A katonai-rendvédelmi szakcsoportokba készülő diákokról

1. A katonai-rendvédelmi szakcsoportokba készülő diákokról Továbbtanulási jellemzők, tendenciák a középiskolások körében A FISZ kutatási elemzése a katonai-rendvédelmi szakterületen képző felsőoktatási intézmények részére 2004.

2. Az adatok forrása: Országos Középiskolai Kutatás • Évente ismétlődő kutatás a 16-18 éves, továbbtanulni szándékozó középiskolás diákok körében • Szervező: FISZ (Felvételi Információs Szolgálat, kutatas@fisz.hu) • Szakmai tanácsadó: Marketing Centrum Országos Piackutató Iroda • Módszer: önkitöltős, kérdőíves eljárás • Komplex: több mint 100 kérdés • Témakörök: továbbtanulás, pályaorientáció, tájékozódás, médiahasználat, közéleti kérdések, nyelvtudás, EU, ifjúság • Publikálás: sorozatos sajtómegjelenések, Középiskolai évkönyv • Nyitott kutatás: „külsős” kérdések is szerepelnek, a szervező lehetőséget biztosít más szervezeteknek is, hogy kérdéseikkel részt vegyenek a kutatásban

3. A kutatás eredményei – Ön is találkozott már velük? A kutatás több témájának eredményeiről (közélet, pályaválasztás, EU…) több mint 250 híradás tájékoztatta a közvéleményt. Ízelítőül: „Minden második magyar középiskolás tervez tanulmányokat az EU valamely tagországában – ez derült ki a Felvételi Információs Szolgálat és a Marketing Centrum országos felméréséből” - Népszabadság, 2004. aug. 7. • „Ki az a személy a XX. Századi közéletből, akit a leginkább elismersz? – így hangzott a FISZ harmadok Országos Középiskolai Kutatásának kérdése. Az eredményekből pedig kiderült, hogy hazai pályán Orbán Viktor, Göncz Árpád, Medgyessi Péter vezeti a diákol által elismert közéleti személyek rangsorát.” • Magyar Nemzet, 2004. Aug. 24. „A diákok többsége, amikor egyetemet vagy főiskolát választ, az oktatás szakmai színvonala mellett tájékozódik az intézmény kiegészítő szolgáltatásairól: a kollégiumi elhelyezésről, a sport- és szórakozási lehetőségekről is - derül ki abból a felmérésből, amit Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) végzett.” - Index.hu, 2004. júl. 28. „A Felvételi Információs Szolgálat felméréséből az is kiderült, hogy a zenehallgatás, a barátokkal együtt töltött idő, valamint a tévézés, videózás teszi ki a középiskolások mindennapjainak legnagyobb hányadát” - Metro, 2004. aug. 24.

4. A továbbtanuló középiskolások milyen pályákra készülnek A népszerűségi listát a kommunikációval kapcsolatos szakterületek vezetik, katonai-rendvédelmi pályára a középiskolások 9 százaléka készül.

5. Mi jellemző a jogi pályára készülő középiskolásokra? - nemek szerint az összes továbbtanuló középiskolás hány százaléka készül katonai-rendévdelmi pályára A katonai-rendvédelmi pályára készülők körében tavaly óta megnöveke-dett a lányok száma.

6. Mi jellemző a katonai-rendvédelmi pályára készülő középiskolásokra? - milyen arányban rendelkeznek nyelvvizsgával? A nyelvvizsgával rendelkezők-nek tipikusan angol vagy német középfokú vizsgájuk van.

7. Mi jellemző a katonai-rendvédelmi pályára készülő középiskolásokra? - milyen tárgyból tervezik az emelt szintű érettségit? Akatonai-rendvédelmi pályára készülő diákok legnagyobb része történelemből és magyarból tervez emelt szintű érettségit.

8. Mi jellemző a katonai-rendvédelmi pályára készülő középiskolásokra? - milyen szempontokat mérlegelnek a felsőoktatási intézmény kiválasztásánál? A katonai-rendvédelmi pályára készülő diákok 46 százalékának a felvételi/ érettségi vizsga tantárgyai a legfontosabb szempontok. Ezen a szakterületen kiugró a „gyermekkorom óta ide akarok jelentkezni” válaszok 8 százalékos eredménye, mely a többi szakterületet tekintve átlagban 2-3%.

9. Mi jellemző a katonai-rendvédelmi pályára készülő középiskolásokra? - „ki dönti el, hogy államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésre jelentkezel?” A katonai-rendvédelmi pályára készülő diákoknak 18 százaléka dönt önmaga ebben a kérdésben, legnagyobb részük a szülőkkel együtt mérlegel és választ.

