1 / 77

GEOMETRIAI M R SEK

M?r?s fogalma. A m?r?s ?sszehasonl?t?s, a munkadarab m?ret?t ?s alakj?t hasonl?tjuk ?ssze? a m?rt?kegys?ggel. M?r?skor az eredm?nyt mindig sz?mokban kapjuk meg. A m?r?s lehet k?zvetlen vagy k?zvetett. K?zvetlen m?r?s: az eredm?nyt a m?roeszk?zrol leolvashatjuk. K?zvetett m?r?s: az eredm?ny

estevan
Download Presentation

GEOMETRIAI M R SEK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    2. Mérés fogalma A mérés összehasonlítás, a munkadarab méretét és alakját hasonlítjuk össze  a mértékegységgel. Méréskor az eredményt mindig számokban kapjuk meg. A mérés lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetlen mérés: az eredményt a méroeszközrol leolvashatjuk. Közvetett mérés: az eredményt méréssel és számítással kapjuk.

    3. Az ellenorzés fogalma Az ellenorzés a tárgy alakjának vagy méretének vizsgálata. Számszeru eredményt nem kapunk, csak azt hogy a munkadarab alakja vagy mérete megfelel-e a rajzon eloírtnak, vagy sem. Az ellenorzéshez olyan eszközöket használunk, amelyekkel összehasonlíthatjuk a tárgy alakját vagy méretét. Ezek ellenorzo eszközök vagy idomszerek.

    4. Összehasonlítás Az összehasonlítás alatt a vizsgált tárgy megfelelo méret-, vagy alakidomszerekkel végzett összehasonlítását értjük. Az összehasonlítás során pontos eredményt nem kapunk csak azonosságot vagy eltérést.

    6. Mértékegységek A gépipari méréstechnikában elsosorban hosszúságot, szöget az erot és a nyomást mérjük. A Nemzetközi Mértékegységrendszert (SI) 1980. jan. 1-tol vezették be. Az SI háromféle mértékegységet tartalmaz:     alapegységeket     kiegészíto egységeket     származtatott egységeket

    7. Alap mértékegységek A hosszúság mértékegysége: a méter, jele m, a gépiparban a méter származtatott egységét a millimétert használjuk. A milliméter törtrészei: a tizedmilliméter /0,1 mm/, a századmilliméter /0,01 mm/, és az ezredmilliméter /0,001 mm/ vagy mikrométer. Szög mérésére a fokot, percet, másodpercet használjuk.

    8. A méroeszközök csoportosítása A méro- és ellenorzo eszközöket többféle szempont szerint lehet csoportosítani. A mérofelület szerint : merev vagy állítható. A mérési pontosság szerint : egyszeru vagy nagypontosságú A kijelzés módja szerint : analóg (mutatós) vagy digitális.

    9. A méroeszközök csoportosítása Szerkezeti kialakítás szerint lehetnek: egyszeru osztásos eszközök (pl.: hosszmérok, tolómérok. szögmérok), mikrométeres szerkezetuek (csavarelven muködok), fogaskerekekkel, szögemelokkel muködok (méroórák), optikai méroeszközök (optikai hosszméro gépek), pneumatikus mérokészülékek, villamos mérokészülékek

    10. A pontos mérés és ellenorzés feltételei Helyes méro ill. ellenorzo eszköz megválasztása. A méropofák pontosan illeszkedjenek a munkadarabhoz. A mérési sík meroleges legyen a munkadarab tengelyvonalára. A mérési homérséklet 20 oC . A megfelelo méroero használata. A méro és ellenorzo eszközöket tartsuk tisztán.

    11. A mérési eredmények feldolgozása Egy mérés nem mérés! Egy méretet meghatározni csak több mérés eredményébol lehet.

    12. Mérési hibák Tökéletlenségek a vizsgált tárgyon, munkadarabon (pl.: szennyezodés) Méroeszköz pontatlansága pl. kopás, elhasználódás, játék, skála osztáshibája, méroorsó emelkedési hibája következtében Felfekvési hiba; méroeszköz helytelen felhelyezése

    13. Mérési hibák

    14. Mérési hibák A túl nagy mérési ero Munkadarab kedvezotlen elhelyezkedése következtében fellépo hiba ? munkadarab eldeformálódik és a mért érték hibás lesz

    15. Mérési hibák

    16. Mérési hibák A mérést végzo személy gyakorlatlanságából eredo hibák: Leolvasási hiba- parallaxis hiba: Ha a skálaosztás és az index nincs egy síkban, a rátekintési szög nem meroleges

    17. Mérési hibák

    18. Mérési hibák A munkadarabot vagy méroeszközt éro hohatásból eredo hiba: A munkadarab felmelegedik és kitágul a forgácsolási ho, futés vagy a kéz melege miatt

    19. MECHANIKAI MÉROESZKÖZÖK A legegyszerubb és legrégebben használatos méroeszközök, amelyek csak mechanizmus segítségével teszik lehetové a méretek érzékelését. Hosszmérok A hosszmérok osztással készülnek, a munkadarabra fektetve rátekintéssel hasonlítjuk össze a munkadarabot a skála osztásaival. Muhelyi hosszméro Ellenorzo hosszméro Összehasonlító hosszméro Méroeszközök ellenorzésére alkalmas. Tokos acélméroszalag Egyszeru mérések eszköze, tájékoztató jellegu mérésre alkalmas.

