Változások a szakképzésben

1. Változások a szakképzésben Cséfalvay Ágnes Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2012.11.

2. A versenyképesség feltételei: • Átjárható munkaerőpiac – használható tudás (Képzési Keretrendszer) • Beruházás ösztönzés az emberi erőforrás fejlesztésbe • Vállalkozási kultúra elsajátítása • Kompetencia fejlesztés és gyakorlati képzettség emelése: • Szociális kompetencia • Team-kompetencia • szervezési kompetencia

3. A tanulók iskolatípusonkénti százalékos megoszlása Forrás: OM statisztika

4. A középfokú struktúra várható átalakulásaSzéll Kálmán Terv • A jelenlegi struktúra: • szakiskola 23,8% (138 121 tanuló) • szakközépiskola 41,6% (242 004 tanuló) • gimnázium 34,6% (201 208 tanuló) • A 2015-re prognosztizált struktúra: • szakiskola 35% (170 790 tanuló) • szakközépiskola 40% (194 940 tanuló) • gimnázium 25% (121 993 tanuló)

5. Jogszabályi háttér: • Kamarai törvény • 2011. évi CLXXXVI. szakképzési törvény • új szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 2011. évi CLV. tv. • Köznevelési törvény A kamarai szakképzési feladat = közfeladat ellátása. A szakképzési feladatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakmai vezetésével végezzük.

6. Az új szabályozás célja, hogy a szakképzés jobban igazodjon a gazdaság igényeihez. A szakképesítésenkénti normatív elszámolás miatt csökken a gazdálkodókat terhelő adminisztráció, s így annak költsége. A havi elszámolás miatt jelentősen csökken az előfinanszírozás mértéke.

7. Kamara szerepének erősödése • Együttműködési megállapodás: már 40%-tól • Tanulószerződéses rendszer megerősítése: • Bővül a jogosultak köre (egészségügy, szociális ágazat, stb) • Kötelezettségek megfogalmazása • Nőtt az ellenjegyzés felelőssége • Képzőhelyek szigorúbb ellenőrzése (bírság) • Szigorúbb eljárásrend • Mesterképzés minimum feltétel lett /2015-től

8. Új feladatok: • Együttműködési megállapodások nyilvántartása • Tanulószerződéses rendszer kiterjesztése: egészségügy, szociális, pénzügyi terület • Felsőoktatási szakképzési programok véleményezése • Felnőttképzésben gyakorlati ellenőrzés, modulzáró vizsgák ellenőrzése • Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok működtetése

9. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács • 77. § A szakképzés országos stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács keretei között valósul meg. • 78. § (1) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács segíti. A Tanács szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. • 79. § (1) A Tanács tagjainak megbízatása hároméves időtartamra szól. • (2) A Tanács húsz tagból áll.

10. Nemzeti Képesítési Bizottság • A szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló szakmai javaslattevő, véleményező testület. • Folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján javaslatot tehet az OKJ módosítására. • létszáma harminc fő, tagjai a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gazdasági kamara, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák által delegált képviselők.

11. Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) • A bizottság létszáma 7 fő: • a területi gazdasági kamarák (kettő fő), • országos munkaadói, munkavállalói szövetség 2 fő • kormányhivatal 2 fő (egy fő a foglalkoztatási, egy fő a köznevelési feladatellátás tekintetében), • megyei közgyűlés 1 fő. • A bizottság elnökére a bizottság tagjai közül az országos kereskedelmi és iparkamara tesz javaslatot. Elnök: Jakabucz Ildikó, Hauni Hungária Kft ügyvezetője • A bizottság elnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra

12. A Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB) feladatai • kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztés megyei szakképzés-fejlesztési koncepcióját, amely a megyei területfejlesztési koncepció része • javaslatot tesz az ösztöndíjra jogosító 10 hiány-szakképesítésre • közreműködik az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében,

13. részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, kiírásában és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára, • javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint a megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés megyei szükségleteire. • szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a fenntartó által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira).

