1 / 68

1.2. Az athéni demokrácia intézményei, működése

Emelt szint: Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam. Tk 2- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 2 Tk AKG-Történelem AKG Stefán Judit, Bíró Gábor, Lőrinc László Tk Sz-Történelem 1 Száray Miklós Tk 9-Történelem középiskolák számára Csuszó Sándor,

giolla
Download Presentation

1.2. Az athéni demokrácia intézményei, működése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Emelt szint: Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam. Tk 2- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 2 Tk AKG-Történelem AKG Stefán Judit, Bíró Gábor, Lőrinc László Tk Sz-Történelem 1 Száray Miklós Tk 9-Történelem középiskolák számára Csuszó Sándor, Kozma Géza, Lovrity Andrea Tr-G Szabó István: Tréning 1.2.Az athéni demokráciaintézményei, működése

  2. Athén A demokrácia kialakulása A görög-perzsa háborúk démosz Arisztokrácia Miltiádész Kr.e. 490 Marathón Kr e 594 arkhón SZOLÓN DEMOKRÁCIA Kr.e.480 Thermopülai-szoros Xerxész Leonidász Peiszisztrátosz Türannisz Themisztolész Déloszi szövetség Kleisztenész reformjai Athén fénykora és bukása Kleisztenész Kr e 508 Területifelosztás Bule Periklész Spárta Népgyűlés (ekklészia)‏ Peloponnészoszi háború Kr.e. 431-404 Makedónia Cserépszavazás Nagy Sándor hellenizmus

  3. AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA KIALAKULÁSA KLEISZTENÉSZ REFORMJAI A DEMOKRÁCIÁT FENYEGETŐ HÁBORÚ ATHÉN FÉNYKORA ÉS BUKÁSA

  4. Mükénei kultúra Kr. e. II.évezred Az ókori Görögországkorszakai Kr. e. I. évezred Archaikus Kr.e. VIII.- VI. sz. Klasszikus Kr.e. V.-IV. sz. Hellenisztikus Kr.e III. Athéni demokrácia http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=32

  5. Mükénéi kor: (Kr.e. XVIII - XIII. század) Az első görög törzsek, az akhájok királyságainak korszaka. A mükénéi kor társadalmában és államszervezetben még sok ókori keleti vonást figyelhetünk meg. Kockázatos kereskedelmi és hadi vállalkozásaik, valamint az újabb görög törzsek, főként a dórok megjelenése vetett véget a mükénéi államok virágzásának. Homérosz /Iliász /MVGYOSZ hangoskönyvek /MP3 változat http://mek.oszk.hu/03300/03319/mp3/

  6. Átmeneti kor: (Kr.e. XII - IX. század) Ez a korszak az egyes törzsek végleges lakhelyének elfoglalását, a poliszrendszer kialakulását, tehát a későbbi fejlődés kereteinek megteremtését foglalja magába. A korszakban fontos szerepe volt a vas elterjedésének. A keleti jellegű tulajdonformák helyett megerősödött a magántulajdon.

  7. B.) Archaikus kor (Kr.e.VIII.-VI.sz.)‏ A görög gyarmatosításnak nevezett vándormozgalom lezajlásának, és az ezt követő társadalmi változásoknak, mindenekelőtt a démosz kialakulásának kora. A poliszok többségének politikai életét a démosz és az arisztokrácia küzdelme jellemezte. A korszak végére Athénban kialakult a demokrácia. A demokratikus államforma nem athéni jelenség, más görög városállamokra is jellemző.

  8. Klasszikus kor: (Kr.e. V - IV. század ) A görög-perzsa háborúkkal kezdődő mozgalmas korszakban virágzott az athéni demokrácia, megjelent a poliszokban a nagyarányú rabszolgatartás és lezajlott a két vezető polisz, Athén - Spárta, valamint szövetségi rendszereink testvérháborúja, a peloponnészoszi háború Athén- Igazság a demokráciáról 2/1. http://www.youtube.com/watch?v=dXDFt4kGQlA Athén- Igazság a demokráciáról 2/2. http://www.youtube.com/watch?v=rVqbx6N1Uuw

  9. polisz Kr e776 http://www.pedellus.hu/mo/mo_pd-315.pdf Tk.(Sz. F)- 65.old Vegyük számba Athén társadalmi rétegeit! Milyen alapon különültek el egymástól az egyes csoportok? Milyen tevékenységhez, foglakozáshoz köthetjük az egyes rétegeket? Gyűjtse össze az ábrán megfigyelhető változásokat, és magyarázza meg ezek okait!

