Az eredetv delem az eu ban
Download
1 / 57

Az Eredetvédelem az EU-ban - PowerPoint PPT Presentation


  • 62 Views
  • Uploaded on

Az Eredetvédelem az EU-ban. Védett magyar eredetmegjelölések. VÁZLAT 1)AZ EU EREDETVÉDELMI RENDSZERÉRŐL ÁLTALÁBAN 2)JOGFORRÁSOK 3)AZ 510/2006/EK RENDELET MEGHOZATALA MÖGÖTT ÁLLÓ JOGI ÉS GAZDASÁGI ÉRVEK 4)A KÖZÖSSÉGI FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK FAJTÁI 5)KIZÁRÁSOK A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁBÓL

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Az Eredetvédelem az EU-ban' - garry


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Az eredetv delem az eu ban

Az Eredetvédelem az EU-ban

Védett magyar eredetmegjelölések


VÁZLAT

1)AZ EU EREDETVÉDELMI RENDSZERÉRŐL ÁLTALÁBAN

2)JOGFORRÁSOK

3)AZ 510/2006/EK RENDELET MEGHOZATALA MÖGÖTT ÁLLÓ JOGI ÉS GAZDASÁGI ÉRVEK

4)A KÖZÖSSÉGI FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK FAJTÁI

5)KIZÁRÁSOK A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁBÓL

6)TERMÉKLEÍRÁS

7) BEJEGYZÉS IRÁNTI KÉRELEM

8)A BIZOTTSÁG ÁLTAL VÉGZETT VIZSGÁLAT

9)KIFOGÁS BENYÚJTÁSA


  • FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK VÉDELME AZ EURÓPAI UNIÓ

    1)Az EU eredetvédelmi rendszeréről általában.

    A földrajzi árujelzők erőteljes verenyfunkciók-kalrendelkeznek. Ebből a szempontból ki kell emelni az eredetmegjelöléseket. Mint ahogy az közismert, az EU eredetmegjelölései erőteljes minőségjelző és garanciális funkciókkal rendel keznek. A bajor sörök (Paulaner, Augustiner, Löwenbrau stb.), a francia borok (Beaujolais, Chablis, Anjou stb.), az olasz vermutok (Martini, Cinzano,


Riccadonna stb.) gyártásához és forgalmazásához évszázados jó hírnév járul. A földrajzi árujelző értékes hirdetési eszköz és a fogyasztó számára is hiteles ajánlást jelent.

  • Az említett termékek kedveltsége erőteljes árfelhajtó hatással bírnak, elsősorban azért, mert jelentős az áruk presztízs fogyasztása. A "márkás" francia cognac-ért (Otard, Martell, Henne-ssey stb.), vagy a skót whisky-ért (Ballantines, ChivasRegal, Johnny Walker stb.) nyilvánvalóan magasabb árat lehet kikötni, mint a közönséges kommersz termékek vonatkozásában. A versenytársak tekintetében a földrajzi árujelzők jelentős


  • élénkítő hatással bírnak.

  • Az Európai Unióban a földrajzi árujelzők szabá lyozására a Közös Agrárpolitika keretében került sor.Az EU eredetvédelme nem egysé -ges, mert külön-külön kerültek szabályo- zásra a nyers és feldolgozott agrártermé -kek,a borok és a magas alkoholtatalmú szeszes italok.

  • A földrajzi árujelzők által védett termékek döntő többsége mezőgazdasági termék illetve élelmiszer. Az ipari (döntően manufakturális) és más termékek közösségi szabályozására mindezideig nem került


  • sor.Ezek szabályozása a Lisszaboni Megálla podás keretében valósult meg vagy nemzeti hatáskörben maradt.

  • Az Európai Unió agrártermékek illetve élelmiszerekre vonatkozó tevékenysége túlmutat a földrajzi árujelzők szabályozásán, és magába foglalja még pl. a hagyományos kü -lönleges termékekre továbbá a biogazdálko- dásra vonatkozó szabályozást is.

