Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei.

1. Állami szerepvállalás a KKV szektor finanszírozásában 2014. 04. 05. LÁNYI Pál/részben dr. BÉZA Dániel diái alapján Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei.

2. Miről lesz szó? • A támogatáspolitika alapelveiről • A hitelgaranciáról • Az EU-források igénybe vételének legfontosabb tudnivalóiról • Az Új Széchenyi Tervről • A mikrofinanszírozásról • A JEREMIE Programról • További gazdaságszervezési eszközökről

3. Az állami szerepvállalás indokai, kisvállalkozás-fejlesztési politika A kis- és középvállalkozások gazdasági és társadalmi jelentősége • Munkaalkalmat teremtenek, • Élénkítik a versenyt, • Mozgásba hozzák a gazdaságot, • Mozgásban tartják a termelési értékesítési láncokat, • Diverzifikálják a termékek és szolgáltatások piacát, • Társadalompolitikai célok megvalósításának fontos tényezői.

4. Az átgondolt KKV-fejlesztési politika fő célkitűzései: TÁRSADALOMPOLITIKAI CÉLOK • Biztonságos és kiszámítható jövőképet adni, • Biztosítani társadalmi elismertségüket, • Fejleszteni vállalkozói tudatukat, kultúrájukat és magatartásukat, • Meglévő értékeik megőrzése mellett az együttműködés intézményrendszerét is képesek fejleszteni.

5. GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK • A gazdaság versenyképességének javítása, • A működő KKV-k megerősödése, teljesítőképessége javulásának segítése, • Új, működőképes KKV-k létrejöttének, piacra lépésének ösztönzése.

6. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI CÉLOK • A munkanélküliség csökkentése érdekében igen fontos a családi és önfoglalkoztató vállalkozások munkahelyteremtő és megtartó képességének erősítése, • A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek (kisebbségek, fiatalok, nők, 15+, 45+ és 55+, elzárt településen élők) számára perspektívák nyújtása.

7. Még néhány szempont – ahhoz, miért kell kiemelten támogatni a KKV-kat? • Mert kicsik, (hogy tudjanak növekedni)‏ • Mert induló helyzetben vannak, • Mert még gyengék az első 2 – 3 évben, • Mert forráshiányosak, • Mert kevésbé kockázattűrők, • Mert behozandók versenyképességi hátrányaik.

8. továbbá • Alacsony a tőkeellátottságuk, • Krónikusan alulfinanszírozottak, nagy likviditási problémákkal küszködnek, • A méretgazdasági (alsó) pozícióik miatt fajlagosan magas tranzakciós költségeket kénytelenek viselni, • Kevésbé transzparensek, • Bajlódnak az elégtelen fedezet miatt.

9. Másrészt viszont • Foglalkoztatási jelentőségük óriási, • Munkaintenzívebbek, • „Piacra taszítottabbak”, • A tudásipar „iskolakezdői”, • Relatíve innovatívabbak, • A nagyok tehermentesebb bedolgozói, • A gazdaság megszerveződésének egészségesebb „hálózatiságát” adják.

10. Kisvállalkozás-fejlesztési politika A kisvállalkozás fejlesztési politikának két alapvető típusa különböztethető meg Piachelyettesítő (hagyományos) megközelítés Piacfejlesztő (újszerű) megközelítés

11. Piachelyettesítő megközelítés(dr. KÁLLAY László nyomán)‏

12. Sajátosságai • Alacsony a támogatási programok hatékonysága, a források sokszor nem is a KKV-khoz, hanem a nagyokhoz jutnak, • Belenyugszanak a piaci elégtelenségek fennállásába, • Inkább helyettesíteni, mint kifejleszteni akarják az üzleti és pénzügyi szolgáltatásokat (alibi focira hasonlít).

13. Piacfejlesztő megközelítés

14. Mi a nagy különbség? • Paradigmaváltással fölérő új megközelítés, • Jövedelemtranszfer alkalmazása helyett a versenyképesség növelésére helyez súlyt, • Önfenntartó, piaci elvű rendszer, • Új, piacképes szolgáltatásokat létrehozó programokat finanszíroz.

