1 / 99

A megelőzés célterületei az oktatási intézményekben

A megelőzés célterületei az oktatási intézményekben. Veszélyeztetettség Hátrányos helyzet. Megelőzés (prevenció) és színterei. WHO háromfázisú értelmezése: Az elsődleges megelőzés a probléma, konfliktus kialakulásának megelőzése magában foglalja az univerzális, alapellátási formákat

freya
Download Presentation

A megelőzés célterületei az oktatási intézményekben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A megelőzés célterületei az oktatási intézményekben Veszélyeztetettség Hátrányos helyzet

  2. Megelőzés (prevenció) és színterei • WHO háromfázisú értelmezése: • Az elsődleges megelőzés a probléma, konfliktus kialakulásának megelőzése magában foglalja az univerzális, alapellátási formákat • A másodlagos megelőzés magában foglalja a célzott segítségnyújtást, illetve a probléma kialakulását követően a veszélyeztetett gyermekek családon belüli vagy más elhelyezési helyen történő gondozását

  3. Megelőzés (prevenció) és színterei • A harmadlagos megelőzés speciális ellátásokat jelent, be kell avatkozni, hogy megszűnjön az ártó magatartás. (kiemelés, mint korrekció)

  4. A MEGELŐZÉS ÉS KEZELÉS SZINTJEI • minden gyermeknek és családnak járó ellátás - univerzalitás • speciális ellátás gyerekeknek, családoknak - szelektivitás • a Gyermekjóléti Szolgálat által koordinált gondozás és figyelemmel kísérés • védelembe vétel és kötelezés • a gyermek/ek átmeneti kiemelése a családból • a gyermek/ek végleges kiemelése a családból

  5. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA A/ HARMONIKUSAN FEJLŐDŐK: akik nem igényelnek beavatkozást. B/ HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK: • akik családjuk csökkenő jövedelme, a munkanélküliség, a kedvezőtlen lakáskörülmények és az egészségügyi problémák miatt az átlagostól eltérő támogatásra szorulnak, ugyanakkor megfelelően működő prevenció, illetve beavatkozás esetén hosszabb távon családjukban tarthatók.

  6. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása • azok a családok, illetve személyek, akiknek szükséglet-kielégítési lehetőségei, életkörülményei, a társadalom többségénél lényegesen rosszabb, és akiknél a státuszt meghatározó tényezők közül –fogyasztás; kultúra, életmód; iskolai végzettség; érdekérvényesítés; lakás; anyagi színvonal; munkamegosztás– egynél több hátrány jelentkezik, amit nem tudnak kompenzálni. Élethelyzetük javítására önmaguk nem képesek.

  7. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása • A Ktv. szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultságát megállapította • e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, vagy tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője vagy gyámja legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be, és az is, akit tartós nevelésbe vettek.

  8. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása • Szocializációs hátrány: családja körében nem kapja meg azokat a kiegészítő ismereteket és ösztönzést, azaz személyi és tárgyi feltételeket, melyek a tanulását elősegítik. Nem motivált a tanulásra.

  9. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása C/ VESZÉLYEZTETETTEK: • a családi élet tartós működési zavaraiból adódóan- olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely során testi, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük akadályoztatott avagy nem biztosított a gyermekvédelem ellátórendszerének működtetése, és gyakran hatósági intézkedés szükséges

  10. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása • az a gyermek, aki családjában vagy környezetében, ismétlődő vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak, erőszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy fejlődésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja

  11. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása • súlyos ~-nek minősül a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okoz

  12. Hátrányos és veszélyeztetett helyzet fogalma, kialakulása A veszélyeztetettség okait és tüneteit: • a gyermek szocializációjának környezeti feltételeiben, valamint • a gyermek pszichés diszpozícióiban (viselkedési zavaraiban) találhatjuk meg.

