1 / 128

Telepítés és tervezés

Telepítés és tervezés. A szabályos és szabálytalan háló. Miért terveztünk, tervezünk?. Túlnépesedés, földhiány, új termőterületek betelepítése a közeli vagy távoli térségekben (pl. görög kolonizáció, németek az európai középkorban)

peers
Download Presentation

Telepítés és tervezés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Telepítés és tervezés A szabályos és szabálytalan háló

  2. Miért terveztünk, tervezünk? • Túlnépesedés, földhiány, új termőterületek betelepítése a közeli vagy távoli térségekben (pl. görög kolonizáció, németek az európai középkorban) • Feltörekvő társadalmak szakemberszükséglete (pl. felvidéki bányavárosok) • Hatalom képviselőinek pénzszükséglete („pénz csak a városban terem”, pl. Zähringenek az 13. században) • Új hatalom új központja körül a „kiszolgáló” népesség letelepítése (pl. ókori keleti birodalmak fővárosai, Brazilia-város) • Katonai okok, új területek meghódítása és védelmük, (pl. középkori, újkori európai erődvárosok) • Gyors városnövekedés (pl. 19. századi nagy városszabályozások, város-átalakítások, Budapest, Barcelona) • Mai, tágabb értelmezés: racionális, funkcionális és hálózati átrendezés is

  3. A tervezés első emlékei Közel-Kelet? Ókori Egyiptom?

  4. Az Indus völgye, a mai Pakisztán területe?

  5. Az Indus-völgy első városai Keressük meg Harappa-t és Mohenjo Daro-t ! Mohenjo Daro-ban (2600-1900 BC) az ásatások feltárták a fellegvárat és az ún. „alsóvárost”. Két egyenes út keresztezi egymást derékszögben. Nem tudjuk azonban, hogy ezek létesültek elő-ször, vagy utólag vágták őket bele egy organikus szövetbe.

  6. Az ásatási térkép valóban tervezésre utal?

  7. Ásatások Babilonban … …és a város rekonstruált falai

  8. Az ókori Babilon – egyenes falak és főutak … … de a lakóépületek véletlenszerűen állnak az utcák mentén. A főhálózat tervezett beavatkozás eredménye?

  9. Az „Istar kapu” a berlini Altes Museum-ban és reliefek a birodalom hatalmát szimbolizálva. Babilon a szimbolikus város jó példája.

  10. Egy tervezett város születése és pusztulása két generáció alatt Tell-el-Amarna, Egyiptom

  11. Echnaton (Ach-en-Aton), fáraó és vallási reformer (i.e. 14. század közepe)… … és a tervezett „lineáris” városa, Tell-el-Amarna a Nílus mentén

  12. Echnaton vonzó felesége: Nefertiti (Nofretete) … …és fiának, Tutankamon-nak a következő fáraónak halotti maszkja Az új fáraó vissza kellett térjen a régi vallásra, Amon imádatára. A rákövetkező politikai változások eredményeként az új város néhány év alatt elnéptelenedett és elpusztult.

  13. A palota és a templom-negyed Tell-el-Amarna-ban … …a várost építő munkások telepe …és egy gazdag ember házának alaprajza

  14. Várostervezés az ókori Görögországban Kolonizáció, tervezett városok és városrészek, Hyppodamos, az „első (?) várostervező”

  15. A görög „home-land” Az erősen hegyes térségben kevés a megművelhető terület, de a nagyszámú öböllel tagolt part és az Égei tenger szigetei elősegítették a hajózás fejlődését – a „helyi” és „helyzeti” energiák, illetve hiányuk sajátos kombinációja.

  16. A fő célok és eredmények: előbb a megfelelő termőföldek megtalálása, majd fokozatosan kereskedelmi kapcsolatok kiépítése az anyavárossal

  17. Görög városalapítások Szicília szigetén a tengerparton és egyes folyók mentén

  18. Velia (Elea) Syracuza A régészeti feltárások, mint a többi kolonizációs városban is, derékszögű hálós úthálózatot, keskeny tömböket tártak fel

  19. Megara Hyblia Itáliában A térkép jól mutatja a telepített városok úgyszólván minden korra jellemző sajátosságát. Az elsődleges feladat az áttelepülők hajlékainak létrehozása, a „járulékos” elemek – itt az agora, a piactér – később létesülnek. (A téren követhető a korábban folytonos utcahálózat.)

  20. Két tervezett görög város lakóterülete Olynthos and Priene

  21. Olynthos-ban az ásatások geometriája is jól mutatja az egyidejű tervezést, a hálós alaprajzot. Priéne romjai a hegy lábánál Régészeti feltárások Olynthos-ban és Priéne-ben

  22. Olynthos tervezett városrészének lakóterülete A tömbök és a telkek is azonos méretűek a hálós utcarendszerben. Az épületek igen hasonló alaprajzi rendje arra utal, hogy nem csak telekosztás történt, hanem „típus” épületek létesültek. (Korabeli „ingatlan-fejlesztő” működött?)

