1 / 109

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Széchenyi Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar 2009. A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK JOGI SZABÁLYOZÁSA. Sokrétű és összetett Polgári anyagi jog alkalmazása – mellérendeltség, horizontális jogviszony (pl. export szerződés)

karis
Download Presentation

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga Széchenyi Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar 2009

  2. A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK JOGI SZABÁLYOZÁSA Sokrétű és összetett • Polgári anyagi jog alkalmazása – mellérendeltség, horizontális jogviszony (pl. export szerződés) • Külkereskedelmi igazgatás (engedélyezés): gazdasági vállalkozások és a honosságuk szerinti állam közötti – alárendeltséget kiváltó vertikális jogviszony. • Államközi megállapodások az államok szuverenitásán alapuló horizontális viszonyok.

  3. Általános rész - alapvetés A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának tárgya és szabályozási módszere Tárgya: a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban létrejövő, lényeges nemzetközi elemmel bíró jogviszonyok • egyrészt több jogág, • másrészt • - a nemzeti polgári jogok és - közigazgatási jogok, - valamint a nemzetközi jog közreműködésével történő, együttható jogi szabályozás. Lényeges nemzetközi elem: jogalkotó határozza meg.

  4. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmen túlmenő, túlmutató, nemzetközi elemmel bíró, nyereségre törekvő, üzletszerű gazdasági tevékenységet a maga egészében értjük nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok alapján előálló jogviszonyok kiválnak a nemzeti polgári jog, közigazgatási jog és nemzetközijog kereteiből. Új, a hagyományos három jogágétól eltérő szabályozás tárgyaként jelenik meg e jogviszony.

  5. Miért kell elhagyni a hagyományos jogterületeket? • A nemzetközi gazdasági kapcsolatokra vonatkozó jogviszonyoknak olyan vonzatuk van, amely a három említett jogágat „együtthatóan” érinti, szerves egységben. • A nemzetközi elemet tartalmazó jogviszony két jellegadó vonása közül az egyik feltétlenül veszendőbe menne. a.) A polgári jog ugyan kifejezi a vagyoni viszonyokat, de a nemzetközi jelleget nem. (A kollíziós jog segíthet ezen, de ekkor szintén kilép a nemzeti polgári jogból.) b.) Jogegységesítés, egységes anyagi jog esetén az egységes, nemzetközi anyagi jog nem helyezhető el valamely nemzeti polgári jogon belül.

  6. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga szabályozásának módszere Módszere vegyes : alapvetően közvetlen jogrendezést nyújtó anyagi jogi, emellett a polgári jogi vonzatok tekintetében kivételesen közvetett jogrendezést nyújtó (utaló) kollíziós normákból áll.

  7. Különös rész(közjogi és magánjogi keretek) A.) Közjogi természetű keretek Három viszonyrendszer: 1.) belső jogi feltételrendszer a vállalat és az állam kapcsolatában : közigazgatási jogijogviszonyok (pénzügyi jog, vámjog, stb.) Fontos az állam szuverenitása, belső jogalkotó tevékenysége. 2.) államok közötti viszonyok: külső jogi feltételrendszer megteremtése (GATT). Alapvetően a nemzetközi jogi jogviszonyok. (kapcsolat a közigazgatási és nemzetközi jogi szabályok között) 3.) vállalat és egy külföldi állam közötti viszony: pl. külföldön lévő vállalati tulajdon, ill. tulajdonjog, beruházás védelme. Ez is külső jogi feltételrendszerhez tartozik. Államok közötti szerződés a beruházások védelméről.

