1 / 43

sejtélettan membránok potenciálok kommunikáció izomműködés légzés kiválasztás emésztés vér + keringés endokrin szab. nem

sejtélettan membránok potenciálok kommunikáció izomműködés légzés kiválasztás emésztés vér + keringés endokrin szab. nemi működés érzékszervek mozgató mük. hipotalamusz integratív funkciók. Any ag és energiaforgalom. 3 /35. Az anyagcsere áttekintése.

yan
Download Presentation

sejtélettan membránok potenciálok kommunikáció izomműködés légzés kiválasztás emésztés vér + keringés endokrin szab. nem

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. sejtélettan • membránok • potenciálok • kommunikáció • izomműködés • légzés • kiválasztás • emésztés • vér + keringés • endokrin szab. • nemi működés • érzékszervek • mozgató mük. • hipotalamusz • integratív funkciók

  2. Anyag és energiaforgalom

  3. 3/35 Az anyagcsere áttekintése • a gerincesek többsége szakaszosan táplálkozik • felszívódáskor a véráramba monoszacharidok, aminosavak, lipoproteinek kerülnek nagy mennyiségben • a probléma a raktározás: pl. 200 mg% (11 mmól/l) felett a glukóz megjelenik a vizeletben • máj kapuér rendszer jelentősége • étkezési szünetekben a probléma a mozgósítás • egyes sejtek raktároznak, mások csak a vérből kaphatnak tápanyagot (pl. idegsejtek, vérsejtek) • egész szervezet számára raktároz: májsejt (glikogén), zsírsejt (neutrális zsír) • csak magának raktároz: izomrost (glikogén) • ezek a szövetek döntőek a szabályozásban • transzporttápanyagok: glukóz, szabad zsírsav (FFA), ketontestek, aminosavak – ezek az anyagok döntőek a szabályozásban

  4. 4/35 Az anyagcsere szabályozása • a szabályozás kulcsenzimekre irányul, amelyek eldöntik az átalakulások további menetét • a szabályozást részben az anyagcseretermékek maguk, részben hormonok végzik • mozgósítási szakaszban igen fontos a glukóz megfelelő szintje, mert az idegsejtek csak ezt tudják hasznosítani (hosszabb éhezés után ketontesteket is) • ezért szűk határok között kell tartani a koncentrációját: minimum 4,5 – 5 mmól/l, maximum 9-10 mmól/l • a szabályozásban a hasnyálmirigy Langerhans szigeteinek hormonjai, az inzulin és a glukagon a legfontosabb • a glukóz sokféle átalakulásban vehet részt

  5. A glukóz membrántranszportja • a vese tubulus sejtjeiben és a bélhámsejtekben Na+-al kapcsolt közvetett energiafelhasználású aktív transzporttal jut be a glukóz • a bazolaterális membránon kifelé, illetve a többi szöveti sejtbe facilitált diffúzióval • GLUT család 12TM transzporter fehérjéi (némi bizonytalanság van az irodalomban): • GLUT 1 – vér-agy-gát endotél, vörösvérsejtek, nagy affinitás, inzulintól független • GLUT 2 – vese tubulus sejtek és bélhámsejtek bazolaterális membránja, májsejtek, hasnyálmirigy B-sejtek, alacsony affinitás, inzulintól független • GLUT 3 – idegsejtek, májsejtek, inzulintól független • GLUT 4 – izom-, és zsírszövet, inzulintólfügg • GLUT 5 – fruktóz transzporter • GLUT 6 – ??? 5/35

  6. 6/35 A glukóz átalakulásai I. • a sejtbe jutott glukóz glukóz-6-foszfáttá alakul ATP felhasználásával – nem diffundál, nagy koncentráció gradiens • ellenkező irányban más enzim (glukóz-6-foszfatáz), szervetlen P keletkezik, izomban hiányzik – nem tud leadni glukózt • reverzibilis átalakulás glukóz-1-foszfáttá – UTP-vel UDP-glukóz – glikogén szintézis • glikogénből más enzim, szervetlen P felvételével glukóz-1-foszfát • glukóz-6-foszfát reverzibilisen fruktóz-6-foszfáttá alakul, mindkettő beléphet a pentóz foszfát ciklusba – 5 szénatomos cukrok és NADPH termelés, vagy a glikolízisbe