  13. A veszélyeztetettség okai • ANYAGI OK: amikor a családban anyagi ill. jövedelmi problémák hátrányosan hatnak a gyermekfejlődésére, és esetenként veszélyeztető tényezőként is jelentkezhetnek. • KÖRNYEZETI OK: a szülők életvitelében, nevelési tevékenységében felmerülő negatívumok, amelyek a gyermek megfelelő fejlődését gátolják, vagy akadályozzák.

  14. A veszélyeztetettség okai • MAGATARTÁSI OK: a gyermeknél általában a korábbi veszélyeztetettségkövetkeztében kialakult agresszivitás, bűnözés vagy szorongás, csavargás,pszichés problémák kialakulása. • EGÉSZSÉGI OK: beteg személy a családban vagy a gyermek betegsége, ami miatt a kiskorú megfelelő fejlődése a családban nem biztosítható.

  15. A veszélyeztetettség kialakulásának rizikófaktorai • saját személyiségben rejlő rizikófaktorok • antiszociális viselkedés • droggal való rokonszenvezés, drogos barátok • iskolai kudarcok, iskolai tevékenységekben való részvétel hiánya, kimaradás az iskolából • barátok befolyása

  16. Negatív környezeti hatások • családi problémák, családi előzmény - családtagok érintettsége • erős befolyásolhatóság, labilis személyiség • könnyű hozzáférés a drogokhoz • negatív szubkultúra, vagy kortárs hatás

  17. A GYERMEKEK BÁNTALMAZÁSA = a gyermekkel való rossz bánásmód(A WHO definíciója) • Magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.

  18. A VESZÉLYEZTETŐ MAGARARTÁS FORMÁI • Passzív(mulasztásos elhanyagolás):minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. • Aktív(cselekvő) bántalmazás, visszaélés: a gyermeknek tényleges, vagy potenciális sérülés okozása.

  19. AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI • Fizikai elhanyagolás: az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának elhanyagolása vagy indokolatlan késleltetése.

  20. AZ ELHANYAGOLÓ MAGATARTÁS FORMÁI • Érzelmi elhanyagolás:az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal, többnyire az anyával szemben. • Oktatási- nevelési elhanyagolás: az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása.

  21. A BÁNTALMAZÓ MAGARARTÁS FORMÁI • Az érzelmi bántalmazás: egy gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi fejlődésére súlyos és tartósan káros hatást gyakorol. (megfélemlítés, megvesztegetés, zsarolás) • A fizikai bántalmazás: jelenthet ütést, rúgást, lekötözést, bezárást, rángatást, rázást, el- vagy ledobást, gondatlan leejtést, mérgezést, megégetést vagy leforrázást, vízbe fojtást, fojtogatást, és a gyermeknek más módon történő fizikai sérülés okozását.

  22. A BÁNTALMAZÓ MAGARARTÁS FORMÁI • Szexuális abúzus: 0-18 év közötti - gyermek vagy fiatal szexuális tevékenységekre való kényszerítését vagy csábítását jelenti, függetlenül attól, hogy az áldozat tisztában van-e azzal, hogy mi történik vele.

  23. A GYERMEKBÁNTALMAZÁS KÜLÖNLEGES ESETEI • A méhmagzatot károsító magatartás • Alkohol és drog abúzus • Gyermek bántalmaz gyermeket (bullying) • A rendszer abúzus (másodlagos viktimizáció) • Münchausen by proxy

  24. VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA • Alacsony fokú veszélyeztető magatartás: időnként előforduló, enyhébb jelenségek, amelyeknek semmilyen, vagy csekély hatásuk lehet a gyermek fejlődésére és későbbi viselkedésére. • Mérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás: gyakoribb előfordulás és/vagy súlyosabb formában, de vélelmezhetően nem életveszélyes vagy hosszú távon károkozással nem fenyegető magatartás. • Nagyon súlyos veszélyeztető magatartás: folyamatos vagy nagyon gyakori elhanyagolás, vagy időnkénti súlyosan veszélyeztető magatartás.