15. KKV fejlesztési eszközök összefoglaló mátrixa I.Forrás: GKM (2006): A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója 2007-2013, 15. oldal

16. KKV fejlesztési eszközök összefoglaló mátrixa II.Forrás: GKM (2006): A kis- és középvállalkozások fejlesztésének koncepciója 2007-2013, 15. oldal

17. Közvetlen állami szerepvállaláshttp://ujszechenyiterv.gov.hu/uj_szechenyi_terv http://ujszechenyiterv.gov.hu/palyazatok Horizont 2020 átfogó program www.h2020.gov.hu Nemzetgazdsági Tervezési Hivatal https://www.nth.gov.hu/hu Hitelprogramok Garanciavállalás

18. A SZÉCHENYI 2020 FŐ CÉLKITŰZÉSEI • Munkahelyteremtés • A vállalkozások versenyképességének javítása • Szegénység elleni küzdelem és oktatás • Energiahatékonyság javítása, környezetvédelem • A közlekedés korszerűsítése • Kutatások fejlesztések támogatása

19. Ezeket 11 tematikus célcsoportba sorolták • 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése. • 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák • használatának minőségének javítása. • 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat • versenyképességének javítása. • 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása • minden ágazatban. • 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása.

20. Célcsoportok folytatása • 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása. • 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb • hálózati infrastruktúrákban. • 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. • 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. • 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás • 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

21. Hitelprogramok • Új Magyarország Mikrohitel • Mikrohitel Program • Széchenyi Kártya Program • Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram • Közös Európai Források a mikro- kis- és középvállalkozásoknak (JEREMIE)‏ • Mikrohitel Plusz Program • Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel • Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. • Magyar Export-Import Bank Zrt. • Budapest Kisvállalkozói Hitelprogram

22. Tőkeprogramok • MFB Invest Zrt. • Kisvállalkozás – fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt.)‏ • Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH Zrt.) • Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. • Beszállítói Befektető Zrt. • Corvinus Támogatásközvetítő és TőkebefektetésiZrt. (CorvinusZrt.)

23. Garanciaeszközök • GarantiqaHitelgarancia Zrt. • Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány • Start Tőkegarancia Zrt. • Új Magyarország Hitelgarancia Program (Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.) http://www.mvzrt.hu/content.php?id=ic2b0f6c6d03852c1148a0f650feb225

24. Részletesebben a garanciaeszközökről I. • A KKV-k hitelhez jutását megkönnyíti a garancialapok tevékenysége, melyek a bank üzleti kockázatának egy részét átvállalják, így azon vállalkozások is hitelképessé válhatnak, melyek nem rendelkeznek kellő saját fedezettel. • Magyarországon a hitelezés a közhitel-garancia rendszer jegyeit viseli magán, azaz egy pénzügyi közintézmény állami támogatással vállalja a garanciát vagy kezességet a vállalkozások hiteleiért. Hitelgarancia Zrt. (HG Zrt.): • A magyar állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a legjelentősebb magyar kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek, és néhány vállalkozói érdekképviseleti szövetség alapította abból a célból, hogy készfizető kezesség (garancia) vállalásával katalizátorként működjön közre a hazai kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztulajdonosi program megvalósítására létrejövő szervezetek hitelezése során. Részletesebben: www.hitelgarancia.hu

25. Garanciák II. Agrár–Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA Zrt.): A PHARE program keretében jött létre, a Földművelésügyi Minisztérium és 5 bank vett részt az alapításában. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány célja a vidéki vállalkozók (természetes személyek, őstermelők, egyéni vállalkozók, társas vállalkozások, szövetkezetek)‏ • hitelképességének növelése, • hitelhez jutási feltételeinek javítása, • pénzügyi életképességének biztosítása • hitelgarancia (készfizető kezesség) nyújtásával. Részletesebben: www.avhga.hu

26. Garanciák III. Start Tőkegarancia Zrt.: • A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és az MFB Invest Zrt. hozta létre 2006 májusában. • Célja, hogy a társaság pénzügyi termékeivel elősegítse a hazai kis- és középvállalatok hozzájutását fejlesztési célú tőkéhez és vissza nem térítendő Európai Uniós támogatásokhoz. Termékei: • Tőkegarancia • Portfolió tőkegarancia • Pályázati kezességvállalás Részletesebben: www.startgarancia.hu

27. A közvetett állami szerepvállalás eszközei • Jogi háttér biztosítása a KKV-k finanszírozásához, • Tájékoztatás, képzés, civil szervezetek támogatása, • Adócsökkentés, közterhek mérséklése, • Kockázati tőke befektetést végrehajtó befektetők kockázatának és hozamelvárásának mérséklése, • Értékpapírpiac támogatása.

28. Vállalkozásbarát Gazdaságstratégia CSÉFALVAY Zoltán parlamenti és gazdaságstratégiai államtitkár Úr (NGM)‏ BKIK és MKT előadásai nyomán „Az állam, vagy a kormány nem tud munkahelyeket teremteni! Olyan gazdasági feltételeket, üzleti környezetet kell biztosítanunk, amelyben a vállalkozások minél több munkahelyet alakítanak ki.”

