1 / 27

Geometriai t ranszformációk

Geometriai t ranszformációk. Szirmay-Kalos László. Geometriai transzformációk. ( x ’ ,y ’ ) = T ( x,y ). Általában az e gyenlet elromlik Korlátozás: Pont, szakasz, sokszög alakzat Pont-, szakasz-, sokszögtartó transzformációk Eltol ás, egybevágósági tr., hasonlósági tr.

marged
Download Presentation

Geometriai t ranszformációk

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Geometriai transzformációk Szirmay-Kalos László

  2. Geometriai transzformációk (x’,y’) = T(x,y) • Általában az egyenlet elromlik • Korlátozás: • Pont, szakasz, sokszög alakzat • Pont-, szakasz-, sokszögtartó transzformációk • Eltolás, egybevágósági tr., hasonlósági tr. • Affin transzformációk = • párhuzamos egyeneseket párhuzamos egyenesekbe • Descartes koordinátákban lineáris művelet • Homogén lineáris transzformációk (x,y)

  3. Elemi affin transzformációk • Eltolás: r’ = r + p • Skálázás: x’= Sxx; y’= Syy; Sx 0 0 Sy [x’,y’] = [x,y] r’ r Fix pont: origó

  4. Forgatás [x’,y’] x = r cosa y = r sina x’ = r cos(a+f) = r cosa cosf - r sina sinf y’ = r sin(a+f) = r cosa sinf + r sina cosf x’ = r cos(a+f) = xcosf - ysinf y’ = r sin(a+f) = xsinf + ycosf [x,y] f r a cosf sinf -sinfcosf Fix pont: origó [x’,y’] = [x, y]

  5. Elemi transzformációk • Nyírás: x’= x; y’= y + a x; • Tükrözés: 1a 0 1 r’ = r 10 0-1 r’ = r

  6. Más algebrai alap? • Idáig (2D-ben) • Pont = számpár • Eltolás = számpár (vektor) • Elforgatás, skálázás, nyírás, stb. = 22-s mátrix • Más lehetőség? • Pont = komplex szám (z) • Eltolás = komplex szám (összeadás): z’ = z + v • Forgatás, skálázás (forgatva nyújtás) = komplex szám (szorzás): z’ = z * f , ahol f = r eiφ

  7. Összetett transzformáció • Affin transzformáció: r’ = rA + p • A: lineáris transzformáció • forgatás, skálázás, tükrözés, nyírás, stb. • p: eltolás • Amíg lineáris transzformáció: konkatenáció • r’ =(...(r A1)A2)... An) =r(A1A2... An)

  8. Homogén koordinátás transzformációk • Eltolás nem fér bele a 2x2-es mátrixba • Dolgozzunk 3x3-as mátrixokkal A a11 a12 0 a21 a22 0 p1 p2 1 [r’, 1]=[r, 1] = [r A + p, 1] p [r’,1]=(...([r,1]T1)T2)... Tn) =[r,1] (T1T2... Tn)

  9. Centrális projekció Eltűnő egyenes Ideális pontok Vetítési középpont képsík tárgysík

  10. Euklideszi geometria • Axiómák: • 2 pont meghatároz egy egyenest • 1 ponton keresztül pontosan 1 egyenes megy át, amely nem metsz egy, a pontra nem illeszkedő másik egyenest (párhuzamosság) • 2 különböző egyenes legfeljebb 1 pontban metszi egymást • centrális projekcióra lyukas (nincsenek ideális pontok) • algebrai alap: Descartes koordináta rendszer

  11. Projektív geometria • Foltozgatjuk az euklideszi geometriát • Projektív sík = Euklideszi sík pontjai + ideális pontok • Minden egyeneshez vegyünk hozzá egy ideális pontot úgy, hogy két egyenes akkor és csak akkor kapja u.a. pontot, ha párhuzamos • Az egyenesek halmazát egészítsük ki az ideális pontokat tartalmazó egyenessel • Axiómák • 2 pont meghatároz egy egyenest • 2 különböző egyenes pontosan 1 pontban metszi egymást • algebrai alap: homogén koordináták

  12. Homogén koordináták Yh Összsúly: h = Xh+Yh + w Pont homogén koordinátái: [Xh ,Yh ,h] w Xh Homogén [0,0,0] nem pont

  13. Homogén-Descartes kapcsolat affin pontokra Xh [1,0]+Yh [0,1]+w[0,0] r(Xh ,Yh ,h) = h Yh r(Xh ,Yh ,h) = ( , ) Xh h Yh h [0,1] w Xh Xh h Yh h [0,0] y = x = [1,0]