  25. VESZÉLYEZTETŐ MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA • Életveszélyes veszélyeztetettség: hosszú távú vagy súlyos lélektani, fizikai károkozás, életveszélyes helyzetek, beleértve azt, amikor az elkövető, vagy más családtag nem kér segítséget a sérülések ellátására, kezelésére, a veszély megszüntetésére.

  26. Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben

  27. Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben Pedagógus szerepe a megelőzésben: • Ismerje a gyermek egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét • Kísérje figyelemmel a családban jelentkező problémákat, a gyermek elmondásai, észlelt pszichés diszpozíciói alapján, tartson folyamatos kapcsolatot a szülőkkel (családlátogatás, vagy fogadóóra) • Kísérje figyelemmel a gyermek tanulmányi teljesítményét • Ismerje fel a napi oktatómunkában nem fejleszthető képesség- és jártassághiányokat, majd jelezze a szülőknek és a szakembernek

  28. Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben • Tanulási és teljesítményzavarok esetén – fejlesztőpedagógus, logopédus, iskolapszichológus • Beilleszkedési és magatartászavarok esetén – iskolapszichológus • Rendszerabúzus vagy gyermek elhanyagolása esetén – gyermek és ifjúságvédelmi felelős bevonását kezdeményezi

  29. Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben Osztályfőnök kiemelt szerepe a megelőzésben: • Ismerje meg a tanulók társas kapcsolatait, viszonyait • Segítse a társas beilleszkedési készségek javítását • Kísérje figyelemmel a tanulók iskolai és iskolán kívüli teljesítményét • Tanulók személyiségének sokoldalú megismerése

  30. Pedagógusok, segítő szakemberek szerepe a megelőzésben Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladatai a megelőzésben: • Pedagógusok szemléletformálása a másság és hátrányos helyzet elfogadása iránt • Fogadóórát tart • Tájékoztatja a szülőket, tanulókat, hogy milyen problémákkal, mikor kereshetik fel, továbbá a közvetít külső intézmények felé • Veszélyeztetettség esetén kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatfelvételt • Egészséges életmódot támogató, bűnmegelőzést, szenvedélybetegségeket megelőző programok kidolgozásának segítése • Figyelemmel kíséri és kiszűri a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókat

  31. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek • Szabadidős tevékenység • Alternatív napközbeni ellátások • Egészségnevelés • Családlátogatás • Célzott segítségnyújtás – gyermekvédelmi alap- és szakellátás

  32. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Szabadidős tevékenység célja: • devianciák kialakulásának megelőzése • készségek fejlesztése • önépítés • társas kapcsolatok építése • együttműködési formák értékteremtő ereje

  33. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Alternatív napközbeni ellátások: • 15/1998 NM. rendelet: megszervezhető bármilyen gyermekek csoportos fogadására alkalmas épületben vagy helységben, így közösségi, művelődési vagy ifjúsági házban, gyermekjóléti szolgálatnál, iskolában, óvodában, játszótereken…

  34. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Alternatív napközbeni ellátások formái: • Sport- és szabadidő tevékenységhez kötődő, felügyeletet biztosító klubfoglalkozások • Játéktevékenységhez kötődő, egyéni képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő játéktár, valamint játszóház-programok • Hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett 10 év feletti gyermekeknek szervezett személyiségfejlesztő, önsegítő vagy kortárssegítő tematikus foglalkozások

  35. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Egészségnevelés: • NAT – a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata • Át kell hatnia az iskolai oktatás valamennyi elemét – tantárgyközi kapcsolatok erősítése • Ktv. – nevelési programjukban kell az iskoláknak megfogalmazni • OM „segédlet”- az egészségneveléssel összefüggő feladatok megfogalmazásához készült

  36. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Családlátogatás: • Több szempontú információgyűjtés • közvetlen kapcsolattartás • nyitott, egymásra figyelő, bizalmi kapcsolat szülő és pedagógus között.

