M érnöki etika, és/ vagy fegyelmi fenyegetettség

1. Mérnöki etika,és/vagy fegyelmi fenyegetettség Dr. Greschik Gyula okl. mérnök A Magyar Mérnöki Kamara Országos Etikai- Fegyelmi Bizottságának elnöke BME, 2013. november 19.-én

2. Zelovich Kornél (1869-1935) „Senki nem lehet valódi egész mérnök,aki már előbb nem volt egész ember”. „Általános műveltségű egész embereket kell nevelni, és ezekből mérnököket kiképezni”.

3. A társadalmi státusz A társadalmi státusz értelme: elismertség és kötelesség (pap, tanító, orvos, mérnök, bíró) Az erkölcsi bástyák a tisztességes viselkedést szolgálták, támogatták és védték. Az ember esendő – nem mindenki tisztességes

4. Egykor és ma • Munkáért fizetséget • A munkalehetőséget megköszönöm • Örömömet lelem a munkában • Ha fizetnek dolgozom (kicsi pénz – kicsi foci) • Jogaimat követelem • Meló és robot és mi a jövő ?

5. Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.

6. A Magyar Mérnöki Kamara

7. A hivatásrendi kamarák A hivatásrendi kamarákataz egyéb szakmai csoportosulásoktól az erkölcsi–, szellemi értékrend vállalása különbözteti meg. Az értékrendetEtikai Kódexben fogalmazták meg. A Mérnöki Kamara a mérnökök mint egyének kamarája A Kamarának a mérnököt alkalmazó vállalatra, vagy munkáltatóra nincs hatásköre.

8. Mérnöki etika és társadalom • A mérnök a társadalom tagjai számára végez munkát, tevékenysége saját magának közvetve hasznos, a társadalom számára lehet eredményes, vagy akár veszélyt hordozó. • A mérnöki etika is csak társadalmi keretben értelmezhető diszciplína.

9. A mérnöki munka– elvárt – sajátosságai A mérnök a társadalomért, annak jövőjéért, majdani szükségleteiért dolgozik – ez legjobb tudása szerinti, részrehajlás nélküli önzetlen munkát tételez fel; A mérnök (a közelebbi, vagy a távolabbi) jövő fizikailag megfogható elemeit tervezi meg és hozza létre; A mérnök látnok kell legyen: műveinek jövőbeni használatát és viselkedését veszi számításba; A mérnök körültekintő kell legyen, műveit sokféle különböző hatás érheti; Munkájáért honoráriumot, vagy munkabért kap (ami nem arányos a létrehozott értékkel – a jutalék, vagy sikerdíj – már részrehajlást sejtet).

10. A mérnök munkája ritkán „egyszemélyes mutatvány” • Tervez, konstruál, gyárt, szerel / épít, jóváhagy. • A mérnöki munka jellegzetesen „csapat-munka”. A feladatot többedmagával végzi, • A mérnöki munka gyakran épít más eredményére, vagy korábbi munkára. • A feladatot általában a mérnök munkáltatója, vagy vállalkozó mérnökök csoportja nyeri el. • A versenyeztetés és a közbeszerzés tisztaságára az alkalmazott mérnöknek ritkán van befolyása.

11. Etikai követelmények A mérnök • valamennyi szakmai kapcsolatában őrizze meg a legteljesebb függetlenségét. • bízzon meg a más mérnök által végzett szakszerű munkában • ismerje el mások szellemi tulajdonát. • szakmai tevékenységében ne befolyásolják azzal ellentétes érdekek

12. A mérnök legyen • tárgyilagos és ragaszkodjék az igazsághoz szakmai közleményeiben, állásfoglalásaiban és igazolások kiadásakor. • szakmai ügyekben mindenkor kifogástalan, elfogulatlan korrekt magatartást tanúsítson. • a mérnök munkavállalási ügyekben kerüljön minden félrevezető cselekedetet

13. Szándékaink I. • Kérdezze mérnökét ! • Tisztességes munkáért tisztességes honoráriumot • A rossz minőségű, de olcsó munka a mérnökséget ne tegye hiteltelenné • Ha vita van, legyen tisztességes megoldása

14. Szándékaink II. A fegyelmi vétségben hozandó állásfoglalás megalapozottságáról: • A Mérnöki Kamara állítson feltétlenül korrektnek és szakmai kérdésekben vitán felül állónak tekintett kollégákból álló szakértői kar kívánatos lenne; • Ma úgy ítéljük meg, hogy a vétkesség megállapítása a bíróság előtti, vagy közigazgatási eljárásban történhet, és a Mérnöki Kamara csak ezután foglalkozhat a kérdéssel.

