Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS)

1. Zéró CO2-Fenntartható ÉpítészetZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER Dióssy László címzetes egyetemi docensszakállamtitkárBudapest 2008. november 5.

2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia(NÉS) Miért fontos? • Visszafordíthatatlanul megváltoztak a légköri viszonyok • Időben kell cselekedni, a káros hatásokat megelőzni • A megváltozott viszonyokra fel kell készíteni a társadalmat, gazdaságot • A nemzetközi klímatudatosság egyre erősödik • Magyarországnak is részt kell venni a vállalásokban • A felkészülés mindig olcsóbb, mint a károk utólagos helyreállítása (Stern-jelentés)

3. NÉS megvalósítása A NÉS folyamata: • A 2007. évi LX. tv. rendeli el • 2008-2025 időszakra szól, melyet 2008. március 17.-én az Országgyűlés egyhangúlag elfogadott • A Kormány 2 éves időszakokra Nemzeti Éghajlatváltozási Programokat fogad el figyelembe véve a vonatkozó EU programokat, szakpolitikákat és előírásokat • A Kormány a végrehajtásról évente beszámol az Országgyűlésnek Nemzeti Éghajlatváltozási Program 2009-2010 Célkitűzések: • a) üvegházhatású gázkibocsátás csökkentés/korlátozás • b) az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás • c) a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hatásaihoz kapcsolódó kutatások

4. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Adaptáció Mitigáció Helyzetértékelés, célok, intézkedések vízgazdálkodás, mezőgazdaság erdőgazdálkodás, egészségügy, természetes élőhelyek, épített környezet és infrastruktúra. Helyzetkép Jövőkép Lehetőségek a szektorokban -Például Zöld Beruházási Rendszer végrehajtás

5. Zöld Beruházási Rendszerbevezetése • A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR), olyan lehetőséget biztosít, amely során a kibocsátás-kereskedelemből befolyt összeg kizárólag kibocsátás-csökkentő beruházásokra kerül felhasználásra; • A magyar kormány elkötelezett a Nemzetközi Kibocsátás-kereskedelem megvalósítására és a ZBR létrehozására, amelyet megfelelő jogszabályokkal készített elő: • 2007. évi LX. törvény • 323/2007. (XII.11) Korm. Rendelet.

6. ZBR nemzetközi szén-dioxid kereskedelemből befolyó bevételekre épül Idén szept. Magyaro.2 millió magyar kibocsátási egységet értékesített , az így befolyt bevételeket a KvVM pályázati úton kizárolag klimavédelmi célokra forditja A KvVM kezeli, várható időtartama 2009-2012 Támogatható beruházások:CO2 kibocsátást csökkentik IPCC IV. Értékelő Jelentése, CEU tanulmányok szerint legnagyobb hazai CO2 megtakarítási potenciál az épületszektorban van Forrás: (Odyssee, 2007) lakossági szektor adta az összes nemzeti CO2 kibocsátás 30 % -át. Zöld Beruházási Rendszerbevezetése

7. Tények az energiafogyasztás mérsékléséhez A lakossági szektorban az energiafelhasználás döntő része, 80 %-a az épületek fűtéséhez, HMV előállításhoz köthető, Jelentős energia, és kibocsátás-megtakarítási lehetőségek vannak az épületek hőtechnikaijellemzőinekjavításában, A jelenlegi lakásállományra vonatkoztatva az éves energiaigény négyzetméterenként 200 kWh (ebbe tartozik a fűtés, melegvíz, főzés, világítás és a háztartási gépek energiaszükséglete)

8. Zöld Beruházási Rendszer fő ismérvei • Várhatóan jővő év elején kiírandó,több milliárd forint keretösszegű pályázaton lakossági és önkormányzati épületek kibocsátás-csökkentő intézkedéseket támogatná • Filozófiájaeltér a meglévő támogatási programoktól (NEP, Panelprogram)- progresszív támogatási lehetőség,új épületek is támogathatók lesznek • Komplex felújítások és energiahatékony új építésű épületek létesítésének támogatása • Igazodik:az 2002/91/EK irányelvhez, a 7/2006 (V.24.) TNM rendelethez, továbbá energiatanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. Rendelethez

9. Az energetikai minősítési osztályoka 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. melléklete

10. Tervezett támogatási területek

11. Tervezett támogatási területek

12. Támogatási rendszerfelújítási projektek esetén

13. Támogatási séma új építés esetén

14. Klíma bónusz • Jutalmazó rendszer • 7/2006. TNM-re épül • Számításon alapszik • Szakértői ellenőrzés • Teljes épületek • Nem kell teljes lakói részvétel

