Személy- és vagyonvédelmi alapfeladatok

1. Személy- és vagyonvédelmi alapfeladatok PREVENT SERVICE

2. A szakmai vizsga részei • 1. vizsgarész • A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: • 0701-06 Személy- és vagyonvédelmi alapfeladatok • A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: • Biztonsági alapismereti feladat • Írásbeli • Időtartama: 90 perc

3. Mi a személy- és vagyonvédelmi törvény (SzVMt) célja és jelentősége? • a közrend, a közbiztonság javítása, • a bűnmegelőzés hatékonyságának fokozása, • erősítse a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói szolgáltatás törvényességét, • további garanciát nyújtson a szolgáltatásokat igénybe vevők, valamint a szolgáltatással érintett személyek számára, hogy személyhez fűződő jogaik és vagyoni érdekeik a szolgáltatás során tiszteletben lesznek tartva. • Megakadályozza, hogy bűnöző személyek folytathassák a törvényben meghatározott tevékenységeket.

4. Kikre terjed ki a törvény hatálya? • A törvény a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet vállalkozás keretében folytató egyéni és társas vállalkozóra, továbbá az ilyen vállalkozásnál, a törvényben meghatározott tevékenységet munkaviszonyban végző személyekre terjed ki.

5. A törvény szerint melyek a személy- és vagyonvédelmi tevékenységek, amelyek személyes végzéséhez igazolvány szükséges? • a) ingatlan, illetve ingóság őrzése • b) rendezvény biztosítása • c) szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása • d) természetes személyek életének és testi épségének védelme • e) a vagyonvédelmi biztonságtechnikai mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, felügyelete, javítása, karbantartása, ideértve az elektronikus gépjárművédelem, a rögzítés nélküli megfigyelési céllal üzemeltetett vagy – törvény felhatalmazása alapján – a hang – vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelő rendszer (térfigyelés), továbbá a beléptető rendszer, a betörés jelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfigyeléshez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett ilyen tevékenységeket is f) az a) - d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása

6. Milyen feltételek mellett kaphat a kérelmező személy- és vagyonvédelmi igazolványt? • 18. év betöltése • cselekvőképes • büntetlen előéletű • nem áll korábbi, már mentesült bűncselekménye miatt korlátozó rendelkezés hatálya alatt, (példaként legalább 3 bűncselekményt, vagy bűncselekmény típust soroljon fel) • az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának állampolgára • külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik • nem folyik ellene kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás, • nem tiltották el jogerős bírói ítélettel e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól.

7. Hol lehet az igazolványt kiváltani? • A rendőrség hatáskörébe tartozó eljárásokban első fokon a kérelmező lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányság jár el. Az állandó lakóhely szerinti rendőrkapitányságon kell a kérelmet benyújtani.

8. Mit kell tartalmazni a rendőrkapitányságon az igazolvány kiváltása céljából benyújtott írásbeli kérelemnek? • az ügyfél személyazonosító adatait, • lakcímét (lakóhelyét és tartózkodási helyét), • személyazonosságot igazoló hatósági igazolványának típusát és számát • az igazolvány típusának megnevezését, • az ügyfél aláírását.

9. Mit kell csatolni az igazolvány iránti kérelemhez? • az iskolai végzettséget vagy szakképesítést tanúsító okmány közjegyző általhitelesített másolatát, • az ügyfél nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az eljárás megindításáról kér-e tájékoztatást,

10. Milyen adatokat tart nyilván a rendőrség? • a) a kiadott igazolványokról, • b) a kiadásuk alapjául szolgáló adatokról, • c) az adatváltozásról, • d) az igazolvány bevonásáról, visszavonásáról.

11. Mire terjed ki a rendőrségi ellenőrzés? • a) a tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, b) a rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságára • c) az engedélyezés feltételeiben beállott változásokra • d) a biztonsági őr a munkavégzés ideje alatt magánál tartja-e a szükséges igazolványokat, • e) az őrzési helyen a tevékenység végzésének jogosultságára.

