1 / 26

A szarvasmarha ágazat versenyhelyzete az Európai Unióban

A szarvasmarha ágazat versenyhelyzete az Európai Unióban. Papp Gergely tudományos munkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet 1093. Budapest, Zsil u. 3-5 e-mail: pappg@akii.hu. Marhahús. Világtermelés: 58,7 millió tonna. Forrás: FAO. A világ marha- és borjúhús termelésének megoszlása 2004-ben.

eron
Download Presentation

A szarvasmarha ágazat versenyhelyzete az Európai Unióban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szarvasmarha ágazat versenyhelyzeteaz Európai Unióban Papp Gergely tudományos munkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet 1093. Budapest, Zsil u. 3-5 e-mail: pappg@akii.hu

  2. Marhahús

  3. Világtermelés: 58,7 millió tonna Forrás: FAO A világ marha- és borjúhús termelésének megoszlása 2004-ben

  4. Forrás: FAO A EU marha- és borjúhús termelése 2000 és 2004 között

  5. Forrás: FAO Magyarország marha- és borjúhús termelése 2000 és 2004 között

  6. Forrás: FAO, KSH Marha- és borjúhús fogyasztás az Európai Unióban

  7. Egyszerűsített kifizetés (SAPS) • Közvetlen támogatások (EU forrás): 305,81 Mio € • Támogatásra jogosult földterület (becslés): 4,355 Mio ha • Szántóterület: 3,737 Mio ha • Ültetvény: 0,146 Mio ha • Gyepterület: 0,472 Mio ha • Területalapú átalány összege (SAPS): 70,22 €/ha (17 990 Ft/ha) Támogatható terület: > 1,0 ha (ültetvény: > 0,3 ha) parcellaméret: > 0,3 ha Feltétel: földterület kultúrállapotban tartása Árfolyam: 256,237 Ft/euró Kifizetés: 2004. XII. 1. – 2005. IV. 30. Minimális összeg: > 50 €

  8. Nemzeti kiegészítő támogatások (top up) • Koppenhágai Megállapodás: +30%-pont adaptációs tárgyalások: tehéntej-támogatás +60%-pont • Költségvetési forrás: 91 Mrd Ft • Általános irányelv: SAPS-korrekció területi alapon Lehetőség: nemzeti kiegészítés > 30%-pont • Kizárólag a standard rendszerben támogatást élvező ágazatokban nyújtható termeléshez kapcsolt szubvenciók: termelési, állattartási kötelezettséget jelent

  9. Nemzeti kiegészítő támogatások 2004-ben

  10. A fiatal bika "R3" termelői ára (2004. 52. hét) Ft/kg hasított súly Forrás: EU-Bizottság, AKII

  11. Vágómarha (közvetett támogatás nélkül) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 393 100 Ft/t 393 100 Ft/t 393 100 Ft/t Jövedelem: 237 337 Ft/t 290 kg 290 kg 290 kg

  12. Vágómarha (közvetett támogatással) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 393 100 Ft/t 393 100 Ft/t 393 100 Ft/t Jövedelem: 261 618 Ft/t 290 kg 290 kg 290 kg

  13. Csatlakozás hatásai a szarvasmarha-ágazatban (hús hasznosítási cél) • Közösségi szabályozás átvétele • Növekvő közvetlen támogatás • Egységes belső piac • Az EU (állat jóléti, higiéniai, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi) előírásainak való megfelelés • Erősödő verseny • A racionalizáció és szelekció felgyorsulása • Összességében pozitív hatása volt a csatlakozásnak a marhahús termelés esetében