  8. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok belső: közigazgatási jogi feltételrendszere a magyar jogban: jogforrások és fogalmak • A külkereskedelem igazgatási rendje –jogforrások Az EU csatlakozás óta: (i) közösségi rendelkezések, (ii) tagállami hatáskör kivételes. Európai Közösségekről szóló Szerződés 133. cikke: közösségi hatáskör • vámmegállapítás; • piacvédelmi intézkedések dömping vagy szubvenciós termék importjánál. A belső piacon nincs „külkereskedelem” – itt az uniós szabályok rendezik az árumozgást. A harmadik országokkal folytatott kereskedelemre az európai jogi rendelkezések hatályosak. Az EKSZ 30. cikke ad lehetőséget az uniós szabályoktól való eltérésre szűk körben. A magyar jogban az alábbi jogforrások irányulnak a külkereskedelem igazgatására: • 2004.évi XXIX. törvény • 110/2004 (IV.28.) Korm. rendelet – áruk, szolgáltatások, anyagi ért. képviselő jogok forgalmáról

  9. Külkereskedelmi tevékenység és külkereskedelmi szerződés Külkereskedelmi tevékenység fogalma: - áruk (ingó, energia, értékpapír), szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalma, ideértve a tranzit forgalmat is ; • nemzetközi termelési és kereskedelmi együttműködés (kooperáció) és szakosodás (specializáció) pl. Opel Agila + Suzuki WagonR.

  10. Külkereskedelmi tevékenység 1.) Vagyoni viszonyokból kihasítjuk a külkereskedelmi tevékenységet – ez a nemzetközi gazd. kapcsolatok körébe tartozik. (a nemzetközi elem miatt sajátos szabályozás) 2.) Az állam szűk körben rendelkezik államigazgatási hatáskörrel, engedélyezhet, pl. hadi termékek kereskedelmi forgalmát.

  11. A külkereskedelmi tevékenység tartalma A külkereskedelmi szerződés: • Előkészítése, • Megkötése, • Teljesítése. (igényérvényesítés, ill. ilyennel szembeni védekezés is) Fogalma: tárgya: külkereskedelmi tevékenység • áru: adásvételi, csere-, bérleti, haszonbérleti és letéti, vállalkozási (bérmunka is), nemzetközi kooperációs és szakosítási szerződés. • szolgáltatás: megbízási, képviseleti-ügynöki, árufuvarozási és szállítmányozási szerződés. • anyagi értéket képviselő jog: átruházásról, hasznosításról, bizományba adásról szóló szerződés, vételi jog adása vagy megszerzése. • a fenti szerződések bármelyikével kapcsolatos piacszervezés vagy piacfelosztási szerződés, valamint biztosítási szerződés. Kivételek: vb tisztségre megbízási szerződés, ajándékozás nem tartozik ide! Tartalmi következmények: a.) külker. tevékenységhez engedély kell, b.) engedély hiányában a külker. szerződés semmis (Ptk 200.§ (2) bek.) c.) engedély nélküli külker. tev. Btk 298.§ -a szerint büntetendő)

  12. A külkereskedelmi tevékenység állami ellenőrzése, a belföldi piac szabályozása: a külkereskedelem közigazgatási rendje 1.) A külkereskedelmi tevékenység teljesen szabad. DE lehetőség van kivételesen az állami beavatkozásra (2004. évi XXIX.tv. 140.§): 2.) Engedélyezés: alanyi oldal: a.) alanyi jogon külkereskedhet, export-import forgalom. b.) természetes személynek egyéni vállalkozónak kell lennie, jogi személy csak gazdasági társaság lehet (bizonyos esetekben költségvetési szervezet). c.) Engedélyezés kivételes: általános tevékenységi engedély, tevékenységi kör-külkertevékenység. Adott termékkörben joga van exportálni és importálni. Engedélyköteles termékek: radioaktív anyagok, robbanószerek, pirotechnika, fegyverek, lőszer, pénzpapír .

  13. tárgyi oldal: a.) belső gazdasági körülmények • Általános körülmény (biztonság, lakosság ellátása, nemzetközi egyezmény-pl. embargó. • Konkrét körülmények: engedélyköteles termékek kivitele, behozatala. b.) külső gazdasági körülmények: fizetési mérleg problémák, állami kereskedelmű országok, reciprocitás, konkrét körülmények. ENGEDÉLY: a külkereskedelmi szerződés megkötésére, teljesítésére terjed ki, ill. az igények érvényesítésére. .

