A Nemzeti Közlekedési Hatóság szerepe

1. A Nemzeti Közlekedési Hatóság szerepe A gépjárművek bontásával kapcsolatos hatósági folyamatokban. Mikulás Róbert NKH Stratégiai és Módszertani Igazgatóság Közúti Jármű Főosztály

2. Bevezető Elértéktelenedett jármű = veszélyes hulladék ! Államilag szabályozni kell, mi legyen vele ! Cél: újrahasznosítás maximálása, veszélyes összetevők kontrollált ártalmatlanítása, környezetszennyezés elkerülése.

3. Jogszabályok • 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról • 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről • 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről • 35/2000. BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról • 3/1999. KHVM-KÖM-PM rendelet egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelést megelőző vizsgálatáról.

4. regisztrált bontó-hulladékkezelő A környezetvédelmi hatóság által - a bontásra szánt gépjárműre és az abban előforduló veszélyes anyagoknak megfelelő kódszámú hulladékra vonatkozóan - kiadott hulladékkezelési engedéllyel rendelkező gépjárműfenntartó szervezet, amelyetaz NKH területileg illetékes regionális igazgatósága az 1/1990 KHVM rendelet alapján nyilvántartásba vett.

5. gépjárműátvevő gazdálkodó szervezet A regisztrált bontó-hulladékkezelő, vagy a nevében eljáró, megbízott hulladékkezelő, aki a hulladékká vált gépjárművet a hulladékkezelés céljából átveszi. Az átvevő rendelkezzen környezetvédelmi hatóság által kiadott begyűjtési vagy szállítási engedéllyel !

6. Regisztrált bontók és átvevőhelyek

7. Bejelentés A gépjárműbontó szervezetek a bontási tevékenység megkezdését - a kezdéssel egyidejűleg – az NKH területileg illetékes regionális igazgatóságánál kötelesek bejelenteni.

8. Bejelentés A bejelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia: • a gépjárműbontó szervezet nevét székhelyét és telephelyének (telephelyeinek) címét, • a környezetvédelmi hatóság által kiadott hulladékkezelési engedély (a környezetvédelmi hatóság határozata) adatait, • telephelyenként az ott végzett gépjárműbontó tevékenység szerint bontani kívánt gépjárműfajták (személygépkocsi: M1; tehergépkocsi: N1, N2, N3; autóbusz: M2, M3; pótkocsik: O1, O2, O3, O4) megjelölését és motorüzemét (benzines, dízel, autógázos, egyéb), • azt, hogy a gépjárműbontási tevékenységet szolgáltatásként, vagy saját üzemeltetésű gépjárműveken, esetleg mindkét vonatkozásban végzi-e, illetőleg a bontott alkatrészt, főegységet újrahasználja, vagy újrahasználatra értékesíti (minősítéssel, vagy nélküle),

9. Nyilvántartás Az NKH a regisztrált bontókról és átvevő helyekről nyilvántartást vezet, mely az alábbi adatokat tartalmazza: • a bontott gépjárműfajták, • motorüzem, • a bontási tevékenység jellemzőit (saját jármű bontása, szolgáltatás, újra használat, újra használatra történő értékesítés) , • a hulladékkezelési engedély (a környezetvédelmi hatóság határozata) érvényességi idejét.

10. Ellenőrzés Az 1/1990 KHVM rendeletben foglaltak megtartását – a nyilvántartásba vételt megelőzően, a bejelentést követő egy hónapon belül, valamint évente legalább egy alkalommal (személyi és tárgyi feltételek megléte, valamint az ügyrend betartása) az NKH területileg illetékes regionális igazgatósága, a 267/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet 10.§ (1) bek. előírásainak betartását pedig a környezetvédelmi hatóság – az NKH területileg illetékes regionális igazgatósága bevonásával – ellenőrzi. (Megjegyzés: a szerződött átvevő esetében rendelkezni kell a környezetvédelmi hatóság által kiadott begyűjtési vagy szállítási engedéllyel, ezenkívül csak a személyi feltételek meglétét kell ellenőrizni.)

11. Bontási átvételi igazolás Az NKH regionális igazgatóságai által legyártatott, a regisztrált bontó-hulladékkezelőnek kiadott, sorszámozott, szigorú számadású okmány, amely igazolja a tulajdonosa által tovább üzemeltetni nem kívánt M1 vagy N1 kategóriába sorolt gépjármű hulladékként, elbontási célból történő átadását és átvételét.

