1 / 31

TALAJVÉDELEM

TALAJVÉDELEM. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. 9. Vízerózió. A vízerózió okai, következményei. Eróziós formák. A talajveszteség becslése. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE. A vízerózió fogalma.

allayna
Download Presentation

TALAJVÉDELEM

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. TALAJVÉDELEM KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

  2. 9. Vízerózió A vízerózió okai, következményei. Eróziós formák. A talajveszteség becslése. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE HEFOP 3.3.1.

  3. A vízerózió fogalma • Az erózió elnevezés latin eredetű erodare (≈kirágni) szóból ered. • Az eróziónak van természetes formája, amely a hegypusztulás, völgyképződés, feltöltődés folyamataiban jelentkezik. Ez a természetes erózió a föld kérgének kialakulása óta tart. Zavartalan természeti körülmények között lassan megy végbe, egyensúly alakul ki a mállás, a talajképződés és az anyag elhordása között. HEFOP 3.3.1.

  4. Gyorsított erózió • Az emberi tevékenység (erdőirtás, túllegeltetés, talajművelés, közlekedés) hatására kialakuló talajpusztulás a gyorsított erózió. HEFOP 3.3.1.

  5. A vízeróziót kiváltó és befolyásoló tényezők: • Természeti tényezők: • heves eső, hirtelen hóolvadás, • lejtő tulajdonságok (meredekség, hosszúság alak, kitettség) • a talajfelszín növénnyel való fedettsége • a talaj víznyelő-vízáteresztő képessége • a talaj aktuális nedvességi állapota • Emberi tevékenységgel összefüggő tényezők: • okszerűtlen területhasználat • nem megfelelő művelési ág • túl nagy táblaméret • nem megfelelő agrotechnika. HEFOP 3.3.1.

  6. Az erózió előfordulása • A vízerózió elsősorban a hegy- és dombvidékek talajait pusztítja, • de kisebb mértékű vízerózió síkvidékeken is előfordulhat. HEFOP 3.3.1.

  7. A dombvidéki erózió • Dombvidéken sokkal nagyobb lehetőség van a nagy energiájú vízfolyások kialakulására. • A lejtőn lefolyó víz energiájától és a talaj ellenállásától függően különböző eróziós formák alakulnak ki. Mezőgazdasági területen az eróziós képződményeket művelhetőség szempontjából különböztetjük meg: HEFOP 3.3.1.

  8. A csepperózió Az esőcseppek ütőhatásából ered. Másként hat nedves és száraz talajon. Ha a cseppek kiszáradt talajfelszínt nedvesítenek meg, a hirtelen nedvesség hatására a talajmorzsák robbanásszerűen esnek szét. HEFOP 3.3.1.

  9. A csepperózió A talajfelszínen a cseppek ütőhatására eliszapolódott felületű mikrokráterek jönnek létre HEFOP 3.3.1.

  10. Lepel, illetve felületi rétegerózió: • Az adott területre eső csapadék hatására alakul ki, amikor még lényeges hozzáfolyás nincs, de a talaj már nem képes elnyelni a csapadékot. • A leggyakoribb eróziós forma. A talaj egyenletesen mosódik le, kezdetben nem is vehető észre. Rendszerint lassú lefolyású. • A nedves talajt érő újabb csapadékterhelés hatására alakul ki a mikroszoliflukció, amikor az elfolyósodott talajfelszín pépszerű állapotban, összefüggő rétegben mozog a lejtő alja felé. HEFOP 3.3.1.

  11. Vonalas eróziós formák • Akkor alakulnak ki, amikor a felülről lefolyó víztömegek egyesülnek és már nem egyenletesen hatnak a talajfelszínre. HEFOP 3.3.1.

  12. Méret szerint a vonalas eróziós formák lehetnek: • barázdás erózió: 15-20 cm mélységű és szélességű, még akadálytalanul átművelhető • árkos erózió: mélysége 30-50 cm, a talajművelést még lehetővé teszi, de nyomai már nehezen tüntethetők el, • vízmosásos erózió: a vonalas eróziónak erősen kifejlett formája, amely már megakadályozza a szintvonalas művelést, és a vízmosások közötti területre korlátozza a gazdálkodást. HEFOP 3.3.1.

  13. barázdás erózió: 15-20 cm mélységű és szélességű, még akadálytalanul átművelhető árkos erózió: mélysége 30-50 cm, a talajművelést még lehetővé teszi, de nyomai már nehezen tüntethetők el, HEFOP 3.3.1.

  14. Vízmosásos erózió A vonalas eróziónak erősebben fejlett formája, ahol az összegyűlt víz vízmosáshálózatot alakít ki. A mély árkok már megakadályozzák a szintvonalas művelést is, és a vízmosások közötti területre korlátozzák a gazdálkodást. HEFOP 3.3.1.

  15. Az erózió fokozatai Stefanovits et al (1964) eróziós térképeiben „gyengén, közepesen és erősen erodált” fokozatokat különítenek el. Az összehasonlítás alapját a területre jellemző talajszelvény A- és B-szintjének mélysége adja. Ezt tekintjük 100%-os talajszelvénynek: gyengén erodált talajszelvények: az A+B szint 70%-a megmarad közepesen erodált talajszelvények: az A+B szint 70-30%-a maradt meg erősen erodált talajszelvények: az A+B szint az eredetinek csak 30%-a, vagy sekélyebb. HEFOP 3.3.1.