  14. Az állami beavatkozás, a piac szabályozásának különös, sajátos esete: az európai belső piac védelme import esetén • Piacvédelem: közösségi hatáskör (Tanács, Bizottság) a.) Dömping b.) Állami támogatás

  15. Az állami beavatkozás, a piac szabályozásának különös, sajátos esete: a belföldi piac védelme Jogforrások: a.) Dömpingellenes és értékkiegyenlítő vámokról szóló szabályok b.) Áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalánál alkalmazandó piacvédelmi intézkedések Piacvédelem: Különös tényállás: 1.) dömping 2.) állami támogatás Általános tényállás: a magyar piacnak kárt okoz vagy azzal fenyeget!

  16. Piacvédelem különös tényállásai esetén alkalmazott védelmi eszközök • Vám kiszabása • Az exportáló ország, ill. vállalata kötelezettségvállalása DÖMPING Fogalma:az importált termék belföldi ára alacsonyabb, mint az un. „rendes érték” és a dömping ár kárt okoz a piacon vagy azzal fenyeget. (konjunktív feltételek) Kár: tényleges anyagi hátrány. Kárveszély: előre láthatónak és közelinek kell lenni. Eszközök: a.) dömpingellenes vám: arányos és ideiglenes (5 év) b.) kötelezettségvállalás:exportáló kötelezettséget vállal.

  17. Piacvédelem különös tényállásai esetén alkalmazott védelmi eszközök ÁLLAMI TÁMOGATÁS 2 konjunktív feltétel: 1.) a származási országban az importált terméket támogatják és 2.) ezzel a magyar gazdaságnak kárt okoznak, vagy kárral való fenyegetettség áll elő. Védelmi eszközök: a.) értékkiegyenlítő vám b.) állami vagy vállalati kötelezettségvállalás

  18. EU piacvédelem • Tanácsi rendelet a versenytorzítása estén alkalmazott kivételes intézkedésekről • Piacvédelmi intézkedések alkalmazhatók: • import megnövekedett mennyiségben vagy olyan sajátos körülmények között, • amely a hasonló termékek belső piacon honos, közösségi termelőinek kárt okoz, vagy azzal fenyeget, és • a tervezett intézkedés a Közösség érdekével összhangban áll. Időben korlátozott az alkalmazása: max. 4 év.

  19. Külső nemzetközi jog feltételrendszer („közjogi”) A nemzetközi kereskedelem liberalizálásának multilaterális (univerzális) feltételrendszere: a GATT/GATS/TRIPs és a WTO A világkereskedelem liberalizálása: GATT – Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény (1947) • Protekcionizmus (vámok), • Nem vám jellegű akadályok (NTB), • Fogyasztóvédelmi és reklámszabályok, • Állami szubvenciók, • Mennyiségi korlátozások.

  20. Külső nemzetközi jog feltételrendszer („közjogi”) A szabadkereskedelem történetének áttekintése Atlanti Karta 1941 Bretton Woods 1944 – Nemzetközi Valutaalap Havannai Karta ENSZ konf. 1947: • Áruk kereskedelmének liberalizálása, vámok lebontása, piacgazdaság. • Intézményes keret: ITO, majd GATT (hatály-1948) GATT címzettjei és kötelezettjei: tagállamok. Meg kell teremteniük az összhangot az egyezménnyel. Magyarország 1974 óta tagja a GATT-nak. Kennedy forduló 1963-1967, Tokió forduló 1973-1979.

  21. Uruguay forduló (1986-1993) és a WTO létrejötte Marakes-i Egyezmény (WTO Egyezmény) 1998. évi IX. törvény • anyagi jogilag továbbfejlesztette a GATT(1947): (i) Understanding - GATT 1994 (ii) GATS, TRIPs • Intézményi – szervezeti rendszer megteremtése: vitarendezési eljárás rögzítése. A WTO Egyezmény mellékletét képező anyagi és eljárásjogi egyezmények kötelezők. Egyes más szerződések (pl. közbeszerzésről szóló) opcionálisak.