  7. 7/35 A glukóz átalakulásai II. • fruktóz-6-foszfát ATP felhasználásával fruktóz-1,6-difoszfáttá alakul (foszfofruktokináz) – glikolízis felé mehet – ADP, AMP, P serkenti, ATP, citrát, zsírsav gátolja • fordított irányban más enzim (fruktózdifoszfatáz), szervetlen P felszabadulás – glukoneogenezis utolsó előtti lépése – ADP, AMP, P gátolja, ATP, citrát, zsírsav serkenti • glikolízis során átalakulás a citoplazmában piroszőlősavig • ha van O2, belép a mitokondriumba – citrátkör (mátrixban), terminális oxidáció (belső membránon) – 38 ATP/glukóz • ha nincs O2, NADH felhasználásával tejsavvá alakul – 2 ATP/glukóz • intenzív izommunka után a tejsav a májba jut és glukózzá szintetizálódik (Cori-kör) – energiaigényes folyamat – oxigénadósság

  8. glu glu glu-6-P fru-1,6-P fru-6-P glu-1-P UDP-glu glikogén 8/35 A glukóz átalakulásai GLUT transzporter P ATP UTP ATP pentóz-P ciklus P glikolízis

  9. Alberts et al.: Molecular biology of the cell, Garland Inc., N.Y., London 1989, Fig. 2-38. 9/35 A glukoneogenezis • a glukoneogenezis a glukóz reszintézisét jelenti • szerepe van éhezéskor, mivel az idegrendszernek glukóz kell – főleg aminosavakból • szerepe van a felhalmozódott tejsav cukorrá alakításában • a glikolízis 3 lépése megfordíthatatlan: glukóz-6-foszfát, fruktóz-1,6-difoszfát és piroszőlősav keletkezése  • első kettő helyett defoszforilálás, lásd korábban • foszfoenolpiroszőlősav – piroszőlősav megfordítása piroszőlősav – oxálecetsav – foszfoenolpiroszőlősav útvonalon • acetil-CoA-ból, így zsírból nem keletkezhet glukóz – mire a citrát kör oxálecetsavig fut, 2 CO2 lép ki • vannak ketogén és glukogén aminosavak

  10. 10/35 A zsírok anyagcseréje • a felszívódott zsírok lipoproteinek formájában jutnak a keringésbe • lipoproteineket a máj is szintetizál, valamint a bélhámsejtek felszívási szünetekben a vérben keringő alkotó elemekből • a kapilláris endotéljében lipoproteinlipáz – szabad zsírsavakat hasít le a trigliceridekből – akadálytalanul belépnek a sejtbe • mitokondriumban β-oxidáció – NADH, acetil-CoA keletkezik • szintézis ER-ben, acetil-CoA citromsavvá alakulva kilép a mitokondriumból és visszaalakul acetil-CoA-vá • malonil-CoA-vá alakulva lép a ciklusba, NADPH kell a folyamathoz • a zsírsavak a glikolizisben keletkező glicerin-1-foszfáthoz kapcsolódva alakulnak zsírrá • acetil-CoA-ból ketontestek is keletkezhetnek

  11. Fonyó: Orvosi Élettan, Medicina, Budapest, 1997, Fig. 11-2. 11/35 A hasnyálmirigy szigetei • a hasnyálmirigy 70-80 g, 1-2%-a az 1-2 millió sziget  • 50-300 sejt szigetenként • A, B, D, F sejtek meghatározott elhelyezkedésben – B-sejtek tömörülve, A és D sejtek körülveszik • parakrin és helyi véráram útján való kölcsönhatás • A-sejtek: 20-25%, glukagont termelnek • B-sejtek: 60-75%, inzulint termelnek • D-sejtek: 10%, szomatosztatint termelnek • F-sejtek: ?, pankreatikus polipeptidet termelnek

  12. Berne and Levy, Mosby Year Book Inc, 1993, Fig. 46-3 Az inzulintermelés szabályozása • az inzulin preproinzulinból keletkezik (szignál+proinzulin) a szemcsés ER-en • a szignál leválása után Golgi, majd vezikulum – C-peptid kihasad, A és B lánc marad 2 diszulfid híddal összekötve  • raktározódik, exocitózissal ürül Ca++ hatására • serkentő hatások: • vér glukóz szintjének emelkedése – belépés GLUT-2-n át, glikolízisből ATP – K+ csatornát zár – depolarizáció – Ca++ belépés • aminosavak (arginin, leucin, lizin) • vágusz hatás – édes íz a szájban • bélhormonok (inkretinek: GIP, CCK) • gátló hatások: • szomatosztatin – fékező hatás • szimpatikus hatás α2-receptoron át – stressz-hiperglikémiában fontos, inzulin nem gyengíti 12/35