12. Milyen esetekben nem gyakorolható a biztonsági őri tevékenység? • ha a személy nem rendelkezik a rendőrség által kiadott biztonsági őri igazolvánnyal, • ha a rendőrség az igazolványt határozattal visszavonta, • ha a rendőrség az igazolványt határozattal bevonta • ha az igazolványt az intézkedő rendőr a helyszínen elvette • ha az igazolvány jogosultja az igazolványt a rendőrségnek visszaadja.

13. Milyen esetekben vonja vissza a rendőrség az igazolványt? • Hakiadásának valamely jogszabályi feltétele már nem áll fenn

14. Milyen esetekben vonja be a rendőrség az igazolványt? • az igazolvány tulajdonosa e törvény szabályait ismételten vagy súlyosan megszegte, meghatározott időre, de legfeljebb két évre • az igazolvány tulajdonosa ellen vagyon elleni, illetve más, kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás.

15. Mikor adja vissza a rendőrség a bevont igazolványt? • a) Ha a büntetőeljárás az igazolvány tulajdonosának büntetőjogi felelőssége megállapítása nélkül zárul. • b) A törvény szabályainak ismételt vagy súlyos megszegése miatt bevont igazolványt a meghatározott idő elteltével.

16. Mikor veheti el a rendőr a helyszínen az igazolványt? • a) az igazolvánnyal rendelkezőt szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten érik, • b) az e törvényben meghatározott szabályai megszegésével megvalósított szabálysértés elkövetésén tetten érik.

17. Az igazolvány adataiban beállt változást hová és mikor kell bejelenteni? • a) a változástól számított nyolc napon belül b) a rendőrség az igazolvány kiadására jogosult szervének

18. Milyen jogkörrel nem rendelkezik a személy- és vagyonőr, és kinek az eljárást nem akadályozhatja? • a) hatósági jogkörrel nem rendelkezik • b) a hatóság eljárását nem akadályozhatja

19. A tevékenység végzésekor a személy- és vagyonőr mit köteles magánál tartani és miért? • a) az igazolványt köteles magánál tartani • b) a hatósági ellenőrzéskor azokat bemutatni • c) a tevékenységére vonatkozó felhatalmazást, amit az intézkedéssel érintett személy kérésére • köteles hitelt érdemlően igazolni.

20. Milyen titoktartási kötelezettség terheli a személy- és vagyonőrt, milyen adatok tekintetében és meddig? • a) Foglalkozási (hivatásbeli) titoktartási kötelezettség terheli. • b) Működése alatt és az annak megszűnését követő időszakban is. • c) Minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást.

21. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző hogyan gyakorolhatja a törvényben meghatározott jogosultságait? • a) a jogos önhatalom keretei között vagy • b) az érintett személy önkéntes hozzájárulása alapján gyakorolja, • c) a jogosultságok gyakorlása során az adott cél elérésére alkalmas eszközök közül a személyi szabadság, illetve • d) a személyiségi jogok legkisebb korlátozásával járó eszközt kell választani.

22. Sorolja fel a biztonsági őr személyi védőeszközeit! • Lövedékálló mellény • Más lövedékálló panelek, illetve felületek • Ütésálló sisak • Ütésálló protektorok • Gázálarc

23. Sorolja fel a biztonsági őr hírösszeköttetés biztosító eszközeit! • Kézi rádió adó-vevő készülék • Vezetékes, illetve • Mobil telefon • Személyhívó • Mobil támadásjelző

24. Írja le, hogy milyen szabályok vonatkoznak a biztonsági őr támadáselhárító eszközeinek alkalmazására! • jogszerűen és szakszerűen alkalmazhatja • jogos védelmi, illetve végszükség esetében • szolgálata ellátása során, a jogtalan támadás esetén • előzetes figyelmeztetés után • fokozatosság elvének megfelelően • arányosság figyelembevételével • eszközök alkalmazásának szükségesnek, időszerűnek, és arányosnak kell lenni • A támadáselhárító eszközök alkalmazásáról minden esetben jelentést kell írni, illetve rögzíteni az eseménynaplóban.

