A sert s s baromfi gazat versenypoz ci ja az eu csatlakoz s ut n
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 28

A sertés és baromfi-ágazat versenypozíciója az EU-csatlakozás után PowerPoint PPT Presentation


  • 67 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A sertés és baromfi-ágazat versenypozíciója az EU-csatlakozás után. Nyárs Levente tudományos munkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet 1093. Budapest, Zsil u. 3-5 [email protected] A világ sertéshústermelésének megoszlása (2003). Világtermelés: 98,6 millió tonna. Forrás: Ofival 2004.

Download Presentation

A sertés és baromfi-ágazat versenypozíciója az EU-csatlakozás után

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A sertés és baromfi-ágazat versenypozíciója az EU-csatlakozás után

Nyárs Levente

tudományos munkatárs

Agrárgazdasági Kutató Intézet

1093. Budapest, Zsil u. 3-5

[email protected]


A világ sertéshústermelésének megoszlása (2003)

Világtermelés: 98,6 millió tonna

Forrás: Ofival 2004


Sertéshústermelés alakulása Magyarországon(élősúly)

Forrás: FAO


A EU sertéshús termelése 2000 és 2004 között

Forrás: Ofival 2004


Részesedés a világ sertéshúsexportjából

Világ sertéshús-kereskedelme: 8,5 millió tonna

Főbb exportőrök sertéshús-kereskedelme: 4,6 millió tonna

Forrás: Ofival 2004


A sertéshús kereskedelem alakulása a főbb termelő országokban

Forrás: FAO


Egy főre jutó sertéshúsfogysztás az EU-ban (2004)

Forrás: Ofival, KSH


A vágósertés vágóhídi belépési ára az Európai Unió országaiban ("E" minőségi kategória)

Forrás: AKI


A vágósertés-termelés hatékonyságának nemzetközi összehasonlítása (2002)

Forrás: AKII Statisztikai Osztály, valamint Danish Bacon and Meat Council


A hazai sertésállomány üzemméret szerinti megoszlása (2003)

M.e.: %

Forrás: KSH Gazdaságszerkezeti Összeírás (2003)


VágósertésKöltség és bevétel alakulása (társas vállalkozások)

259 020 Ft/t

271 441 Ft/t

281 750 Ft/t

Jövedelem:

-681 Ft/t

Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások


A csatlakozás hatásai

  • Tényleges hatások

  • A sertéshús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött.

  • Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is

  • A magyar termelőknek a jelenleginél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán

  • Az EU előírásoknak megfelelni nem képes vágóhidak bezárnak


Várható hatások

  • Racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a feldolgozásban még inkább felgyorsulhat.

  • A csatlakozás óta nagy mennyiségben érkezik sertéshús a hazai piacra (elsősorban olcsóbb árfekvésű termékek és húsipari alapanyagok, továbbá apróhúsok)

  • Az ágazat szereplőinek maguknak kell megszervezniük a termékpályát.

  • Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak megfelelni nem képes állattartó telepek bezárnak


Az ágazat versenyképessége javításának alapvető feladatai

  • A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés és hizlalás modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával;

  • Az elsődleges feldolgozás versenyképességének javítása közösségi beruházási támogatások segítségével, ezáltal kiszámítható felvevőpiac megteremtése;

  • A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban;

  • A termékpálya szervezettségének javítása, hosszútávú szerződéses kapcsolatok kiépítése, a piaci zavarok elhárítására kölcsönös biztosítási alapok létrehozása.


A baromfihústermelés megoszlása a főbb termelő országokban

Forrás: Ofival 2004


A baromfihústermelés alakulása Magyarországon

Forrás: KSH


A EU baromfihús termelése 2000 és 2004 között

Forrás: Ofival 2004


Részesedés a világ baromfihús-exportjából

Világ baromfihús-kereskedelme: 10,1 millió tonna

Főbb exportőrök sertéshús-kereskedelme: 6,9 millió tonna

Forrás: Ofival 2004


A főbb baromfihús exportőrök kivitelének alakulása

Forrás: FAO


Egy főre jutó baromfihús-fogysztás az EU-ban (2002)

Forrás: KSH, FAO


A brojler felvásárlási árának alakulása

Forrás: AKI Piaci Információs Osztály


A hazai vágócsirke-termelés naturális hatékonyságának összehasonlításaaz EU legnagyobb csirkehús-termelő tagállamaival (2002)

Forrás: Baromfi Terméktanács, valamint Nyárs és Papp [2002]


A hazai brojler-állomány üzemméret szerinti megoszlása (2003)

Forrás: KSH Gazdaságszerkezeti Összeírás (2003)


VágócsirkeKöltség és bevétel alakulása (társas vállalkozások)

183 170 Ft/t

191 230 Ft/t

198 500 Ft/t

Jövedelem:

-7 312 Ft/t

Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások


A csatlakozás hatásai

  • Tényleges hatások

  • A baromfihús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött.

  • Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is

  • A magyar termelőknek a jelenleginél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán


Várható hatások

  • Racionalizálódási folyamat a mezőgazdasági fázisban és a feldolgozásban még inkább felgyorsulhat.

  • Import nyomás (brazil, thaiföldi csirkehús)

  • Szigorú állatjóléti és környezetvédelmi előírásoknak megfelelni nem képes állattartó telepek bezárnak

  • Az EU szigorú forgalmazási szabályai és szabványai hatására az előírásoknak nem megfelelő vágóhidakról, továbbá a feketegazdaságból származó baromfihús visszaszorulására lehet számítani.


Az ágazat versenyképessége javításának alapvető feladatai

  • A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés, hizlalás és tojástermelés modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával;

  • A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban;

  • A termékpálya szervezettségének javítása, hosszú távú szerződéses kapcsolatok kiépítése, megfelelő marketingstratégia kialakítása, ökológiai (szabad)tartás feltételeinek megteremtése;

  • A termékpálya egészét felölelő koordinációk vagy integrációk kialakításának és működtetésének ösztönzése, támogatása.


Köszönöm a figyelmet


  • Login