29. A nemzetközi versenyképességi rangsorok szerint problémás területek • Intézményi környezet és bürokrácia (túlburjánzó szabályozás, torz intézményi struktúra)‏ • Munkaerőpiac (rugalmatlanság, alternatív foglalkoztatási formák hiánya)‏ • Adórendszer (magas adóterhelés, adószabályok bonyolultsága)‏ • Fiskális politika (Hektikus politika-alkotás, tisztázatlan irányok)‏ • Pénzügyi piacok és finanszírozás (külső sérülékenység, elégtelen finanszírozási lehetőségek)‏

30. Általános probléma a bonyolult adminisztráció Általános probléma a bonyolult adminisztráció

31. Hazánkban a vállalkozások adminisztrációs költségei a GDP 10,5 %-át teszik ki.Ez a lengyel érték duplája, a csehországi és az EU átlag háromszorosa. • Az egy munkavállalóra jutó adminisztratív teherszint kisvállalkozások esetében 18-szoros a nagyvállalatokhoz képest. Az NGM 2014-ben 105 milliárd forint nagyságú kiadáscsökkentést vár az adminisztráció és az üzleti környezet egyszerűbbé tételétől.

32. A KKV-k ADMINISZTRÁCIÓS TERHEINEK CSÖKKENTÉSE • Az elektronikus, illetve on-line ügyintézés kiterjesztése • A benyújtandó dokumentumok számának, terjedelmének csökkentése • Az eljárások gyorsítása, illetve egyszerűsítése • A projekt adminisztráció kommunikációs felületének fejlesztése • Közvetlenebb ügyfélszolgálat, kapcsolattartás • Átláthatóbb pályázati felhívások, útmutatók • A támogatások kifizetésének gyorsítása • Az elszámolhatósági szabályok egyszerűsítése

33. Most tegyünk egy kis uniós kerülőt! A LEGFŐBB UNIÓS CÉLOK: • Belső határok nélküli egységes piac • Egységes (közös) valutarendszer működésének stabilizálása ( € ) épp AKTUÁLIS • Gazdasági és szociális kohézió erősítése (egyes régiók fejlettsége közti különbségek csökkentése, hátrányok leküzdése, elmaradottság kiküszöbölése) • Foglalkoztatottság tovább növelése

34. STRUKTURÁLIS ALAPOK MŰKÖDÉSI ALAPELVEK • PROGRAMOZÁS • ADDICIONALITÁS • KONCENTRÁCIÓ • MONITORING • PARTNERSÉG

35. PROGRAMOZÁS • Projektszemlélet, projektképzés • Saját erő előállítása • Projekt előkészítés • Projekttervezés • Finanszírozás • Végrehajtás és eredmény felmérése (Kialakult ennek önállósult módszertana!)

36. ADDICIONALITÁS, VAGYTÁRSFINANSZÍROZÁS A közösségi támogatások nem helyettesítik adott ország saját fejlesztési kiadásait, az önerő arányai szabályozva vannak • Első célkitűzésnél EU-forrás 50 – 75 % között lehet • Többi célkitűzésnél 25 – 50 % között • (két kivétel: a) Kohéziós Alap támogatására is jogosult régióban az 1. célkitűzésnél a felső határ 80 %; illetve b) közösségi kezdeményezésre indított szakértői programoknál 100 % lehet) • (Most változnak a támogatási intenzitások!)

37. KONCENTRÁCIÓ • Az erőforrásokat nem szétaprózva, hanem • Meghatározott prioritásokra és • Rögzített kritériumok szerint kijelölt régiókban koncentráltan kell felhasználni!

38. MONITORING • Átláthatóság, a projektkészítés és végrehajtás állandó figyelemmel kísérése • Belső controlling • Szigorú elszámoltathatóság

39. PARTNERSÉG • Több ország több szervezete által • Közös célok mentén • Együttműködésben megvalósított projektek Köszönöm a figyelmet! Kis szünet után az előadás folytatódik!

40. 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet • a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről • 57 oldalon, • 33 fogalmi meghatározással, • IX db fő fejezetben, • Annak 52 pontjában, • 127 § és • 3 technikai melléklet - a finanszírozás módjairól, a lebonyolító szervezetek (együtt)működéséről. • Forrás: Magyar Közlöny 2011/9. 2638-2694. oldal

41. Új Széchenyi Terv • Foglalkoztatás dinamikus növelése • Minden GINOP-os pályázatban alapelem • Növekedés • Stratégia alkotás • Kitörési pontok meghatározása • Pályázatok kiírása • KKV fejlesztés • A gazdaság stabil pillérei a mikro-, kis-, és középvállalkozások • Az új pályázatokból a források 60 %-a csak gazdaságfejlesztésre fordítható

