A biztosítási szektor szabályozásában várható változások Biztosításszakmai konferencia

1. A biztosítási szektor szabályozásában várható változásokBiztosításszakmai konferencia Siófok, 2011. szeptember 18. Gordos József Nemzetgazdasági Minisztérium Biztosítási Szabályozási Osztály

2. Az alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata értelmében a jogalkotásról szóló törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazóútmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. Az alkotmánybírósági határozattal összhangban az előadás - a biztosítási szektor szabályozását illetően - a jogalkotás előkészítéséért felelős tárca szakmai véleményét tükrözi, kötelező erővel nem bír, erre bíróság, más hatóság vagy más fórum előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet. Megjegyzés: az előadás az előzetes igényeknek megfelelően tartalmaz nem piaci alapú biztosítási szabályozási, továbbá a biztosítással összefüggő, más szabályozási területeket érintő kérdéseket is.

3. 1. Miért változik a szabályozás 2. Változások az uniós szabályozásban 2.1. Szolvencia 2 helyzetkép 2.2. Biztosítási garanciarendszer, IMD2, PRIP 3. Változások a hazai szabályozásban 3.1. Az új Bit. körvonalai 3.2. Kötelező gépjármű-biztosítás 4. Piaci biztosítással összefüggő területek kérdései 4.1. A katasztrófavédelmi rendszer fejlesztése és a biztosítás 4.2. Javaslatok 5. Záró gondolatok

4. Miért változik a szabályozás • Átalakuló gazdasági, társadalmi környezet változó feltételek, változó környezet szabályozási igény, szabályozási kényszer • Piac fejlődése • új, megújuló termékek • új megoldások (telefon, internet, mobil) • Globalizáció a szabályozásban • egységesítési törekvések (OECD, EU) • A pénzügyi válság hatása az EU-ban • jogalkotás felgyorsulása • szigorodó prudenciális feltételek (+ fogyasztóvédelem: transzparencia, tájékoztatás) • CRD és SII (Szolvencia 2) rendszere • hatékony, válságmegelőző felügyelés • reform: rendszerkockázati beavatkozás lehetősége, hatékonyabb szervezet (2011-től makro- (ESRB) és mikro-szintű (ESMA, EBA, EIOPA) felügyeletek

5. Szolvencia 2 helyzetkép Szolvencia 2 (SII) végrehajtási rendelkezések (vhr) kidolgozása Rendeleti formában készül Részletszabályok (módszerek, technikai részletek): tartalék, tőke, irányítási rendszer, adatszolgáltatás, közzététel – BTS-ek • Menetrend: 1. Bizottság javaslata várhatóan 2012 tavasza 2. Tanács és EP egyeztetés 2012 tavaszától 2012 őszéig, várható kihirdetés 2012 vége 3. Új Bit. elfogadásának várható határideje: 2012 év vége 4. Felkészülési terv benyújtása 2013. júniusig 5. Felügyeleti jóváhagyáshoz kötött elemek (pl. belső modell, kiegészítő tőkeelemekengedélyezési eljárásainak indítása 2013. júniustól 6. Szolvencia 2 rendszer (új Bit.) teljes hatályba lépése 2014. január 1. • Aktuális kérdéses területek 1. átmeneti rendelkezések (felhatalmazás Omnibusz 2-ben) 2. FDB (Future Discretionary Benefit), EPIFP (Expected Profit in Future Premiums) 3. anticiklikus és „matching” prémium (hosszú-távú garancia munkacsoport) 4. modell (SF) egyszerűsítése • Hazai munkacsoport: NGM, PSZÁF, MABISZ, MAT részvétele

6. Biztosítási garanciarendszer, IMD2, PRIP • IGS: egységes biztosítási garancia rendszerek bevezetésének terve • Bizottság hivatalos álláspontja: Fehér Könyv (White Paper on Insurance Guarantee Schemes, 2010. 07. 12.) • Bizottság javaslata: 2012. I. negyedév • IMD: a 2002/92/EK közvetítői irányelv módosítása • Irányelv tervezet: 2011.04.11-ei EIOPC ülésen tájékoztatás • Omnibusz 2: 2011. szeptemberi EP raportőri vélemény: IMD módosítás? • Bizottság javaslata: 2012. I. negyedév (tagállami észrevételekkel) • Főbb kérdéskörök: fogyasztóvédelem: ügyfél tájékoztatás, érdekütközés kezelése, átláthatóság - közvetítői javadalmazás kérdése, hatály kiterjesztése, határon átnyúló tevékenység erősítése, szakmai követelmények PRIP: lakossági csomagolt bef. termékekre új horizontális irányelv • Bizottság javaslata: 2012. I. negyedév • A hasonló célú biztosítási, tőkepiaci és banki lakossági befektetési termékek harmonizálása ügyfél tájékoztatás, értékesítés terén

7. Az új Bit. körvonalai • Új Bit. 2013 elejére → alapos szakmai egyeztetés, előkészítés Lényegesebb kérdések • SII irányelv keretében • nemzeti opció – kisbiztosítók szabályozása • életbiztosítási ágazatok megfeleltetése • átmeneti rendelkezések • irányítási rendszer • Hazai szabályozás keretében • jelenleginél részletesebb felszámolási szabályok, szektorspecifikus tényezőkkel • PSZÁF következetes intézkedési rendszerének kialakítása • „kölcsönös” biztosító egyesületek (társadalmi szervezetek szabályozása - biztosítási tevékeny szabályrendszere) • biztosításközvetítés (szaktanácsadók, közvetlen értékesítők) átláthatóság (érdekütközés - közvetítők javadalmazása) ügyfél tájékoztatás határon átnyúló tevékenység képzettség