  13. B-sejt GLUT-2 glukóz proinzulin gén glukóz-6-P mRNS piroszőlősav proinzulin inzulin vezikulák K+-csatorna Ca++-csatorna 13/35 Glukóz hatása a B-sejten glukóz ATP Ca++

  14. B-sejt hiper- glikémia proinzulin gén szomato- sztatin aminosavak (arg, leu, liz) mRNS inkretinek CCK, GIP proinzulin NA Adr vagus ingerület inzulin α2-receptor 14/35 Az inzulinszekréció szabályozása

  15. Fonyó: Orvosi Élettan, Medicina, Budapest, 1997, Fig. 11-6. 15/35 Az inzulin hatásai I. • tirozin-kináz receptorhoz kötődik  • autofoszforiláció után több fehérjét foszforilál– internalizáció szünteti meg a hatást • választípusok (sejtenként eltérő mértékben): • az endoszómákban tárolt GLUT-4 kihelyeződése a membránba (zsír-, és izomsejtek) – glukóz felvétel sokszorosára nő • enzimek foszforilációja-defoszforilációja – pl. foszfodiészteráz serkentés – glukagon, katekolaminok és más, cAMP-n át ható hormonok hatásának gátlása • génexpresszió befolyásolása, pl. A-sejtek proglukagon szintézisének gátlása • az inzulin fokozza a szintetikus folyamatokat, csökkenti a transzporttápanyagok (glukóz, FFA, ketontest, aminosav) szintjét • gátolja a lebontást segítő hormonok hatását Fonyó: Orvosi Élettan, Medicina, Budapest, 1997, Fig. 11-6.

  16. 16/35 Az inzulin hatásai II. • májsejtekre gyakorolt hatás • fokozódik a glikogénszintézis • csökken a glikogénbontás • csökken a glikoneogenezis • nő a zsírsavszintézis – a trigliceridek lipoproteinekbe épülve kerülnek a keringésbe • csökken a ketontestképződés • izomsejtekre gyakorolt hatás • nő a glukózfelvétel • nő a glikogénszintézis • csökken a glikogénbontás • fokozódik az aminosavfelvétel és a fehérjeszintézis • K+ felvétel fokozódik – ennek oka ismeretlen • zsírsejtekre gyakorolt hatás • nő a glukózfelvétel – lesz glicerin a zsírszintézishez • nő a lipoproteinlipáz mennyisége – FFA felvétel – nő a zsírszintézis • gátlódik a lipolízis, amit a cAMP serkent

  17. zsírsejt LDL FFA FFA lipáz kapilláris foszfo dieszteráz glicerin-1-P glukóz glukóz cAMP AMP GLUT-4 β-receptor 17/35 Inzulin hatása a zsírszövetben lipoproteinlipáz triglicerid FFA + glicerin

  18. A glukagon termelés szabályozása • proglukagon a hasnyálmirigy A-sejtjein kívül a gyomor-bél csatornában is termelődik – a szekretin család tagja • emberben nem biztos, hogy van glukagon hatása a bélben keletkező peptideknek, kutyában igen: lásd a klasszikus kísérletet • gátló hatások: • magas glukóz szint • inzulin a proglukagon gén átírásának gátlásával • szomatosztatin • serkentő hatások: • arginin, és kisebb mértékben más aminosavak – csak fehérje fogyasztásnál hipoglikémia lépne fel, mert az inzulin serkentődik – sütemény az ebéd után • stresszreakció – katekolaminok, növekedési hormon, glukokortikoidok – előbbi kettő közvetlenül hat, utóbbi permisszív, a proglukagon szintézist teszi lehetővé 18/35

  19. A-sejt inzulin receptor proglukagon gén inzulin glukokortikoid (permisszív) mRNS proglukagon aminosavak (arg) glukóz katekolaminok GLUT-4 glukagon hGH szomato-sztatin 19/35 Glukagon termelés szabályozása