  • Az eredetvédelem területén az egységes közösségi rendszer létrehozatala 1992-ben megelőzte a többi területen kialakuló


  • egységes rendszerek kialakítását keretében valósult meg vagy nemzeti hatáskörben maradt., fogyelem-bevéve hogy a közösségi védjegyrendszer 1994-ben,a közösségi formatervezési mintarendszer 2002-ben jött létre.

    A borok nyilvántartásának, közösségi rend -szere már 1987-ben kialakult, a bor közösségi piaci forgalmazásáról szóló 822/87 EGK sz. bizottsági rendelet kiadásával .A magas alko-holtartalmú szeszesitalok egységes közös- ségi szabályozása már 1989-ben kialakult a szeszesitalok meghatározásáról, megjelölé-


  • sének és kiszerelésének általános szabályairól szóló 1576/89 EGK sz. bizottsági rendelet révén. 

  • A 2081/ 1992. sz. EGK bizottsági rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek föld- rajzi elnevezéseinek védelmérőlegyságes nemzetek fölötti közösségi elbírálási rend -szert hozott létre, amely 1992 óta működik. Ezt a rendeletet modernizálta a Tanács 510/2006/EK rendelete, 2006. március 20, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek


  • és szóló 1576/89 EGK sz. bizottsági rendelet révén. eredetmegjelöléseinek oltalmáról. (továbbiakban Rendelet) Az 510/2006/EK rendelet alkalmas a nemzetek feletti közösségi integráció bemutatására.

    2)A közösségi eredetvédelem jogforrásai

    A) Közösségi jogszabályok

    A Közösség alapjogszabálya a földrajzi árjelzők vonatkozásában a Tanács 510/2006/EK rende-lete, 2006. március 20,(továbbiakban Rendelet) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról.


  • Az EU rendeletek közül az alábbiak érdemelnek különös figyelmet, rámutatva az általuk védett magyar földrajzi megjelölésekre:

  • --a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredet megjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabá-lyok megállapításáról szóló, 1898/2006/EK bizottsági rendelet;

    Közösségi eredet megjelöléssel védett magyar termékek: a Szegedi (téli) szalámi, a Szegedi fű- szerpaprika-őrlemény, a Hajdúsági torma, a Makói (vörös) hagyma, Alföldi kamillavirágzat.


  • Közösségi földrajzi jelzéssel védett figyelmet, rámutatva az általuk védett magyar földrajzi megjelölésekre:agrártermé-kek: Budapesti téliszalámi, Gyulai kolbász, Csabai kolbász, Gönci kajszi barack, a Magyar szürke marhahús (OFJ).

    --a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezete;

  • Közösségi oltalomban részesült a Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka,Kecskemé- ti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári


  • szilvapálinka, az figyelmet, rámutatva az általuk védett magyar földrajzi megjelölésekre: Újfehértói meggypálinka, a Göcseji körtepálinka, a Pannonhalmi törkölypálinka, valamint a pálinka és a törkölypálinka.(2012)

  • --a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendeletek valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet IV. fejezete.

  • --A Tanács 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes


  • mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet")

  • --A Bizottság 114/2009/EK rendelete az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokra való hivatkozás tekintetében, a 479/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról.

    2012-ben közösségi oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel védett borok:Neszmély, Badacsony, Balaton, Balatonboglár, Balaton-


  • felvidék, rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csong -rád, Debrői Hárslevelű, Duna, Eger, Etyek-Buda, Hajós-Baja, IzsákiArany Sárfehér, Káli, Kunság, Mátra, Mór, Nagy-Somló, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Somlói, Sopron, Szek- szárd, Tihany, Tokaj, Tolna, Villány, Zala.

  • 2012-ben közösségi oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett borok: Balaton melléki, Duna-Tisza közi, Dunántúli, Felső-magyarországi, Zempléni.

  • B) Nemzetközi jogszabályok

  • - Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi


  • Uniós Egyezmény – rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet")1883 (PUE) –Magyar országon kihirdette az 1970. évi 18. tvr.

  • - A szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozású aspektusairól szóló Egyezmény -1993 (TRIPS) - Magyarországon kihirdette az 1998. évi IX. tv.