8. Kötelező gépjármű-biztosítás • Kötelező gépjármű-biztosítás rendszerének további korszerűsítése • Kártörténeti nyilvántartás használata • egyszerűsödő eljárás • kockázati alapú besorolás, díjmegállapítás • adatvesztés, adattorzítás lehetőségének megszűnése • új bonus-malus rendelet • További liberalizálási lehetőségek • díjhirdetés • kárrendezés (aktív, direkt)

9. Katasztrófavédelmi rendszer kidolgozása és a biztosítás • Komplex átfogó rendszer igénye A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényhez kapcsolódó egyes feladatokról 1212/2011. (VI. 28.) Korm. határozat értelmében 2011. november 30-ig a kártalanítási rendszer szabályozási koncepcióját ki kell dolgozni. A feladat végrehajtását a belügyminiszter koordinálja. Öngondoskodás elősegítése, feltételes kártalanítás, több pilléres megoldás (NGM) • Piaci alapú biztosítás Ember által okozott katasztrófák kérdése (1. ipari, 2. terrorizmus jellegű kockázat) Ágazati elven kötelező felelősségbiztosítások (+katasztrófavédelmi hozzájárulás előírása?) Piaci alapon nem biztosítható: - árvízkár ártéri területen - belvíz által okozott kár - aszály által okozott kár • WMA (átalakítás lehetősége) 2003. évi LVIII. törvény: Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap (WMA) Az állami alap kezelője: Magyar Államkincstár (országos koordináció) Veszélyterület (nem biztosítható): hullámtér, nyílt ártér, árvízi belvíz, mentesített ártér Lakóingatlan tulajdon: jogerős építési és használatbavételi engedély, fennmaradási engedély Kártalanítási feltétel: szerződés a kár előtt min. 30 nappal, max. 15 millió Ft kártalanítás • A veszélyes tevékenységet folytatók kötelező felelősségbiztosítása • NAR (Nemzeti Agrárkárenyhítési Rendszer) - hasonló elvek, több pilléres megoldás • Nem biztosítható kockázatok kezelése

10. Javaslatok Egységes független biztosításközvetítői kategória bevezetése Javaslat: a többes biztosítási ügynök függő biztosításközvetítő legyen, mivel független biztosításközvetítőnek csak az tekinthető, akinek megbízása az ügyféltől származik. a közvetítő, akinek a tevékenységéért a biztosító társaság a felelős, az függő közvetítő (az egyes és a többes ügynök is) független közvetítő a tevékenységéért önállóan felel (saját kötelező szakmai felelősségbiztosítással is) Értékesítési szituációtól függő tájékoztatási kötelezettség Javaslat: kötelező legyen tájékoztatni az ügyfelet arról, hogy a közvetítő konkrét esetben milyen biztosítási tanácsot ad, azaz: teljes körű piacelemzést végez, vagy egyes biztosítók egyes termékeit ajánlja és hasonlítja össze.

11. Javaslatok A független biztosításközvetítők díjazása Javaslat: kerüljön rögzítésre, hogy a független közvetítő főszabályként attól a biztosítótól jogosult díjazásra, amely az ügyfél kockázatait elvállalja, a közvetítő és megbízója azonban ettől eltérően is megállapodhatnak. Az érdekeltség feltárása az ügyfél kérésére Javaslat: a díjazás fentiek szerinti szabályozása mellett kerüljön rögzítésre, hogy az ügyfél erre irányuló kérésére a közvetítő köteles érdekeltségét az ügyfél számára feltárni.

12. Javaslatok Alkuszok közötti állomány-átruházás szabályozása A biztosítók közötti állomány-átruházások mintájára legyen szabályozva az alkuszok közötti állomány-átruházás, mely az ügyfelekkel kötött megbízási szerződések képezte állomány (a megbízotti pozíció) átruházását jelentené a PSzÁF engedélyével, mely utóbbi pótolná az ügyfelek egyenkénti hozzájárulásának beszerzését. Az ilyen szabályozás elősegítené az alkuszi portfoliók rendezett viszonyok közötti átruházhatóságát. Bit 33. § (8) bekezdése értelmében az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. tv-ben foglaltak szerinti kiegyenlítés a biztosítóval fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt és többes ügynököt csak erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg. • Alkusz esetében az ügyféllel és a biztosítóval kötött megállapodások szabályozzák a felek viszonyát, bár ezzel ellentétes magatartást tanúsíthatnak a felek (bírósági ügyek). • Bit. közjogi szabályokat, Ptk. szerződéses, magánjogi rendelkezéseket tartalmaz. • Ügyfél részéről történő javadalmazás, egyéni (nem „kontingens jellegű”) ügyfélkezelés.

13. A szabályozó és a biztosítási szektor kapcsolata Partnerség a szabályozásban EU-s jogalkotás → hazai érdekek (SII, IGS, IMD2) Hazai jogalkotás → a piaci szereplők érdekeinek figyelembe vétele Partnerség, bizalom fenntartása, erősítése kölcsönös érdek Jogalkotói részről lényeges az együttműködési készség, nyitottság fenntartása