    20. Hosszmérés

    21. Tolómérok A tolóméro változtatható mértéku, mutatós méroeszköz. A tolómérovel végzett mérésnél a mérendo érték közvetlenül hasonlítható össze egy mérovonalzó skálájával.

    22. Tolómérok Nagy fejlodésen mentek keresztül, a hagyományos tolóméron kívül számtalan változata létezik. Leolvasási pontossága 0,1 - 0,05 mm. Egyszeru muhelyi tolóméro Egyetemes méroeszköz, külso-, belso- és mélységméretek mérésére alkalmas.

    23. Tolómérok

    24. 0,1 mm-es leolvasási pontosságú nóniusz-beosztás

    25. 0,05 mm-es nóniusz beosztás:

    26. Mélységméro tolóméro Finombeállítóval vagy anélkül kerülnek forgalomba, és nóniuszos vagy méroórás leolvasást tesznek lehetové. Általában 150 - 300 mm-t mérnek.

    27. Mikrométerek A mikrométerrel a tolóméronél pontosabban állapítható meg a munkadarab mérete. A méroelem nagypontossággal készített csavarmenet. A nagyítást a menet emelkedése, valamint a milliméter tört részeit tartalmazó dob átméroje hozza létre.

    28. Mikrométerek

    29. Mikrométerek

    30. Mikrométerek A kijelzo rendszerek lehetnek hagyományos analóg, féldigitális, teljes digitális

    31. Mikrométerek

    32. Méroórák A legáltalánosabban használt közvetett méroeszköz: a méroóra. Két szerkezeti változata terjedt el, a fogasléces és menetorsós. Mérési pontossága 0,01 - 0,001 mm.

    33. Méroórák

    34. Méroóra tartozékai A méroóra sokoldalú méroeszköz, ennek megfeleloen tartozékokkal, segédeszközökkel használhatjuk. Ilyenek a különféle állványok, méroasztalok.

    36. IDOMSZEREK Az idomszerek ellenorzo eszközök, a turés határméreteinek ellenorzésére szolgálnak. Lehetnek egyoldalas, és kétoldalas idomszerek. Ha egy idomszer ellenorzi a "megy" és "nem megy" méretet határméro idomszerrol beszélünk. A "megy" oldal illesztése a munkadarabhoz azt jelenti, hogy a vizsgált méret az adott turésen belül van, tehát az alkatrész megfelelo. A "nem megy" oldalnak nem szabad az adott mérethez illeszkednie.

    37. IDOMSZEREK Sablonok A muhelyi ellenorzés egyszeru eszközei. Rádiuszméro Munkadarabok sarkainak lekerekítését lehet ellenorizni vele.

    38. IDOMSZEREK Hézagméro Különféle vastagságú acéllemez készlet, amelyet vékony rések, hézagok ellenorzésére használunk Huzalméro Huzalátmérok és kis átméroju fúrók ellenorzésére, ill. kiválasztására.

    39. Menetfésu Menetek profiljának, és emelkedésének mérésére szolgál. IDOMSZEREK

    42. IDOMSZEREK Tengelyek, csapok idomszerei Csapok méretét, síkokkal határolt vastagsági méreteket villás idomszerekkel ellenorzünk. Egy és kétoldalas változatban készülhetnek.

    43. IDOMSZEREK Mérohasábok A mérohasábok a nagypontosságú mérések legegyszerubb eszközei. Alakjuk téglatest, anyaguk edzett ötvözött acél, vagy kerámia. A mérofelületük tükrösített, méret és alakhelyesen készül. Használata során cérnakesztyut kell viselni. A méretek összerakását mindig a legkisebb értékkel kezdjük, így lehet a legkevesebb számú mérohasábot használni.

    44. MÉROHASÁBOK

    45. MÉROHASÁBOK

    46. MÉROHASÁBOK

    47. SZÖG MÉRÉSE SI mértékegységrendszerben a szög mértékegysége a radián. A gyakorlatban viszont a fok terjedt el, és a legtöbb szögméro osztásértékei is fokokban és percekben vannak elkészítve. A mechanikai szögméro álló és mozgó szára zárja be a mérendo szöget, amely lehet hegyesszög vagy ennek kiegészíto tompaszöge. Az osztótárcsa 0 - 360o-ig van beosztva, leolvasását a nóniuszosztás könnyíti meg. A leolvasásái pontossság 5'. Az álló szárra az ütközo meroleges helyzetben rögzítheto.

    48. Állandó értéku szög mérése

    53. Szinuszvonalzó A szinuszvonalzó szögmérésre, ill. a szögek nagypontosságú beállítására szolgál. A méroberendezés egy vonalzóból áll, amely két mérohenger pontos távolságát rögzíti, és egy mérohasábból, amelynek magasságától függ a szög nagysága. Ezzel a méroeszközzel egy adott határon belül minden hajlásszög beállítható.