  10. Poliszok politika Kekropsz Athén Athéné Arisztokratikus köztársaság Tk.9-56. old: Athénban a köztársasági politikai szervezete fokozatosan fejlődött ki . A Kr e 8-7 században az államot választott tisztségviselőkből (arkhón) álló testület irányította. Az arkhónok az arisztokraták közül kerülhettek ki. Az arkhónok tanácsa hozta a döntéseket a bel és a külügyekben, valamint bíráskodott is. Döntéseiket az areioszpagosz (hivatalban lévő és leköszönt arkhónokból álló testület) hagyta jóvá. A polisz ügyeit az népgyűlésen (ekklészián) vitatták meg . A bíráskodás kezdetben a szokásjog alapján történt. Ezt korlátozta Drakón azzal, hogy büntetőjogi törvényeket rögzített írásban. arkhón areioszpagosz népgyűlés

  11. Az archaikus korban démosz Arisztokrácia A Kr.e.7. század folyamán Athénben kiélesedtek a társadalmi csoportok közötti küzdelmek. Ennek egyik oka a gazdasági életben bekövetkezett változás. A kereskedők és iparosok a gazdasági életben betöltött szerepük alapján részt kértek a politikai hatalomból . A parasztok tömegei megakarták védeni földjüket a nagybirtokkal szemben. Kr. e. 6. századra: csökkentette az arisztokrácia befolyását a harcmodor változása is: - eddig döntő a lovas, harci szekeres fegyvernem volt- ez főleg az arisztokratákra jellemző -  most: nehézgyalogos hopliták (jómódú parasztok, kézművesek) és a flotta (kereskedők, evezős nincstelenek) az elsődlegesek a katonáskodásban A helyzet megoldására Szolón új alkotmányt dolgozott ki.

  12. SZOLÓN Kr e 594 Arkhón adósrabszolgaság eltörlése alapjait rakja le DEMOKRÁCIA Jövedelem szerinti beosztás törvényhozó, államférfi és költő, az utókor a hét görög bölcs közé sorolja. a politikai szereplés alapja és ez szabta meg, hogy milyen fegyvernemben harcoltak - A legszegényebb polgárok is részt vehettek a ha tagjai voltak valamelyik athéni phülének /törzsnek. Az állam ügyeiben a népgyűlés döntött. A népgyűlés tagjai közül választották ki a tisztségviselőket. népgyűlés esküdtbíróság - Az újonnan létrehozott esküdtbíróságnak a legszegényebbek is részt vehettek. bulé - Választott testület, a 400 fős bulé a népgyűlés elé terjesztett javaslatok előkészítésével gyakorolt politikai befolyást. Tagjait az első három vagyoni osztályból sorsolták ki . areioszpagosz - szerepe csökkent Szolón elrendelte , hogy az athéni születésű polgárjoggal rendelkező férfiaknak részt kellett venni a közügyekben, aki ezt nem tette meg, azt kizárhatták közömbösség miatt.