  22. WTO

  23. A WTO szervezete és működése Funkciók: (i) szervezeti keret az egyezmények végrehajtásához, (ii) tanácskozási fórum, (iii) jogviták eldöntése. Szervezete: a.)Miniszteri Konferencia (2x évente és döntéseket hoz) b.) Állandó Tanács (MK ülései közötti időben, és szükség esetén bármikor ülésezik) Speciális tanácsok: Árukereskedelmi Tanács, TRIPs Tanács, GATS Tanács. A WTO konszenzus, egyhangúság alapján működik. Kivételes a tagállamonkénti szavazás. Minősített többség (3/4): felmentés. Felmentés indokai: (i) különleges körülmények, (ii) felmentés feltételei, (iii) megszűnés időpontja.

  24. Az áruk nemzetközi kereskedelmének főbb szabályai a GATT 1994 szerint • Diszkrimináció általános tilalma (legnagyobb kedvezmény elve, nemzeti elbánás). • Szabályozása tárgya: vámok és nem vám jellegű kereskedelmi korlátozások. • Integrált vitamegoldó rendszer (Integrated Dispute Settlement System - IDSS) • Pascal Lamy WTO director – general

  25. A GATT 1994 alapelvei (diszkrimináció tilalma) Legnagyobb kedvezmény elve (most favoured nation clause - MFN) • Előjog, mentesség, liberalizációs intézkedés az importálandó vagy exportálandó áru számára. • Ezt a kedvezményt valamennyi tagállamból származó áru számára biztosítani kell azonnal és feltétlenül. • Az elbánás automatikusan jár. Tárgyi hatály: nem csak vámra, illetékre, de a termék belföldi adóztatására, belföldi forgalmazásra is.

  26. A GATT 1994 alapelvei (diszkrimináció tilalma) Alanyi hatály: a.) erga omnes b.) kivételek alkalmazhatók Kivételek: • vámuniók, szabadkereskedelmi öveztek • Waiver clause: feltétele (i) rendkivüli körülmények (ii) 2/3-os többség/a jelenlévők a tagok felét képviselik. Nemzeti elbánás (régim nationale, national treatment) Tiltja a különbségtételt a külföldi származású termék és a belföldi között.

  27. Vámok és nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások • GATT 1994 nem tiltja új vámok bevezetését A külkereskedelem szabályozására a vámokat alkalmazzák, mellőzzék a nem vámjellegű korlátozásokat! Vámok mérséklése a körtárgyalásokon, 2 alapelv: (i) legnagyobb kedvezmény, (ii) viszonosság (reciprocity) Tárgyalások technikája:1.) elvi vámcsökkentés, 2.) negatív lista a kivételekről, 3.) konszolidált lista = nemzetközi megállapodás. Vámkivetés: darab, súly szerinti mennyiség vagy érték. Kódex a vámérték megállapítására: Bizottság Fontos az ügylet értéke megállapításánál a számla.

  28. www.wto.org

  29. Nem vámjellegű korlátozások(non tariff barriers) • Mennyiségi korlátozások és engedélyezési rendszer: tilos: kvóta, export vagy import engedélyek fenntartása! • Kivételek: pl. élelmiszerek, áruhiány. Alkalmazása nem lehet diszkriminatív. • Egyéb hasonló hatású intézkedések: nincs általános tilalom, de a.) Technikai jellegű követelmények: minőség, csomagolás, összetétel, eredet megjelölés, minőség - ellenőrzés, stb. Szabvány Kódex b.) Import termékek diszkriminatív adóztatása: „kiegyenlítő vám”, diszkriminatív adóztatás, közbeszerzések.