  20. 20/35 A glukagon hatásai • a glukagon valamennyi jelentős hatását a májban fejti ki, cAMP-n és PKA-n keresztül • fokozódik a glikogénbontás • fokozódik a glukoneogenezis • nő a glukózleadás • fokozódik a ketogenezis • az inzulin minden hatást antagonizál (cAMP bomlásának serkentése) • a végeredmény a két hormon arányától függ • a glukoneogenezis és a ketogenezis szubsztrátokat (aminosavak és szabad zsírsavak) is kíván – ezeket az inzulinhiány biztosítja az izomzatból és a zsírszövetből

  21. Az éhezés hormonális háttere • a felszívódási fázis után a szervezet raktározott tápanyagaira van utalva • egyes sejteknek, szöveteknek saját raktára van, másoknak nincs • speciális az agy, amely csak glukózt vesz fel, amíg a ketontestek szintje nem igen magas • fogyasztása 6 g glukóz/óra – a máj glukóz raktára nem sokáig bírná • az éhezés maximális időtartamát az szabja meg, hogy meddig tartható fenn a glukoneogenezis, és hogy meddig elegendőek a triglicerid raktárak a keringés, légzés, kiválasztás fenntartására • az adaptáció feltételei: • az inzulin/glukagon arány csökkenése • a növekedési hormon (STH vagy GH) jelenléte – ok? • glukokortikoidok (kortizol) jelenléte – glukoneogenezis, lipolízis, glukagonszekréció enzimjeinek szintézise – permisszív szerep 21/35

  22. 22/35 Az éhezés szakaszai I. • az éhezési anyagcsere-változások modern adatai a 60-as, 70-es évekből származnak, amikor bevezették a nulldiétát (sorvasztásos fogyókúra) – tisztázatlan eredetű halálesetek bekövetkezése óta nem alkalmazzák • posztabszorptív állapot – max. 24 óra, naponta bekövetkezik • inzulinszint csökken, glukagon szint kissé nő • vércukorszintet 75%-ban a máj glikogénbontása, 25%-ban glukoneogenezis (tejsav, glicerin, kevés aminosav) tartja fent • glukózfelhasználás csökken a mást is hasznosító szövetekben, zsírsejtekből nő a FFA és glicerin leadás, izmok ezt használják

  23. 23/35 Az éhezés szakaszai II. • rövidtávú éhezés – 24-72 óra • tovább csökken az inzulin, nő a glukagon és a GH koncentráció a csökkent vércukorszint miatt, aminek oka a máj glikogén tartalékainak elfogyása • glukoneogenezis fokozódik, főleg az izomzat aminosavaiból – N-ürítés nő • lipolízis nő (inzulin hiány, GH), legtöbb sejt (agy és vérsejtek nem) a zsírsavakat használja, máj ketogenezise fokozódik, a ketonokat az izmok égetik • krónikus éhezés – 72 óra után • inzulin/glukagon arány tovább csökken, GH nő, lipolízis, ketogenezis fokozódik • összenergiaigény csökken (inaktivitás, pajzsmirigyműködés csökkenése), agy ketotesteket használ, csökken a glukózigénye, proteolízis csökken – hetekig élhet a szervezet

  24. 24/35 A stresszállapot • a stresszállapot a szervezet reakcióinak összessége különböző megterhelésekre • az éhezéshez hasonló katabolikus állapot alakul ki, de magas vércukorszint mellett: glikogenolízis, glukoneogenezis, lipolízis • további eltérés a szimpatikus izgalom, a mellékvesevelő fokozott katekolamin szintézise és a glukokortikoidok fokozott szekréciója • a katekolaminok gátolják az inzulin, és serkentik a glukagon szekrécióját • a májban a katekolaminok serkentik a glikogenolízist, a glukoneogenezist és a ketogenezist, a zsírszövetben a lipolízist • az izmokban glikogenolízis, járhat tejsav leadással, ami fokozza a glukoneogenezist