42. Az ÚJ Széchenyi Terv szervező elvei: célzottan – egyszerűbben - gyorsabban CÉLZOTTAN (sörétes puska versus mesterlövészet) • Célterületek: egészségipar, zöld gazdaság, vállalkozásfejlesztés, otthonteremtés, innováció, foglalkoztatás, közlekedés. • Kevesebb pályázat (maximum 150) • Koncentráltabb és szolgáltatóbb közreműködő hálózat EGYSZERŰBBEN • Kvázi normatív pályázatok (a pályázatok mérlegelés nélküli, kizárólag a projekt-kiválasztási szempontoknak való megfelelőség alapján) • Nyilatkozattétel egyetlen lapon (korábban 60-70 nyilatkozat) • Pályázati adatlap terjedelme maximum 8 oldal és 150 adatmező (korábban 30-40 oldal, és gyakran 700 adatmező) • Elektronikus pályáztatás GYORSABBAN • Egyfordulós kiválasztási rend: 30 nap (korábban kétfordulós pályáztatás) • Hiánypótlás egyszerűsítése és gyorsítása (kizárólag forma okok miatt nem utasítható el egyetlen pályázó sem) • Kifizetések maximális ideje 45 nap (korábban 60 nap)

43. Az üzleti környezet és a versenyképesség javításáért • A vállalkozásokat közvetlenül érintő adók csökkentése, • Az adóadminisztráció radikális egyszerűsítése, • Az adminisztrációs költségek és terhek nagyarányú csökkentése, • A hazai és uniós támogatási forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, • A versenytorzító egyensúlytalanságok felszámolása.

44. Versenyképességi Program intézkedései • A makrogazdasági stabilitás erősítése, • A kiszámítható közpénzügyi intézményrendszer megteremtése, • Az állami adminisztráció terheinek és kockázatainak csökkentése, • A vállalkozások tőkebevonási képességének javítása, • A foglalkoztatást ösztönző gazdasági környezet megteremtése.

45. Az Új Széchenyi Terv programjai • Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program • Zöldgazdaság-fejlesztési Program • Otthonteremtési Program • Vállalkozásfejlesztési Program • Tudomány – Innováció Program • Foglalkoztatási Program • Közlekedésfejlesztési Program

46. A kitörési pontok sajátosságai • Integráció • Globális és európai versenyképesség • Piacteremtő fejlesztés • Magas hozzáadott érték • Munka- és teljesítményalapú gazdaság • Közlekedésfejlesztés

47. Az Új Széchenyi Terv finanszírozási háttere • Elsődleges az Európai Uniós források felhasználása, • 2014-2020. között 7480 Mrd Ft nagyságrendű az EU-s támogatás, • a források allokációs mechanizmusai az adott gazdaság- és szakmapolitikai célokat követik – úgy, hogy egyúttal, • Eminens törekvés a projektgazdák/ • pályázók saját ereje, valamint az elérhető piaci finanszírozási módok minél szélesebb körű mozgósítására.

48. A hét évi keret fölosztása a legfőbb programcélok között • Gazdaságfejlesztés 2718,5 Mrd HUF • Területfejlesztés 1157,0 Mrd HUF • Vers-képes Közép-MO. 269,5 Mrd HUF • Emberi erőforrás fejl. 884,9 Mrd HUF • Környezethatékonyság 1117,8 Mrd HUF • Közlekedésfejl. 1034,2 Mrd HUF • Közigazgatás-fejl. 298,5 Mrd HUF

49. Megújult a lebonyolító szervezet – MAG Zrt.Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. • (most tovább „újul” – NGM-be központosítják) • Partneri kapcsolat erősítése az ügyfelekkel • Új típusú ügyfélszolgálat: Projekt Partneri rendszer, tanácsadás • Egyszerűsített eljárásrendek • Kifizetések felgyorsítása • Költséghatékonyság megvalósítása • A támogatásközvetítés céljainak tudatos támogatása • Részvétel a szabály- és eljárásrend kialakításban • Kiszámíthatóság megteremtése

50. OPERATÍV PROGRAMOK FÖLÉPÍTÉSE • GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) • •a szakképzés és felnőttképzés fejlesztése, • •kutatás és fejlesztés, • •kis-és középvállalkozások támogatása. • TERÜLET ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) • •a térségi gazdaságfejlesztés, • •a befektetők és a lakosság számára vonzó környezet kialakítása, • •a közösségi szolgáltatások fejlesztése. • A VERSENYKÉPES KÖZÉP-MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM (VEKOP) • •a technológiai start-up ökoszisztéma építés, • •a fenntartható gyógy- és egészségturisztikai fejlesztés, • •az integrált szociális városrehabilitációs programok.