25. Írja le, hogy az előírások alapján, milyen estekben és hogyan alkalmazhat a biztonsági őr szolgálati kutyát! • A vagyonvédelmi törvény rendelkezései alapján a biztonsági őr szolgálata ellátása során szolgálati kutyát tarthat magánál, amelyet mint más támadáselhárító eszközt, jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazhatja. A biztonsági őr az alábbi módon alkalmazhat szolgálati kutyát: • pórázon és szájkosárral, ha az arányos kényszerítő testi erő alkalmazásának feltételei fennállnak, • póráz nélkül szájkosárral, vagy pórázon szájkosár nélkül, ha tettlegesen ellenszegülő magatartást kell leküzdeni, ill. közvetlen támadást kell leküzdeni, • póráz és szájkosár nélkül, ha a támadás élet ellen irányul

26. Írja le, hogy a vagyonvédelmi területen mire használják a „szolgálati naplót”, s mit tartalmaz! • szolgálat ellátása dokumentált, utólag is ellenőrizhető legyen • Tartalmazza a szolgálat: • átadását-átvételét, • a szolgálatot teljesítők nevét, azonosító adatait, • konkrét szolgálati és felállítási helyét, • beosztását, valamint • a szolgálatteljesítés idejét. • Az átadás-átvétel rendjét, • az átadott, illetve az átvett eszközöket (állapot, db, sorszám…), • a szolgálat ellátására vonatkozó külön utasításokat, feladatokat és a beállt változásokat.

27. Írja le, a szolgálati okmányok vezetésének általános szabályait! • körültekintően • olvasható és rendezett • tömör és lényegre törő, kerülje a stilisztikai és helyesírási hibákat • bejegyzések időrendi sorrendben történjenek • javítás vagy más változtatás csak olyan módon történhet, hogy az eredeti szöveg olvasható maradjon • olyan íróeszközzel (golyóstollal) kell rögzíteni, ami észrevétel nélkül nem törölhető.

28. Írja le, a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogásakor általában érvényes intézkedési sorrendet! • a tetten ért személy felszólítása, hogy a tevékenységét hagyja abba • közölje, hogy tetten érte, ezért elfogja, és az őrszobára kíséri • szükség szerint segítség hívása • az elfogott személy ruházatának átvizsgálása, a támadásra alkalmas eszközök elvétele • biztosítani kell, hogy az elfogott személy ne tudjon szökni és támadni • amennyiben az elfogott személy támad, a támadáselhárító eszközök alkalmazása • kisérés közben ügyelni kell, hogy az elfogott személy ne tudjon szökni és támadni • ha az elkövetőnek társa is van, akkor meg kell akadályozni, hogy kapcsolatot teremtsenek egymással • az őrszobán előírásszerűen át kell vizsgálni a csomagját • az elfogásról haladéktalanul értesíteni kell a rendőrséget, a hatóság kiérkezésekor átadás-átvételi jegyzőkönyvvel kell átadni az elfogott személyt, jelentés írása az eseményről

29. Mi a közterület? • a) a közhasználatra szolgáló olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, • b) amelyet rendeltetésének megfelelően mindenki korlátozás nélkül igénybe vehet, • c) ideértve a közterületnek közútként szolgáló részét is.

30. Mi a magánterület közönség számára nyilvános része? • a) olyan magánterület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető • b) a közterület azon része, amelyet a megbízó bérel a magánterületen folytatott tevékenysége végzéséhez kapcsolódva.