14. Az MFKB javaslata kormányrendeletben jelenik meg, és meghatározza fenntartónként és szakképesítésenként a szakképzés irányait és a beiskolázás arányait • korlátozás nélkül beiskolázhat, • költségvetési hozzájárulásra nem jogosult, • költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet • A bizottság javaslata kiterjed • az iskolai rendszerű szakképzésre (beleértve a felnőttoktatást is) és a szakközépiskolák ágazati képzéseire • az iskolarendszeren kívüli szakképzésre amennyiben hazai vagy EU-s források felhasználására kerül sor

15. Változott az OKJ • 150/2012. (VII. 6.) kormányrendeletben • Bevezetés: Iskolai rendszerben: 2012 szeptemberétől választható 2013 szeptembertől kötelező Iskolarendszeren kívül: 2013. júniustól • Szakképesítés-kimenetek száma: 632 • Részszakképesítések száma: 146 db • Szakképesítések száma: 287 db - Csak felnőttképzésben oktatható: 98 db - Csak iskolarendszerben oktatható: 16 db • Szakképesítés-ráépülések száma: 199 db - Csak felnőttképzésben oktatható: 119 db

16. Új elemek • Betűrendes táblázat: szakképesítések, részszakképesítések • Egyszerűbb, 7 számjegyű azonosító • Nincs felsőfokú szakképzés • Szakképesítés „kapcsolatok” nem láthatók (szvk-k jelzik) • Levelező, távoktatás lehetőség jelölése • Szakközépiskolai ágazatok feltüntetése (3. melléklet) • „5-ös szintű” szakma érettségi nélkül (4. melléklet): speciális feltételek: mestervizsga + 5 év szakmai gyakorlat

17. Az új szintkódok 21 ------- alapfokú 31 ------- alsó középfokú 32, 33 ------- alsó középfokú 34, 35 ------- középfokú 51 ------- felső középfokú 52, 53 ------- felső középfokú 54, 55 ------- emelt szintű 62 ------- felsőfokú végzettségre épülő

18. A szakközépiskolai képzés átalakítása Kötelező komplex szakmai érettségi. Munkakörök betöltésére jogosít. Ágazatonkénti beiskolázás a szakközépiskolák 9. évfolyamra (maximum 23 ágazatra).

19. Változások a szakképzési törvényben • A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni. • Tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal köthető.

20. A HÍD programok HÍD I. Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,de középfokú iskolába nem nyert felvételtpótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető kompetenciákat, ismereteket (számolás, szövegértés, kommunikáció, stb.), megtanít tanulni, motiválja a tanulást, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, HÍD II. (az általános iskolát elvégzi de nem akar továbbtanulni) megtanít tanulni, motiválja a tanulást, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben részszakképesítés megszerzésére készít fel. HÍD III. Az általános iskolát el nem végző, de a tankötelezettségi kort betöltöttek számára, akik (3-as szintkódú) OKJ-s szakképesítés megszerzését szolgáló képzési programokba kívánnak beiratkozni. E program a felnőttoktatás keretében szervezhető meg és kombinálható foglalkoztatással is.

21. A gyakorlati képzés elvei • A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. - Nem életszerű! • A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján.!!

22. A szakképző iskolai intézmények átszervezése állami fenntartásba kerülnek valós és kötelező integráció: holland típusú, tagintézményes nagy szakképző iskolák a TISZK-ek „kiűrülése” fenntartás és működtetés: nagy szakképző iskolák működtetője az állam (2013 szeptemberétől) Klebelsberg Intézményfenntartó Központok (KIK) 202/2012. (VII. 27.) Korm. rend. Szakképzés: megyei szintű koordináció

23. Tanulószerződés és együttműködési megállapodás • A tanulószerződés mellett az együttműködési megállapodásokat is a kamara tartja nyilván. A részleteket kormányrendelet fogja szabályozni. • A tanulószerződés szüneteltethető, ha tanulói jogviszony is szünetel. • Az együttműködési megállapodás a gyakorlati képzés 40 %-ig köthető a gyakorlati képzés szervezésére, illetve abban az esetben is a teljes gyakorlati képzésre, ha annak aránya a képzés egészén belül a negyven százalékot nem éri el.