  • - Az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás – 1958. – Magyarországon kihirdette az 1982. évi 1. tvr.;

  • Nemzeti jogszabályok


  • A nemzeti jogszabályok a közösségi eredetvédelmi rendszer szerves részét képezik és Magyar ország legfontosabb jogforrása az 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról. 

    3)Az 510/2006/EK rendelet meghozatala mögött álló jogi és gazdasági megfontolások


  • A) a Rendelet preambuluma 2. pontjába foglalt indokolás értelmében a földrajzi árújelzők védelme útján ösztönözni kell a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét, annak érdekében, hogy a piacokon javuljon a kínálat és a kereslet közötti egyensúly. A bizonyos jellemzőkkel rendelkező termékek támogatása jelentős előnyökkel jár a vidék gazdaságában –különösen a kedvezőtlen helyzetű vagy távoli területeken –azáltal, hogy növeli a gazdálkodók jövedelmét, és meg tudja tartani a vidéki népességet e területeken.


  • B) értelmében a földrajzi árújelzők védelme útján ösztönözni kelA minőségileg kiemelkedő eredetvédett termékek iránt jelentősen megnőtt a kereslet. Egyre több fogyasztó a mennyiség helyett inkább az élelmiszerek minőségének tulajdonít nagyobb fontosságot. Ez a meghatározott termékekre irányuló igény növekvő keresletet támaszt az azonosítható földrajzi eredetű mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek iránt.(A Rendelet preambulumának 3.pontja)

    C) A Rendelet preambulumának 6.pontjába fog lalt indokolás szerint a védelmi rendszer lehe tővé teszi a földrajzi jelzések és az eredetmegjelölések számára a fejlődést


  • azáltal, hogy egységesebb megközelítést nyújtva értelmében a földrajzi árújelzők védelme útján ösztönözni kelegyenlő versenyfeltételeket biztosít az ilyen megjelöléssel ellátott termékek termelői között,valamint erősíti a fogyasztókban a termékek megbízhatóságával kapcsolatos meggyőződését.

  • D) A rendelet hatályát egyes olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre kívánják korlátozni, amelyek esetében funkcio nális kapcsolat áll fenn a termék vagy az élel- miszer jellemzői és annak földrajzi eredete között.(a Rendelet preambulumának 8. pontja)


  • E értelmében a földrajzi árújelzők védelme útján ösztönözni kel) A Rendelet preambulumának 10. pontja értelmében a földrajzi árujelzővel ellátott mező -gazdasági termékeknek és élelmiszereknek meg kell felelniük a termékleírásokban meghatározott feltételeknek.

    F) Annak érdekében, hogy a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések a tagállamokban oltalmat élvezhessenek, azokat közösségi szinten kell bejegyezni.

    G) A rendszer nyitott, a bejegyzéshez kötött, a Rendelet által biztosított oltalom nyitva áll a harmadik országbeli földrajzi jelzések előtt,


amennyiben ez utóbbiak a származási országban oltalom alatt állnak.

H) Annak érdekében, hogy a bejegyzett közösségi elnevezések megfeleljenek a Rendelet által megha tározott feltételeknekaz érintett tagállam nemzeti hatóságainak meg kell vizsgálniuk a kérelme ket. A nemzeti hatóságoknak a nemzeti és közösségi rendelkezések alapján kifogásolási joga van.

J) A Rendelet preamuluma 14. pontjába foglalt értelmezés szerint a bejegyzési eljárásnak le- hetővé kell tennie minden, valamely tagállamban vagy harmadik országban jogos érdekkel rendel-


kező alatt állnak. természetes és jogi személy számára, hogy kifogásának benyújtásával érvényesítse a jogait.

