gazdas gi versenyk pess g
Download
Skip this Video
Download Presentation
Gazdasági versenyképesség,

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 77

Gazdasági versenyképesség, - PowerPoint PPT Presentation


  • 57 Views
  • Uploaded on

Gazdasági versenyképesség,. Dr. Síkfői Tamás, Pécs, 2010. március 24. Globális folyamatok és következményeik. USA szerepe, az egypólusú világ kialakulása A világválság okai következményei Globális küzdelem, több pólusú világ

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Gazdasági versenyképesség,' - yuval


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
gazdas gi versenyk pess g

Gazdasági versenyképesség,

Dr. Síkfői Tamás, Pécs, 2010. március 24.

glob lis folyamatok s k vetkezm nyeik
Globális folyamatok és következményeik
  • USA szerepe, az egypólusú világ kialakulása
  • A világválság okai következményei
  • Globális küzdelem, több pólusú világ
  • Centrum – periféria, döbbenetes polarizáció, konfliktusok eszkalálódása
  • Kontroll nélküli nemzetközi tőkecsoportok és a nagypolitika szövetsége – „mentőcsomagok”
slide3

T Á V L A T OK

  • A fegyveres világháborúk szerepét átvették a gazdaságiak, melynek legfélelmetesebb fegyvere a pénztőke.
  • XXI. Századot az üzleti szemlélet totális dominanciája jellemzi. De, differenciáltan.
  • A mamutvállalatok és nemzetállamok /kormányok/ harca a hegemóniáért, amiért a Kkv-en csattan az ostor.
  • E harc eredménye: erőfölénnyel való visszaélés, féktelen globalizációs verseny, eltorzított fogyasztási struktúrák, kezelhetetlen költségvetési hiányok, ellenőrizhetetlen tőkepiaci műveletek.
  • Ebből következik, hogy városunkat, megyénket tartósan, talán harmadik generációs hatások érik majd.
slide4

A PÉNZVILÁG FELSZÁMOLÁSA

  • „A pénzvilág meggyógyításának kérdése egy fontos ponton hibádzik:
  • ott, hogy immár gyógyíthatatlan. Minden korrekciós lehetőségen túl
  • korrupt, és így a fenntartását nem engedhetjük meg magunknak.
  • Ráadásul azokat a funkciókat, amelyeket ellát, kevésbé költségesen
  • másként is megkaphatjuk.” DAVID C. KORTEN /2009/
  • 1950. USA ipari termelés a GDP 29,3%, a pü. szolgáltatás 10,9%.
  • 2005. USA ipari termelés a GDP 12%, a pü. szolgáltatás 20,4%.
  • 2008-ban az USA legnagyobb szektora.
  • Hedge fund: 1990. néhány száz, 2007. ~tízezer, 1,8 billió $-t kezel.
  • 2006. Pü. Szektor adóssága 14 billió $, a GDP 107%-a. 1969 óta tízévenként megduplázódott.
slide5

OSZTÁLYHARC AZ USA-BAN

  • Munkanélküliség emelése, pénzügyi eszközökkel.
  • Nagyvállalati munkahelyek külföldre telepítése. /adópol./
  • Meghamisított infláció > a kötött keresetek és tb járulékok reálértéke csökkent.
  • Pénzvilág szabálya: gyűjtsd be a nyereséget, a kockázatot pedig hárítsd másokra.

EREDMÉNY:

  • 1980-2005. csúcsjövedelműek 0,01%-a, adózott jövedelmét 9%.ról 19%-ra növelte.

1959-1993. családok havi megtakarítása >5%<10%.

2001-2008. családok havi megtakarítása <5%

2009. 1%.

Forrás: D. C. Korten: Gyilkos vagy humánus gazdaság.

eur pai uni zs kutc ban
Európai Unió zsákutcában

Kiinduló pont az egységes piac volt - A folytatás a forrásátrendezés lett…

A tervgazdaságnál rosszabb hatékonyságú pályázati rendszer, deformált célrendszer, elképesztő társadalmi költségek, nagy „politikai súrlódási együttható”

Versenyképességi problémákat az új tagokkal fizettetik meg. Egyenlőtlen „támogatási rendszer”, jól működő pénzszivattyúk, aszimmetrikus piacnyitás, brutális érdekérvényesítés az EU nyugati oldaláról.