  25. 25/35 A cukorbetegség • diabetes mellitus (mellitus=mézédes) – Willis, I. Károly udvari orvosa egy beteg vizeletét megkóstolva, azt édesnek találja – ismeretlen eredetű kómában később is használt eljárás • 1869 – Langerhans leírja a később róla elnevezett szigeteket a hasnyálmirigyben • 1889 – Minkowski és Mering hasnyálmirigy írtással cukorbetegséget idéz elő kutyákban • 1920 – Banting és Best kutyákban a hasnyálmirigy irtásával cukorbetegséget idéz elő, majd hasnyálmirigykivonattal megszünteti – 1922-ben súlyosan cukorbeteg gyerekben is kipróbálják • 1923 – Nobel-díj (MacLeod és Banting) • klasszikus élettani megközelítés: írtás + helyettesítés • ez az első kimutatott hormon és hormonhatás • I. típusú diabetes – inzulinhiány • II. típusú diabetes – heterogén, inzulin van

  26. 26/35 I. típusú diabetes • a B-sejtek autoimmun eredetű pusztulása okozza • tünetmentes szakaszban még csak antitestek, utána csökkent glukóz-tolerancia, végül endogén hiperglikémia • inzulinérzékeny szövetek (izom, zsír) nem tudnak glukózt felvenni, glukagon túltermelés • glikogenolízis, glukoneogenezis, lipolízis, ketogenezis, lipémia (máj lipoproteineket szintetizál, de a lipoproteinlipáz szint csökken) • glikozuria, ozmótikus diurézis, NaCl és vízvesztés, poliuria, polidipszia, dehidráció, hematokrit nő, keringés romlik, hipoxia • ketoacidózis – hiperventilláció, vízvesztés, diabéteszes kóma

  27. 27/35 A cukorbetegség következményei Inzulinhiány közvetlen hatás glukagon túlprodukció gluko- neogenezis glukóz felhasználás lipolízis hiperozmolaritás hiperglikémia ketogenezis glukozuria ketoacidózis ketonuria ozmótikus diurézis hiperventilláció kiszáradás hányás keringési elégtelenség agyi hipoxia kóma

  28. 28/35 II. típusú diabetes • nem az inzulin hiányzik • nem tisztázott, heterogén kórok • exogén és endogén hiperglikémia jellemző • a betegek egy részében inzulinreceptor hiány, vagy inzulinrezisztencia • esetenként argininnel kiváltható inzulinszekréció, de glukózzal nem – GLUT 2 hiány • általában nincs glukagon gátlás – a tünetekhez hozzájárul a hiperglukagonémia is • a betegek egy része elhízott, más része nem • viszonylag jóindulatú, de komplikációk léphetnek fel: érelmeszesedés, infarktus, vakság, veseelégtelenség • USA-ban 3-5% a fehéreknél, 80% II. típusú

  29. A szervezet energiaforgalma I. • a szervezetben zajló anyag-, és energia átalakulások összességét metabolizmusnak nevezzük • az anyagcsere csak a konkrét kémiai átalakulásokat jelenti, ezek azonban energetikai változásokkal is járnak, amit energiaforgalomnak nevezünk • anabolizmusnak nevezzük a felépítő folyamatokat, amikor a szintézis van túlsúlyban • nehéz mérni, de ilyenkor pozitív nitrogén egyensúly van, vagyis kevesebb ürül, mint amit felveszünk • katabolimusnak a lebontó folyamatok túlsúlyát nevezzük – a bonyolult molekulák kisebbekre bomlanak 29/35

  30. széklettel távozik felszívott kémiai energia vizelet, szőr, bőr, szekréció metabolizálható energia alapanyagcsere növekedés, raktározás külső munka HŐ 30/35 A felvett kémiai energia sorsa táplálék kémiai energiája

  31. A szervezet energiaforgalma II. • minden átalakulás bizonyos hatásfokkal zajlik, az energia egy része hő formájában elvész, illetve biztosítja a testhőmérsékletet • külső munka, emésztés és felszívás, felépítés és raktározás hiányában, és ha az élőlény termikus egyensúlyban van a környezettel, akkor az alapanyagcsere megmérhető a hőtermelés alapján, mert a raktárakból mozgósított kémiai energia teljes egészében hővé alakul, és ennek mennyisége független az útvonaltól – Hess-törvény • az enzimatikus reakciók erősen függnek a hőmérséklettől • alacsony testhőmérséklet: alacsony metabolikus aktivitás, a lehűlés csökkenti a hőtermelést – így lehet megfagyni • magas metabolikus aktivitás viszont túlmelegedéshez vezethet, különösen nagy melegben – így lehet hőgutát kapni 31/35