K) A Preambulum 16. pontja kiemelkedő fontosságot tulajdonít az ellenőrzés feladatának 

  • 4/ 510/2006/EK rendelet 1. cikke határozza meg a Rendelet tárgyi hatályát

    A Rendelet hatálya kiterjed emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékekre (élemiszerekre,és a szokványos termékekre

    -sörökre,


  • -növényi alatt állnak. kivonatokból készített italokra,

  • kenyérre, péksüteményekre, cukrászsüteményekre, és egyéb pékárura,

  • -természetes mézgákra és gyantákra,

  • -mustárpépre,

  • -tésztákra,

  • -sóra.(a Rendelet I.melléklete szerint)

    A Rendelet hatálya alá tartoznak az alábbi nyers mezőgazdasági termékek is

  • - széna,

  • - illóolajok,

  • - parafa,


  • - kármin (állati eredetű nyerstermék), alatt állnak.

  • - virágok és dísznövények,

  • - gyapjú,

  • - fűz,

  • - tilolt len,

  • - gyapot.(a Rendelet II.melléklete szerint)

  • A rendeletet ugyanakkor – a borecet kivételével – a szőlészeti-borászati termékekre és a sze -szes italokra nem kell alkalmazni.

  • A Rendelet tehát nem vonatkozik sem borokra


  • sem magas alkoholtartalmú szeszes italokra. alatt állnak.

  • Ezek a fentiekben feltüntetet közösségi rendeletek az irányadók.

    4)A közösségi földrajzi árujelzők fajtái: eredetmegjelölés és földrajzi jelzés

    A Rendelet 2. cikke határozza meg e két legfontosabb alapfogalmat.

  • a fő különbség az, hogy az eredetmegjelölés felső kategóriát jelent, azaz a földrajzi származás és az adott agrártermék kiváló minősége között

  • Az eredet megjelölés és a földrajzi jelzés között


  • lényegesen alatt állnak.erősebb, szervesebb és funkcionálisabb kapcsolat áll fenn, mint a földrajzi jelzések esetén.

    A) Az eredetmegjelölés fogalma

  • Az eredetmegjelölés valamely régiónak, meghatározott földrajzi helynek, vagy – kivételes esetben – országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely:

  • - e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik,

  • - minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhető, és


  • - a alatt állnak.termelése, feldolgozása és előállítása meghatározott földrajzi területen történik.

  • Közösségi eredetmegjelöléssel védett magyar termékek: a Szegedi (téli) szalámi, a Szegedi fűszerpaprikaőrlemény, a Hajdúsági torma, a Makói (vörös) hagyma, Alföldi kamillavirágzat.

    B) A földrajzi jelzés fogalma

    A földrajzi jelzés valamely régiónak, meghatározott helynek, vagy –kivételes esetben – országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely:


  • -e alatt állnak. régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik, és

  • - különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi eredetnek tulajdonítható, és

  • - a termelése és/vagy feldolgozása és/vagy előállítása meghatározott földrajzi területen történik.

    Közösségi földrajzi jelzéssel védett termékek: Budapesti téliszalámi, Gyulai kolbász, Csabai kolbász, Gönci kajszibarack, a Magyar szürke marhahús (OFJ).


  • C) Hagyományos jelzések alatt állnak.

    A Rendelet elismeri a hagyományos jelzéseket is. Ennek értelmében eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek kell tekinteni a mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket jelölő olyan hagyományos földrajzi vagy nem földrajzi elnevezéseket is, amelyek megfelelnek az e -redetmegjelölés vagy földrajzi jelzés fogalmának.

  • D) Az eredetmegjelölések kiterjesztő értelmezése


  • Az egyes földrajzi elnevezéseket akkor is eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az érintett termékek bizonyos nyersanyagai a feldolgozási területnél nagyobb, vagy attól eltérő földrajzi területről származnak, feltéve hogy

  • a) a nyersanyagok termelési területe meghatározott;

  • b) a nyersanyagok termelésére különleges feltételek vonatkoznak;

  • c) ellenőrzésre vonatkozó szabályok biztosítják a nyersanyagok termelésére vonatkozó


  • különleges feltételek betartását. eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az érintett termékek bizonyos

    További feltételként ezeket az elnevezéseket a származási országban eredetmegjelölésként2004. május 1-je előtt el kellett ismerni.