Nincs gazdaságpolitika és virtuális a KKV fejlesztés

EU lemarad, 2025: Kína, USA, India, Oroszország, Japán, EU

  • Európa hajtóereje a városok és térségük fejlődése volt és lesz
  • Közigazgató régiók helyett versenyképes gazdaság kell
  • 2013-tól nincs regionális kiegyenlítés: nem a fejletlent, a fejlődőképest fogják támogatni
ki kit t mogat
Ki, kit támogat?
  • Az Európai Unió költségvetésének kohéziós politika fejezetéből a 2007–2013-as időszakra 2004-es adatokkal számolva maximum 22,4 milliárd euró (7 évre 6500 Mrd Ft)uniós forrás áll a rendelkezésünkre. A lehívhatóság jóval alacsonyabb érték.
  • ÉVENTE 5060 Mrd Ft hagyja el az országot főként a multi bankok, kereskedőhálózatok és energetikai cégek ágán, ebből illegálisan 2900 milliárd…
  • Éves adósságszolgálat 1600 Mrd Ft

No, ki, kit támogat?

magyarorsz g jj jj h o o
Magyarország éjjá, éjjá, hóoo…

Az állam 20 éves működésének csődtömege zúdul a gazdaságra, állampolgárokra

Kurzusonkénti 180 fokos irányváltások

A közös nevező…:

A multikra alapozott „gazdasági fejlődés” bukása, A nemzeti, regionális, helyi valós stratégiák hiánya

A terebélyesedő közszféra, növekvő bürokrácia, hatalmi politika

Az újraelosztási rendszerek reformjának elmaradása

A politika és közigazgatás „finanszírozásának” lehetetlen mértékű társadalmi költségei

A plutokrácia totális elidegenedése a társadalomtól

A közszférára, a nyugdíjasokra és kissebbségre koncentráló voksvadászat

Folyamatos adóteher növekedés

Az aktivitási ráta csökkenése, középosztály lenullázása, növekvő versenyképtelen tömegek, a munkaundor pénzügyi támogatása

Budapestország

egy f re jut gdp v s rl er parit s alapj n az eu 27 sz zal k ban 2006 ban s 2008 ban
Egy főre jutó GDP, vásárlóerő-paritás alapján az EU-27 százalékában 2006-ban és 2008-ban
a c gek adminisztr ci s terhei
A cégek adminisztrációs terhei
  • EU 25 átlag a GDP %-ában 3,5 %
  • Magyarországon: 6,7 %
  • EU célkitűzés 2012-ig 25 %-kal csökkenteni a vállalkozások adminisztrációs terheit > ennek érdekében Magyarországon évente 100 Milliárddal kellene csökkenteni az adminisztrációs terheket
  • Kormányzati törekvés a bürokrácia csökkentésére > valójában nő!
    • „Az íróasztal mindig talál magának munkát ”
  • + a hatósági ellenőrzési gyakorlatának anomáliái

2014.09.11.

29

korrupci a transparency international szerint
Korrupció – a Transparency International szerint
  • Közvetlenül nem mérhető, csak becsülni lehet
  • A 180 országot tartalmazó listán Magyarország a 39. helyről a 47.-re csúszott
  • Összehasonlításul:
    • Románia: 70.
    • Ausztria: 12.
  • Az állami megbízásoknál 10 – 20 % a korrupciós díj
  • A közbeszerzések becsült összege 2008-ban 1600 milliárd forint – (ez nem megegyező az állami megbízásokkal)

2014.09.11.

