MASLOW PIRAMIS

1. 1. TÉTEL1.Helyezze el az Ön emberi szükségleteit a rendelkezésre bocsátott Maslow piramisban, értelmezze a szükségletek szintjeit. Hogyan tudja szükségleteit kielégíteni és az milyen kapcsolatban van a gazdasággal???? Készítette: Császár Judit

2. Egyéni vállalkozóvá szeretnél válni, hol és hogyan intézed el, milyen nyomtatványok szükségesek hozzá? • Gazdasági társaságot szeretnél alapítani 5 millió ft alaptőkével rendelkezel, milyen társaságokat van lehetőséged alapítani és hogyan? • vállalkozásodat meg kell szüntetni, milyen módokon és hogyan történhet a megszüntetés? Készítette: Császár Judit

3. Hasznosság: Valamely dolog hasznos tulajdonságainak összessége, az az elégedettség érzet amit a fogyasztó a termék vagy szolgáltatás fogyasztása révén nyer. • Szükséglet: A hiányérzetet , a különböző javak és szolgáltatások iránti igényt jelenti amely cselekvést vált ki önmaga megszüntetésére. Készítette: Császár Judit

4. MASLOW PIRAMIS Készítette: Császár Judit

5. Szükségletekkel kapcsolatos törvényszerűségek: • Egy szükséglet kielégítése újabbat teremt. • A minél jobban kielégített egyéni szükséglet egyre nagyobb társadalmi szükségletet vált ki. Pl.:autó-utak. • Az embernek minél kisebb a jövedelme, annál nagyobb részét költi alapvető szükségletekre. • Minél fejlettebb a gazdaság, annál több a kielégíthető szükséglet. Készítette: Császár Judit

6. A gazdaság működésének célja és hajtóereje a szükségletek kielégítése. • A szükségletek kielégítésére a gazdaság javakat termel, állít elő. • Javak (jószág) fogalmán az ember szükségleteinek kielégítésére alkalmas dolgok összességét értjük. • Szűkösség: a gazdaságot általánosan jellemző jelenség, amikor a termeléshez rendelkezésre álló erőforrások nem elégségesek a szükségletek teljes kielégítésére. • Azokkal a dolgokkal, amelyek szűkösen állnak rendelkezésünkre, gazdálkodnunk kell. • A gazdaság egyik fő feladata a szűkös erőforrásokkal való gazdálkodás. Készítette: Császár Judit

7. Javak csoportosítása: SZABAD JAVAK GAZDASÁGI JAVAK A közgazdaságban a termelési és fogyasztási javak összessége. mindazon dolgok, amelyek korlátozott mennyiségben fordulnak elő a természetben, s gazdasági tevékenységek láncolata teszi azokat alkalmassá emberi fogyasztásra. Jellemzői: - korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, - szűkös, nagyobb a kereslet mint a kínálat, - valamilyen áron be kell árazni, értékesíteni kell. • pld. a levegő: elegendő mértékben áll rendelkezésre, nincs piaci áruk, nem érvényesül a piaci mechanizmus, nem kell az ilyen jószágnak értéket adni. Jellemzői: • -A természetben megtalálható • - természetes formájukban alkalmasak a fogyasztásra, • - korlátlanul állnak rendelkezésre, • - ingyenesek Készítette: Császár Judit

8. 2. TételÖn termelési és kereskedelmi feladatokat is ellátó vállalkozást működtet. Mit jelent a vállalkozása számára a piac, hogyan működik, mik a legfőbb tényezői? Az Ön eredményessége milyen hatással van a piaci tényezők változása? Mit jelent a tisztességtelen piaci magatartás? Készítette: Császár Judit

9. Piac fogalma, tényezői: • A kereslet és a kínálat találkozásának színtere és ebből létrejövő adás-vételek összessége. • Szereplői: vevő, eladó. • Az eladók és vevők lehetnek magánszemélyek és intézmények. Készítette: Császár Judit

10. A piac tényezői: • Kereslet(Fizetőképes vásárlási szándék) • Kínálat (A értékesítésre felkínált áruk és szolgáltatások összessége) • Ár(Az ár az áru értéke pénzben kifejezve.) Készítette: Császár Judit

11. Ár • Ár összetevői: • Anyagköltség ( liszt, adalékanyagok stb.) • Munkadíj • Haszon (profit) • Áfa (Általános Forgalmi adó 27%) Készítette: Császár Judit