  30. Felmentések és kivételek a GATT 1994 szabályai alól 1.) Felmentés (waiver): általános: előzetes konzultáció, 2/3 tagállamok fele. Különleges körülmények alapján, amelyeket a tagállamnak kell bizonyítania. a.) piacvédelmi intézkedések: • Megnövekedett import, károkozás vagy azzal való fenyegetettség. Az intézkedés csak szükséges mértékű, határozott idejű és diszkriminációtól mentes lehet. • Gazdasági tényezők + kár– kauzalitás b.) közerkölcs, emberi – állati – növényi egészség megóvása, arany és ezüst forgalma, művészeti-történeti kincsek, stb. Nem lehet diszkriminatív! Nem valósíthat meg joggal való visszaélést! 2.)Különös felmentések: (i) nemzetbiztonsági érdek, (ii) fizetési mérleg egyensúlyának megőrzése.

  31. A szellemi tulajdonjogok nemzetközi kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény • TRIPs (Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights) Két alapelve: 1.) Az idevonatkozó nemzeti szabályozás a GATT fő elveit követi: MFN és nemzeti elbánás. 2.) Meg kell felelnie a BUE és PUE szabályainak. A hamis termék importja gyanúja esetén a vámhatósághoz lehet fordulni az ilyen termék bevitelének megakadályozására.

  32. Jogviták rendezése a WTO keretében A GATT anyagi jogának közvetlen hatálya: USA – igen, EU – nem. Nemzetközi jogi kötelezettség – a tagállamokat kötelezi. Integrált vitarendező rendszer (Integrated Dispute Settlement System) Vitarendező Testület (Dispute Settlement Body – DSB) döntése kötelező a tagállamokra nézve. Döntéshozatal: egyhangú. Nem „alkothatnak” jogot! Panelok általában 3 tagból állnak.

  33. Jogviták rendezése a WTO keretében Az eljárás öt szakaszra bomlik: 1.) Konzultáció (60 nap). Sikertelenség esetén a Vitarendező Testülettől panel kérhető. 2.) A panel állítását csak egyhangúan utasíthatja el a Testület. 3.) A panel 6 hónapon belül a Testületnek jelentést készít. A Testület szótöbbséggel fogadhatja el. Elutasítás – egyhangúan vagy fellebbezés bejelentése esetén. 4.) Fellebbezés a Fellebbezési Testülethez (Appellate Body) Csak jogértelmezéssel foglalkozik. A Vitarendező Tetület fogadja el vagy utasítja el jelentését. Ez a döntés kötelező a felekre. 5.) Végrehajtás: felek jelentési kötelezettsége a Vitarendező Testületnek. Végrehajtás elmaradása esetén, megtorló intézkedések.

  34. A nemzetközi jogegységesítés útjai • A lex causae és a lex pro voluntate alkalmazása nem megnyugtató. • Nemzetközi kollíziós szabályok egységesítése: az egyezményben részes tagállamok mindig ugyanazt a jogrendszert alkalmazzák (uaz a kapcsolóelv). • Anyagi kötelmi szabályok egységesítése nemzetközi szerződésben. A tartalom minden szerződő állam viszonylatában ugyanaz. Itt nincs kollízió. Viszont nehéz egységesített, kompromisszumos szöveget létrehozni az eltérő jog kultúrák miatt.

  35. A kollizíós jogi jogegységesítés eredményei • ingó dolgok adásvételi szerződéseire alkalmazandó jog: Hágai Egyezmény 1955. Nem lépett hatályba. • EU (EK)Római Egyezmény adásvételre, de mindenfajta nemzetközi elemmel bíró szerződéses kötelmi jogviszonyra alkalmazandó jog meghatározására vonatkozóan egységesíti a tagállamok kollíziós magánjogi szabályait.

  36. Az anyagi jogi egységesítés eredményei • Ernst Rabel – UNIDROIT 1930: (i) a nemzetközi adásvételi szerződés megkötésének alaki követelményei, (ii) az anyagi jog tartalom kidolgozása (jogok és kötelezettségek). • 1964 –ben Hágában két egyezményt dolgoztak ki, de ezeket csak kevés ország ratifikálta (pl. USA és Franciaország nem). • 1968 UNCITRAL magyar javaslatra kezdi el az egyezmények felülvizsgálatát. • 1980 Bécs diplomáciai konferencia, magyar elnökkel. Nemzetközi szerződés fogadtak el: „Az ingó dolgok nemzetközi adásvételi szerződéseire vonatkozó bécsi ENSZ-egyezmény (United Nation’s Convention on Contracts for the International Sale of Goods (CISG). 1988-ban lépett hatályba. 56 ország tagja. Magyarországon kihirdette: 1987.évi 20.tvr.