30

vannak egyenl bbek
Vannak egyenlőbbek…
  • Az ÚMFT sokkal nagyobb forrásokat kínál a tízezernél magasabb lélekszámú települések önkormányzatai (néha vállalkozásai) számára, olyan feszültségeket is gerjeszthet a város és vidék kapcsolatában, amely nem a kívánatos konvergencia, hanem sokkal inkább az ellentétek kiéleződése irányába hat.
  • Egy mikrovállalkozás tíz- illetve ötezer fő alatti településen működik, még sokkal szűkebb fejlesztési lehetőségekkel rendelkezik, mint egy nagyobb városban tevékenykedő versenytársa
  • Az ÚMVP a népesség 45%-át fedi le. Így stratégiai kérdés az, hogy ezen települések és lakosok, valamint vállalkozók számára a közösségi források milyen fejlesztési perspektívákat képesek kínálni.
a v llalkoz i terhek alakul sa
A vállalkozói terhek alakulása:

A TB járulék csökkentése mintegy 300 milliárd forintos élőmunka-teher csökkentést jelent

DE: a külön juttatások adókötelezettsége ezt várhatóan felemészti

Nehezen értelmezhető a szakma szerinti átlagbér intézménye – további 50 – 100 milliárd tehernövekedést jelenthet

Az MKIK számításai szerint a vállalkozói terhek nem csökkennek érdemben, sőt enyhén nőnek

Egyre többet fizetünk s egyre kevesebb értelmét látjuk!

De! A legfontosabb a kereslet hiány mind belföldön, mind külföldön.

2014.09.11.

33

a n veked s motorjai
A növekedés motorjai:

Kétharmada export – nincs a piacokra ráhatásunk

Egyharmada belső fogyasztás – várhatóan meredekebben csökken, mint a jövedelmek

6,7 %-os GDP visszaesés esetén a vállalati szférában 8,5 %-os lesz a zuhanás

2009 – 2010-ben a vállalkozások jövedelempozíciója a keresletszűkülés miatt 1200 milliárddal romlik

Az akkumulációs készség szűkülése hosszú távú károkat okoz

2014.09.11.

34

a bels piac b v t s nek lehets ges eszk zei
A belső piac bővítésének lehetséges eszközei:
  • Energiaszektor:
    • Megújuló energiák komplex programja
    • Paks bővítése
  • Környezetvédelem, vízgazdálkodás
  • Infrastruktúrafejlesztés
  • Gyógyászat, gyógyszeripar
  • Infó-kommunikáció, IT
  • Rekreáció, gyógyászat
  • Turizmus
  • Mezőgazdaság, élelmiszergazdaság
  • Szelektív élelmiszeripar és biotechnológia
  • Modern „háztáji”
  • Közmunka
  • Szakképzés, képzés

35

orsz g rt kel s
Ország értékelés

A gazdaságban lezajló főbb folyamatok a következők:

  • Lassul a működő-tőke beáramlása,
  • Stagnál a beruházási kedv,
  • Erősödik a dualitás, a nemzetközi tőkének való kiszolgáltatottság (a termelőeszközök 2/3-a nincs magyar kézben!),
  • Döbbenetes különbségek: vidék-főváros,
  • Az ország erőforrásai Budapest fejlesztésére mennek aránytalanul
  • Növekednek a regionális (Baranya, Békés) és kistérségi különbségek, nagyon magas a monopolizáltság, 
  • GDP – GNI ollója nyílik, újabb cserearány romlás veszélye (pl. energia) fenyeget, 
  • A belső piacot stagfláció jellemzi, inflációs veszélyek,
  • Magasak az élőmunka terhei és igen magas az adószint,
  • Folyamatosan romlik a gazdaság teljesítő- és versenyképessége, 
  • Bizalmatlanság a gazdaságpolitika intézkedéseivel szemben.
budapest orsz g
Budapest ország
  • Népesség kevesebb, mint 20 %-a
  • Beruházások 46-63 %-a
  • Az újra-elosztási rendszer forrásainak több, mint 60 %-a
  • Országos döntési pontok 100 %-a
  • A szinte a teljes magyar belső kereskedelem lefölözése
  • Deformált közlekedési és üzleti infrastruktúra fejlesztés
  • Fél millió nagyon győztes, másfél millió vesztes mellett…
slide40
Az egy főre jutó GDP értéke Magyarország régióiban és a Dél-Dunántúl megyéiben 1997. és 2007. években (ezer Ft/fő)
b v s sz t mogat s
Bűvös szó: …TÁMOGATÁS!...