15. Az etikai és fegyelmi ügy • Fegyelmi kérdés azalkalmatlan, vagy szakmai szabályt sértő tervezés (szakértés), • járulékos következmény, hogy ezzel az elkövető az etikai szabályokat is megsérti. • A csupán etikailag sérelmes esetek a szakszerűség kereteit nem áthágó esetek • hamis tervezői adat feltüntetése, szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyek, részrehajlás, … stb.).

16. Etikai / fegyelmi vétség Etikai vétségnek minősül a Mérnöki Etikai Kódexben részletezett minden olyan rosszhiszemű, illetve hanyag tevékenység, amely az értékteremtést felróhatóan károsítja, gátolja, vagy elmulasztja. Fegyelmi vétség minden olyan magatartás, amely a vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, kamarai szabályzatok, kötelezőnek elfogadott követelmények előírásait szándékosan vagy gondatlanul megszegi.

17. A panaszok jellege • tisztességtelen piaci magatartás • szabálytalan, illetve hiányzó nyilatkozatok • adat, szoftver eltulajdonítása • jogosultsági hatáskör túllépése • jogosulatlan tervezés, szakértés Figyelem: Nem hibás, helytelen, szakszerűtlen, vagy veszélyes hanem jogosulatlan !

18. Kis statisztika A 2011. évben • A benyújtott etikai-fegyelmi panaszok száma: 56 • Befogadott és elbírált panaszok száma: 43 • ebből • etikai ügy: 30 • fegyelmi ügy: 13 • elmarasztaló végzés: 9 • felmentő, vagy eljárást megszüntető: 34 • fellebbezések száma: 3

19. Ahol elfogy a tisztesség, az erkölcs és a becsület, ott jön a jog, a politika, és az erőszak.

20. Buktatók

21. Általában • Szakmai határterületi kérdések – • Jogosultsági kérdések – • Illetékességi kérdések • Hamisítások – szerzői jogok • Koholt vádak – sértődések • Titoktartás „A titoktartás egy olyan szilárd halmazállapotú anyag, amely alkoholban oldódik”.

22. Tudás vagy jogosultság • Nem vállal, tervez, készít, vagy ad ki olyan szakmai anyagot (tervet, szakértői véleményt, számítást), aminek alkalmas elkészítéséhez nincsen A) Megfelelő tudása B) Jogosultsága • ad A) Etikai vétség – nehezen bizonyítható, és értelmezhető szakmai vitaként – (utóbbi eldöntésére a kamarának nincs felhatalmazása, csak a kamarai tag önismerete, önkritikája, tisztességessége segíthet). • ad B) Fegyelmi vétség – és könnyen bebizonyosodik P.S.: A fegyelmi vétség etikai vétség is, de nem minden etikai vétség fegyelmi vétség is.

23. Tárgyilagosság • A döntésnek alapból tárgyilagosnak – és nem feltétlenül igazságosnak – kell lenni • A tárgyilagosság egyik alapvető követelménye, hogy csak arról lehet dönteni, ami bizonyítható. Figyelem ! • Pl. egy birtokvédelmi panaszt a bíróság akkor is elutasít, ha a birtoksérelem ugyan megtörtént, de nem sikerült bizonyítékokkal alátámasztani. • A mérnök felkészültsége révén sok olyant körülményt is bizonyítottnak vesz, ami nincs tételesen (pl. számítással) bizonyítva.

24. A mérnöki munka gondjai ma • A munkaadó a bevétel növelésére törekszik mérnök-alkalmazottjának rovására (felelősségére); • Hajszolttá válik a munkavégzés; • A mérnöki munka veszít körültekintő gondosságból; • Elkallódott az önellenőrzés és az ellenőrzés; • Alkalmazója haszonszerzésének kiszolgálásával a mérnök átháríthatónak érzi az erkölcsi felelősségét munkaadójára („parancsra tettem”). • A munkanélküliség fenyegető veszélye közben „életben akartam maradni;

25. Következetes felelőség Megbízóját tájékoztatja, ha szakszerűtlen, a tervezett mű alkalmasságát, vagy a bizton-ságosságát meg nem engedhető mértékben csökkentő kívánsága, rendelkezése volna, és megtagadja annak végrehajtását ha az a megkívánt biztonságosság rovására menne.