    5)Kizárások a földrajzi árujelzők oltalmából

    A Rendelet 3. cikke határozza meg a kizárásokat

     Ki vannak zárva a földrajzi árujelzők oltalmából: 


  • A) eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az érintett termékek bizonyos szokásos megjelölések,

  • B) összetéveszthető növény- és állatfajták elnevezései,

  • C) azonos alakú szavak,

  • D) megtévesztő megjelölések

    Ad A) Szokásos megjelölések

  • Nem lehet bejegyezni a szokásossá vált elnevezéseket. A rendelet alkalmazásában a szokásossá vált elnevezés a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer


  • olyan elnevezése, amely – bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert eredetileg előállították vagy forgalomba hozták – a Közösségben egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer általá-nosan elterjedt nevévé vált. 

  • Annak megállapítására, hogy az elnevezés szokásossá vált-e, minden tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

  • a) a tagállamokban és a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;


  • b) a vonatkozó régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert nemzeti vagy közösségi jogszabályokat.

  • A szokásos elnevezések kifejezetten gyakoriak húskészítményeknél: pl.prágai sonka, debreceni (kolbász) veronai,(felvágott), párizsi (felvágott), bécsi virsli, de más élelmi- szereknél sem ritkák: dijoni mustár, linzer (tészta), camembert (sajt),liptai turó,stb.

  • Ad B) Összetéveszthető növény-és állatfajták elnevezései


  • Az elnevezés nem jegyezhető be régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, ha valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat.

  • Ad C) Azonos alakú szavak

    Az már bejegyzett elnevezéssel azonos alakú, vagy részben azonos alakú elnevezés bejegyzése során kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, és


Z régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert

  • az összeütközés tényleges kockázatát. Különösen:

  • a) az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a gondolatot ébreszti, hogy a termékek egy másik területről származnak, nem jegyez hető be akkor sem, ha az adott mezőgaz dasági termékek vagy az élelmiszerek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos;Oportó,Medoc


  • b) a bejegyzett azonos alakú elnevezés használata akkor engedélyezhető, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

    Ad D) Megtévesztő, védjeggyel ütköző megjelölések

  • Az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem jegyezhető be, amennyiben – figyelemmel valamely védjegy jó hírnevére, elismertségére


  • és a használatának tartósságára – a bejegyzés a termék tényleges azonossága tekintetében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.

    6)Termékleírás

     A termékleírásra vonatkozó megjelöléseket a 4. cikk tartalmazza

    A termékleírásnak azért van kardinális jelentősége mert egyrészt tartalmazza a védett termék


  • lényeges jellemzőit, másrészt termék tényleges azonossága tekintetében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas. pontosan meghatározza azt a földrajzi területet, ahol a termék termelése, feldolgozása és előállítása folyik, valamint meghatározza a termék azon tulajdonságait, amelyek a földrajzi származásnak tulajdoníthatók.

    Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára való jogosultsághoz a mezőgazdasági terméknek vagy az élelmiszernek meg kell felelnie a termékleírásban foglaltaknak.


  • A termékleírásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

    A) a mezőgazdasági terméknek vagy az élelmiszernek az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést tartalmazó elnevezése;

  • B) a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer leírása, beleértve – adott esetben – a nyersa-nyagokat, valamint a termék vagy az élelmiszer főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzői;

  • C) a földrajzi terület meghatározása és – adott esetben – a hagyományos megjelölésekkel


  • kapcsolatos követelmények teljesítését igazoló adatok;

  • D) annak igazolása, hogy a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzéssel jelölt földrajzi területről származik;

  • E) a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer előállítási módjának, adott esetben az autenti- kus és változatlan helyi előállítási módnak a meghatározása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok, amennyiben az 5. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmező csoportosulás úgy dönt, és megindokolja, hogy a


  • csomagolásnak a meghatározott földrajzi területen kell történnie a

    minőség megőrzése, vagy a származás garantálása vagy pedig az ellenőrzés biztosítása érdekében;

  • F) az alábbiakat igazoló adatok:

  • i. a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer minősége vagy jellemzői és az eredetmegjelö- lés vagy földrajzi jelzés által jelölt terület szerinti földrajzi környezet közötti kapcsolat; vagy adott esetben

  • ii. a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer meghatározott minősége, hírneve vagy más jel


  • benyújtandó kérelemmel kapcsolatos előírásokat a Rendelet 5. cikke tartalmazza.