10. Mi jellemző a katonai-rendvédelmi pályára készülő középiskolásokra? - „Amikor kiválasztod a konkrét felsőoktatási intézményt, mennyiben befolyásolják a választásod a megjelölt intézmény kiegészítő szolgáltatásai?” A katonai-rendvédelmi pályára készülő diákok számára ugyan befolyásoló tényező a kollégium, sportolási lehetősek stb. (ún. kiegészítő szolgáltatások) megléte, de nem csak ez alapján döntenek.

11. Mi jellemző a katonai-rendvédelmi pályára készülő középiskolásokra? - Milyen összegű költségtérítést hajlandóak fizetni? A katonai-rendvédelmi pályára készülő diákok 62 százaléka nem venne részt költségtéríté-ses képzésben.

12. Mi jellemző a katonai-rendvédelmi pályára készülő középiskolásokra? - „Amennyiben egy költségtérítéses szakot választasz, megnézed-e minden felsőoktatási intézmény ugyanazon szakán a költségtérítést?” A katonai-rendvédelmi pályára készülő diákok 57 százaléka tudatosan végignézi az egyetemek kínálatát.

13. Pályaorientáció a 16-18 éves diákok körében

14. Egyetemre vagy főiskolára felvételizel? • Egyre rugalmasabban gondolkodnak az intézmény kiválasztásáról • A budapestiek inkább egyetemre, a vidékiek inkább főiskolára mennek

15. Egyetemre vagy főiskolára felvételizel? • A lányok lényegesen rugalmasabban gondolkodnak az intézményválasztásról • A fiúk biztosabban választanak főiskola és egyetem között

16. Melyik pályán kívánsz majd továbbtanulni? Budapesten inkább műszaki-informatikai pályára, vidéken bölcsésznek készülnek a fiatalok

17. Tudatosan pályát választók azoka diákok, akiket nagymértékben befolyásol, hogy a kiválasztott intézmény diplomája jó elhelyezkedést biztosít-e A felsőoktatási intézmény kiválasztásánál a válaszadók 41% -a tartotta fontos szempontnak, hogy a megszerezhető diploma jó elhelyezkedési esélyt jelentsen a munkaerőpiacon A tudatosan pályát választók képezik a biztosan továbbtanuló fiatalok legtájékozottabb rétegét

18. A tudatosan pályát választók a legmagabiztosabbak • 60,4% szerint a karrierintézményekbe való bejutáshoz nem lesz elég a középszintű érettségi vizsga (ennek ellenére csak 36% tervezi emelt szintű vizsga letételét, 35,6% középszintűt, és 28,4% a bizonytalanok aránya) • A diákok közel 60 % biztos benne, hogy még az érettségi évében felveszik

19. Ki befolyásol leginkább a pályaválasztásban? - A diákok meglátása szerint többségük kizárólag saját maga dönt a pályaválasztás kérdésében  határozott véleményalkotó

20. Milyen irányban befolyásol, ha egy felsőoktatási intézmény nem állami, hanem magán fenntartású?

21. Költségtérítés Mekkora anyagi terhet vállalnak a piacképes diplomáért?

22. - A diákok 36 százaléka venne részt költségtérítéses képzésben - Az összes válaszadó diák 14,5 %-a számára fontos, hogy a választott intézmény diplomája keresett legyen a munkaerőpiacon, és ezért a képzésért hajlandó költségtérítést is fizetni. - Ugyanakkor a diákok túlnyomó többsége nem bízik a magán fenntartású intézményekben.

23. Mekkora összegű költségtérítést hajlandóak fizetni a diákok félévente? - Az összes válaszadó 35,89 százaléka hajlandó fizetni a képzésért

24. Mekkora összegű költségtérítést hajlandóak fizetni a diákok félévente? • A költségtérítést választó diákok között • A diákok több mint háromnegyede 150.000 Ft-nál kevesebbet szán tandíjra

25. Hogyan vélekednek az élethosszig tartó tanulásról azok a diákok, akik hajlandóak költségtérítést fizetni? • A költségtérítést vállaló, tudatosan pályát választó diákok 81 százaléka nyitott újabb diploma megszerzésére, vagy tanfolyam, szakképzés elvégzésére

26. Hogyan érhetők el leghatékonyabban a biztosan továbbtanuló 16-18 éves diákok? Médiahasználat, Internet-használat a korosztályban

27. Médiahasználat A listát vezető Egyenes út az egyetemre országos továbbtanulási hírújság évente hatszor jelenik meg 135 ezer példányban.

28. Médiahasználat A középiskolában a végzős diákok érdeklődése a legnagyobb a továbbtanulási témák iránt. A lányok valamivel szívesebben forgatják az Egyenes út az egyetemre lapot, területi eltérés nem tapasztalható.

