Környezeti kockázatértékelés

1. Környezeti kockázatértékelés

2. Viszonylag új tárgy (itt) //még nem az igazi// A különböző hazai felsőoktatási intézményekben más-más megközelítés. Háttér anyag van (elérhetővé teszem), de én is másként szeretném (ezért az inkább segítség, de messze nem elegendő). Az előadás mellett sok tanulságos film bemutatása. A vizsga írásban (a filmekről is kérdések), ha akarja a társaság akár az utolsó órán (de ennek akkor van értelme, ha készülnek)

3. Kockázatértékelés fogalma Kockázatok tipizálása

4. A környezet fogalma A környezet egy viszony. Pl. ember és környezete: az a terület, amit egy időszakban használ, átalakít Emberfüggő és folyamatosan változik.

5. Kockázatértékelés A kockázatkezelés és kockázatértékelés iránti igény először a nukleáris ipar, a polgári és katonai repülés, valamint az űrtechnológia keltette életre, ahol a jelentős potenciális baleseti veszély következményei nyilvánvalóak voltak. (a mainál sokkal rosszabb számítástechnikai hátérrel) Később szélesebb körben is elterjedt a gazdasági, technikai kultúra fejlődésével. (A ké. elterjedtsége nagyban függ az országok gazdasági fejlettségétől) (gépkocsis példa) Napjainkban a tervezés és az új gyártmányok – termékek – minőségbiztosítási rendszerének is részévé válik. (pl. KERMI engedélyezés) (átesve akár a ló másik oldalára)

6. A kockázatértékelés a termelés során a munkavédelem része A kockázatértékelés optimális esetben a baleset-megelőzés, egészségmegőrzés része (prevenció). A mai magyar gyakorlat ettől némiképpen eltér. Nálunk egyelőre a fő tevékenység az ellenőrzés, és az előírások be nem tartása esetén a szankcionálás (bírság). Vitatható az a nézet, hogy ahol törődnek a munkavédelemmel, ott biztonság van, „nincs kockázat”. Valójában szinte minden munkahely, munkaeszköz rejt magában bizonyos kockázatokat, és a feladat az, hogy ezt a kockázatot minimálisra csökkentsük, és a fennmaradókra a lehető legjobban felkészüljünk. Kockázat mindig van, csak azt kell megállapítani, hogy annak mértéke elfogadható, tűrhető, vagy elfogadhatatlan-e.

7. A kockázatbecslés nem statikus fogalom, hanem folyamatos tevékenységet jelent, és a rendszer bármilyen változásakor ismételten el kell végezni, hogy megállapítsuk  a változás milyen új kockázatokkal jár, vagy mik tűnnek el. De a tudomány fejlődése, vagy az ismeretek szaporodása is folyamatos változtatásokat igényel. Pl. vegyszerek határértékeinek változása, vagy együttes hatásuknak szerepe milyen. (Néma tavasz)

8. Szinergisztikus hatás

9. Mesterséges vegyületek – természetes úton.

10. A kockázatértékelés nem szűkíthető le a munkahelyekre – csak itt van leginkább „intézményesedve”. (Saját földrengéses tapasztalatom az 1970-es évekből – „szenvedő” ill. „szakértő”) Pl. Árvízi kockázat, belvízgyakoriság, biztosítás (gépjármű, mezőgazdaság, stb.), éghajlatváltozás, …

11. Néhány alapfogalom Veszély (hazard) Kockázat (risk) Károsodás (demage) Gyengeség (vulnerability) A veszély olyan környezeti faktor, aminek bekövetkezése az emberre káros hatással van. A veszély az egészséget/életet veszélyeztető anyag/folyamat. A veszélyek fajtái: biológiai kémiai fizikai (pszichológiai)

12. A környezeti veszélyek típusai (szűkebb értelmezésnél) 1. Munkaszervezés (pl. tájékozatlanság, védőeszköz hiánya,…) 2. Munkahely kialakítása (szűk, síkos,…) 3. Munka körülmény (sötét, nehéz, sok vagy kevés információ,…) 4. Mechanikai veszélyek 5. Elektromosság 6. Veszélyes anyagok (mérgező, tűz- vagy robbanásveszélyes) 7. Biológiai veszélyek (fertőzések,…) 8. Fizikai veszélyek (sugárzás, zaj, ultrahang, hőhatás,…) 9. Pszichikai veszélyek (monotonság, rossz munkaidő beosztás, félelem a főnöktől, …) 10. Egyéb (harapós kutya,…) A Munkavédelmi törvény pl. meghatározza a veszélyes munkaeszközöket

13. Környezeti kockázatok otthon is – kevésbé figyelünk rá: Ablakon kieső gyerekek, kutyás balesetek, véletlen események sorozata (kutya után szaladó hölgy esete legutóbb) stb.

14. Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésének a valószínűsége, amelyet         - a káros esemény száma, gyakorisága /figyelemmel kell lenni az egyidejűleg érintett személyek számára/, és - a káros esemény bekövetkezésének valószínűsége jellemez

15. Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésének a valószínűsége, amelyet         • - a káros esemény száma, gyakorisága /figyelemmel kell lenni az egyidejűleg érintett személyek számára/, és • a káros esemény bekövetkezésének valószínűsége jellemez • Másik megközelítésben: • Kockázat = Veszély * Gyengeség (sebezhetőség) * károsodás • Kockázat (risk) • Veszély (hazard) • Gyengeség (vulnerability) • Károsodás (demage) • Veszély = terület nagysága * gyakoriság * erősség foka (súlyosság)

16. A kockázat típusai Azonosított kockázat (Identified Risk) az a kockázat, amely különböző elemzési technikákkal határozható meg (az elfogadható és a nem elfogadható kockázatok összessége). Elfogadható kockázat (Acceptable Risk) az azonosított kockázat azon része, amely további csökkentés nélkül is megengedett (igen kis kockázata van a súlyos következményeknek vagy kissé nagyobb kockázata a kevésbé súlyosaknak). Nem elfogadható kockázat (Unacceptable Risk) az azonosított kockázat azon része, amit vagy megszüntetni, vagy csökkenteni kell. Teljes kockázat (Total Risk) az azonosított és a nem azonosított kockázatok összessége. Nem azonosított kockázat (Unidentified Risk) az a kockázat, amit nem határoztak meg (nagy fontosságú ismeretlen, de valós probléma, amely így nem mérhető). Fennmaradó kockázat (Residual Risk) az, ami a teljes kockázatkezelési folyamat után megmarad.

17. Forgatókönyvek (emelős sztori) Massa esete a Hngaroringen

18. Ember/hatás/bizonytalanság kapcsolat

19. Vegyi anyagoknál a környezetszennyezési veszély mértékét a kockázati tényezővel (RQ = Risk Quotient) jellemzik. A kockázati tényező a becsült környezeti szennyezőanyag koncentráció (PES = Predicted Environmental Concentration) és az ökoszisztémára még nem ható becsült koncentráció (PNEC = Predicted No Effect Concentration) hányadosa. Minél nagyobb ez az érték, annál nagyobb a veszély, amit a környezetbe került szennyező vegyi anyag jelent. Ha ez az érték kisebb, mint 1, akkor nincs szükség beavatkozásra, ha nagyobb, mint 1, akkor további vizsgálatok szükségesek. Ha a részletesebb vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével is nagyobb, mint 1, akkor a kockázatcsökkentés módozatait kell megtervezni. /arzénes vizeink problémájáról majd később/ //részletek majd a talajnál F.A.//

20. A környezeti kockázatok térbeli szintjei Esetleg még globális

21. A környezeti kockázatok időtávlatai

22. Szűkebb és tágabb értelmezés Kockázatértékelés: az az eljárás, amellyel felbecsüljük a munkahelyen a munkavégzés során fennálló veszélyeztetésekből adódó, a munkavállalók és a munkavégzés környezetében tartózkodók egészségére és biztonságára potenciálisan ható kockázatokat. A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére. A kockázatértékelés célja: a tevékenységhez kötődő kockázatok azonosítása, a káros hatásuk elhárítása, illetve az ésszerűen legkisebb mértékűre csökkentése olyan fontossági sorrendbe rangsorolt intézkedésekkel, amelyek hatásosságát a rendszeres visszaellenőrzések igazolják

23. Relatív kockázat egy munkanapon

24. Éves kockázati szintek az USA-ban Veszélyforrás Összes halálozás Autóbaleset Munkahelyi baleset Gyilkosság Fulladás (vízbe) Mérgezések Hajóbalesetek Tornádók Harapások és csípések 1 milliós népességből 9000 210 150 93 37 17 0,6 0,4 0,2

25. A környezeti kockázatok eredete: • Természeti eredetű kockázat: egy természetben lejátszódó folyamat a hátrány (pl. gazdasági, pénzbeli, emberekre ható stb.) a kiváltója. • A környezet védelmével kapcsolatos kockázat: • - a környezetben mint ökológiai rendszerben létrejövő változás (a veszély tehát a környezeti egyensúly megbomlása, visszafordíthatatlan folyamat beindulása (pl. génerózió); • - vagy a környezetben létrejövő olyan változás, amelyet a természeti környezet elviselne, az egy idő után regenerálódna, de a létrejött változás az emberre vagy gazdasági folyamatokra nézve hátrányos, és ezért minősül károsnak (kisebb sárfolyás, lokális légszennyeződés, izlandi vulkanizmus, stb.); • Emberi eredetű és emberre ható káros hatás (ha a közvetítő közeg környezeti).

