1 / 34

Szombathely 2006. október 24.

Előzetes információk a szociális ágazat pályázati lehetőségeiről az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Szombathely 2006. október 24. Tervezési dokumentumok. Az alap: 2020-ig terjedő időtávban: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció

Download Presentation

Szombathely 2006. október 24.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Előzetes információk a szociális ágazat pályázati lehetőségeiről az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében Szombathely 2006. október 24.

  2. Tervezési dokumentumok • Az alap: 2020-ig terjedő időtávban: • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció • Országos Területfejlesztési Koncepció Mindkettőt elfogadta az országgyűlés • 2007-2013-as nemzeti stratégiai referenciakeret:Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) • Operatív programok • Egyéb dokumentumok • Nemzeti Akcióprogram (magyar lisszaboni akcióterv) • Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv • Fenntartható Fejlődés Stratégiája

  3. Az ÚMFT átfogó céljai • Foglalkoztatás bővítése • foglalkoztathatóság és aktivitás javítása – társadalmi stabilitás • munkaerő-kereslet bővítése – munkahelyteremtés • munkaerő-piaci környezet fejlesztése – állásközvetítő rendszer • Tartós növekedés • versenyképesség • a gazdaság bázisának szélesítése – az egész ország részesedjen belőle • üzleti környezet fejlesztése

  4. Horizontális célok • Fenntarthatóság • környezeti • makrogazdasági (egyensúly) • társadalmi (demográfiai, biztonsági) • Kohézió • területi (különbségek csökkentése) • társadalmi (esélyegyenlőség, igazságosság)

  5. Foglalkoztatás és növekedés Prioritások és OP-k Gazdaság- fejlesztés Társadalmi megújulás Környezeti és energetikai fejlesztés Terület- fejlesztés Államreform Közle- kedés Gazdaságfejlesztési OP Környezeti és Energetikai OP Közlekedésfejlesztési OP Konvergencia Regionális OP-k Közép Magyarországi ROP Technikai Segítség- nyújtás OP Emberi Erőforrások Fejlesztése OP Közigazgatás Megújítása OP Humán Infrastruktúra OP Közszolgáltatások Korsz OP

  6. Az operatív programok forrásai (Mrd Ft)

  7. A tervezés további menete • Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) • Elfogadás, hivatalos benyújtás: október • Parlamenti vitanap: október • Operatív programok • 7 évre, 8 ágazati, 7 regionális • Kormány 1. olvasatban: 2006. október 11. • Partnerségi egyeztetés: 2006.október 11. – november 20. • Elfogadás, hivatalos benyújtás: 2006.november 30. • Akciótervek • Elfogadás: 2006. december 20. • 2 évre, prioritásonként, konkrét pályázati- és projektcélok, pénzügyi keretek, évente felülvizsgálva

  8. Humánerőforrás-fejlesztési operatív programok • Társadalmi Megújulás Operatív Program (TAMOP)Európai Szociális Alapból finanszírozandó humán-jellegű fejlesztések • Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozandó – a TAMOP-hoz kapcsolódó - infrastrukturális fejlesztések • Csak egy strukturális alapból finanszírozhatóak a programok, ezért különválik az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó humán infrastruktúra-fejlesztési operatív program • Minden ERFA OP-ban lehetséges a támogatások 10 %-nak erejéig Európai Szociális Alap-típusú tevékenységeket , és ugyanilyen arányban minden ESZA OP-ban lehetséges ERFA-típusú beruházásokat végrehajtani • Társfinanszírozás aránya 15%

  9. Átfogó cél Az aktivitás növelése a humánerőforrások minőségének javításával Specifikus célok A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolásának javítása Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése A változásokhoz való alkalmazkodás segítése Az egész életen át tartó tanulás támogatása Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása A társ. összetartozás erősítése, esélyegyenlőség támogatása Stratégiai prioritások A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Az alkalmazkodó- képesség javítása Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán erőforrások fejlesztése Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése Közép-Magyarországi Régió A Társadalmi Megújulás OP struktúrája

  10. A TAMOP forrásai

  11. A TAMOP főbb programjai a foglalkoztathatóság területén • A munkavállaláshoz szükséges szakmai és személyes kompetenciák megszerzését segítő munkaerő-piaci képzés,személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások • Átfogó (azaz a különféle munkaerő-piaci támogatásokat és szolgáltatásokat „csomagba” rendező) foglalkoztatási programok • Foglalkoztatást ösztönző támogatások (például: START program kiterjesztése) • Integrált munkaügyi és szociális szolgáltató-rendszerszervezeti és humán-erőforrás feltételeinek megteremtése • Fogyatékkal élők emberekintegrált foglalkoztatásánaktámogatása • Mobilitási támogatás • Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások

  12. A TAMOP főbb programjai a alkalmazkodóképesség területén • Munkahelyi képzések támogatása • Alacsony iskolai végzettségű felnőttek képzésének támogatása • Átfogó, kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és -képzési programok • A szakképzés, felsőoktatás és a felnőttképzés rendszerének összehangolt fejlesztése, a gazdaság igényeihez illeszkedésük ösztönzése • A pályaválasztási és pályamódosítási döntéseket megalapozó pálya-tanácsadási, pályaorientációs információs rendszer és a pályakövetés rendszerének fejlesztése • Formális, nem-formális és informális tanulási rendszerek összekapcsolása • Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése • A gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése • Munkaerő-piaci rugalmasság: a nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjesztése • A partnerség erősítése • Civil szervezetek felkészítése bizonyos állami feladatok átvállalására • Munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság erősítése

  13. A TAMOP főbb programjai az oktatás területén • A kompetencia alapú oktatás fejlesztése, valamint korszerű pedagógiai tartalmak, tananyagok és módszerek fejlesztése és elterjesztése • Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése az iskolarendszerű képzésben • Átfogó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése az iskolarendszerű képzésben • A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók tovább- és átképzése • A közoktatás hatékonyságát segítő intézményi, területi együttműködések támogatása • A hátrányos helyzetűés roma tanulók esélyeinek javítása, a szegregációja elleni küzdelem, integrált oktatás támogatása • A sajátos nevelési igényű tanulók esélyeinek javítása, integrációjának támogatása • A gyermek- és ifjúkori, valamint a felnőttkori művelődés támogatása a képesség és kreativitás fejlesztésére • A közoktatási intézmények művelődési, szabadidős és szolgáltatószerepének erősítése • Az interkulturális nevelés fejlesztése

  14. A TAMOP főbb programjai a felsőoktatás és K+F területén • A felsőoktatási reform és a bolognai folyamat folytatása; • A felsőoktatás minőségi fejlesztése (pl.:nemzeti pályatárs ösztöndíj program, doktori és posztdoktori ösztöndíjak, professzori ösztöndíjak, felsőoktatási minőségi díj, szakkollégiumi hálózat, hazai és nemzetközi oktatói, kutatói mobilitási programok) • Műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkezők számának növelése a gazdasági szereplők aktív bevonásával; • A gyakorlati oktatás fejlesztése; • Vállalkozások és a felsőoktatási kutatóhelyek együttműködésének ösztönzése (Regionális egyetemi- és főiskolai tudás- és közösségi központok, kiválósági központok létrehozása); • A tudományos eredményének társadalmi hasznosításának, ismertségének és elismerésének erősítése

  15. A TAMOP főbb programjai a társadalmi befogadás, a kultúra és az egészségügy területén • Az aktivitás növelésének elősegítését az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése • Egészségre nevelő, szemléletformáló- és életmódprogramok (lakossági szűrőprogramok és kampányok, szenvedélybetegségek megelőzési programjai) • Az egészségügy ágazati szerkezetátalakításának támogatása • Az ellátórendszer hatékony működéséhez szükséges programok • Gyermek- és ifjúsági programok • A leghátrányosabb helyzetű térségek komplex fejlesztéséhez kapcsolódó foglalkoztatási, szociális, egészségfejlesztési elemek • Szociális szolgáltatások fejlesztése, szociális szakemberek képzése • Társadalmi beilleszkedést segítő programok • Hátrányos helyzetű emberek támogatása • Helyi közösségek, civil szervezetek fejlesztése • A diszkrimináció elleni küzdelem • A fogyasztók és ellátottakvédelmének megerősítése • A kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás erősítése érdekében • A bűnmegelőzés programjai

  16. A TIOP struktúrája Átfogó cél Az aktivitás növelésea humánerőforrások minőségének javításával Specifikus célok A humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása A humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elősegítése A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelése Prioritási tengelyek Az egészségügyiinfrastruktúra fejlesztése A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadásttámogató infrastruktúra fejlesztése Az oktatásiinfrastruktúrafejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése

  17. A TIOP forrásai

  18. A TIOP főbb programjai Az oktatási infrastruktúra fejlesztése • Az „Intelligens” iskola infrastruktúrájának elterjesztése • Modern szolgáltató és kutató egyetem, főiskola infrastruktúrájának fejlesztése • Az IKT-val támogatott adminisztrációs és vezetési irányítási rendszerek fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése • Az egészségügy struktúraváltását lehetővé tévő ellátási formák fejlesztése • A fekvőbeteg ellátási intézményrendszer felkészítése a struktúraváltásra, hatékony ellátási struktúra kialakítása A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése • A munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése • A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában • Fejlesztési pólusokhoz és társpólusokhoz kapcsolódó kulturális fejlesztések • A kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttműködésért és a hálózatosodás elősegítése érdekében

  19. Humán fejlesztések más operatív programokban • Regionális operatív programok, KMR OP átfogó közoktatási infrastruktúra fejlesztési program, a regionális nagyrendszerekhez kapcsolódó kiskórházak, funkcióváltó, specializált intézmények fejlesztése (könyvtár fejlesztések, különös tekintettel a könyvtári hálózatok kialakítására és funkcióváltására, akadálymentesítés, közösségi terek megújítása ("játszva megelőző" játszótér, ifjúsági szabadidős helyek, stb.), a család és munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (bölcsőde és alternatív ellátások) • Környezeti- és energetikai OP közintézmények energetikai rendszereinek korszerűsítése, erdei iskola program • Gazdaságfejlesztési OP felsőoktatási intézmények és vállalkozói szféra közötti kapcsolatok erősítése, közös kutatási, ipari projektek, K+F infrastruktúra fejlesztése • Közszolgáltatások korszerűsítése OP e-szolgáltatások a humán közszolgáltatások területén,oktatásikártyacsalád, foglalkoztatási kártya, kulturális örökség hatósági nyilvántartása

  20. Tervezési kihívások végrehajtási nézetből • Hazai és EU-s források egységesebb szemléletű felhasználása, • Közös finanszírozási csatorna: ahol fennmarad a hazai támogatás és az EU-s támogatás ugyanazon célt finanszírozza (aktív foglalkoztatási eszközök) • Hét éves ciklus: nagyobb ívű és egymásra épülő fejlesztések is lehetségesek • Bizonytalanabb a makrogazdasági környezet,

  21. „OP light” • „OP light”: nincs az intézkedési szint rögzítve az OP-ben • Stratégiaibb dokumentum • Nagyobb mozgásszabadság és nagyobb felelősség a végrehajtás során • Végrehajtás fő dokumentuma: Akcióterv – támogatási konstrukciók és azok ütemezése két évre, éves gördülő tervezéssel • Tárcák javaslatot tesznek a szakágazatot érintő akciótervekre, IH véglegesít • Kormányjóváhagyás az akciótervre

  22. Lehetséges végrehajtási konstrukciók Kiemelt projektek: központi program (humán fejlesztés)- nagyprojekt (beruházás) Pályázatok - nyílt pályázat - két lépcsős pályázat - jogosultsági ellenőrzésen alapuló, egyszerűsített pályázat Visszatérítendő támogatások, pénzügyi konstrukciók Globális támogatás

  23. Kiemelt projektek - központi programok, nagy projekt • Jellemzően állami feladatellátás fejlesztése a cél • Előzetesen kijelölt végrehajtó szervezet, amely a tevékenységek zömét jogszabályi kijelölés alapján saját maga végzi • Régiós vagy központi kijelölés alapján előre meghatározott nagyberuházás

  24. Pályázati rendszer diverzifikálása Miért szükséges? A jelenlegi pályáztatási rendszerben ugyanazon eljárások terhelik az egyszerűbb, kisebb támogatásokat, mint a komplex tevékenységet felölelő nagy pályázatokat =magas pályázati holtteher.