29. Médiahasználat Az olvasók 59 %-a egynél többször is kézbe szokta venni az Egyenes út az egyetemre lapszámait.

30. Médiahasználat fiúk átlag lányok diákmunka lehetőségek 45 56 61 Európai Unió, külföldi tanulás 54 54 54 pályakezdés, munkakeresés, elhelyezkedés 38 49 54 felsőoktatási intézmények 33 46 51 nyelvtanulás 33 45 50 szakképzések 26 32 34 kultúra, mozi, színház, nemzeti örökség 28 32 34 autók, jogosítvány 34 28 26 életmód, szabadidő, sport 28 26 25 turisztika 12 17 19 informatika, számítástechnikai eszközök 31 16 9 környezetvédelem 15 15 14 pénzügy, bankok, gazdaság 12 8 7 Az Egyenes út az egyetemre olvasóinak érdeklődési köre az olvasók százalékában Az érdeklődési skálán szereplő témákból a diákok külön melléklet megjelenését is támogatnák.

31. Médiahasználat Inkább fiúk olvassák: Magyar Nemzet, Nemzeti Sport Inkább lányok olvassák: Blikk, Mai Nap

32. Médiahasználat Rendszertelen napilap-olvasási szokások.Legkevésbé olvasnak napilapot: bölcsész, művészeti pályára készülők. Leginkább olvasnak (de főleg Nemzeti Sport):Agrár, katonai-rendvédelmi

33. Hány főt érek el? KSH: 16-18 éves, középiskolás korosztály: kb. 300 ezer fő Napilapok: Blikk Metro Népszabadság Magyar Hírlap: Oktatási, ill. diákmédium: Egyenes út az egyetemre Kréta magazin Továbbtanulás Rendszeres olvasók* (%) 38% 27% 18% 9% 38% 14% 11% Fő 114 000 81 000 54 000 27 000 114 000 42 000 33 000 *akik rendszeresen találkoznak a legfrissebb számokkal

34. Médiahasználat A Danubiust kiugróan a lányok hallgatják, a többi rádióadónál nincs ilyen eltérés.

35. Médiahasználat A 10-11. évfolyamosok több időt töltenek a tévé előtt, mint a végzős diákok.

36. Internet használat A diákok 92 százaléka használja az Internetet. Rohamosan növekszik a napi rendszerességgel használók száma. 2003: a tavalyi kutatás adatai 2004: az idei kutatás adatai

37. Internet-használat A fiúk és a budapestiek használják rendszeresebben az Internetet, de a „nem használom” kategóriában sem nem, sem terület szerint nincs eltérés.

38. Internet használat 2003-ban a budapestiek 37%-a, a vidékiek 27 %-a használta otthonról az Internetet. Ma az országos átlag 42% Hazánk egész népességét nézve az Internethasználat 10-15 százalék, tehát a fiatal korosztály kiugróan magas arányban használja a világhálót

39. Internet használat A középiskolások 3/4 –e használja kommunikációra az Internetet, az e-mail címmel rendelkezők száma évről évre növekszik A direkt elérés jó eszköze lehet 2003: a 2003-as kutatás adatai 2004: a 2004-es kutatás adatai

40. Internet használat Legjelentősebben a napi rendszerességű e-mail használat növekedett. 2003: a 2003-as kutatás adatai 2004: a 2004-es kutatás adatai

41. Internet használat A legnagyobb adatbázissal rendelkező hírlevélnek az Országos Oktatási Hírlevél bizonyult. A hírlevelek közvetlenül a diák e-mail címére érkeznek, és mivel a feliratkozás általában önkéntes, így aktív, érdeklődő közönséget érnek el.

42. Internet használat A promócióval is foglalkozó oldalak sorrendje: Origo, Index, FISZ portálrendszer, Pálya, Oktaton FISZ portálrendszer:www.fisz.hu - továbbtanulási információs site www.erettsegizo.hu - játéksite www.kepzeslista.hu - képzések online adatbázisa

43. Ön mit kérdezne a továbbtanuló középiskolásoktól? Maradt még kérdése a korosztályt érintően? Önnek is van lehetősége részt venni saját kérdéseivel az Országos Középiskolai Kutatásban! Keresse a FISZ MédiaCsoport ügyfélkapcsolati vezetőjét, Sáfrány Zsuzsannát a részletekért. Elérhetőségek: zsuzsanna.safrany@dft.hu 0620/338-0590

44. Elérhetőségek: Felvételi Információs Szolgálat (FISZ)1053 Bp. Veres Pálné u. 26. 061/266-7601 kutatas@fisz.hu Ahol letölthető kutatásokat találhat:www.fisz.hu Reméljük, összeállításunk hasznos volt, és sikeresen segíti hivatását, munkáját.