26. A legelterjedtebb kockázatelemzési módszerek: 1. Hazard and Operability Studies (HAZOP): a lehetséges veszélyek és működési problémák felderítése (főként az iparban használatos) ~ gyenge pont elemzés 2. Failure Mode and Effects Analysis (FMEA): egy rendszer fő hibaforrásainak azonosítására (az USA hadserege vezette be, azóta használatos pl. az űrkutatásban és az autógyártásban használják). /mégis voltak „események” – pl. Discovery/ 3. Health Risk Assessment (HRA): az egészségügyi kockázatok felmérésére. 4. Event-tree Analysis (ETA): bináris logikán alapuló módszer, melyben egy esemény vagy megtörténik, vagy nem. (Egy nem kívánt esemény következményeinek felmérésnél használható.) Másra kitalált módszerek is alkalmazhatók.

27. 5. Leopold-mátrix A Leopold mátrix oszlopaiban a hatáskeltők, soraiban pedig a hatásviselők vannak feltüntetve. A KHV kezdeti szakaszában +-? jelekkel jelölik a várható pozitív, negatív vagy nem becsülhető hatásokat. Később sor kerül a hatások becslésére, és két szempont szerinti számszerűsítésére (pl. Leopold mátrix minden celláját két részre osztva): - a hatások mértéke minősítve (pl. 1-10-ig, ahol az 1-es a legkisebb, a 10-es a legkomolyabb hatást jelzi). - a hatás fontossága (szintén skálán értékelve).

28. Példa: • A mátrixban alkalmazott skálabeosztás: • 0 = nincs érzékelhető környezeti hatás • 1 = alig érzékelhető környezeti hatás • 2 = a hatás közepes • 3 = a hatás erős • 4 = a hatás kritikus mértékű Pontozásos elemzések veszélyei

29. 6. Ökotérképezés Cél: környezeti veszélypotenciálok feltárása Aránylag egyszerű térképes forma, Tematikus térképek egyesítése (szakdolgozatok is) /környezeti menedzsmentnél is jól használható – azaz nemcsak veszély, hanem hatékonyság értékelésére is/

33. Az ökotérképezés a környezeti kockázatértékelés mellett a környezettudatos irányítást is segíti. Megvalósításának előnyei:

34. A kockázatbecslés időbeli irányát tekintve két lehetséges módon történhet: • a prediktív (megelőző) kockázatbecslés egy stresszor (általában egy feltételezhetően toxikus folyamat) egy adott, kiválasztott környezeti elemre ill. rendszerre gyakorolt jövőbeni hatását írja le. • A prediktív kockázatbecslés egy lehetséges károsító anyag egy vagy több környezeti elemre gyakorolt környezeti hatását írja le. A károsító anyag lehet egykomponensű, de tartalmazhat több toxikus elemet is. Prediktív kockázatbecslést kell elvégezni bizonyos kemikáliák, pld. növényvédő szerek forgalomba hozatalát illetően. Újabban nemcsak kemikáliák, hanem egyéb potenciálisan veszélyes stresszorok, pl. genetikailag módosított organizmusok forgalomba hozatalát is ilyen jellegű kockázatbecslés előzi meg. (Gond lehet a megbízhatóság – pl Contergan) • a retrospektív kockázatbecslés a már meglévő szennyezett környezet vizsgálatából és méréséből indul ki. • A retrospektív kockázatbecslés jelentősége napjainkban egyre inkább előtérbe kerül, oka az, hogy a prediktív kockázatbecslés nem képes felmérni egy már régebben fennálló káros hatást. • Három fő típusa van: forrásból kiinduló, hatásból kiinduló, • expozícióból kiinduló retrospektív kockázatelemzés.

35. A kockázatértékelés folyamatát többféleképpen lehet szakaszokra osztani. A legfontosabb tartalmi elemek a következők: • Információ gyűjtés és a veszélyek feltárása és rangsorolása • A kockázati szintek meghatározása • A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségiértékelése • Intézkedési terv

36. Információ gyűjtés és a veszélyek feltárása és rangsorolása • a) A veszélyek azonosítása /tudomány fejlődésével változik: lásd Röntgen, Néma tavasz, stb. de tapasztalattal is változhat lásd meddőhányó ügy) • Pl.: Megfigyelések, mérések, adatbázisok, szakirodalom, jogszabályok, szabványok, rendkívüli események, stb. • b) A veszélyeztetettek azonosítása.  /ez is vált. a tud. fejlődés és az emberi mobilitás miatt, környezeti elemek változása pl. klímavált. és malária kapcs./

