Síkosság-mentesítés a megváltozott jogi környezetben

1. Síkosság-mentesítés a megváltozott jogi környezetben 2010. december 08. Silver Hotel Tanácsterem Hajdúszoboszló

2. Hír 2010.12.03. 20:40 Százezres bírság jár a járdasózásért? 100 ezer forint bírságra számíthatnak azok, akik sózzák a járdát vagy az utat - hangzott el pénteken este az RTL Híradójában. A környezetvédelmi államtitkár azt mondta: az idén hatályba lépett jogszabály szerint mindenhol csak környezetbarát anyagot lehet felhasználni síkosság ellen. A fővárosi közterület-fenntartónál azonban úgy tudják: csak a fák, növények közelében tilos a só használata. És az sem egyértelmű, hogy kinek kell ellenőriznie és bírságolnia a szabálytalankodókat.

3. Ezzel szemben: jogszabályi környezet I. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008.(XII.30.) Korm. rendelet Az 5.§ (2) …belterületi közterületen, az úttest kivételével,síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti…” Hatálybalépés:2010. szeptember 1.

4. Jogszabályi környezet II. 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról

5. 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet -Melléklet A helyi közutak kezelésének szakmai szabályai (Szabályzat) 3. Az út, a híd és egyéb műtárgyak, valamint az úttartozékok üzemeltetése 3.3. A téli útüzemeltetés A téli időjárásnak a - forgalombiztonságot veszélyeztető - hatásait mérsékelni kell. A közútról a hó eltakarítása és az út síkossága elleni védekezés a helyi közutakon (ideértve a kerékpárutakat, valamint a gyalog- és kerékpárutakat is), továbbá az ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járdán, a gyalogúton, a lépcsőn, a lejtőn és a sétányon a települési önkormányzat feladata.

6. 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet -Melléklet 3.3.2. Síkosság elleni védekezés A téli útüzemeltetés során az I. és a II. közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolt közutakon az útellenőrző szolgálat mellett, egymást kiegészítve, az őrjáratos szóró-gépek vezetője végezhet téli útellenőrzést. A III-IV. és az V. közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolt közutakon elsősorban az útellenőrző szolgálattal, igény szerinti gyakorisággal végzendő a téli útellenőrzés. A síkosság elleni védekezés ajánlott szolgáltatási szintjeit a 3-1. táblázat tartalmazza. A táblázat adatai átlagos téli időjárásra vonatkoznak. Átlagos téli időjárásnak tekinthető, ha a hőmérséklet -8 °C vagy annál magasabb, és a szél sebessége kisebb, mint 30 km/óra. Alacsonyabb hőmérséklet vagy nagyobb szélsebesség, továbbá ónos eső esetén a szórási munka észleléstől számított megkezdése eltolódhat, és elvégzésének időtartama meghosszabbodhat.

7. 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet A síkosság elleni védekezés ajánlott szolgáltatási szintjei 3.1 táblázat

8. Helyi rendeletek Hódmezővásárhely többször módosított 46/2001.(12.18.) Kgy. sz. rendelete 23. § (11) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak stb.) klorid tartalmú (pl.: konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatási maximális mértéke 40 g/m2-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet. Klorid tartalmú vegyszerek használata zöldterületeken és annak közvetlen környékén tilos.

9. Helyi rendeletek Kaposvár többször módosított 54/2001. (XII. 6.) önkormányzati rendelete (1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot folyamatosan síkosság mentessé kell tenni. A síkossá vált járdát reggel 7.00 óráig környezetkímélő szóróanyaggal (pl. homok, hamu, kis szemcséjű salak stb.) a járda melletti ingatlan használójának fel kell szórni. (2) Az ingatlan melletti járda, lépcső, térburkolat hóeltakarításáról és síkosság mentesítéséről, a vízelvezető árok megtisztításárólaz ingatlan használója köteles gondoskodni. (3) A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a közterületek burkolt felületeinek hó- és síkosság mentesítéséről a Városgondnokság, illetve megbízása alapján a szolgáltató gondoskodik. (4) A közutak síkosság mentesítéséhez a környezetkímélő anyagokon kívül a klorid tartalmú szerek használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának maximális értéke 15 g/m2-nél több ne legyen. Ezen anyagokat csak tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon szabad tárolni. (5) A síkosság elleni védekezéshez egy téli időszakban felhasználható só mennyisége 300 g/m2. (6) Klorid tartalmú vegyszert az alul- és felüljárók, a hidak felületén és azok 15 m-es körzetében, a zöldterületeken és azok környezetében nem szabad használni.

10. Síkosság mentesítés A síkosság megszüntetésére használatos anyagok: - csúszásgátló anyagok (homok, kőzúzalék) - a víz fagyáspontját csökkentő anyagok, készítmények

11. Szilárd jégolvasztók Nátrium-klorid, Kálcium-klorid, Clearway 6s (nátrium-acetát és magnézium-acetát), CMA (kalcium, magnézium-acetát) Ezeket a készítményeket önmagukban, vagy jobb esetben folyékony jégolvasztóval nedvesítve juttatjuk ki a mechanikusan (kotrás, seprés) jégtől és hótól részben megtisztított felületre.

12. Folyékony jégolvasztók Kálcium-klorid, Magnézium-klorid és a CMA 25%-os oldata, Clearway 1 (kálium-acetát) CMP-A (kalcium, magnézium és kálium-acetát)

13. Jégmentesítő szerek összehasonlító táblázata Forrás: FKF ZRt. Környezetvédelmi Osztály

14. Alternatív síkosságmentesítő szerek AZeoMix síkosságmentesítőegy olyan környezetbarát készítmény mely egyesíti a CMP-A kémiai  és a zeolit mechanikai síkosságmentesítő képességét. A ZeoMix egyáltalán nem tartalmaz klorid iont amely a korrózióért felelős, valamint más egyéb a környezetre káros anyagokat. A termék 2-6 mm szemcsenagyságú, kitűnően szórható a meglévő berendezésekkel, illetve kézi erővel.

15. Jégmentesítő szerek hatása – 2009.

16. Ár-összehasonlítás

17. Környezeti hatások Pozitív hatások Negatív hatások Balesetek számának csökkenése Zavartalan közlekedés Gyorssegély szolgálat (rendőrség,autómentés, úttisztítás,hulladékszállítás) Időnyerés, mint gazdasági érték(késések okozta bérkiesés, hiányzás, szállítási idő csökkenés) Energia megtakarítás Nem számszerűsíthető tényezők (vezetési komfort, emberélet) Költséges Korrózió jármű műtárgy út, úttest-tartozékok Talajok tápanyag szegényedése Növényzet pusztulás Vízszennyeződés Szennyező hatás

18. Káros környezeti hatás csökkentésének lehetőségei • Meteorológia előrejelzés • Szabályozott technológia alkalmazása • -az alkalmazott vegyszer minőségének ellenőrzése • -technológiailag szükséges minimális vegyszer felhasználás • -vegyszer felhasználás ellenőrzése • -korszerű szóróanyag tárolás,- és kezelés • Az útüzemeltetők,-használók,-környezetvédők kompromisszum- • készsége. • Objektív tájékoztatás.

19. Kártérítési kötelezettség 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 35. § Az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanulkell a közút kezelőjéhez bejelenteni. A Polgári Törvénykönyv szabályozása 339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

20. Az elmúlt években leesett hómennyiség alakulása Forrás: FKF ZRt.

21. Az elmúlt években a síkos,- és hóeséses napok száma

23. Foto: Koltainé Dr. Pfeiffer Zsuzsanna