másik példa:Digitális KomparátorFeladata: az A1A0 és B1B0 két kétbites bináris szám összehasonlítása

  27. Digitális Komparátor

  28. Kombinációs hálózatok sebessége, a jel terjedésének ideje A kombinációs hálózatok sebessége két dologtól függ alapvetően: • A szintek számától, azaz hány kapun kell áthaladnia egy jelnek a bemenettől a kimenetig • Az egyes kapuk jelterjedési késési idejétől

  29. Jelterjedési késési idő, propagation delay time(tpd):

  30. Mekkora ez az idő a gyakorlatban?10ns(ez ma már lassúnak számít)………………....50ps (Összehasonlítva a fény terjedési sebességével: a fény 50 ps alatt kb.15 mm utat tesz meg)

  31. Kombinációs logikai hálózatok gyakorlati megvalósítása * kapuk, * funkcionális egységek • kódolók, • dekóderek, • multiplexerek, • demultiplexerek, • aritmetikai egységek., • ALU

  32. Funkcionális egységek: Kódolók: • Bináris-BCD • Paritásbit generálás • stb. Dekódolók: • BCD-decimális • BCD-7 szegmens meghajtó • stb. Multiplexerek: több (2,4,8,16) vonalról egy vonalra, mint egy sokállású választókapcsoló Demultiplexerek: egy vonalról több vonalr, (lásd dekódolók) Aritmetikai egységek (összeadók, teljesösszeadók 1, 4, stb bitre) ALU (aritmetikai-logikai egység)

  33. BCD decimális dekódoló

  34. 7. Sorrendi hálózat fogalma, sorrendi hálózat fajtái, modellje Sorrendi hálózat: a kimeneti jelek nemcsak a bemeneti jelek aktuális értékétõl függnek, hanem a bemeneti jelek korábbi, véges hosszúságú jelsorozatától. A sorrendi hálózatnak tehát emlékeznie kell ezekre a bemeneti jelkombinációkra, bár általában elegendõ korlátozott mennyiségû korábbi jelkombinációt megjegyeznie. Az emlékezéshez a sorrendi hálózatnak külön „memóriával”, tárolóegységgel kell rendelkeznie. Éppen a tárolási feladat, tárolóegység léte miatt a sorrendi hálózatok lényegesen bonyolultabbak a kombinációs hálózatoknál. A sorrendi hálózat leglényegesebb és legbonyolultabb része a tárolóegység. A tárolóegység tárolóelemekbõl áll. Egy tárolóelem 1 bit információ tárolását végzi.

  35. Sorrendi hálózatok két csoportja: • Szinkron sorrendi hálózatok:a tárolóelemek csak egyszerre (szinkronizálva) változtathatják meg állapotukat • Aszinkron sorrendi hálózatok:a tárolóelemek a bemeneti jel változásának hatására bármikor megváltoztathatják állapotukat

  36. Szinkron sorrendi hálózatokModellezése:Moore-modell

  37. Szinkron sorrendi hálózatokModellezése:Mealy-modell

  38. A tárolóelem (flip-flop, FF)Egyszerű aszinkron FF

  39. Órajeles FF

  40. Nem átlátszó órajeles FF-ok:1. Kétfokozatú tároló (Master-Slave FF)

  41. 2.Élvezérelt FF

  42. 8.Tárolóelemek tulajdonságai, alaptípusai Sorrendi hálózat leirási módszerei Szinkron sorrendi hálózatban használható tárolóelemek típusai: • RS FF • JK FF • T FF • D FF

  43. 1. RS FF

  44. 1. RS FF

More Related