  14. Következmények • Minden affin ponthoz van: [Xh ,Yh ,h] • (x, y)  [x, y,1] • Ha h  0, akkor [Xh ,Yh ,h] affin pont Xh h Yh h ( , )

  15. h=0 (x,y,0) (x,y,1/3) (x,y,1) (2x,2y,1) = (x,y,1/2) y x

  16. Párhuzamos egyenesek metszéspontja Descartes koordinátákkal a1 x + b1 y +c1 = 0 a2 x + b2 y +c2 = 0 x,y ax + by + c1 = 0 ax + by + c2 = 0 c1 - c2 = 0  nincs megoldás

  17. Párhuzamos egyenesek metszéspontja homogén koordinátákkal Descartes: ax + by +c = 0 aXh/h+ b Yh/h+c = 0, h0 Homogén: aXh + b Yh+c h = 0 h0 aXh + bYh + c1 h = 0 aXh + bYh + c2 h = 0 (c1 - c2)h = 0  h = 0, Xh = b, Yh = -a [b,-a,0]

  18. Pont:(Xh ,Yh , h) Egyenes: aXh + bYh +ch = 0 • Dualitás: • Az ideális pontok egy egyenesen vannak: h = 0  0Xh + 0Yh +1h = 0 a b c [Xh ,Yh ,h]· = 0

  19. Projektív egyenes paraméteres egyenlete Y1 Egyenes = két pont kombinációja Szakasz = két pont konvex kombinációja X1 w1 [X(t),Y(t),h(t)]=[X1 ,Y1 ,h1]·t + [X2,Y2,h2]·(1-t)

  20. Homogén lineáris transzformációk • Euklideszi sík affin transzformációi: [x’, y’]=[x, y] A + p • Homogén koordináták lineáris függvényei: [Xh’,Yh’,h’] = [Xh,Yh,h]T + p • Homogén lineáris transzformációk bővebbek: a11 a12 0 a21 a22 0 p1 p2 1 T =

  21. Homogén lineáris transzformációk tulajdonságai • Pontot-pontba, egyenest-egyenesbe (pontba), konvex kombinációkat, konvex kombinációkba visznek át Példa: egyenest egyenesbe: [X(t),Y(t),h(t)]=[X1 ,Y1 ,h1]·t + [X2,Y2,h2]·(1-t) P(t) = P1·t + P2·(1-t) // · T P*(t) = P(t)·T= (P1·T)·t + (P2·T)·(1-t)

  22. Példa: Euklideszi geometriában nem lineáris transzformáció 10 p 01 q 0 0 0 x, y x’, y’ [x, y, 1] [x, y, px+qy] x px+qy y px+qy x/y=x’/y’ és px+qy=1

  23. Veszélyek: átfordulási probléma Ideális pont =Projektív egyenes (topológia) Szakasz ?????

  24. A projektív tér, 3D pontok homogén koordinátái Zh Összsúly: h = Xh+Yh + Zh + w Pont homogén koordinátái: [Xh ,Yh ,Zh,h] w Yh Xh Homogén

  25. A projektív tér egyenesei és síkjai [X(t),Y(t),Z(t),h(t)]=[X1,Y1,Z1,h1]·t+[X2,Y2,Z2,h2]·(1-t) • Egyenes: • Sík: Euklideszi, Descartes koord: nxx + nyy + nzz + d = 0 Euklideszi, homogén koord: nxXh/h+ ny Yh/h+ nzZh/h +d = 0 Projektív: nxXh + ny Yh+ nz Zh +d h = 0 nx ny nz d [Xh ,Yh ,Zh,h]· = 0

  26. Invertálható homogén lineáris transzformációk síkot síkba visznek át T P P* = P·T T-1 (P*·T-1)·NT= 0 P*·(T-1·NT)= 0 P*·(N·(T-1)T)T= 0 P*·N*T= 0 P·NT= 0 N*=N·(T-1)T Inverz-transzponált

  27. Projektív geometria a számítógépes grafikában Projektív tér Világ: Euklideszi tér • [x,y,z]  (x, y,z,1) (Xh ,Yh ,Zh ,h) (T1T2... Tn) Projektív tér Kép: Euklideszi tér [ , , ] Xh h Yh h Zh h

More Related