  32. Fonyó: Orvosi Élettan, Medicina, Budapest, 1997, Fig. 16-5a. Fonyó: Orvosi Élettan, Medicina, Budapest, 1997, Fig. 12-2. Fonyó: Orvosi Élettan, Medicina, Budapest, 1997, Fig. 16-5b,c. 32/35 Alapanyagcsere I. • direkt kalorimetria: a leadott hő mérése – körülményes, a párolgást is mérni kell  • alacsony metabolizmus esetén pontatlan, kistestű emlősök és madarak esetén jó • indirekt kalorimetria: a raktárak csökkenését mérjük az O2 fogyasztás alapján • respirációs hányados (RQ=CO2/O2) és N-ürítés mérésével meghatározható, mit éget a szervezet • szénhidrát RQ=1, zsír RQ=0,7, fehérje RQ=0,8 • az O2 energia-egyenérték azonban gyakorlatilag állandó, így RQ sem igazán szükséges • a testtömeg növekedésével az anyagcsere sebessége nő, de nem lineárisan – MR=a*Mb • mérések alapján b=0,75 gerincesekre, gerinctelenekre és egysejtűekre egyaránt  • a fajlagos anyagcsere – MR/M=a*M(b-1) 

  33. 33/35 Alapanyagcsere II. • a testtömeg és anyagcsere sebesség precíz összefüggését sokan próbálták magyarázni • Rubner (1883) – felület hipotézis • az anyagcsere során keletkező hőt a testfelületen távolítja el a szervezet – a felület a tömeg 2/3-ik hatványával nő • népszerű hipotézis, de a kitevő 0,75 és nem 0,67 • változó testhőmérsékletűekben is ugyanaz az összefüggés, ami nem logikus- egyelőre nincs magyarázat • az anyagcsere sebessége függ a hőmérséklettől: Q10 érték = 2-3

  34. 34/35 Alapanyagcsere III. • alapenergiaforgalom az életkorral csökken, nőkben alacsonyabb – öregek ezért fázósabbak • pajzsmirigy hibás működése -40 ill. +80%-al tolhatja el • specifikus dinámiás hatás: 25-30% alapanyagcserenövekedés fehérje fogyasztás után • az energiaforgalom leginkább a vázizomzat aktivitásától függ • mentális terhelés is ezen át hat – 1 óra intenzív szellemi munka többlet energiaigényének fedezésére egy félszem sós mogyoró is elég

  35. A táplálékfelvétel szabályozása • a táplálékfelvétel motivált magatartás – bonyolult folyamatok összessége • a táplálékigényen kívül sokféle szabályozó tényező van: cirkadián ritmus, fény-sötét viszonyok, emberben pszichoszociális kölcsöhatások • központok: hipotalamusz ventromediális jólakottság, laterális éhség „központ” • nem igazán központ, elroncsolás után hatás csak egy ideig áll fenn • a hipotalamusz mellett agytörzsi magvak és a limbikus rendszer is szerepel • serkentés: NA, GABA, NPY és egyéb peptidek, gátlás: 5-HT, DA • ingerek: • glukóz érzékeny neuronok, éhségkontrakciók • gyomor teltsége, CCK 35/35

  36. End of text

  37. A glikolízis reakciói Alberts et al.: Molecular biology of the cell, Garland Inc., N.Y., London 1989, Fig. 2-38.

  38. A Langerhans sziget Fonyó: Orvosi Élettan, Medicina, Budapest, 1997, Fig. 11-2.

  39. Az inzulin szerkezete Berne and Levy, Mosby Year Book Inc, 1993, Fig. 46-3

  40. Az inzulin receptora Fonyó: Orvosi Élettan, Medicina, Budapest, 1997, Fig. 11-6.

  41. Kalometriás berendezés Fonyó: Orvosi Élettan, Medicina, Budapest, 1997, Fig. 12-2.

  42. Fajlagos anyagcsere sebesség I. Fonyó: Orvosi Élettan, Medicina, Budapest, 1997, Fig. 16-5b,c.

  43. Fajlagos anyagcsere sebesség II. Fonyó: Orvosi Élettan, Medicina, Budapest, 1997, Fig. 16-5a.

More Related