24. Tankötelezettség • A tanuló 16. életéve betöltéséig tart a tankötelezettség, nem a tanév végéig! • Akik tanulmányaikat a 2011/12-es tanévben, vagy azt megelőzően kezdték a 9. évfolyamon, a tankötelezettség annak a tanévnek végéig tart, mely tanévben a tanuló 18. életévét betölti. • SNI esetén hosszabbítás a szakértői bizottság javaslatára lehetséges. • Középfokú felnőttoktatásban a tanuló attól a tanévtől tanulhat, melyben betölti 16. életévét

25. A szakmai képzés ingyenessége Az első szakképesítés iskolarendszerű képzés nappali tagozatán költségvetési támogatásban részesített, tehát ingyenes, a tanuló 21. életévéig. • OKJ képzési idő + 2év, • érettségizetteknek OKJ képzési idő + 1év, • Szakközépiskolában szakmai érettségire felkészítés 6 év, • Szakmai érettségi + első javítóvizsga; • Iskolarendszerű képzés első komplex szakmai vizsgája + első javítóvizsga (Tanulmányaikat a 2013/2014. tanévben megkezdők számára.)

26. Szakmai elméleti és gyakorlati képzés • Az iskolai rendszerű szakképzés a szakmai és vizsgakövetelmények előírása mellett az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv alapján is folyik. •  A szakiskolai képzésben továbbra is a szakképző iskolában kell megszervezni a kilencedik évfolyamon folyó gyakorlati képzést. •  A gyakorlati képzés csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg és az őszi, téli, tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető. • A szakképző iskolába szakképzésre csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. • Iskolai rendszerű szakképzésben részszakképesítésre nem lehet beiskolázni.

27. Szintvizsga • A szintvizsga feltétele annak, hogy a tanuló tanulószerződést köthessen. • Időpont: február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig. • A szintvizsga megszervezése az illetékes területi gazdasági kamara feladata; követelményét a gazdasági kamara a szakiskola közreműködésével dolgozza ki. • A szintvizsga akkor is kötelező, ha a tanuló nem kíván tanulószerződést kötni.

28. Normatív elszámolás - Elszámolás a NAV-nál. - Megszűnt a hiányszakmánkénti + 20%-os juttatás. - Szakmacsoportonként differenciált fejkvóta rendszer: Legnagyobb eltérés az autós szakmáknál van. • Hiány szakképesítés • Gyakorlat igényes • Anyag igényes • Eszközigényes

29. Változás a szakképzési hozzájárulásban • Gyakorlati normatíva 2012. szeptember 1-jétől nem szakmacsoportonkénti, hanem szakmánkénti normatívák • a gazdasági szereplők visszajelzései alapján • nagyobb mértékben közelít az egyes szakmák gyakorlati képzése tényleges költségeihez • Szempontok:anyagigényesség, oktatóigényesség, gyakorlat/elmélet aránya, eszközigényesség, hiány-szakképesítés-e

30. „Gyakornoki program” (TÁMOP 2.3.4 A) • Atanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatása: • foglalkoztatásuk ösztönzése bér- és járuléktámogatással, • cégen belüli mentorálással • Cél: közvetlen munkahelyteremtés, az iskolai rendszerű képzésben szerzett első szakképesítés hasznosulása, pályakezdők korai munkahelyi tapasztalathoz segítése, foglalkoztathatóságuk növelése. • Keret: 8,5 Mrd Ft

31. Köszönöm a figyelmet! www.pecsikamara.hu