26. A szellemi tulajdon Szakmai tevékenysége a saját tehetségén és tudásán alapulva a maga szellemi alkotása, amelyért köteles felelősséget vállalni, ezért az általa létrehozott terv, épület, létesítmény vagy egyéb szakmai tevékenység eredménye beleegyezése nélkül tőle el nem idegeníthető. Hogyan bánjunk azzal amit más készített ?

27. Lopás ? Szerzői jog ? • Más szakmai anyagát (tervét, szakértői véleményét, számítását) csak készítője engedélyével, és az eredeti forrásnak – a szerző engedélyére is kiterjedő – megjelölésével használhatja fel. • Az ilyen anyagokat, vagy azok felhasználásával készített dokumentumot nem tűnteti fel kizárólag sajátjaként (pl. nem írhatja alá szerzőként, tervezőjeként).

28. A közbeszerzés eddig volt gyakorlata • A társadalom érdeke és az etikus munkavégzés ellen hatott • Nem adott időt az átgondolt mérnöki előkészítő munkára: a mérnöki előkészítés hajszolt és felületes lett; • A kiírás félreértelmezte a felkészültséget mert nagy teljesített vállalati projektvolument kíván meg és nem szakmai felkészültséget, képességet, alkalmasságot, és helyismeretet; • A tőkeerő fontosabb követelmény volt, mint a megbízhatóság és a szakmai elkötelezettség; • A legalacsonyabb árajánlatot részesítették előnyben, nem a felelősséggel tett legmegfelelőbb ajánlatot; • Netán eleve vállalkozóra kiírt volt a feladat • A Magyar Mérnöki Kamara is konzultált a módosításokról

29. Közös érdek a jó munka A mérnök ne adjon olyan ajánlatot, és/vagy ne vállalja olyan szakmai anyag elkészítését, amit a megkívánt díjazással kifogástalan minőségben lehetetlen elkészíteni, mert az • az önköltségre • software használatra, • az altervezők díjazására, • a munkatársak és kisegítő személyek fizetésére, • a kézkiadásokra, • a felelősség-biztosításra, • a megfizetendő adóra) és saját életvitelére nem nyújt fedezetet.

30. Vannak olyan zebrák, akik a rács mögé is beállnak, hogy fehér lónak lássák őket.

31. Tisztességtelen ügyeskedés • Nem ajánlkozik, vagy vállal hibásnak vélt megoldás helyett jó megoldás, vagy megtervezett helyett olcsóbb megoldás megtervezését az eredeti megoldás tervezőjével való konzultáció nélkül. • Nem vállalja olyan szakmai anyag elkészítését, amit a megkívánt határidőn belül kifogástalan minőségben lehetetlen teljesíteni. • Nem végez olyan összetett munkát, aminek teljesítéséhez nincs teljes körű jogosítása

32. Biztonsági színvonal • Tervezett művét a társadalmilag (vagy megbízója) megkívánta biztonságosságúnak, (vagy annál biztonságosabbra), de – még megbízója költségeinek csökkentése érdekében sem – tervezheti veszélyesnek. • A társadalmilag megkívánt biztonságosságot az előírások (szabványok, irányelvek és hasonlók) testesítik meg.

33. Hitelesség • Hitelt-érdemlően nem bizonyított tulajdonságú termékekre, (számítási eljárásra, építési megoldásra) vonatkozó hírverésnek (reklámnak, termékajánlásnak, közleménynek) nem adhat hitelt. • Hacsak – például megalapozottan alkalmas eljárással az állítást ellenőrizve – meg nem bizonyosodott annak igazságáról. Eset: • Termék-katalógusból, vagy hirdetésből teherviselésben szerepet kapó elemet tervez be a tervező. Az elem anyaga a magyar (vagy európai) szabványok alapján nem azonosítható. Adatok híján nem is tudja ellenőrizni, hogy az elem az adott igénybevételt kellő biztonsággal viselni képes. Mintadarabbal nem végez(tet) szilárdsági vizsgálatot. • Nem tájékozott a szoftver alkalmassági korlátairól

34. Errare humanum est Ellenőrzés nélkül nem ad ki szakmai anyagot (tervet, szakértői véleményt, számítást). Külső ellenőrzés helyetti önellenőrzésre csak kivételesen, és csak szellemileg arra felké-szült, gyakorlott, és munkáját független számítással, vagy más megoldással is össze-vetni képes, nagy tapasztalatú mérnök vállalkozzék.

35. Ha már hiba történt • Tévedését haladéktalanul korrigálja, még ha az egy gyártás / szerelés / építés esetleges leállításával anyagi vesztességet is hordoz. • E mellett minden érdemi intézkedést megtesz a hiba kiküszöbölésére.