Mégis:

Csak a kiemelt ÚMFT projektek 990 Mrd Ft-jából 420 Mrd Budapestet (2 m fő) célozza…

Dél-Dunántúl (1,2 m fő)12 Mrd-ot ér…

slide55

A Magyarországot érintő észak-dél irányú gyorsforgalmi tengelyek…

M30

M340

M34

M15

M2

M3

M11

M3

M49

M86

M0

M35

M4

M9

M6

M7

M5

55

slide57

korábbi javaslat a Helsinki V/C és VI. folyosó összeköttetésére,

M2

M0

M11

M5

M6

6

57

slide58

Az M9 gyorsforgalmi út illeszkedése a nemzetközi gyorsforgalmi hálózathoz

1. A TEN-T hálózatban szereplő

M8-M4 gyorsforgalmi út Romániában

az A3 és A5 autópályán keresztül

Kishinyov-Odessza felé kapcsolódhat

M8-M4

1.

M9

2.

2. Az M9 autóút

összeköttetést

teremt az Vés IV.

Helsinki folyosók

között

58

slide61

A szakiskolában való végzést követő 9 hónapban a szakmájukban elhelyezkedő tanulók aránya

slide62

A szakképzés iskolai és munkaerő-piaci modellje

Munkára szocializálás a gazdálkodónál évi

Magyarország 60 nap

Németország 150 nap

Szakiskolában oktatás-nevelés évi

Németország 60 nap,

Anglia 70 nap

Magyarország 150 nap

slide63

Vállalati gyakorlati képzés óraszám arányának alakulása Németországon és Magyarországon

óraszám

4288

4288

4288

1742

1511

1645

géplakatos

ács,állványozó

kőműves

a foglalkoztat si szint lehet s gei
A foglalkoztatási szint lehetőségei:
  • A 18 / 19 éves korosztály létszáma ~ 125 ezer fő
    • 60 % érettségit szerez > 75 ezer fő
    • 20 % szakiskolát végez > 25 ezer fő
    • 20 % nem szerez végzettséget > 25 ezer fő
  • A végzettséget nem szerzettek közül 15 ezer fő beemelhető lenne a szakképzésbe
  • S az érettségizettek közül?
  • A 35 év alatti segélyezettek közül
    • 7 ezer nem végezte el az általános iskolát sem
    • 28 ezer általános iskolát végzett
  • A munkanélküliek 50 %-a semmilyen szakképesítéssel nem rendelkezik

2014.09.11.

64

ipar struktur lis torzul sok t lzott kitetts g a glob lis konjunkt r nak
Ipar-strukturális torzulások – túlzott kitettség a globális konjunktúrának

Egy – egy gépipari termelési fázisra települt a gazdaság és az export

Felére esett vissza a könnyű-ipar

Zsugorodásnak indult az élelmiszeripar

Visszaestek az energiaigényes szakágazatok – már a vegyipar is érzékeli ezt

2014.09.11.

65

munkahelymegtart t mogat sok
Munkahelymegtartó támogatások
  • Munkanélküliségi ráta 10,4 %
  • A foglalkoztatottak száma 2009 január – júliusban 4,1 %-kal volt alacsonyabb, mint az előző évben
    • A versenyszférában - 6,5 %
      • Feldolgozó ipar: - 11,3 %
      • Építőipar: -9,5 %
      • Vendéglátás: - 6,8 %
  • Állami – önkormányzati szféra: +1,8 %
  • A kormányzat ráfordítása ~ 110 – 120 Milliárd (fele a korábban is meglévő programok, másik fele a válság miatt elindított)
  • 18 ezer fővel több közmunkás (Út a munkához program)
  • Lassú döntéshozatal – felfüggesztett pályázatok – átláthatatlan, gyenge hatékonyságú támogatási rendszer > Vállalkozói elégedetlenség

2014.09.11.