  25. Folyamatos, szakaszos, kétlépcsős beadás a pályáztatásban • Folyamatos: keret kimerüléséig, nincs minőségi verseny, területi elvet csak területi keretek kijelölésével lehet figyelni • Szakaszos: minőségi kiválasztás (összetett, nagy volumenű humán fejlesztési pályázat, standardizálható elemek, összehasonlítható • Kétlépcsős pályáztatás: projektötletek előminősítése, gondozása és kidolgozása: pl. önkormányzati beruházások esetén, kevés a projektötlet vagy korlátozott számú nyertes projekt lehetséges

  26. Tömeges pályáztatás – jogosultsági ellenőrzés • Kevesebb tartalmi előírás vagy nagyon kötött tartalmi előírás (kapcsolódó pályázat, pl. tanárképzés, oktatási programok elterjesztése) • Kisebb összegű támogatás • Egyszerűbb szolgáltatások, tevékenységek • Széleskörű részvétel

  27. Mérlegelési szempontok a támogatási konstrukciók kiválasztásához • Előkészítés forrásigénye magas – nagyprojekt vagy kétlépcsős pályáztatás • Kedvezményezetti kör nagysága, homogén vagy heterogén volta és felkészültsége • Projekttevékenység jellege, projektméret • Megvalósítói kör (államháztartáson kívül, belül) • Célcsoport bevonása

  28. Globális támogatás • Jellemzően kis támogatásokat közvetít helyi civil szervezeteknek • A támogatáskezelő szervezet nem egyszerűen pályáztat, hanem támogatást közvetít, azaz az elszámolás, ellenőrzés elsődleges szintje az EU és az irányító hatóság felé a támogatáskezelő szervezet, nem pedig a kedvezményezett • 2004-2006-ban az Európai Bizottság nem engedélyezte Magyarország számára, 2007-13 között is EB döntés szükséges • Lebonyolító szervezet hasonló volumenű források kezelésében jártas, stabil pénzügyi háttérrel rendelkező szervezet lehet

  29. Végrehajtási szempontok az akciótervek tervezéskor • Az intézkedést támogatja-e elfogadott szakmapolitikai stratégia, kapcsolódik-e más szakterület fejlesztési stratégiájához? • Indikátorok – világos definíció • Jelenlegi jogi szabályozás • Jelenlegi hazai finanszírozási és támogatási gyakorlat– eddigi támogatások eredményei • Fennmarad-e a területen hazai támogatás? • Lehetséges átfedések más OP-vel, más hazai támogatás vizsgálata • Létrejön-e új hálózat, intézmény, funkció?

  30. Végrehajtási szempontok a tervezéskor • A projektek megvalósulását akadályozó jogi-pénzügyi tényezők • Forrásfelhasználás akadályai • Fenntarthatóság • Potenciális végrehajtói kör nagysága • Szakmai konzultációk a végrehajtókkal, fenntartókkal • Az intézkedés, megvalósítandó projektek költséghatékonysága • A célcsoport és a kedvezményezetti kör viszonya • A kedvezményezettek igényelnek-e kiemelt támogatást, rendelkeznek-e projektmenedzsment kapacitással

  31. HEFOP specifikus problémákaz NFT II. végrehajtása során • Integrált OP összetettsége: három szaktárca nagyon szerteágazó feladatkörét érinti: nem változik az NFT II-ben • A támogatások szakmapolitikai és szakjogi beágyazása a végrehajtással párhuzamosan történik – nem változik az NFT II-ben: pl. integrált munkaügyi és szociális ellátórendszer kiépítése • Sok szereplős, centralizált végrehajtási rendszer, monitoring téren 2005. októberéig EMIR támogatás nélkül – változik az NFT II-ben: decentralizált végrehajtás, egy közreműködő szervezet bevonása • Likviditási problémák a civil szervezeteknél – kifizetése radikális egyszerűsítése • Az információnyújtáson túlmenő projekttervezési és projekttámogatás szükséges a kedvezményezetti körnek – kibővül az NFT II-ben

  32. Intézményrendszer változásai • IH: stratégiai tervezési feladatok, OP szintű monitoring, értékelés, visszacsatolás a tárcák tervezői felé • Operatív végrehajtás KSZ szinten: • Egy „intézkedés”- egy KSZ modell • Működési finanszírozás teljesítménymérés mellett

  33. NFT- szintű eljárási változások • Egységes eljárásrendek: van tapasztalat az egységesítés megalapozására • Kevesebb, magasabb szintű eljárási jogszabály • Kevesebb KSZ számára azonos feladatok delegálása

  34. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Danajka Noémi szakmai főtanácsadó, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatóság Cím:1066 Budapest, Mozsár utca 16.(Levélcím: 1118 Budapest, Pozsonyi u. 56.)Telefon: 06 1 354 36 8 7Fax: 06 1 354 39 11 Email: danajka.noemi@fmm.gov.huHonlap: www.hefop.hu

More Related