  • A) A földrajzi árujelzők jogosultja csoportosulás

    Az eredetmegjelöléshez és földrajzi jelzéshez fűződő jogosultság mindig kollektív jog. Be- jegyzés iránti kérelem benyújtására kizárólag csoportosulás jogosult. E rendelet alkalmazásában csoportosulás – tekintet nélkül annak jogi formájára vagy összetételére – az ugyanazon mező gazdasági termékkel vagy élelmiszerrel foglal kozó termelők vagy feldolgozók társulása.


  • A csoportosulásban Rendelet 5. cikke tartalmazza. egyéb érdekelt felek is részt vehetnek. Természetes vagy jogi szemé -lyek együttesen ismerhetők el csoportosulás- ként.

  • Határokon átnyúló földrajzi területet megjelölő elnevezés vagy határokon átnyúló földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos elnevezés esetében több csoportosulás a közös kérel-met nyújthat be.

    A csoportosulás kizárólag olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer tekintetében nyújthat be bejegyzésre irányuló kérelmet, amelyet maga termel vagy állít elő.


  • B) Rendelet 5. cikke tartalmazza. A bejegyzés iránti kérelem kellékei,egységes dokumentum

    A bejegyzés iránti kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

    a) a kérelmező csoportosulás neve és címe;

  • b) a termékleírás;

  • c) egységes dokumentum, amely a következőket tartalmazza:

  • i. a termékleírásban szereplő alapvető adatok: a termék neve, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó


  • külön előírásokat és Rendelet 5. cikke tartalmazza.a földrajzi terület tömör meghatározását;

  • ii. a termék és az eredetmegjelölés, illetve földrajzi jelzés által megjelölt földrajzi környezet vagy földrajzi származás közötti kapcsolat összegző leírása, adott esetben beleértve a kapcsolatot alátámasztó termékleírás egyedi adatait vagy előállítási módot.

  • Ha a bejegyzés iránti kérelem egy adott tagállam földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet ennél a tagállamnál kell benyújtani. A tagállam megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése

  • céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az  


  • 510/2006/EK rendelet feltételeinek. Rendelet 5. cikke tartalmazza.

    C) A tagállamok által végzett vizsgálat

    A vizsgálat során a tagállam nemzeti szinten kifogással kapcsolatos eljárást vezet be, és gon-doskodika kérelem megfelelő közzétételéről, továbbá ésszerű határidőt állapít meg, a melyen belül minden jogos érdeket igazoló és a tagál-lam területén székhellyel rendelkező lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy (továbbiakban személy) kifogást nyújthat be a kérelemmel szemben. A tagállam dönt a beérkezett kifogások elfogadhatóságáról.


Ha Rendelet 5. cikke tartalmazza.a tagállam megítélése szerint e rendelet követelményei teljesülnek, a tagállam kedvező határozatothoz, és a Bizottsághoz továbbítja az előírt dokumentumokat végleges határozat meghozatala céljából. Ellenkező esetben a kérelmetelutasítja.

A tagállam gondoskodik a kedvező határozat közzétételéről, továbbá arról, hogy minden sze- mély, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogor-voslatilehetőséggel élhessen. A tagállam egyuttalgondoskodik a termékleírás közzététe-léről, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.


  • A tagállam – kizárólag átmeneti jelleggel és a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal – az elnevezésre e rendelet alapján nemzeti oltalmat adhat. A rendelet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának napján az átmeneti nemzeti ol-

  • talom megszűnik.

