A veszélyhelyzet kihirdetésének körülményei és tartalma

1. A veszélyhelyzet kihirdetésének körülményei és tartalma Jogszabályi háttér: • 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya • 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről (a továbbiakban: Pvtv.)

2. Veszélyhelyzet Az Alkotmány 35. § (1) bekezdés i) pontja alapján veszélyhelyzet "élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek elhárítása". A Pvtv. meghatározása szerint veszélyhelyzet a szükséghelyzetet el nem érő mértékű, az élet- és vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: • kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő légszennyezettségi állapot; • az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény; • ipari létesítményben, továbbá szénhidrogén-kitermelés során vagy veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező baleset; • árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, illetőleg, ha töltésszakadás veszélye fenyeget; • belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók. További példákért lásd Honlap.

3. A veszélyhelyzet kihirdetése A veszélyhelyzet kihirdetésére a Kormány jogosult. Veszélyhelyzet kihirdetését igénylő méretű katasztrófahelyzetben rendeletben hirdeti ki a veszélyhelyzetet és dönt az ország egész területének vagy meghatározott részének katasztrófa sújtotta területté nyilvánításáról. A rendeleti úton bevezetett intézkedések a katasztrófaveszély elmúltáig, illetve a következmények felszámolásáig, de legfeljebb tizenöt napig vannak érvényben, meghosszabbításukra az Országgyűlés adhat felhatalmazást. Rendkívüli kihirdetés: halasztást nem tűrő esetben a Kormány rendeletei a közszolgálati (országos, területi és helyi) műsorszórók útján is kihirdethetők (rendkívüli kihirdetés), és a nap meghatározott időpontjától hatályba helyezhetők. Az így kihirdetett rendeletet a Magyar Közlöny legközelebbi számában közzé kell tenni. A rendkívüli kihirdetéssel közzétett rendeletet a kihirdetés napján vagy az azt követő napon megjelenő országos és helyi napilapokban közzé kell tenni.