Hogyan egyeztethető össze a pedagógiai és az adminisztrációs szerep?

1. Hogyan egyeztethető össze a pedagógiai és az adminisztrációs szerep? Perlasca Iskola 2011. február 22. Csillag Ferenc

2. Pedagógus szerepek: Napjaink pedagógiai tevékenységének egyik központi kérdése, hogy ki a jó pedagógus, milyen személyiség-jegyekkel kell rendelkeznie annak, aki hatékonyan kíván részt venni a tanulók személyiségének fejlesztésében. „A legtöbb, amit gyerekeinknek, tanítványainknak adhatunk, saját benső lehetőségeik és korlátjaik felismerése, a belső stabilitás, a személyes autonómia személyi feltételeinek megteremtése, valamint a változó világban való tájékozódás készsége és képessége, az esély a saját értékrend kialakítására.” (Schüttler–Szekszárdi 2001.)

3. Elvárás a pedagógustól: Szüksége van a jó tanárnak: • tudásra, • személyiségének alkalmassá fejlesztésére, • a pedagógiai technológia ismeretére, illetve ennek alkalmazási képességére.

4. Elvárás a XXI. sz. pedagógusától: • Az elsődleges nevelési cél az, hogy az általunk nevelt, oktatott diákok akarjanak célokat elérni az életükben, megfelelő együttműködési készségre, felelősségérzetre, önállóságra neveljük őket, hogy egyéniségük szabta lehetőségeinek megfelelően sikeresek legyenek a XXI. század társadalmában. • Ennek a célnak a megvalósítása nem működik a hatalmi viszonyokra épülő pedagógia öncélú rendszerében, mivel az kívülről próbálta meg befolyásolni a személyiségeket, s így „alattvalókat” nevelt.

5. A tanár viselkedése hatékony, ha: • szabályrendszert alkalmaz személyi és eljárási ügyekben; • kezdettől fogva megakadályozza a rendbontást; • pontosan irányítja a fegyelmezést; • sokszor körbejár az osztályteremben (figyeli a diákok munkáját); • lehetőleg nem verbális szinten megoldja a zavaró szituációkat (például szemkontaktussal, térközszabályozással); • érdekes és hasznos feladatokat ad a tanulóknak; • olyan szabályrendszert alkalmaz, hogy a gyerekek minimális irányítással tudjanak dolgozni a feladaton; • optimalizálja a tanóra tanításra fordított idejét; • állandó jelzést használ a tanulók figyelmének megszerzésére; • addig nem kezd beszélni a csoporthoz, amíg mindenki oda nem figyel; • változatos tanítási technikákat használ, • következetes hibaellenőrző módszert alkalmaz; • követi az osztály reakcióit; • több dologra figyel egy időben; • fenntartja az óra tempóját;

6. Tanári feladatok, terhelések Tanítás, adminisztráció – egy működő gyakorlat alapján: A szaktanárnak adminisztrációs kötelezettségei: • A haladási naplók vezetése osztályonként (csoportonként) és tantárgyanként – Rögzíti az órákon a hiányzókat, az osztályzatokat és a diákokról írt szöveges bejegyzéseket. • A hiányzók átvezetése, beírása a mulasztási naplóba • Az évközi jegyek folyamatos átvezetése, beírása a haladási naplóba; a negyedévi, a félévi és az év végi eredmények beírása a haladási naplóba – a szaktanár köteles a dolgozatok jegyeit átvezetni az osztályozó naplóba a javítást követően. Lehetséges új elem: • A szükséges szerződések megkötése – a szaktanárnak joga és kötelessége azokkal a tanulókkal szerződést kötni, akik mélyen a képességeik alatt teljesítenek az adott tárgyból. • A leckekönyvek, évkönyvek kitöltése (jegyek, szöveges értékelés) – felsőbb évfolyamokon minden negyedben a jegy mellé egy rövid szöveges értékelést is írnak a tanárok a diákok munkájáról. 7–8. évfolyamon félévente megfelelő szempontrendszer használatával egy hosszabb szöveges értékelést írnak a tanárok.

7. Az osztályfőnökök feladata, adminisztrációja 1. Gyerekkövetés • A gyerek családi hátterének, életkörülményeinek mihamarabbi megismerése, folyamatos nyomon követése – a kezdő és 12. évfolyamokon családi beszélgetések; • probléma esetén a megfelelő fórummal (pszichológus, pszichopedagógus, Szociális Bizottság stb.) a kapcsolat felvétele; • a diák készségei, képességei fejlődésének nyomon követése, a különböző szűrések eredményeinek, az annak nyomán kidolgozott további teendőknek a követése, gondozása, az eredmények összegzése az érintett tanárokkal együttműködve; • a gyerek tanulmányi előmenetelének figyelése – az osztályzatok követése, vészhelyzet kialakulásakor a család időben történő értesítése; • szükség esetén az évkezdő és egyéb szerződések megkötése, figyelése, lefűzése; • a hiányzások, igazolatlan órák figyelemmel kísérése; • a pályaorientáció segítése a családi házzal, szakemberekkel együttműködve.

