Mozg sszervi elv ltoz sok

57. Mozg�sszervi elv�ltoz�sok 2 alapt�pus: - heveny - halmoz�d� v. akkumul�l�d� (angolsz�sz MSD, USA CTD) 50% az �sszes elveszett munkanappal j�r� esem�nynek. 30% a dolgoz�ra ford�tott eg�szs�gbiztos�t�si k�lts�geknek Az �szak-Eur�pai orsz�gokban a nemzeti �ssztermel�s 2,7 - 5,2%( Hansen �s Jansen 1993)

58. Mozg�sszervi elv�ltoz�sok Gerincoszlop K�ny�k Ichialgia - epycondylitis- med(teniszk�ny�k) Radiculitis - lat(golfk�ny�k) Discus hernia -olecranobursitis Spondylitis - osteoarthrosis Spondylosis Alkar, csukl�, k�z Spondylolysis - tenosynovitis Spondilolysthesis - De Quervain tenosynovitis V�llov - osteoarthrosis Rotator k�peny syndr. - carpal tunnel syndr. Biceps tendonitis - Dupuytren kontr. Osteoarthritis - ganglionok Osteoarthrosis

59. Mozg�sszervi elv�ltoz�sok T�rd Osteoarthrosis Chondromalatia patellae Bursitis praepatellaris Meniscus laesio Boka, l�b Achilles tendonitis Calcanealis bursitis tenosynovitis

60. Mozg�sszervi elv�ltoz�sok(Kock�zati t�nyezok) Kock�zati t�nyezok - Eloid�zo t�nyezok - Megl�vo elt�r�s s�lyosbod�s�hoz v. A. A munkafeladathoz kapcsol�d� kock�zati t�nyezok: K�nyelmetlen vagy k�nyszer-testhelyzet Nagy sebess�gu muveletek Gyorsan egym�st k�veto muveletek Norm�list�l elt�ro idotartam Nagy erokifejt�st ig�nylo muveletek Neh�z t�rgyak k�zi emel�se Neh�z t�rgyak tol�sa vagy h�z�sa Az izmok statikai terhel�se Monot�nia

61. Mozg�sszervi elv�ltoz�sok (Kock�zati t�nyezok) B. A munkak�rnyezethez kapcsol�d� kock�zati t�nyezok K�l�nb�zo testr�szek �les sz�leknek val� kitetts�ge K�z-kar �s eg�sztest vibr�ci� Norm�list�l elt�ro hom�rs�kletek Nem megfelelo egy�ni v�doeszk�z�k Rossz l�t�si viszonyok C. Egy�ni kock�zati t�nyezok Kongenit�lis t�nyezok T�ls�ly Nem �letkor Egy�ni fizikai �llapot Pszichol�giai t�nyezok( pl. depresszi�)

62. Mozg�sszervi elv�ltoz�sok(Kock�zati t�nyezok) Szem�lyis�g, intelligencia szint Doh�nyz�s Sportol�s Gy�gyszerek D. Anat�miai elt�r�sek ( pl. az inak �s porc rossz kering�si viszonyai) E. Szoci�lis k�roki t�nyezok

63. Mozg�sszervi elv�ltoz�sokTanulm�nyok Sv�d tanulm�ny( Suurk�la �s Kilbom 1990) � az amb�ci�s �s t�relmetlen emberekn�l gyakrabban alakul ki mozg�sszervi elv�ltoz�s�. Maintz ( 2000) f�le tanulm�ny ( k�zalkalmazottak, adminisztrat�v munkak�r) � a v�ll �s nyaki panaszok gyakrabban alakulnak ki a szoci�lis t�mogat�sok alacsonyabb szintje, valamint idok�nyszer alatt v�gzett munka, monot�nia vagy el�gtelen munkak�zi sz�netek eseteiben� Melin (1999) f�le tanulm�ny � kevesebb mozg�sszervi elv�ltoz�s fordult elo azokban az esetekben, amikor a dolgoz�i csoportok nagyobb auton�mi�t kaptak a munkav�gz�s sor�n� Hasonl� k�vetkeztet�sre jutott Ulich professzor ( 2002) �magasabb szintu auton�mi�val rendelkezo dolgoz�kn�l ritk�bban alakulnak ki v�z �izomrendszeri elt�r�sek �s cardio-vascularis betegs�gek�

64. Mozg�sszervi elv�ltoz�sokDifferenci�l diagn�zis

65. Mozg�sszervi elv�ltoz�sokDiagn�zis Teljes k�relozm�ny Foglalkoz�si elozm�nyek Orvosi vizsg�lat Diagnosztikai elj�r�sok Elb�r�l� orvos gyakorlata �s jud�ciuma

67. Mozg�sszervi elv�ltoz�sokDiagn�zis Foglalkoz�si elozm�nyek Az alkalmaz�s �s panaszok megjelen�se k�z�tt eltelt ido Elozo munkak�rben elofordult panaszok Hasonl� panaszok jelenl�te k�zvetlen munkat�rsakn�l A panaszok megl�te vagy hi�nya a munkahelyen k�v�l Munkahelyen k�v�li tev�kenys�g ( m�sod�ll�s, sport, hobby) Megelozo diagn�zisok �s kezel�sek Munkak�ri �thelyez�sek Munkak�ri oktat�sok szintje

68. Mozg�sszervi elv�ltoz�sokA megeloz�s lehetos�gei Muszaki megeloz�s ( legjobb, legk�lts�gesebb) Munkaszervez�s( pl. rot�ci�) Egy�ni v�doeszk�z�k( t�rdv�do, k�ny�kv�do, stb.)

83. A munkahelyi eg�szs�gfejleszt�s fogalma �A munkahelyi eg�szs�gfejleszt�s a munkaad�k, a munkav�llal�k �s a t�rsadalom valamennyi olyan k�z�s tev�kenys�g�t jelenti, amely a munkahelyi eg�szs�g �s j�l-l�t jav�t�s�ra ir�nyul. A c�l el�r�s�hez h�rom eszk�zrendszer egy�ttes alkalmaz�sa sz�ks�ges: a munkaszervezet jav�t�sa, az akt�v dolgoz�i r�szv�tel biztos�t�sa �s t�mogat�sa, valamint az egy�ni kompetencia eros�t�se.�

88. A munkahelyi eg�szs�gfejleszt�s A foszereplo a munk�t ad� szervezet, mert meghat�rozza, hogy milyenek a szervezeti kult�ra jellemzoi, milyen tartalma van a munkafeladatnak, milyenek a fizikai munkak�r�lm�nyek, milyen lehetos�geket ad munkat�rsainak az eg�szs�g�k megorz�s�hez, regener�l�d�shoz, fejleszt�s�hez. �sszess�g�ben a munkaszervezetek jellemzoi hat�rozz�k meg milyen terhel�sek �rik a dolgoz�t, vagyis melyek azok a hat�sok �s azok milyen m�rt�kuek, amelyek a dolgoz� eg�szs�g�t k�ros�thatj�k, a terhel�sek ellens�lyoz�s�ra milyen lehetos�geket biztos�t.

93. Mit tekinthet�nk fo c�lnak?

94. Milyen lehetos�geink vannak e c�l el�r�se �rdek�ben?

98. Hol tart ma az EU?

99. Eg�szs�gfejleszt�s a munkahelyeken

121. Fizikother�pia