  13. Tk 9-58. old: Szolón reformjai nem teremtették meg a társadalmi egyensúlyt, a politikai küzdelem tovább folytatódott. Kihasználta a feszült helyzetet és Kr e 560-ban katonai erővel megszerezte a hatalmat, A köztársasági formát fenntartotta, hívei közül kerültek ki a tisztségviselők, az arisztokratákat háttérbe szorította. De hamarosan száműzték. Visszatérte után második türannisza sem tartott sokáig, majd harmadszor (Kr e 546-527) is visszatért, 33 évből 19-ben gyakorolta az egyeduralmat. Hatalma zsoldosokon alapult. Peiszisztrátosz Türannisz egyszemélyi hatalmat épített ki Kr e 7-6 században Athénhoz hasonlóan más poliszokban is kialakult a türannisz rendszere. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme során egy arisztokrata politikus katonai erőre támaszkodva egyeduralmat valósított meg amelyet családjában örökletessé tett. A türannisz tehát a nemzetségi arisztokrácia egyes tagjainak kísérlete volt a monarchia visszaállítására. földosztás, kiszálló bíróságok, kereskedelmi szerződések, építkezések - Akropolisz erődítése, templomok, vízvezetékek, új tengeri kikötőt építetett –vagyonadó de Biztosította a belső békét és a démosz anyagi gyarapodását. Fiai nem tudták fenntartani a rendszer népszerűségét. Mind az arisztokrácia, mind a démosz fellépett ellenük. Kr e 510-ben megdöntötték a zsarnokuralmat.

  14. Hogyan lehetett egy athéni polgár az ötszázak tanácsának tagja? Korábban milyen módon történt ez? Az új rendszer melyik társadalmi csoportnak kedvezett? Az ábra alapján határozza meg a kerület (phüle) fogalmát és szerepét?

  15. Azathénidemokrácia intézményei Kleisztenész Kr e 508 Tk. 9-61.old: Új alkotmány elkészítésével bízták meg . Lényegében megtartotta Szolón társadalom beosztását, de új területi alapú választási, közigazgatási és katonai rendszert dolgozott ki. A korábbi törzsi (vérségi) alapon szervezett négy phülé helyett Attikát városi, tengerparti és belső területekre osztotta, ezeket pedig tíz részre. A harminc egységből háromféle részt egymáshoz rendelve tíz phülét hozott létre… A tengerparton és a városban a kézművesek és a kereskedők voltak többségben, így a démosz szavazás, sorsolás esetén minden phülében túlsúlyba került. területi beosztás (phülé) A lakosság vagyoni beosztása megmaradt de a politikai jogokat kiterjesztették a legszegényebbekre is. A phülék 50-50 főt sorsoltak az 500 tagú tanácsba Bule Esküdtbíróság is fennmaradt, naponta sorsolt és fizetett bizottságokkal. Birodalmak és fénykorok- 4. rész http://www.youtube.com/watch?v=Qza6SP6PEfw

  16. Arkhón Feladataik csökkentek, politikai befolyásuk egyre kisebb lett, különösen azután, hogy az arkhónokat is sorsolták Areioszpagosz Újonnan kialakított tisztség, 5. századra ők lettek az athéni politika iránytója Sztratégosz Népgyűlés Állam legfontosabb kérdéseiben döntött Ha valakiről a polgárok úgy vélték, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással tíz évre elűzhették Athénból. Cserépszavazás http://m.origo.hu/tudomany/20130909-athen-cserpeszavazas-hogyan-tuntessuk-el-politikai-rivalisainkat.html A teljes jogú polgárok politikailag egyenlők voltak, mivel a népgyűlésen mindenki rendelkezett szavazattal és személyesen vehetett részt a döntésekben. Az ilyen rendszert nevezzük DEMOKRÁCIÁNAK A politikai jogokkal rendelkezőknek azonban csak kb. ötödrésze tudott élni a lehetőségekkel, főleg a tehetősebb városi lakosság. Bizonyos tisztségeket a magasabb vagyoni osztályba tartozóknak tartottak fenn. Attika lakosságának jelentős részét alkották a nők, a metoikoszok (idegenek) és rabszolgák. Ők nem rendelkeztek politikai jogokkal. A mai felfogás szerint tehát az athéni korlátozott demokrácia volt. http://mek.niif.hu/04700/04714/html/falusantik1401.html

  17. A görög perzsa háborúk Kr.e. 490 Marathón Miltiádész Görög harcosok. Az előtérben hopliták dárdával és karddal, a háttérben egy önkéntes városi szegény parittyával. Perzsa (méd) harcosok védik a vezért. Birodalmak és fénykorok-5. rész http://www.youtube.com/watch?v=s9Sn155Dsv4