  14. Tej

  15. Világtermelés: 613,4 millió tonna Forrás: FAO A világ tejtermelésének megoszlása 2004-ben

  16. Forrás: FAO A EU tejtermelése 2000 és 2004 között

  17. Forrás: FAO Magyarország tejtermelése 2000 és 2004 között

  18. Forrás: FAO, KSH Tejfogyasztás az Európai Unióban

  19. Tej és tejtermékek piacszabályozása Termelési kvóta Tejkvóta:megtermelt tej egyéni és országos szinten értékesíthető éves mennyisége Nemzeti kvóta: 1 947 280 t(+ 2006. évi tartalék: 42 780 t) • kvótarendszer 2014/15-ig • feldolgozói és közvetlen értékesítési kvóták összevonása Kvótaév:április 1-től március 31-ig Derogáció:2,8%-os zsírtartalmú fogyasztói tej kiskereskedelmi forgalmazása a csatlakozást követő 5 éven keresztül Intézményi árak tej irányára megszűnt vaj intervenciós ára 25%-kal csökken sovány tejpor intervenciós ára 15%-kal csökken kvótatúllépés büntetése: (2004/05: 332,7; 2005/06: 309,1; 2006/07: 285,4; 2007/08-tól: 273,3 EUR/t)

  20. Intervenciós felvásárlás vaj: ha a piaci ár két héten keresztül az intervenciós ár 92%-a alatt marad felvásárlási ár minimum az intervenciós ár 90%-a felvásárlás felfüggesztése, ha az éves intervenciós készlet eléri 2004/05-ben70 000 tonnát…..2008/09-től 30 000 tonnát. sovány tejpor:ha az EU készletek 109 ezer tonna fölé emelkednek felvásárlási időszak: március 1. és augusztus 31. között (szezonális tejtöbblet levezetésére) Magántárolási támogatás vaj, sovány tejpor, tejszín és egyes sajtféleségek költségtámogatás: árak és készletek alakulásának függvényében Belföldi felhasználás támogatása iskolatej program szociális, diszkriminációmentes támogatások (élelmiszersegély) tejpor felhasználása takarmányokban tejtermelési tevékenység megszüntetése (kvóta visszavásárlása)

  21. A tehéntej felvásárlási átlagára (2005. január) Forrás: AKII Tejpiaci Információk, ZMP, MNB-devizaárfolyamok

  22. A nyerstej termelői átlagára

  23. Tehéntej (közvetett támogatás nélkül) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 62,74 Ft/kg 65,10 Ft/kg 64,50 Ft/kg Jövedelem: -3 135 Ft/t

  24. Tehéntej (közvetett támogatással) Költség és bevétel alakulása (társas vállalkozások) 62,74 Ft/kg 65,10 Ft/kg 64,50 Ft/kg Jövedelem: -711 Ft/t

  25. Csatlakozás hatásai a tejágazatban • Közösségi szabályozás átvétele • Kevesebb, mint a csatlakozás előtt, de növekvő közvetlen támogatás • Egységes belső piac • Növekvő külkereskedelem (főleg import) • Csökkenő felvásárlási ár • Az EU (állat jóléti, higiéniai, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi) előírásainak való megfelelés • Erősödő verseny • A racionalizáció és szelekció felgyorsulása • Erősödő két pólusosság (amatőrök és profik) • Összességében 2004-ben negatív hatása volt a csatlakozásnak a tejágazat esetében

  26. A szarvasmarha ágazat versenyképességének javítása • A mezőgazdasági termelés maghatározó részét az árutermelő gazdaságok állítják elő, amely termelők a megtermelt árut az élelmiszeriparnak értékesítik. Ezen termelői csoport esetében egyértelműen a versenyképesség kialakítása és fejlesztése a cél, erre három alapvető lehetőség nyílik: • a hatékonyság javítása; • a vertikális koordináció erősítése; • a horizontális koordináció megszervezése és működése. • A „köztes” szektorba tartozó termelők problémáira a legnehezebb megfelelő megoldást találni. Itt megoldást jelenthet a növekedéshez szükséges fejlesztések támogatása, vagy éppen ellenkezőleg a termelés beszüntetéséhez nyújtott támogatások. • A „kicsik” csoportjának termelői döntéseit a legnehezebb befolyásolni, mivel ezek sokszor nem a racionalitás mentén születnek. A cél a közvetlen háztól történő értékesítés lehetőségeinek megteremtése, fejlesztése, szabályozása.

More Related