    54. Szinuszvonalzó

    55. Szinuszvonalzó

    56. Optikai szögméro Pontosabb méréseredményt ad. Fokbeosztásukat üvegkorongra maratják. A korong a szögméro házában belül helyezkedik el, felette az álló üveglemez nóniuszosztása 5'-es leolvasási pontosságú. Elonye, hogy a szögérték könnyebben és gyorsabban olvasható le.

    57. OPTIKAI MÉROESZKÖZÖK Optikai nagyítás esetén kevesebb a mozgó szerkezeti elem, ezért kisebb muszerhibával jóval nagyobb mérési és leolvasásái pontosság érheto el. Projektorok (vetítoberendezések) Olyan optikai vetítoberendezések, amelyekben a munkadarab 10-, 20-, vagy 50-szeres nagyítású vetített képét hasonlítják össze az azonos nagyítású pontos rajzzal. 50-szeres nagyítás esetén a mérési pontosság 0,01...0,02 mm.

    58. Hosszmérogépek A hosszméret pontos meghatározásának feltétele az, hogy a mérce a tárgy egyenes vonalú folytatása legyen, és közvetlenül legyen leolvasható. Pontosságuk 0,001mm. A hosszmérogép lehet függoleges és vízszintes elrendezésu.

    59. Mikroszkópok A hosszmérésben használatos mikroszkópok a következo fo részekbol állnak: optikai rendszerbol, állványból, tárgytartó asztalból. A méromikroszkóp elsosorban muhelyi mérésekre használatos.

    60. Felületi érdesség mérése A felületi egyenetlenség magában foglalja a tényleges felületnek a geometrialiag ideális felülettol való összes eltérését.

    61. Felületi érdesség mérése A felület érdessége mérheto  összehasonlító méréssel (pontatlan) és objektív (muszeres) méréssel. A muszer mikrotapintó mérofejbol, valamint kijelzo- és regisztrálóegységbol áll. A mérés menete: Végig kell vezetni a mikrotapintó gyémánttujét a munkadarab felületén. A tapintótu a legfinomabb egyenetlenségeket is követi. A tu függoleges mozgását a berendezés elektromosan felerosíti, és a profilkijelzo muszeren mint mérési eredményt mutatókitérés formájában kijelzi, vagy profilrajzoló egységen kirajzolja.

    62. Felületi érdesség mérése

    65. MÉRÉSI SEGÉDESZKÖZÖK Azokat az eszközöket, amelyek a mérés elvégzését lehetové teszik, ill. megkönnyítik a mérési helyzet biztosítását mérési segédeszközöknek nevezzük.

    66. MÉRÉSI SEGÉDESZKÖZÖK Síklapok A síklap feladata a mérési alapfelület létesítése. Erre helyezzük a mérés elvégzéséhez szükséges méroeszközöket, pl. derékszöget, magasságmérot stb.

    67. MÉRÉSI SEGÉDESZKÖZÖK Méroprizmák Hengeres munkadarabok paláston való tájolására. A prizma szöge 90o-os, illetve 120o-os. Három mérofelülete van: a prizma, az oldalfelület, (sík ellenorzés) a homlokfelület (merolegesség ellenorzés).

    68. MÉRÉSI SEGÉDESZKÖZÖK Magasságmérok Elorajzolásra, magasság meghatározásra ellenorzésre alkalmasak. Mérolapon, vagy méroasztalon kell használni. Régebben nóniuszos leolvasású, vagy méroórás érzékeloju eszközöket alkalmaztak, ma elektronikusan muködnek.

    69. MÉRÉSI SEGÉDESZKÖZÖK Acélvonalzók A vonalzók feladata a mérendo felület egyenességének, síklapúságának az ellenorzése. Lehetnek: egyélu, háromélu, négyélu, és széles mérofelületu vonalzók. Pontosság szerint 3 osztályuk van, a legpontosabbnál a síktól való megengedett eltérés 100 mm hosszon 0,3 mikrométer.

    70. MÉRÉSI SEGÉDESZKÖZÖK Acélderékszögek Két felület merolegességének ellenorzésére alkalmas. Kivitelük szerint lehetnek: sima, ütközos, talpas, élvonalzós kialakításúak.

    71. A turés fogalma A gyártási költségek miatt nem kell törekedni abszolút pontosságra. A munkadarabok méretét a rajzon megadott mérethatárok közé eso méretre kell készíteni. A rajzon megadott méret a névleges méret. A munkadarab megengedett legnagyobb méretét: felso határméretnek nevezzük A megengedett legkisebb méretét alsó határméretnek nevezzük. Az alsó és felso határméretek közötti különbséget turésmezonek nevezzük. A turés nagysága meghatározza a megengedheto méreteltérést.

    72. A turés fogalma

    73. A turés helyzete A turés helyzete azt fejezi ki, hogy a névleges mérethez képest a méreteltérések milyen irányba (kisebb vagy nagyobb) adottak. A turés helyzete az alkatrészek illesztésének jellegét határozza meg. Az illesztés jellege lehet: laza, átmeneti és szoros.

More Related