  37. Az anyagi jogi egységesítés eredményei • Az egyezmény jelentősége: először sikerült egységes kötelmi jogi, nemzetközi anyagi jogi szabályokat alkotni. • Figyelembe vették az egyes jogrendszerek sajátosságait, pl. „alapvető szerződésszegés” kategóriája. A nemzetközileg elterjedt kereskedelmi szokásokat a szerződésekben hallgatólagosan alkalmazzák a felek. (törvényi vélelem – megdönthető.) • Az államok konszenzusával megalkotott nemzetközi jogi szerződésre, nemzetközi egyezményre tartozik.

  38. Az anyagi jogi egységesítés eredményei • Jogi akadályok felszámolása: (i) nemzetközi kollízió problémájának „kikapcsolása” az egyezmény által szabályozott terjedelemben, (ii) a kollíziós úton ne kelljen a nemzeti szabályokat alkalmazni olyan szerződésekre, amelyek ezektől „távol” esnek. A Kódex szabályait itt nem lehet alkalmazni (szubszidiaritás), ha nemzetközi egyezmény, így a Bécsi Szerződés másként rendelkezik. • Egységesített jog feleslegessé teszi az ún. forum shoppingot. Jogbiztonságot erősíti az Egyezményhez csatlakozott államokban. • Hátránya: az egységes jogot 56 tagállam alkalmazza, nincs „közös bíróság”, tehát nincs egységes jogértelmezés. Jelentős kérdéseket nem szabályoztak: a szerződés érvényessége, tulajdon átszállása, itt változatlan a lex fori kollíziós joga jelöli ki az alkalmazott jogrendszert.

  39. BÉCS-WIEN-VIENNA-VINDOBORA

  40. A Bécsi Egyezmény Az Egyezmény két kérdéskört fog át, tehát nem szabályoz teljes körűen: • A szerződés megkötésének alaki feltételeit. • A felek jogainak és kötelezettségeinek anyagi jogi tartalmát • rész: Alkalmazási kör és általános rendelkezések. • A szerződés megkötése; ajánlat. • Adásvételi szerződés. • Nemzetközi közjogi kérdések.

  41. A Bécsi Egyezmény hatálya Tárgyi hatály: az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseire terjed ki. ÁRU Ingó dolog a.) nem minősül árunak: ingatlan és vagyoni értékű jog (kft-üzletrész) b.) kizárt: fogyasztói vétel (személyes, családi vagy háztartási célra vásárolt áru, feltéve, ha erről az eladó tudott vagy tudnia kellett; villamos energia, (de földgáz, kőolaj igen) pénz, értékpapír (részvény, kötvény, stb.), de az áru tulajdonjogát megtestesítő árupapírok igen: hajóraklevél, közraktári jegy. Továbbá kizárt: árverésen, végrehajtáson vagy hatósági intézkedésen alapuló adásvétel. c.) Az áru sajátos természete indokolja a kizárást hajók, repülők esetén.

  42. A Bécsi Egyezmény hatálya Adásvételi szerződés Nincs definíció, de a felek kötelezettségeit meghatározza: eladó – az áru, szolgáltatás tulajdonjogának átruházása ; vevő: az áru átvétele, a vételár megfizetése. Atipikus adásvételi szerződések: a.) Kereskedelmi képviselet – a képviselő vásárol is. A vételi tevékenység elkülöníthető. b.) Szerelvények szerelése: adásvétel + munkavégzés, de az adásvételi elem értéke nagy. c.) Vállalkozási elemek az adásvételi szerződésben. (Ki bocsátja rendelkezésre a szükséges anyagokat a vállalkozáshoz?)

