1 / 7

Globális Diplomácia I.: a Közel-Kelet és Észak-Afrika

Globális Diplomácia I.: a Közel-Kelet és Észak-Afrika. 2014. s zeptember 18. A kezdetek. „ Magyarország a keleti nyitás politikájával kíván alkalmazkodni a globális világgazdaság változásához .” ( Orbán Viktor, 2012. május 4 . )

Download Presentation

Globális Diplomácia I.: a Közel-Kelet és Észak-Afrika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Globális Diplomácia I.: a Közel-Kelet és Észak-Afrika 2014. szeptember 18.

  2. A kezdetek • „Magyarország a keletinyitáspolitikájávalkívánalkalmazkodni a globálisvilággazdaságváltozásához.” (OrbánViktor, 2012. május 4.) • „Nyugatizászlóalatthajózunk, de keletiszélfúj a világgazdaságban”(Orbán Viktor, 2010.november 5.) • Magyarország megváltozott stratégiai környezete – reagálás: A globális nyitás/keleti nyitás politikája – mára a kettő „összeért” • A rendszerváltás utáni Európára koncentrálásból nyitás az Európán kívüli térségek felé – MENA (A Közel-Kelet és Észak-Afrika térségét a magyar külpolitikai és külgazdasági felfogás az etnikai alapú (arab-lakta területek Észak-Afrikában) nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan egy egységként kezeli. ) • A klasszikus diplomácia MELLETT szakdiplomáciák sora (gazdaság, humanitárius segítségnyújtás, NeFe, kultúra, oktatás, sport …) – a gazdaság primátusa

  3. Magyarország és a Közel-Kelet (MENA) • Régi magyar követjárások – hagyományosan NEM az arab világ felé (az OTB elzárja) – DE 8-9.századi arab utazók a magyarokról a sztyeppéken, majd a 13. században al-Garnáti Budáról • Hagyományosan az Oszmán-Török Birodalom, illetve török „szemüvegen” keresztül • Az arab kapcsolatrendszer viszonylag új – a 20. század első felében Egyiptommal kezdődött (1928, 1957-től nagykövetség), de a dandárja a 2.világháború utánra tehető – azaz a szovjet blokk kereteiben zajlott • Keményvaluta realizálásának színtere • Jól bevezetett nagyvállalatok: Ikarusz, Tungsram, GANZ • A rendszerváltás után a kapcsolatok JELENTŐSEN visszaestek

  4. Magyarország a MENA térségben – a keretek • egyrészt a hagyományos bilaterális kapcsolatai, másrészt uniós (kis mértékben NATO) tagság keretében • elsősorban gazdasági érdekek, melyeket hagyományosan inkább bilaterális alapon realizál, politikai befolyása legfeljebb mint az Unió egyik (kicsi) tagállamának lehet • az EU mediterrán (szomszédság, UfM) • az EU fejlesztési politikája • A kapcsolatrendszer megoszlása – földrajzi régiók alapján: • Masreq - (beleértve Törökországot, Izraelt és Iránt) jelenti a történetileg és hagyományosan kialakult közel-keleti kapcsolatrendszer centrumát • az Öböl - (az Öböl-menti arab országokhoz) fűződő kapcsolatrendszerünk viszonylag új, meghatározója elsősorban az energiahordozók iránti érdeklődésünk és a térség potenciális befektetési forrás lehetőségei • Maghreb - hagyományosan francia-spanyol, kisebb mértékben olasz érdekszféra, melynek jelentősege Magyarország szempontjából korlátozott, ugyanakkor az uniós keretek között jelentőséggel bír

  5. 2010-2014: lehetőségek és kihívások • Uniós elnökség és „arab tavasz” – Tunézia, Egyiptom, Líbia, Szíria • a magyar külpolitika a közel-keleti térség szinten minden államát érintette magas szintű – államfő, kormányfő, külügyminiszter, a parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkár, külügyi és külgazdasági államtitkár, politikai igazgató, globális ügyekért felelős helyettes államtitkár - látogatások formájában • minden olyan nemzetközi kezdeményezésben részt vett, melyek a térségben zajló aktuálpolitikai eseményekre válaszul születtek („Líbia barátai” csoport, „Szíriai barátai” csoport, humanitárius segítségnyújtás stb.) • az Európai Unió képviselete, pl. Líbiában és Szíriában. (az uniós elnökségi ciklusunkban a magyar külügyi vezetés többször képviselte az Uniót Lady Ashton felkérésére más ügyekben is.) • Egyéb térségbeli ügyek a globális napirenden: • Palesztin-izraeli konfliktus – szavazás az ENSZ-ben és az UNESCO-ban • Az iráni nukleáris vita és a szankciók

  6. A magyar diplomácia sikertörténete: Líbia • A lisszaboni szerződés utáni elnökség – alakuló EKSz – de milyen megosztás? • A magyar külpolitika következetessége: külpolitika – Lady Ashton, humanitárius ügyek – magyar elnökség • A NATO katonai műveletéhez Magyarország nem csatlakozik • DE „Líbia barátai” • Marton Béla nagykövet + 1-2 fő – Tripoliban – ma is!!! • Az egyetlen európai/nyugati követség nyitva • „mentőakciók” és távozások megszervezése • Közben Bengáziban kapcsolatfelvétel az ellenzékkel (Fehérvári László) • Humanitárius látogatások (Tun: Martonyi János, Győri Enikő, Egypt: Martonyi János)

  7. Magyar-arab kapcsolatok ma(az adatok naponta változnak!!) • Miniszterelnöki figyelem • Antall József – Egyiptom • Orbán Viktor (1998-2002) – Marokkó, Szaúd-Arábia, majd 2010-től Egyiptom, Szaúd-Arábia, Libanon és Jordánia • 2012, 2014 magyar-arab üzleti fórumok • 2010-2012 üzleti kapcsolatok mind az Öböl arab országaival, mind a Masreq térség országaival kb. 50%-kal nőttek, de nőtt a Maghrebbel is (főleg Marokkó, Algéria) • Kuvaiti, katari, szaúdi, tunéziai gazdasági vegyesbizottságok • Kereskedőházak Marokkóban, Jordániában • Sportdiplomáciai sikerek Marokkóban • oktatási munkatervek, ösztöndíjas megállapodások Libanon és Jordánia vonatkozásában

More Related