  18. Kr.e.480 Thermopülai-szoros Xerxész Leonidász Szalamisz Themisztoklész Athén Déloszi -szövetség A háborút lezáró béke biztosította a görögség további fejlődését elsősorban kereskedelmi lehetőségeket Tk.1 (Sz) 75. old

  19. Athén demokrácia Hellasz kereskedelmi és kulturális központja volt Déloszi szövetség Tk.1 (Sz) 75. old Athéni nagyhatalom kiépítése

  20. Kleisztenész reformjai Tk.1(Sz) 81. old Görög perzsa háborúk Demokrácia kiteljesedése Areioszpagosz korlátozása tisztségek betölthetőségének kiterjesztése Athénfénykora Periklész Újjá építették Athént,nagyobb és díszesebb lett - gazdasági fejlődés - laurioni bányák - déloszi szövetség (adófizetése)- napidíj Teljes jogi és viszonylagos vagyoni egyenlőség Birodalmak és fénykorok-6. rész http://www.youtube.com/watch?NR=1&v=x2yagbEJwq8

  21. Az Akropolisz eredetileg erődítmény volt, az 5. sz.-ban azonban Athén vallási központjává vált. Meghatározó építménye a város védőjének Athénának a temploma volt. Tőle jobbra, az Akropolisz oldalában helyezkedett el a Dionüszosz színház. Tőle balra az Erekhtheion épülete áll. Az előtérben az Akropolisz díszkapuzata, a Propülaia emelkedik. Mögötte Pheidiasz Athéna Promakhoszt ábrázoló szobra. ATHÉNI AKROPOLISZ ÉS A PARTHENÓN I http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=235.html

  22. Az athéni Akropolisz legnagyobb vállalkozása Athéna Parthenosz, a Szűz Athéna templomának felépítése volt, mely egyben az első márványból készült dór templom, amelyet az ión rend sajátosságaival gazdagítottak: az oszlopok sűrűsége és karcsúsága, valamint a cella falán körbefutó fríz az ión templomokra jellemző.

  23. A demokrácia intézményei /Kulturális és művészeti honlap http://baloghpet.wordpress.com/tag/okor/

  24. Athén Spárta piac terjeszkedése és kereskedővárosok Tengeri fölény Szárazföldi előny Peloponnészoszi háború Kr.e. 431-404 pestis Spárta győzelme Pénzsegély Ionia fejében a perzsáktól Athén elvesztette nagyhatalmi szerepét Folytonos belső küzdelmek a poliszok között Tk. 1 (Sz)81. old

  25. Hellenizmus kora: (Kr.e. IV - II. század) A felemelkedő Makedónia egyesítette a görög poliszokat, és Nagy Sándor hódításai, valamint a Perzsa Birodalom legyőzése révén a görög gazdaság és a görög kultúra óriási területre terjeszkedett ki. A görög és keleti kultúra összefonódásával létrejött a hellenisztikus világ. A despotizmus csak keveseknek adott lehetőséget a politizálásra. A fejlődő gazdaság viszont számtalan lehetőséget kínált az egyén számára a jólét megteremtésére. A hellenisztikus világ embere eltávolodott a politikai élettől- számára az egyéni gyarapodás, a kis közösségek, a családi élet vált fontossá.

  26. A hellenisztikus társadalom felépítése Állapítsa meg, hogy mely társadalmi csoportoknál figyelhető meg a görög és a keleti népesség keveredése, és melyeknél nem! Az ábra - mint miden modell- leegyszerűsíti a valóságot. Ismeretei alapján gyűjtse össze azokat a részleteket, amelyeknél szembetűnő a túlzott leegyszerűsítés! /Tk 1 (F/Sz)-102.old

  27. A görög hitvilág Szentélyek A görög hitvilág sajátos terméke: A sport Dionüszosz isten tiszteletére előadott szertartás színjátszás