  43. A Bécsi Egyezmény hatálya Az Egyezmény nem ad átfogó szabályozást! Pl. Szerződés érvénytelensége és a tulajdonjog átszállása, minőségi hibát, elévülést, valutanem, cselekvőképesség. (Lex causae dominál) Általában megállapítható a Bécsi Egyezmény hatálya, ám az Egyezmény nem tér ki pl. az érvénytelenségre, tehát az adott ország Ptk-ja alkalmazandó.

  44. Személyi hatály Ez ad arra a kérdésre választ, hogy mi minősül nemzetközi adásvételi szerződésnek? Lényeges nemzetközi elem: a felek telephelye különböző államokban van. A feleknek tudniuk kell a szerződés megkötésekor, hogy nemzetközi adásvételi szerződést kötnek. Több telephely esetén a „legszorosabb kapcsolat,” vagy ha nincs telephely: tartózkodás hely a döntő. Telephely: tartósan létező, meghatározott jogosultságokkal rendelkező hely. (jogilag nem kell önállónak lenni).

  45. Az Egyezmény területi hatálya • Az államok, ahol a felek telephelye van, szerződő államok, vagy • a telephelyek (vagy egyik telephely) nincsenek a szerződő államokban, de a fórum nemzetközi kollíziós magánjoga szerint olyan állam jogának alkalmazását írja elő, amely szerződő állam. Két lehetőség: lex pro voluntate, ill. lex causae (rendszerint az eladó joga). Magánautonómia és diszpozitivítás A felek az Egyezmény alkalmazását részben vagy egészben kizárhatják. (opting out) • Nemzetközi magánjogi akarati autonómia (jogválasztás), • Polgári jogi magánautonómia (diszpozivítás).

  46. A Bécsi Egyezmény általános rendelkezései 1.) Jogértelmezés és joghézag Joghézag: az Egyezmény tartalmaz szabályozást, de az nem kimerítő jellegű. Jogértelmezés: az Egyezmény egészének jogalkalmazói kezelésére vonatkozik.

  47. A Bécsi Egyezmény általános rendelkezései A jogértelmezést az Egyezmény maga szabályozza elveken keresztül: • Nemzetközi jelleg (nem belső jogrend). • Egységes jogalkalmazás. • Jóhiszeműség érvényesítése. Joghézag kitöltése: a.) Egyezmény általános elvei (ezek az Egyezményből adódnak vagy a nemzetközi kereskedelemben kialakult általánosan elfogadott elvek), b.) ezek hiányában lex causae - hoz folyamodás. • lépés: Egyezmény kiterjesztő értelmezése vagy analógia. • lépés: Egyezmény alapjául szolgáló általános elvek. • lépés: A fórum koll. Joga által kijelölt lex causae.

  48. A felek jognyilatkozatainak értelmezése • A jognyilatkozatot a fél szándéka szerint kell értelmezni. Erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. Nyilatkozatot tevő fél bizonyít! (akarati elv) • Ha a bizonyítás eredménytelen: a másik fél bizonyítja, hogy ő miképpen értelmezi a szerződést. „egy hasonló helyzetben lévő, ésszerűen gondolkodó személy (reasonable person) azonos körülmények között” (nyilatkozati elv) • A fenti kettő alkalmazásához segítséget nyújthat: „a konkrét egyedi eset valamennyi jelentős körülményét veszi figyelembe” a felek akaratának megállapításához. (üzleti gyakorlat, kereskedelmi szokások)

  49. Kereskedelmi szokások szerepe Mikor válnak a kereskedelmi szokások a szerződés tartalmává? • A felek kiköthetik a szerződésben a kereskedelmi szokásokat. Ezek derogálhatják az Egyezmény szabályait. • A ki nem kötött és nemzetközi szokások alkalmazása. (fikció a hallgatólagos alkalmazásról) Az Egyezmény szűkítő feltételei: (i) a felek ismerték a szokást, (ii) széles körben ismert szokásról van szó, (iii) az adott kereskedelmi ágazatban a szokás rendszeresen alkalmazzák.

More Related