15. Új építésű energiahatékony épületek és passzívházak • Újdonság: új építésű energiahatékony lakóépületek eddig nem voltak támogatva • ZBR: A+, az A++ és a passzívházak támogatása • A+, A++: 7/2006 (V.24.) TNM rendelet számítási módszere szerint • Passzívházak: • fűtési energiafelhasználása 15 kWh/ m2év alatt • PHPP szoftver, magyar változat, oktatói verzió

16. Legjelentősebb megtakarítási lehetőségek • ÚJ ÉPÜLETEKNÉL érhetők el (arányaiban ugyan kevesebb számú új épület miatt ez kevesebb megtakarítást jelent, de hosszú távon (kb. 100 év) meghatározzák a kibocsátásokat, az alacsony energiaigényű építési módszerek elterjedését segítik a lakossági,/komm. szektorban) • Az épületszabványok szigorítása hosszútávon biztosíthatja, hogy az energiafelhasználás az új, vagy korszerűsített épületek esetében jelentősen csökkenjen. • A 2006-os szigorítás kb. 30 %-os megtakarítást jelent a korábbi, 1991-es szabvány szerinti épületekhez képest • A legmodernebb technológiával épülő PASSZÍV ÉPÜLETEK esetében a fűtési energia igény szinte teljesen kiküszöbölhető

17. Legjelentősebb megtakarítások • A 0- szén-dioxid kibocsátású épületek megoldásai közé tartozik az épület szigetelése, megfelelő nyílászárók alkalmazása, hőcserélős szellőztetés, a napkollektor, hőszivattyú, (napelem),stb. Fontos tudni, - nagyobb családi házaknál 0-15 %-os költségtöbblettel, - nagyobb volumenű irodaépületek esetén akár pluszberuházási költség nélkül is megvalósíthatók ezek a beruházások.

18. A meglévő épületállomány esetén a legfontosabb beavatkozási lehetőségek • A KOMPLEX ÉPÜLET FELÚJÍTÁSOK(fűtéstechnika, napkollektor, fűtésszabályozás, hőszigetelés, nyílászáró csere) akár 80 %-os energiamegtakarítást, és ezzel arányos ÜHG-kibocsátás csökkenést eredményezhet. • Az épületek hőtechnikai javítására a jelenlegi gazdasági környezet még nem kedvez, de a gázáremelés mellett néhány intézkedés –épület/lakás típusonként eltérő időtávban 5-15 év alatt megtérülhet. • Az egyik lehetséges legjobb nyugdíj előtakarékossági módszer lehet a komplex épületenergetikai felújítás (WIN-WIN-WIN…)

19. Megújuló energiaforrások lakossági használata • A megújuló energiaforrásokat hasznosító rdsz.-ek beruházási költsége magas. • Ezért célszerű kisebb rdsz.-ekre törekedni, amit • leginkább úgy lehet megvalósítani, hogy az energiafelhasználási igényt csökkentjük előbb, aztán jöhet az alkalmazásuk • gazdasági és hatékony erőforrás-gazdálkodás miatt célszerű, ha az energiahatékonysági intézkedésmegelőzi a megújuló energiás intézkedést.

20. ZBR előnyei • Komplex projektek támogatása • A Klíma bónusz támogatás nem arányos a költséggel, ezért a költséghatékony intézkedések automatikusan kiválasztódnak • A részintézkedések támogatása költségarányos • Kevesebb adminisztráció esélye • Könnyebb pályázatkezelés • Számlák helyett szakmai kontroll

21. Összefoglalás • A program elsődleges célja a hazai CO2 kibocsátás csökkentése minél hatékonyabb és jobban ellenőrzött módon. • Zöld Beruházási Rendszer hamarosan bevezetésre kerül • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezeli • Elsősorban komplex energiahatékony építési beruházásokat támogat, egyelőre a lakásszektorban • Felújításon kívül energiahatékony új építésű épületek és passzívházak • Demonstrációs célok, tevékenységek (információs tábla elhelyezése, évenkénti nyílt nap), kiemelt támogatás lehetősége

22. Egyéb járulékos hasznok Építészeti, szociális, energiastratégiai: • Az épületek energiahatékonyság növelésével költségtakarékosság érhető el; • A lakossági energiafogyasztás csökkentése javít az energiabiztonságon, mivel jobbára gáz alapú fűtés igényét csökkenti; • Az épületek szigetelése nem csak a kibocsátás-csökkentési területen rendelkezik hozzáadott értékkel, mivel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz is eszköz (pl. panel-házakban nem lesz nyáron 40fok); • A pályázati terület nem esik az uniós állami támogatási korlátok alá gyorsan kivitelezhető pályázat;

23. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! http://klima.kvvm.hu