8. 2. Az osztályügyek: • Az iskola értékeinek, pedagógiai programjának közvetítése, képviselete a diákok számára, a hagyományokon alapuló házirend ismertetése; • segítségnyújtás az iskola viszonyai közepette történő eligazodáshoz – az iskola működésének, intézményeinek megismertetése; • konfliktuskezelés; • a tájékoztatók (az órarend, a követelményfüzet,); • információk továbbítása az étkezési lehetőségekről, a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjairól, az egészségügyi szolgáltatásokról – az iskolaorvos, a logopédus, a pszichopedagógus és a pszichológus feladatáról, elérhetőségéről; • segítségnyújtás az osztályközösség különböző képviselőinek, például tantárgyfelelősök és egyéb tisztségviselők (IT, IB ) megválasztásában; • nyitások és zárások, az osztálykonferenciák tervezése, előkészítése, levezetése; • lehetőség szerint óralátogatás az osztályban tanító tanároknál; • az osztályban tanító új tanárok felkészítése – különös tekintettel a csoportban előforduló esetleges speciális helyzetekre, várható konfliktusokra, az ilyenkor már bejáratott módszerek megismertetésére; • az osztály iskolai életében való együttműködés elősegítése; • a 12. évfolyamon a felvételire jelentkezés adminisztrációs segítése; • a gólyatábor és az osztálykirándulások megszervezése, lebonyolítása; • az ügyeleti munka koordinálása; • Iskolai fegyelmi ügyekben a panaszolt diák szüleinek és a bepanaszoltnak az értesítése a panaszról és a tárgyalás időpontjáról, részvétel a tárgyaláson; • év végén a könyvtári tartozások ismertetése, 12. évfolyamon a szekrénykulcsok beszedése.

9. 3. Kapcsolattartás a szülőkkel: • A 7. és kezdő 9. évfolyamon beszélgetések a családokkal, a 12. évfolyamon továbbtanulási, pályaválasztási beszélgetések a szülőkkel; • szülői találkozás legalább háromszor a tanév folyamán (a legváltozatosabb formák lehetségesek!), a szülői találkozások tervezése, szervezése, levezetése; • a szülő informálása minden iskolai eseményről; • a szülő értesítése problémás hiányzási helyzetekben a házirendben foglaltak szerint, • a szülő tájékoztatása a diák tanulmányi előmeneteléről, kiemelten bukásveszély esetében.

10. 4. Kapcsolattartás a kollégákkal • Az osztálykonferenciák tervezése, előkészítése, levezetése; • a folyamatos kommunikáció alkalmainak megteremtése az egyes gyerek, illetve az osztály aktuális helyzetéről; • az osztályt vagy egyes gyerekeket érintő problémák, változások ismertetése; • konfliktuskezelés; • óralátogatás az osztályban tanító új tanároknál és egyéb szakmai, pedagógiai esetekben; • annak ellenőrzése, hogy van-e elegendő jegy a negyedben, a jegyek bekerültek-e a naplóba, a szaktanárok lezárták-e a jegyeket.

11. 5. Adminisztrációs kötelmek • A mulasztási és az osztályozási napló kitöltése: • az osztályban tanító tanárok névsora • a tantárgyfelelősök neve • az osztály órarendje • a mulasztási rész megfejelése (mindig egy héttel korábban) • a mulasztások összesítése (havonta) • az osztályozó napló fejlécén a nyelv, a tagozat, a fakultáció, az esetleg hiányzó tantárgy például földrajz, YE jelölése • a tantárgyat tanító tanár nevének feltüntetése, különös tekintettel a csoportbontásokra • a gyerekek adatainak beírása az év elején kitöltött adatlap alapján • változások regisztrálása • A törzskönyv kitöltése • a kezdő évfolyamokon az adatok felvezetése • a felsőbb évfolyamokon az év végi eredmények, a javítóvizsgák osztályzatainak bejegyzése, összeolvasás • az érkező és távozó diákok regisztrálása • a hiányzó adatok pótlása, záradékok beírása ( pecsétek, aláírások ) • A leckekönyvek, évkönyvek: • a kezdő évfolyamokon az adatok kitöltése, fényképek beragasztása • a többi évfolyamon az év és a negyedek/félévek elején a leckekönyvek/évkönyvek visszaszedése, a szülői aláírások ellenőrzése • minden negyed véget megelőzően – fejlécezés, tantárgyak beírása • a szaktanári osztályzatok, szöveges értékelések, havi és féléves bejegyzések nyomon követése, a hiányzó bejegyzések „behajtása” • évente minimum kétszer osztályfőnöki bejegyzés • év végi teendők – pecsétek, aláírások • 10. évfolyamon a kisérettségi eredményének beragasztása • 12.évfolyam végén – újabb fénykép ragasztása • Egyéb adminisztrációs teendők • A szociális bizottsághoz írt kérőlapok, az adatlapok, a biztosítás és a kötelezettségvállalási papírok kiosztása és beszedése; • az érettségi adminisztrációban a jegyző munkájának segítése.

12. Néhány gondolat az optimális arányról: • Napjaink problémája: az adminisztráció túlsúlya. Az oka: • a leginkább ellenőrizhető, számon kérhető, • az oktatáspolitika ebbe az irányba ment el, • bizonyos értelemben biztonságot jelent. A veszélye: • kiszorul/hat a valódi nevelés → ítéletalkotás, • kifáradáshoz vezethet → megfelelni akarás.

13. A témáról ennyit! Köszönöm a figyelmüket!