36. Szabályok A törvény és a kódex tegnap és ma

37. A szabályok, törvények, rendeletek, utasítások szokások változnak, „de a kő marad”

38. A szereplők • Panaszos (magánszemély, szerv, kamarai tag, stb.) • Panaszolt (kamarai tag) • Eljáró szerv első fokon a területi kamara etikai-fegyelmi bizottsága (Pl. Tolna megyei Mérnöki Kamara EFB) • Döntése elleni fellebbezés esetén • Másodfokon eljáró szerv az országos (Magyar Mérnöki Kamara) etikai-fegyelmi bizottsága • Döntése ellen bíróságnál lehet fellebbezni (a bíró nem mérnök, jogász !)

39. Eljárási rend - Bevezetés • Panaszbejelentés érkezik a Területi Kamarához • A Területi Kamara a panaszt az EB ügyek külön iktatójában iktatja és továbbítja az EB elnökének • Az EB elnöke megvizsgálja a panaszbejelentést: • A panaszolt kamarai tag-e ? • Nem,elutasító levelet ír a panaszosnak (illetéktelenség) • Igen, előzetes vizsgálatot végez

40. A vizsgálat megindul Az EB elnöke a megindítási határozatban megjelöli • az eljáró tanács kinevezni szándékolt elnökét és tagjait. • célszerűen határidőzött kérdést tesz fel összeférhetetlenségi kifogások megtételére. • a határozat tértivevényes megküldésével értesíti a panaszost, a panaszoltat és a kijelölt vizsgálóbiztost. • a panaszoltnak megküldi a panasz másolatát és felhívja figyelmét, hogy 8 napon belül védekezést terjeszthet elő.• a megindítási határozat másolatát megküldi a területi kamara elnökének is.

41. A panasz előzetes vizsgálata I. • A panaszolt neve és lakcíme • A magatartás (elkövetés időpontja • A tett, v. mulasztás az EK mely pontját és miben sérti • A bizonyítás módja (dokumentum, szóbeli meghallgatás és jkv, stb.) • Ha az ismérvek bármelyike hiányzik, az EB elnöke megtagadja az eljárást és határidőzött hiánypótlást kér a panaszosnak megküldött tértivevényes határozatban, (amelynek eredménytelen elmúlásával az eljárást megtagadja) • Ha a fenti ismérvek mind megvannak, az EB elnöke tovább vizsgálja a panaszbejelentést

42. A panasz előzetes vizsgálata II. • A bejelentés megalapozatlan • A bejelentett tények alapján nincs fegyelmi vét-ség alapos gyanúja • A bejelentett tények alapján már fegyelmi eljá-rás van folyamatban, vagy lezárt • A bejelentett elkövetéstől már 3 év elmúlt • A panaszbejelentéstől vagy a szóbeli meghall-gatás jegyzőkönyvének felvételétől 3 hó elmúlt • Az ügy nem etikai • Ha a fentiek szerinti ismérvek bármelyike fennáll az EB elnöke megtagadja az eljárást és erről határozatot hoz, amelyet tértivevénnyel megküld a panaszosnak és a panaszoltnak (a panaszos 15 napon belül fellebbezhet • Ha a fentiek szerinti ismérvek nem állnak fenn , tovább vizsgálja a panaszbejelentést

43. A panasz előzetes vizsgálata III. • A panasz névtelen • Hiányzik a panaszos aláírása • Képviselet esetén hiányzik a képviselő meghatalmazása • Nem teljesítette a korábbiak szerinti hiánypótlást • A panasz bírósági eljárás alatt áll • A panasz a bíróság hatáskörébe tartozó üggyel foglalkozik Ha a fentiek szerinti ismérvek bármelyike fennáll, az EB elnöke dönt, hogy megtagadja, vagy befogadja a panaszt • Ha az EB elnöke megtagadja az eljárást, erről határozatot hoz, amelyet tértivevényes küldeményként küld meg a panaszosnak és a panaszoltnak (a panaszos 15 napon belül fellebbezhet) • Ha az EB elnöke befogadja a panaszt megindítási határozatot hoz

44. Kizárás -összeférhetetlenség „Amennyiben a panaszoltnak az eljáró személye(k) ellen elfogultsági vagy összeférhetetlenségi kifogása lenne, úgy azt indoklásával ellátva a jelen értesítés átvételétől számított 8 napon belül írásban jelezheti”. • A részrehajlástól, előítélettől, összejátszástól, elfogultságtól, befolyástól való mentesség, tárgyilagos, igazságos munka a cél. • A közszolgálatban • anyagi függetlenség • a hivatalhoz méltatlanság, • a pártatlanság • a befolyástól mentesség • az együttalkalmazás (pl. kiküldetés) elkerülése • a rokoni kapcsolat • A kamarai trv. szerint fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el az akitől az ügy elfogulatlan elbírálása (mint a közszolgálatban, de akár más okból is) nem várható. - Az ilyen személyt az eljárásból ki kell zárni.