  23. A házak feltételezett „eredeti” alaprajzai … és a későbbi „konverziók” A házak sokféle átalakuláson mehettek keresztül: Például a szomszédos épület és telke felének megvásárlása után „elegáns” perisztil udvar létesítése a megmaradó rész „andron”-ná „férfi-lakássá” (szállodává?) alakítása

  24. Egy „andron” rekonstrukciója „Nőknek belépni tilos” – az ókori görög kultúra „maszkulin” jellegének megfelelően

  25. Priene

  26. Priene központja, az agóra Az agóra és a középületek – beleértve a különböző templomkerületeket - a négyzetes lakótömbök egészét vagy azok részeit foglalják el. Az agórát a kereskedelmet szolgáló sztoák veszik körül. Kérdés, hogy a város központja egy időben vagy egymás utáni ütemekben épült-e ki. (Ld. Athén és Miletos példáját később.)

  27. Priéne egy tipikus lakótömbje A tömb és a keskeny telkek beépítése az Olynthos-ban megismert modell variációja.

  28. Olynthos Rekonstrukciós rajzok Priene Mindkét esetben figyelemreméltó a házak déli irányú tájolása és a felső (háló) szintek déli nappal szembeni védelme

  29. Miletos, az archetipikus ókori görög tervezett város (i.e. 5. század) Miletoszi Hyppodamos (498-408 BC), a város tervezője Őt tartják az ókori görög várostervezés megalapítójának. Arisztotelész szerint azt állította, hogy hibás az a szemlélet, hogy a magán előnyök mindig a közösséget is gazdagítják. (Ld. A. Smith-t és a modern közgazdaságtant)

  30. Miletos központja Kikötő, agórák és középületek A város központja nagyszámú négyzete lakótömb helyét foglalja el. De az agórák és a középületek különböző korszakokban létesültek: Fekete klasszikus, kék: hellenisztikus, sárga: római kor

  31. Néhány tanulság az ókori görögöktől • A tervezés igénye egyaránt felmerül új városok létesítésénél, és meglévő városok jelentős arányú bővítésénél • A hálós tervezésnek és megvalósításnak különböző szintjei lehetnek: utca-háló és tömb, telek, beépítés („típusházak – telepszerűség”) • Az egyszerű háló „adaptív”, a későbbi magán és közösségi igények, változások befogadására alkalmas • A megfelelően „tájolt” háló alkalmas a környezeti és higiénés szempontok megfelelő érvényesítésére (vízelvezetés, benapozás, átszellőzés, napvédelem stb.)

  32. A világbirodalom modell-városa Ókori római tervezés és a castrum

  33. Egy római város tervezett bővítése Pompei

  34. Vezuv A vulkán, ami elpusztította a várost i.u. 79-ben

  35. Egy haldokló Pompei-ben A vulkánból kicsapó mérges gáz miatt fulladt meg, majd betemette a vulkáni hamu. A „testet”, sok más emberével együtt egy üregben találták meg a régészek, miután azt folyékony gipsszel feltöltötték.

  36. A pompei-i ásatások madártávlati képe A közel párhuzamos utcák jelzik, hogy a város régebbi magját övező falakon kívül tervezés történt. (Ld. a következő térképeket)

  37. Pompei A régi oszk és szamnisz város és a későbbi, északkeleti irányú bővítés térképei

  38. Via Abondanza –Pompei egyik főutcája

  39. Egy pékség maradványai és rekonstrukciója Pompei-ben

  40. Pompei tervezett városrésze 10 tömb-jének telekrendszere és beépítése A lakótömbök szélessége nagyjából azonos, de a telkek mérete erősen különböző. (Hasonlítsuk azokat Oynthos és Priéne telekrendszeréhez.)

  41. Pompei: „Casa dei Vettii” 1. atrium, 4. peristilium, 6. triclinium (étkező), 7. nők helyisége

  42. Pompei, „Casa del Fauno” – két atrium, két peristílium, a telek mérete közel egy hektár

  43. A pompei-i fórum és a város középületei

  44. Kétszintes portikusz a fórum oldalain a bazilika előtt

  45. Római alapítású városok a Nagy-Brittanniában A „chester” vagy „cister” végződésű nevű városok római alapításúak. A név-végződés a castrum szóból ered.

  46. Timgad, tervezett római város romjai egy algériai város előtt

  47. Timgad térképe… … a két főutcája: a „cardo” és a „decumanus” a fórumnál talál-koznak

  48. A négyzetes, téglány alaprajzú római várostípus eredete: a római légiók „kaszárnya-városából” középen a parancsnoki épülettel és a gyakorlótérrel, vagy … … a tervezett etruszk városból, ami egymást keresztező szélesebb főutakkal rendelkezett: Marzabotto, etruszk város – az ásatások térképe

More Related