31. Mit jelent a tettenérés? • a) jogsértő cselekmény elkövetésének közvetlen észlelése, • b) ideértve a jogsértésnek elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) útján történő, az eseménnyel egyidejű észlelését is;

32. Mit tekintünk csomagnak? • mindazon, az érintett személy birtokában lévő, általa fogott vagy testére rögzített, azon viselt olyan tárgy, • amely a benne elhelyezett dolgok szállítására avagy azok szállításának megkönnyítésére szolgál és • amely alkalmas arra, hogy e dolgok a külső szemlélő elől - részben vagy egészben – elfedve maradjanak

33. A törvény mely szabályainak megsértése jelenti a törvény szabályainak súlyos megsértését? Ha a tevékenységet végző • a) nem rendelkezik igazolvánnyal • b) hatósági személynek adja ki magát, vagy hatósági személyként intézkedik • c) a hatóság eljárását akadályozza

34. Mihez van joguk a munkát végzőknek? • Joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.

35. Ki a felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért? • a) A munkáltató • b) A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani.

36. Mire terjed ki a munkavédelmi törvény hatálya? • a) minden szervezett munkavégzésre, • b) függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.

37. Mit kell biztosítani minden munkavállaló részére? • a) megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet • b) a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, • c) tisztálkodási, • d) egészségügyi, • e) étkezési, • f) pihenési és • g) melegedési lehetőséget.

38. Miről kell gondoskodni a munkahelyen? • a) A munkahely és a munka jellegének megfelelően gondoskodni kell a rendről, • b) tisztaságról, • c) a keletkező szennyező anyagok, • d) szennyvíz, • e) hulladék kezeléséről • f) oly módon, hogy veszélyt vagy egészségi ártalmat ne okozzanak és a környezetet ne károsítsák.

39. Milyen kötelezettsége van a biztonsági őrnek a kijáratok és vészkijáratok vonatkozásában? • A kijáratokat és vészkijáratokat, a kijelölt menekülési utakat szabadon kell tartani.

40. Hol lehet dohányozni a munkahelyeken? • a) A dohányzás számára kijelölt helyen. • b) Ha a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánította, sehol nem lehet dohányozni.

41. Mit kell ismerniük a dolgozóknak a munkahelyen? • a)a veszélyforrásokat, • b) az ellenük való védekezés módját, • c) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit • d) mind a munkahely egésze, e) mind az egyes munkafolyamatok tekintetében • e) a mentési tervnek munkahelyre, illetve a dolgozóra vonatkozó részét.

42. Mikor alkalmazható a munkavállaló a meghatározott munkára? • a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, • b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét károsan nem befolyásolja, • c) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és • d) a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult • e) az előzetes, valamint a biztonsági őri munkakörökben az időszakos orvosi vizsgálat alapján.

43. Milyen munkával bízható meg a munkavállaló? • a) amelynek ellátására egészségileg alkalmas, • b) rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, • c) készséggel és • d) jártassággal.

44. Mi a szabály, ha egyidejűleg több munkavállaló végez ugyanazon a munkahelyen munkát? • Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni.

45. Hogyan végezheti a munkavállaló a munkát? • a)a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, • b) a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, • c) a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát.

46. Mit köteles betartani a munkavállaló a munkavégzés során? • a) A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és • b) munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.

47. A munkavállaló különösen milyen szabályokat köteles betartani? • a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, b) azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, c) a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni d) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és e) a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni • f) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselnig)munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani • h) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni; • i)a részére előírt orvosi vizsgálaton részt venni; • j) a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni,k) a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől • l) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni

48. Mi a baleset? • a) az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, • b) amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és • c) sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

49. Mi minősül munkabalesetnek? • a) az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, • b) annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

50. Mikor következik be a munkavégzéssel összefüggésben a baleset? • a) ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, • b) anyagvételezés, • c) anyagmozgatás, • d) tisztálkodás, • e) szervezett üzemi étkeztetés, • f) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és • g) a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.