12. A piacok csoportosítása • - a forgalmazott áruk szerinti csoportosítás,(termékek, szolgáltatások, információk) • - a földrajzi elhelyezkedés szerinti csoportosítása, (helyi, regionális vagy területi, országos, uniós és világpiacot.) • - a célcsoport alapján készített csoportosítás (fogyasztói és szervezeti piacok) • - piaci verseny jellege szerint készített csoportosítás: • - a tökéletesen versenyző vagy kompetitív piacról, • - a monopolisztikusan versenyző piacról, • - a monopolpiacról és az • - oligopolpiacról. Készítette: Császár Judit

13. Piaci szerkezetek csoportosítása • A tökéletesen versenyző piac jellemzője, hogy eladóhoz vagy egy vásárlóhoz képest a piac végtelenül nagy, egy piaci szereplő nem képes az árat befolyásolni, az külső adottság a számára. A piacra való belépés és onnan a kilépés egyszerű, könnyű. • A monopolisztikusan versenyző piacon a kínálatot néhány nagyobb és több kisebb vállalkozás biztosítja. A vállalkozások között ugyan van verseny, de a kialakuló árak mégis erősen hasonlatosak egymáshoz. Készítette: Császár Judit

14. Oligopol piacról akkor beszélünk, ha a piacot néhány nagyvállalat uralja. Közöttük megfigyelhető a verseny, de jellemzően nem az árverseny a jellemző, hanem egyéb piaci versenyeszközöket használnak, mint például a minőség, a garancia, a többletszolgáltatások, stb. Amikor csak két eladó van a piacon, akkor duopoliumról beszélünk. • A monopolpiacon csak egy eladó van jelen, aki önállóan alakítja az árakat. A piacra belépni nehéz, mivel nagy tőkeerőt vagy valamilyen know-how-t, természeti erőforrást kell uralnia. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a monopólium bármekkora árat megállapíthat, hiszen a vevők a túl magas ár mellett nem, vagy csak egészen kis mennyiségben vásárolnának, s így a monopólium nem érné el a profit maximumát. Mivel a teljes piaci keresletet lefedi, így a kereslet jellemzői és saját költségmutatói alapján alakítja ki az eladási árait. Ha csak egy vevő van a piacon, akkor monopszóniáról beszélünk. Készítette: Császár Judit

15. A PIACI SZERKEZETEK összefoglalása • Szabadverseny: bárki részt vehet a másikkal azonos termékekkel a piaconMonopol piac: 1 cég uralja a piacotOligopol piac: Kevés számú, DE NEM 1 uralkodó van a piacon. (Pl. a mobil telefon – piac)Az államhatalom ezeket szabályozza. Magyarországon ezt a szerepet az Országos Versenyhivatal teszi. Csak akkor adnak engedélyt 1 termék forgalmazásához, ha az adott cég biztosan nem jut inkorrekt piaci előnyökhöz. Monopolisztikus verseny: sok cég differenciált árukínálattal van jelen a piacon. Készítette: Császár Judit

16. Piaci mechanizmus • - azt jelenti, hogy a kereslet és kínálat alakulását kizárólag az ár befolyásolja, illetve, hogy a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított aránya határozza meg a piaci árakat. Ha érvényesül a piaci mechanizmus, azaz szabadon változhat az ár, a kereslet és a kínálat, akkor a piaci szereplők a lehető legoptimálisabb döntést hozzák meg. Készítette: Császár Judit

17. Marshall kereszt Készítette: Császár Judit

18. Ha túlkínálat van a piacon, akkor a kínált mennyiség magasabb, mint a keresett, ezért a kereslet növelése érdekében az árakat csökkenteni kell. Az árak csökkenése a kereslet növekedéséhez és a kínálat csökkenéséhez vezet, így a piac közelebb kerül az egyensúlyhoz. • Ha túlkereslet van a piacon, akkor az az ár emelkedését idézi elő, s így csökkentően hat a keresletre, növelően a kínálatra, így közelítve az egyensúly felé. Készítette: Császár Judit

19. Tisztességtelen piaci verseny • A vállalat piaci előnyszerzés céljából tisztességtelen eszközöket használ fel. PL: • - megtévesztő reklám • - árjelzők megtévesztő használata • - konkurencia rossz fényben való feltüntetése Készítette: Császár Judit

20. 1996. évi LVII. törvénya tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról • 3. § Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. • 4. § (1) Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. • 5. § Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. • 6. §8Tilos az árut, szolgáltatást (a továbbiakban együtt: áru) a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. • 7. § Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz. Készítette: Császár Judit