  37. A veszélyeztetettség megelőzésére és megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenységek Célzott segítségnyújtás: • Iskolán belül és kívüli szakemberek • Szakszolgáltatások igénybevétele • Jelzőrendszeri intézmények

  38. Szakmaközi együttműködés a gyermekvédelemben

  39. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben A pedagógiai gyermekvédelmi munkát segítő speciális szakterületek: • Gyermekjóléti szolgálat • Egészségügyi szolgálat • Családsegítő szolgálat • Pedagógiai szakszolgálat – Nevtan • Gyermekpszichiátriai és neurológiai szakrendelés • Rendőrség, ügyészség, bíróság, társadalmi szerv., egyház, alapítvány

  40. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT: • Észlelő-jelzőrendszer működtetése • Esetmegbeszélések, esetkonferenciák tartása • Gyermek-és ifjúságvédelmi tanácskozást tart (minden év március 31-ig) • Esetátadást követően tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége van az iskolának – pl. tanulmányi összesítő lap, magatartás jellemzése

  41. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Az esetmegbeszélés, együttműködés formái: • Problémamegbeszélő csoport: esethez kapcsolódó szakemberek bevonása • Tisztázó beszélgetés: szakmaközi megbeszélés külön-külön • Általános megbeszélés: kéthavonta (évi 6 alkalom kötelező) • Speciális megbeszélés, tanácskozás jelleggel: helyzetértékelés, koncepció, fejlesztési terv

  42. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT (Védőnő, háziorvos, gyermekorvos) • speciális egészségügyi tanácsadás, kis részben mentálhigiénés vagy szociális tájékoztatás, tanácsadás; • együttműködésben a szociális válsághelyzetbe került várandós és kisgyermekes anyák segítése • gyermekbántalmazás esetén azonnali ellátás

  43. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT • Életvezetési problémák segítése, elhárítása • Helyi szociális szükségletek feltárása, javaslattétel új szolgáltatási formák bevezetésére • Természetbeni, anyagi és személyes támogatások közvetítése

  44. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT • Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás • Fejlesztő felkészítés • Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység • Nevelési tanácsadás • Logopédiai ellátás • Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás • Konduktív pedagógia • gyógytestnevelés

  45. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés: • Sajátos nevelési igényű gyermek korai fejlesztése, gondozása, szülők bevonásával, tanácsadással • A gyermek 3. életévétől Fejlesztő felkészítés: • Sajátos nevelési igényű tankötelezett korúak egyéni fejlesztése

  46. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység: • Fogyatékosság szűrése, • javaslat a gyermek különleges gondozására, az ellátás módjára, formájára és helyére. • Vizsgálja a különleges gondozás tárgyi és személyi feltételeinek meglétét.

  47. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Nevelési tanácsadás: • Tanulási, beilleszkedési, magatartási problémák vizsgálata • Fejlesztő foglalkozás a szülők bevonásával • Óvoda megkeresésére iskolaérettségi vizsgálat • Pedagógiai, pszichológiai támogatás, fejlesztés, terápiás gondozás • Pedagógus munkájának, a családdal való kapcsolattartást segítése • Iskolapszichológusi szolgáltatás feladatai

  48. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Logopédiai szolgáltatás: • Beszédindítás, beszédhibák javítása, • nyelvi-kommunikációs zavarok kezelése, • dyslexia megelőzése és gyógyítása Pályaválasztási tanácsadás: • Képességvizsgálat, karrier-tanácsadás, iskolaajánlás

  49. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Konduktív pedagógia: • Központi idegrendszeri sérültek nevelése, fejlesztése, gondozása. Gyógytestnevelés: • Speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatás.

  50. SZAKMAKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS az iskolai gyermekvédelemben Gyermek-és Ifjúsági Pszichiátriai és Neurológiai Szakrendelés („gyermek-ideggondozó”) • Gyermek-neurológiai szakrendelés • Pszichiátriai és pszichológiai szakrendelés • Pszichopedagógiai szakrendelés

More Related