  16. Lejtők meredekségének hatása - sík, vagy hullámos felszínalakulat, meredeksége nem haladja meg az 5%-ot. A felületi víz elmozdulása, energiája csekély, ritkán lép fel felületi rétegerózió - enyhén lejtős az 5-12 %-os meredekségű felszín, a felületi víz elmozdul - közepes lejtésű a 12-17%-os lejtésű terület Itt a talajok vízelnyelése már nem elegendő a teljes csapadékmennyiség talajba juttatására, a keletkező lefolyás felgyorsul - erősen lejtős területeken a lejtési százalék 17-25%, mind a felületi vízlepel, mind az erekben egyesült vízfolyások energiája jelentősen nagyobb - meredek lejtőkön a lejtési százalék 25%-nál nagyobb - legnagyobb a talajpusztulás veszélye. HEFOP 3.3.1.

  17. A talajveszteség becslése • A vízerózió okozta talajveszteségek becslésére leggyakrabban Wischmeier és Smith által megalkotott Általános Talajveszteség-becslési Egyenletet (angol neve és ebből rövidítése: Universal Soil Loss Equation, USLE): • A = R × K × L × S × C × P • ahol: • A = egységnyi területre számított évi átlagos talajveszteség • R = a helyileg várható záporok eróziós potenciálja • K = a talaj erodálhatóságát kifejező tényező • L = a lejtőhosszúság tényezője • S = a lejtőhajlás tényezője • C = a növénytermesztés és gazdálkodás tényezője • P = a talajvédelmi eljárások tényezője HEFOP 3.3.1.

  18. Az USLE megalkotása • Az USLE megalkotása az USA sok kutató állomásán végzett méréseken alapul. A világ számos országában használják az eróziós veszteségek becslésére. • Magyarországon az 1960-as években kezdődött el a bevezetése. A kezdetektől széleskörű munka folyik az egyenlet paramétereinek hazai meghatározására. • Az 1960-as évek OMMI módszerkönyve még meglehetősen leegyszerűsített erodálhatósági értékszámot (K-tényező) használt a talaj Arany-féle kötöttségi száma, illetve a talajok fizikai félesége alapján: • Jó ellenálló képességű talajok (K=0,3): agyag, agyagos vályog. KA > 50 • Közepes ellenálló képességű talajok (K=0,5): vályog talajok. KA 35-50 között • Rossz ellenálló képességű talajok (K=0,7): homok, homokos vályog. KA 35 alatt. HEFOP 3.3.1.

  19. Hazai talajtani K értékek Stefanovits (1966) szerint HEFOP 3.3.1.

  20. További talajveszteség-becslő modellek • Az utóbbi évtizedekben számos új talajeróziós modell született. • Ezek egy része az USLE egyenleten alapszik, ilyen pl. a MUSLE (Modiefied Universall Soil Loss Equation), • más részük attól függetlenül fejlesztett fizikai alapú matematikai modell. HEFOP 3.3.1.

  21. Síkvidéki erózió Alig látható (1%-os) térszíni különbségek esetén Alföldi, rossz vízgazdálkodású talajok jellemző eróziós formája Legnagyobb kártétele a termőhely vízforgalmi heterogenitásának kialakulása A tábla magasabb területein vízhiány és lefolyás, mélyebb részein felszíni vízösszefolyás ésgyökér-fulladás jelentkezik. Szikeseken padkás képződményeket hoz létre Az erózió formái HEFOP 3.3.1.

  22. Síkvidéki erózió padkásodás Síkvidéki erózió Hazánkban legjellegzetesebb előfordulása a szikes talajok padkásodása, amikor a növényzettel nem fedett, nátriummal telített, peptizált talajkolloidokat a felületi vizek elszállítják. HEFOP 3.3.1.

  23. Szíkes talaj erózíója = padkásodás Apadkás erózió azokon a szikes talajokon indul meg, ahol a talajszerkezet és taposás, tiprás hatására roncsolódik, és a mikrodomborzat lehetővé teszi a peptizált anyag elszállítását. HEFOP 3.3.1.

  24. HEFOP 3.3.1.

  25. „Marokkal rakott szik” A növényi gyökerek talajvédő szerepét jól szemlélteti az ún. „marokkal rakott szik” kialakulása, amelynek talajcsomóit a zsombékosodó füvek gyökerei védik az elszállítástól. HEFOP 3.3.1.

  26. A erózió hatásai és költségei Közvetlen, közvetett Helyi hatások (on site) Távolabbi hatások (off site) HEFOP 3.3.1.

  27. A erózió hatásai és költségei (2) HEFOP 3.3.1.

  28. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a vízeróziót kiváltó és befolyásoló tényezőit, az eróziós formákat! • Nevezze meg az általános talajveszteség-becslési egyenletet (A = R × K × L × S × C × P) tényezőit, számszerűsítse a hazai talajféleségekre jellemző K-értékeket! HEFOP 3.3.1.

  29. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • Az erózió kiváltó tényezői a csapadék és a lejtő tulajdonságai. Befolyásoló tényezői a talaj nedvességi állapota, vízgazdálkodása, a talaj szerkezete, a növényborítottság. HEFOP 3.3.1.

  30. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Stefanovits P.: Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1981. HEFOP 3.3.1.

  31. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME A vízerózió elleni védekezés műszaki és agronómiai lehetőségei • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: tereprendezés , sánc, terasz, dombvidéki vízrendezés Előadás anyagát készítették: Dr. Blaskó Lajos HEFOP 3.3.1.

More Related