12. Alvázszám megsemmisítése I. Az alvázszámot ( egyedi azonosítót ) a bontásra átvett és a bontó telephelyén lévő, gépkocsiból a bontási igazolás kiadását követően, a bontás megkezdése előtt úgy kell kivágni a karosszériából, hogy a karakterek mentén körben, minimum 30±5 milliméter lemez maradjon. Az így kivágott lemezt megbízható körülmények között kell tárolni, majd az NKH területileg illetékes regionális igazgatósága ellenőrének jelenlétében a bontó segédletével sarokcsiszolóval vagy lemezollóval az alvázszámot hosszirányban ketté kell vágni. E megoldás esetén az ellenőrzés megkezdése előtt a jármű szétbontható!

13. Alvázszám megsemmisítése II. • Az alvázszámot a járműben az ellenőrzés céljára hozzáférhetővé kell tenni, majd az ellenőrzést követően az NKH területileg illetékes regionális igazgatósága ellenőrének jelenlétében sarokcsiszolóval az alvázszám első hét –nyolc karakterét hosszirányban történő bevágásával a bontó segédletével további használatra alkalmatlanná kell tenni.E megoldás esetén az ellenőrzés megkezdése előtt a jármű alvázszámot viselő szerkezeti egységének, valamint a teherviselő elemeknek szétbontása tilos! ABCDEFGH123456789

14. Bontott alkatrészek felhasználása A pótalkatrész és tartozék megfelelőségére vonatkozó tanúsítási kötelezettség bontás esetén - közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos alkatrészekre és tartozékokra vonatkozóan - a bontót, illetőleg a forgalmazót terheli! A bontásból kinyert, a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 9. § (4) bekezdésében meghatározott alkatrész, tartozék csak minőségellenőrzés után építhető be gépjárműbe és pótkocsijába.

15. Bontott alkatrészek felhasználása II. • Nem kell a megfelelőséget tanúsítani • az általános használatú szabványos alkatrészek és szerelési anyagok, (csapágyak, kötőelemek, ékszíjak, vezetékek, csatlakozók, izzólámpák stb.) esetében, • az alárendelt szerepű pótalkatrészek és tartozékok (díszítőelemek és kényelmi felszerelések stb.) esetében, amelyek a jármű rendeltetésszerű használatára befolyással nincsenek, • saját üzemeltetésű járműhöz, az üzemeltető által előállított (gyártott, felújított) pótalkatrészek, tartozékok esetében.

16. Bontott alkatrészek felhasználása III. A minőségellenőrzés eredménye alapján az alkatrészt, illetve tartozékot színjelzéssel kell ellátni. A javítás nélkül beépíthető alkatrész, vagy tartozék kék, a javítható, vagy felújítható alkatrész piros, a nem javítható alkatrész sárga jelzésű kell legyen. Az alkatrész, illetve tartozék kereskedelmi értékesítése esetén az alkalmazott színjelzést a számlán a szín megnevezésével fel kell tüntetni.

17. Műbizonylat A műbizonylatnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a pótalkatrész, tartozék megnevezése, b) a járműtípus(ok) megnevezése, amely(ek)nél a pótalkatrész, tartozék alkalmazható, c) a gyártó (felújító, forgalmazó) neve, címe, d) minősítő vizsgálatra kötelezett pótalkatrész, tartozék esetében a minősítő vizsgálatot végző intézmény által meghatározott adatok, e) bontásból származó alkatrész esetén a felhasználhatóságot meghatározó osztályozást (minősítést) tartalmazó nyilatkozat.

18. Problémák • Jogszabály nem kezeli az illegális bontók felderítésének szabályait. • Szankciók hiánya. • Az EU területéről érkező roncsautók vámkezelése nem szükséges. • A forgalomból történő végleges kivonás szabályai kijátszhatók. • Bontási átvételi igazolás + forgalomból kivonás költsége.

19. Jövő • Az NKH az ellenőrző szerepét szeretné erősíteni. • Cél az egyablakos ügyintézés. • Az NKH informatikai stratégiájába illeszkedő informatikai támogatás. • Személyi feltételek szigorítása, speciális képzések a műszaki vizsgáztatáshoz hasonló rendszerben.

20. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!