37. Kockázatok fajtái a csoportosítás szempontjai: hatásmechanizmus érintettek, környezeti elemek önkéntesség, méltányosság az informáltság mértéke tervezettség bizonytalanság …

38. Hatásmechanizmus • fizikai • kémiai • biológiai Érintett területek - dolgozók / lakosság - levegő/ víz/ talaj/ élővilág… - épített környezet

39. Önkéntesség • Önkéntes - (bizonyos előnyért vállalt – pénz, nem anyagi) • Nem önkéntes (pl. egy völgyzázó-gát létesítése) - Méltányos a kockázat viselője közvetlenül részesül a szóban forgó kockázatos alternatívákhoz tartozó előnyökből - Méltánytalan a kockázat viselője nem élvezi közvetlenül az előnyöket

40. Az informáltság mértéke

41. Tervezettség • Tervezett kockázat (engedélyezett kibocsátás) az emberi tevékenység célja: előnyök létrehozása, ennek során elkerülhetetlen a kockázati helyzet ELŐNY és KOCKÁZAT együttes analízise szükséges (pl. kaszkadőr) • Baleseti kockázat nem tervezett, véletlenszerű kár • Helytelen tevékenységi formából eredő kockázat szándékos, tudatlan… Pl. atomerőművek és Csernobil, löszfal omlás

42. 2. A kockázati szintek meghatározása Dózisértékek meghatározása (pl. közepes halálos koncentráció Lethal ConcentrationLC50). Ez az a koncentráció, amely a vizsgált élőlények 50%-át elpusztítja. Az LC100 értéke azt a töménységet adja meg, amely az összes vizsgált szervezet pusztulását okozza. Ha a vizsgálni kívánt reakció nem a pusztulás mértéke, hanem valamilyen egyéb, enyhébb tünet (pl. növekedésgátlás) minősítése, akkor hatékony (effektív) koncentrációról beszélünk (EC). További minősítési mutatók lehetnek: Approximatív letális koncentráció (ALC) az a legkisebb töménység, amelynél még megfigyelhető a kísérleti szervezetek károsodása (pusztulása).↓ Ártalmatlan (NOEC – No Observed Effective Concentration) koncentráció az az érték, amely a vizsgálati körülmények között nem okoz (még) semmi mérhető károsodást. Kritikus koncentráció (LOEC – Lowest Observed Effective Concentration) az az érték, amelynél az élőlények károsodásának első jelei jelentkeznek ↑(ezek legtöbbször élettani ill. viselkedésbeli tünetek: pl. a halak esetében egyensúlyi zavarok figyelhetők meg, a Daphniák (vízibolhák) pedig például a felszínre úsznak, és ott maradnak.)

43. Néhány nem önkéntes kockázati szint összehasonlítása Kockázati elem • Influenza • Leukémia • Gázolás (autó) • Árvizek • Tornádók (US, MW) • Földrengés (CA) • Nukleáris erőmű • Meteorit becsapódás Halálozási kockázat/fő/év • 1: 5,000 (2×10-4) ?? • 1: 12,500 • 1: 20,000 • 1: 455,000 • 1: 460,000 • 1: 588,000 • 1: 10 millió • 1: 100 milliárd

44. Néhány egyszerű, mindennapi „önkéntes” tevékenység, amely 1 milliomoddal megemeli a halálozási kockázatot • 1,4 cigaretta elszívása (tüdő- és szájrák) • 15 km kerékpározás (baleset) • 450 km autóvezetés (baleset) • 1500 km repülőút (baleset) • 1 mellkas röntgen (tüdőrák a sugárzástól) • 150 évig élni Paks 35 km-es körzetében

45. PNEC PEC 3. A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségiértékelése. Ebben a fázisban a becsült hatástalan koncentrációt (PNEC ≈NOEC) hasonlítják össze a becsült vagy mért környezeti koncentrációval (PEC) Kockázatok sorba rendezése: jelentéktelen – elviselhető – mérsékelt – tekintélyes – elviselhetetlen

46. A kockázatelemzés módszerei: • tényadat-elemzés és • modell-vizsgálatok. Példák: Ipari eszközöknél

48. Belvíz-elöntések

49. Kockázatkezelési stratégiák: • valószínűségi kockázatkezelés illetve • determinisztikus (logikai).

50. Valószínűség, következmény • objektív valószínűség az a szám, amely körül a relatív gyakoriság ingadozik. • szubjektív valószínűség egy, avagy néhány megfigyelésre, vagy csupán sejtésre alapozott • szintetikus valószínűség egy esemény valószínűségét nem közvetlenül mérik, hanem modellezik és becslik • következmény: objektív, szubjektív,megfigyelhető