  • D) A tagállam által az EU Bizottsága számára megküldendő adatok:

  • Az 5. cikk (7) bekezdés alapján tagállam kedvező határozatai vonatkozásában az érintett


  • tagállam a következőket juttatja el a Bizottsághoz: kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal – az

  • a) a kérelmező csoportosulás neve és címe;

  • b) egységes dokumentum; (bejegyzés iránti kérelem kellékei l. jelen tanulmány 7/B pontja)

  • c) a tagállam nyilatkozata arról, hogy a csoportosulás által benyújtott és kedvező határozat alapjául szolgáló kérelem megítélése szerint megfelel a 510/2006/EK/ rendeletben foglalt feltételeknek;

  • d) a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozás.

  • A tagállamoknak kellett 2007. március 31-ig


  • megalkotniuk és hatályba léptetniük a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, a melyek a 510/2006/EK rendelet nemzeti alkalmazásához szükségesek voltak.

  • A bejegyzés iránti kérelem harmadik országban található földrajzi területre is vonatkozhat.

  • 8)A Bizottság által végzett vizsgálat

  • A 6. cikk a tagállamokban az oltalom vonatkozásában hozott határozatoknak a Bizottság által végzett vizsgálatára vonatkozik.


  • A Bizottság megvizsgálja, hogy a bejegyzés iránti kérelem megalapozott-e, és megfelel-e az 510/2006/EK rendeletben foglalt feltételeknek. E vizsgálat időtartama nem haladhatja meg atizenkét hónapot.

  • A Bizottság minden hónapban közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben megjelölt elnevezések listáját, valamint a Bizottsághoz történő benyújtásuk időpontját. Ha az elvégzett


  • vizsgálat alapján a Bizottság megállapítja, hogy az e rendeletben előírt feltételek teljesülnek, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére vonatkozó információt. Ellenkező esetben a Bizottság dönt a bejegyzés iránti kérelem elutasításáról.

    9) Kifogás előterjesztése

    A kifogás előterjesztésének lehetőségéről a 7. cikk (1)-(3) bekezdései rendelkeznek.

    Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel napjától számított hat hónapon belül


  • bármely tagállam vagy harmadik ország rendeletben előírt feltételek teljesülnek, a Bizottság az kifogással élhet a javasolt bejegyzés ellen a Bizottsághoz benyújtott, kellően indokolt nyilatkozat útján.

  • Kifogást előterjeszthet egyrészt egy másik tagállam, azaz bármely jogos érdeket igazoló,nem a bejegyzést kérelmező tagállam (jogi vagy természetes személy közreműködésével). Az EU-n kívüli természetes vagy jogi személy kellően megalapozott nyilatkozat benyújtásá- val szintén kifogást emelhet a javasolt bejegy- zés ellen.


  • Valamely tagállam személyei a rendeletben előírt feltételek teljesülnek, a Bizottság az szóban forgó tagállamhoz, az EU-n kívüli személyek a Bizottsághoznyújtják be a kifogást tartalmazó nyilatkozatot.

    A kifogást tartalmazó nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azok az Az Európai Unió Hiva-talos Lapjában történő közzététel napjától szá-mított hat hónapon belül beérkeztek a Bizottsághoz és:

  • A) igazolják az eredetmeglelölésekkel, földrajzi jelzésekkel, hagyományos megjelölésekkel szemben támasztott követelmények be nem tartását; vagy


  • B) kimutatják, hogy a javasolt rendeletben előírt feltételek teljesülnek, a Bizottság az elnevezés bejegy-zése összetéveszthető növény-és állatfajták elnevezéseivel, azonos alakú szavakkal, vagy megtévesztő a megjelölés.

  • D) azt jelzik, hogy a javasolt elnevezés bejegyzéseveszélyeztetné egy részben vagy egészben azonos elnevezés vagy védjegy, illetve olyan termékek létét, amelyeket a közzététel napját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmaztak;

  • E) olyan adatokat tartalmaznak, amelyek arra engednek következtetni, hogy a bejegyzés tár- gyát képező elnevezés szokásos elnevezés.


  • A bizottság rendeletben előírt feltételek teljesülnek, a Bizottság az megvizsgálja a kifogások elfogadhatóságát. A B), C) és D) pontjában említett feltételeket a Közösség területe vonatkozásában értékelik.


ad