66

vid ki v llalkoz s szt nz s re lis lehet s g vagy fikci
Vidéki vállalkozásösztönzés, reális lehetőség vagy fikció?
  • Keress fő stratégiát – kapaszkodj egy mozdonyhoz
  • Szervezd meg a hálózatot, alakítsd ki az együttműködést, támaszkodj a civilekre
  • Fejleszd tudásod, szolgáltatásaid
  • Szerezz forrásokat (…a fejlesztésekhez)
  • Szervezz, működtess versenyképes vállalkozói együttműködéseket
  • Kapcsold őket tudásközpontokhoz
  • Neveld környezeted lokálpatriotizmusra
  • Kapcsolódj be a szakképzésbe
magyar p lusok avagy kapaszkodj a mozdonyhoz

SK

A

SLO

HR

YU

RO

UA

Magyar Pólusok –avagy kapaszkodj a mozdonyhoz

Kárpátok Eurorégió

Technopolis

Tornyosnémeti

POZSONY, PRÁGA felé

Tisza

Miskolc

Nyíregyháza

Autopolis

Emőd

BÉCS felé

Polgár

Eger

Duna

Vác

Győr

Debrecen

Füzesabony

BUDAPEST

Tatabánya

Székesfehérvár

Szolnok

Veszprém

Dunaújváros

Kecskemét

Mura Eurorégió

Békéscsaba

Szekszárd

Kaposvár

Qualitypolis

Szeged

Biopolis

Pécs

Duna-Dráva-Száva Eurorégió

Tisza-Maros Eurorégió

slide71

Pécs és a Dél-Dunántúl az életminőség pólusa

Beremend

Mecsek-Dráva

biomassza

PTE klinikum

Kaposvári Egyetem agrárkutató intézet

Bikal reneszánsz város

Mohácsi emlékpark

Mecsekextrám

Siklósi vár

Pécsváradi vár

Szigetvári vár

34 Mrd Ft eddigi beruházás 31 projektben

(140 MRD)

Környezetipar

Kulturális

ipar

Egészségipar

Pannonlézer kutatóközpont

Kaposvári egyetemi agrárkutató

Zsolnay Kreatívipar Negyed

Science Building

Tudásközpont

K+F+I

infrastruktura

PEIK

Kreatív Inkubátor Ház

Borászati Kutató I.

Opus 2010

BIBNet

Környezetipari Klaszter

Klaszterek

Termál Klaszter

Épületgépész klaszter

RÉK

Kerámia Klaszter

Kreatív Klaszer

TDM

PTE AOK

Képzés,

tanulás

Kaposvári Egyetem

PTE TTK

PTE MK

PTE ET

szakképzés

szakképzés

egyed l nem megy p lus int zm nyek s funkci k
„Egyedül nem megy…”Pólus intézmények és funkciók

Kormányzati iparpolitika

P

I

A

C

ügynökségek

kamara

MENEDZSMENT

Vállalkozóiszövetségek

kockázati tőke

Póla, MTA RKK

n h ny javaslat
Néhány javaslat…
  • A teljes magyar képzési rendszer áthangolása a piac felé
  • Az általános iskolai oktatás erőteljes színvonal emelése – fókuszban a vidék – elit oktatás, és minőségi felzárkóztató oktatás megteremtése
  • A munkaerő piaci előrejelzéstől a pályaorientáción keresztül az elhelyezkedésig egységes rendszer kiépítése, működtetése - gazdasági felügyelettel, egy kézben
  • A felsőoktatáson belül a humán szakok drasztikus csökkentése, az egyetemi finanszírozás racionalizálása, a „college”-ok megszüntetése
  • A szakma struktúra megújítása – KKJ, a képzettségi szintek egymásra épülése
  • A szakképzés teljes gazdasági felügyelete
  • A vállalati gyakorlati idő duplázása
  • A szakiskolai kapacitások racionalizálása – jelentős technológiai fejlesztés – oktatói elismertség
  • Az eddigi kósza fejlesztések integrálása (tulajdonos, funkció)
  • A büroktrata ötletgazdák más területre irányítása
tess k v lasztani
Tessék választani

Lezűllő képzés

Leértékelődő magyar munka

Növekvő lumpen tömegek

A csökkenő megtermelt jövedelem fokozódó kiszívása

Növekvő bürokrácia, növekvő adóterhek, elmenekülő vállalkozások és fiatalok

Kárpáti fekete lyuk

Kilátástalanság, romló életminőség

Magas színvonalú képzés

Innováció

Munkakötelezettség

Nemzeti érdek alapú gazdaságpolitika

Hatékony, kis állam

Versenyképesség

Életminőség

ad