45. Összeférhetetlenség részletesen I. EFK 4. 4.1 és 4.2 A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el: a) a panaszos, az eljárás alá vont személy és azok hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], b) aki jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig, illetve ha az eljárás során büntetés kiszabására került sor, a büntetés alóli mentesítésig, c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat, d) a területi kamara elnöke, alelnöke, elnökségi tagja, e) a másodfokú eljárásban az, aki az elsőfokú eljárásban eljárt, f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható (pl.: rokonság, közös szakmai vagy üzleti tevékenységben 1 éven belüli együttműködés folytatása, valamint a bármelyik ügyféllel való perben, haragban, vagy fölé- alárendeltségi viszonyban állás). A A kizárásra vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyvvezetőre és a szakértőre is megfelelően alkalmazni kell. A kizárási okot az érintettek kötelesek az etikai-fegyelmi bizottság elnökének bejelenteni.

46. Összeférhetetlenség részletesen II. Az eljárás alá vont tag, a fegyelmi tanács elnöke, tagjai ellen kizárási okot jelenthet be. A kizárással érintett személy meghallgatása után a kizáró okról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke határoz. A területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke ellen bejelentett kizárási ok kérdésében az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke ellen bejelentett kizárási ok kérdésében az országos kamara elnökének javaslatára az országos kamara felügyelő bizottsága határoz. Ha a kizárásnak a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke vagy országos kamara felügyelő bizottsága helyt ad, kijelöli az eljáró tanácsot. Ha valamennyi fegyelmi tanáccsal szemben kizáró ok áll fenn, a területi kamara elnöke az országos kamarát keresi meg más kamaránál működő fegyelmi tanács kijelölése végett.

47. Szankciók I. A fegyelmi vétség esetén kiszabható büntetések: a) figyelmeztetés b) pénzbírság, amelynek mértéke legfeljebb a kiszabás időpontjában hatályos szabálysértési pénzbírság leg-magasabb összegének négyszerese, c) a kamarai tisztség viselésétől való, legfeljebb egy évig terjedő eltiltás, d) a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesz-tése, e) a kamarából történő kizárás.

48. Szankciók II. Egyes büntetésekkel együtt, mellékbüntetésként pénzbírság is alkalmazható. Egyes büntetések végrehajtása egy alkalommal korlátozott időtartamra felfüggeszthető. A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetést a kamarai nyilvántartásban fel kell tüntetni. A bejegyzett büntetést a nyilvántartásból öt év eltelte után törölni kell. A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetésről a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket vezető szervet értesíteni kell. Korábban volt előírásunk, hogy bizonyos büntetést a Mérnök Újságban közzé kell tenni. Ez ma már nincsen, bár hatásos volt, viszont vannak személyiségi jogok.

49. A testület tagjainak jogállása Az etikai-fegyelmi bizottságok minden más kamarai testülettől és tisztségvi-selőtől függetlenek, a jogszabályok, kamarai szabályzatok alapján kizárólag az elfogulatlan meggyőződésűknek megfelelően döntenek, nem befolyá-solhatók és nem utasíthatók. Eset: A panaszolt részrehajlást tételez fel, összeférhetetlenséggel vádol.

50. Függetlenség A létrehozott kamarai szabályzat szerint az EFB 9 tagú + két póttag, aki csak (meghalt, alkalmatlanná vált) tag helyett léphet funkcióba. Egy tipikus eljárásban ma az etikai-fegyelmi bizottság bizottság három tagja érintett (az eljáró tanács, beleértve az elnöke). Eset egy, az előző rendelet szerinti eljárásban, amikor volt vizsgálóbiztos: A panaszolt összeférhetetlenségi indítványt tett. Apránként két kijelölt vizsgálóbiztos, majd fokozatosan három bizottsági tag ellen. Ha még egy tag ellen összeférhetetlenségi indítványt tesz az EFB tevékenysége az adott ügyben lehetetlenné válna.