21. 3. TételÖn élelmiszer előállítást végző üzemet működtet. Milyen termelési tényezők szükségesek a létrehozásához, működtetéséhez? Saját forráson kívül milyen lehetőségeket vehet igénybe? Készítette: Császár Judit

22. Termelési tényezők • Termelési tényezők:amelyekkel javakat állítanak elő és nyújtanak szolgáltatásokat. • Szokás erőforrásnak illetve termelési inputnak nevezni. • Munka • Tőke Készítette: Császár Judit

23. A munkamennyiség és a munkakínálat kapcsolata • Munkabér (W) • S C • S Munkamennyiség (L) A „C” pont fölött a bérek emelkedése csökkenti a kínált munka mennyiségét Készítette: Császár Judit

24. Fogalmak • Munkakínálat: Azt mutatja meg, hogy a fogyasztó adott bérszint mellett mekkora munkamennyiséget kínál a vállalat számára. • Munka kereslet: Megmutatja, hogy a vállalat adott bérszint mellett mekkora munkamennyiséget kíván foglalkoztatni. Egyensúlyi állapot a munkapiacon akkor alakul, ki ha a fogyasztó munkakínálata megegyezik a vállalatok munkakeresletével. Készítette: Császár Judit

25. Termelési tényezők • Vállalkozótól független tényezők • Természeti tényezők • Népesség, munkaerő rendelkezésre állása (merítési bázis) • Külső eredetű információ Készítette: Császár Judit

26. Termelési tényezők Vállalkozótól függő tényezők • Vállalkozói képességek és készségek • Tőke javak • Munka-munkaerő (igénybevett, alkalmazott) • Információ (információ gazdálkodás) Készítette: Császár Judit

27. A TŐKE FORRÁSAI • Saját tőke • Idegen tőke Készítette: Császár Judit

28. Saját tőke jellemzői • SAJÁT TŐKE  korlátlan rendelkezés fölötte, előnyös • Nagy pénzügyi önállóság • Nem terheli kamat költség • Nincs visszafizetési kötelezettség • Hitelképességet javítja/javíthatja • Gazdálkodás nehézségeit könnyebb ezzel leküzdeni Készítette: Császár Judit

29. Saját tőke származása • Eredeti vagy pótlólagos hozzájárulásból • Megtakarítások • Ajándék, öröklés • Más tevékenységből • Gazdálkodás nettó jövedelméből befektetés • Inflálódás – nem valódi növekedés Készítette: Császár Judit

30. Idegen tőke jellemzői • IDEGEN TŐKE  sok hátránya van • Visszafizetési kötelezettség terhel(het)i • Kamatterhe van ill. lehet, ami költség növelő • Növelheti az eladósodottság mértékét • Társtulajdonosok (tőke befektetés révén) beleszólnak/szólhatnak a gazdálkodásba Készítette: Császár Judit

31. IDEGEN TŐKE SZÁRMAZHAT • Hitelből • Tőke bevonás társtulajdonossá válással • Lízing révén • Közösségi és nemzeti támogatás Készítette: Császár Judit

32. Fogalmak • Bankhitel: A hitelt olyan vállalkozó kaphat, aki megfelelő fedezettel rendelkezik. Egy vállalkozás akkor minősül hitelképesnek, ha a végzett tevékenysége ellenértékéből rendszeres pénzbevételhez jut. • Pénzügyi biztosítékok: • Jelzálog, kezességvállalás, bankgarancia, váltó, törvényes zálogjog. Készítette: Császár Judit

33. Vállalati hitelkonstrukciók Készítette: Császár Judit

34. Hitelek csoportosítása: • 1 éven belüli un. Rövid lejáratú hitelek • 1 éven túli un. Hosszú lejáratú hitelek Készítette: Császár Judit

35. Rövid lejáratú hitelek • folyószámlák • követelés-leszámítolás (a váltó kínálójától a hitelező szerepét vállalják át) • Faktorálás (rövid lejáratú követelések megvásárlása) • Tartós forgóeszköz-lekötésre nyújtott hitel Készítette: Császár Judit

36. Közép és hosszú lejáratú hitel • lakáshitel • beruházási hitel Készítette: Császár Judit

37. Hitel igénybevételi eljárás szakaszai: • hitelkérelem összeállítása és benyújtása a bankhoz • a kérelmet a bank elbírálja • ha pozitív az elbírálás hitelszerződés megkötése • Hitel folyósítása • Hitel visszafizetése • A hitel kérelemhez a vállalkozásoktól üzleti tervet szoktak kérni a bankok. Készítette: Császár Judit

38. Az üzleti terv részei: • Vállalkozás adatai • A vállalkozás leírása • Piacelemzés, kockázatbecslés • Termelési és marketing terv • Pénzügyi terv • Mellékletek Készítette: Császár Judit

39. 4. TételEgyéni vállalkozói igazolványt szeretne kiváltani. Hogyan igényelheti, melyek a kiadás feltételei, ill. kizáró tényezői. A mellékelt vállalkozói igazolvány másolat alapján ismertesse tartalmát! Készítette: Császár Judit

40. Egyéni vállalkozás • Olyan tevékenység melyet üzletszerűen, ellenszolgáltatás fejében nyereségszerzés céljából, saját felelősségre és kockázatára végez a vállalkozó. Készítette: Császár Judit

41. Egyéni vállalkozó lehet Magyarországon: • •cselekvőképes, 18 évet betöltött vagy 16 éves és házasságot kötött nagykorú személy • •rendelkezik a vállalkozás működtetéséhez szükséges szakmai ismeretekkel • •állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik Mo.-on • •büntetlen előéletű • •nem tiltották el tevékenysége gyakorlásától • •NAV felé nincs tartozása • •nem tagja olyan gazdasági társaságnak ahol korlátlan a felelőssége • •külföldi állampolgár de rendelkezik Mo.-on állandó tartózkodási engedéllyel Készítette: Császár Judit

42. Készítette: Császár Judit

43. A vállalkozói igazolvány tartalma • vállalkozó neve • születési helye, ideje • anyja neve • székhely • telephely • tevékenységét Készítette: Császár Judit

44. Készítette: Császár Judit

45. 5. TételÖn vállalkozási formát választ. Beszéljen róla hogy mik a vállalkozások közös jellemzői, és milyen szempontokat vesz figyelembe a választáskor. Az Ön által tanult szakmában melyik a legmegfelelőbb vállalkozási forma? Készítette: Császár Judit

46. A vállalkozás fogalma: • A gazdálkodó szervezetek közül a vállalkozások a gazdaság olyan alapegységei amelyek a rendelkezésre álló eszközökkel a gazdasági élet többi szereplőjétől elkülönülten gazdálkodnak, jövedelem szerzésére törekednek és eközben kockázatot vállalnak. Készítette: Császár Judit

47. A vállalkozás szerepe: • Szükséglet elégít ki termékeivel, szolgáltatásaival, adófizetéssel hozzájárul a társadalmi közös szükségletek kielégítéséhez. Munkalehetőséget, ezáltal megélhetést biztosítanak a társadalom tagjainak. A vállalkozás tulajdonosainak jövedelmet biztosítanak. • A vállalkozások működésének közös vonásai: • önállóan gazdálkodnak • kockázatot vállalnak • tevékenységük eredményességében anyagilag, döntésükért anyagi, jogi, erkölcsi felelősséggel tartoznak. Készítette: Császár Judit

48. A vállalkozások csoportosítása • Termelő vállalkozások: • Termelési eszközöket, fogyasztási cikkeket gyártanak, és e termékekkel járulnak hozzá az igények kielégítéséhez. • Szolgáltató vállalkozások: • Nem termékeket állítanak elő és adnak el, hanem tevékenységükkel közvetlenül elégítenek ki szükségleteket. (pl. fodrászatok, fuvarozó vállalatok) • Kereskedelmi vállalkozások: • Az áruk forgalmazásával foglalkoznak, azért vásárolnak árut, hogy azt a felhasználóknak tovább értékesítették. Készítette: Császár Judit

49. Vállalkozási forma szerint megkülönböztetünk: • Társas vállalkozások (Bt., Rt., Kft., Kkt.) • Egyéni vállalkozások • Szövetkezetek • Állami, önkormányzati vállalkozások Készítette: Császár Judit

50. Társas vállalkozások jellemzői: • Olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására jönnek létre, vagyonukat a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére, saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek, kötelezettségeket vállalnak. • A gazdasági társaságokat az egyszemélyes kft. És az Rt. Kivételével legalább két tag alakítja, a tagok bocsátják rendelkezésére a vállalkozás működéséhez szükséges vagyont. Készítette: Császár Judit