  28. 1.4.A. A GÖRÖG HITVILÁG NÉHÁNY JELLEMZŐ VONÁSA (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), A LEGFONTOSABB ISTENEK NEVÉNEK ISMERETE Tk I.(Száray Miklós)- összegzés A görögség vallása sokistenhivő. Az istenek ember alakúak és emberi tulajdonságokkal rendelkeznek. Nem alakult ki merev vallási rendszer és papi szervezet. A szertartások elsősorban a poliszhoz tartozást fejezték ki. A görögöket a közös nyelv, a vallás és a vallási eredetű sportversenyek kapcsolták össze. A sportversenyek közül kiemelkedtek az olimpiák Elveszett Istenek http://www.youtube.com/watch?v=vEL3kC57E8E

  29. Zeusz Versenyek Poszeidon Kr e 776 Olümpia Apollón Athéné Színház Szentélyek

  30. TEMPLOM A templomaik a megaron (négyzetes vagy nyújtott négyszög alakú terem, melynek bejárata az egyik rövid oldalon van, előtte többnyire oszlopos előcsarnok található) mintájára épültek. A templom magja a naosz (hajó), ahol az istenség szobra volt. Általában hosszanti elrendezésűek. Kelet-nyugati tájolásúak. A belső teret két vagy három oszlopsor tagolta. A szertartásokat nem papok, hanem választott állami tisztségviselők irányították. Az áldozatot a templom előtt végezték, ahol az áldozati állat egy részét vagy az isteneknek szánt növényeket elégették. Ezek a rendezvények arra is szolgáltak, hogy erősítsék a poliszhoz való tartozás érzését.

  31. SZENTÉLY Sajátos feladatokat láttak el: jóslás vagy gyógyítás. Ezek saját állandó papi testülettel rendelkeztek DELPHOI Püthia Apollón papnője, szent révületben, háromlábú széken. Szavait a papok közvetítették a jóslatot kérőnek. A jóslatok gyakran kétértelműek voltak. Apollón Apollón temploma A delphoi szentély stadionjának látképe, ahol a Püthói játékokat tartották Az ókori görög színház és Apollón templomának romjai, felülnézetből

  32. Dódóna Zeusz Dódónaiosz szentélyének a maradványa A szentély egy „szent tölgy” köré épült, a papok az isten szent fájának, a tölgy lombjának susogásából vagy a szent forrás vizének csobogásából jósoltak.

  33. A görögök isteneik iránti hódolatukat versenyekkel is kifejezték Apollón Delphoiban Athéné Athénban Poszeidon Korintoszban Zeusz Olümpia Kr e 776 A versenyekre igyekvők sérthetetlenséget élveztek , és a háborúzó poliszok nem küldhettek versenyzőket a játékokra

  34. Olümpia Kr e 776 STADION ww.mult-kor.hu/cikk.php?id=6550

  35. SZÍNHÁZ A görög művelődés sajátos eleme a színjátszás. Dionüszosz isten tiszteletére előadott szertartásokból alakult ki, majd önálló művészeti ággá vált. A színdarabokat politikai és nevelő célzattal adták elő. Rendszeresen rendeztek versenyt a szerzők részére Dionüszosz, a falánk isten Kezdetben az Agorán (a város piacán) tartották az előadásokat, majd külön szabadtéri színházakat emeltek. Ezek nézőterét a hegyoldalba vájták és kővel burkolták. A nézőtér fél ellipszise és a vele szemben álló épület között helyezkedett el a kitűnő akusztikájú színpad Tk I.(Száray)-87/88. old Aiszkhülosz Euripidész Szophoklész

  36. Az ókori görög színházak felépítése Szkéné: festett falú sátor, a szkéné mögött öltöztek a színészek ( ha meghalt valaki, mindig a szkéné mögött "történt" ) Thümelé: Dionüszosz tiszteletére emelt oltár Logeion: beszélő hely, a jó akusztika miatt itt beszéltek a színészek Orkesztra: tánctér Kar: 13-15 fő, kardalokat énekeltek Theatron: 20-30 000 embernyi férőhely, lepcsőzetes

  37. Maszkokban játszottak, mivel jelölni kellett a szereplők nemét, társadalmi helyzetét és érzelmeit. Csak férfiak lehettek színészek. Kothornosz: egy bőr saru, aminek megemelték a sarkát Enkükléma: 4 kerekű fa kiskocsi, amin betolták a halottakat, az egyetlen kelléke a görög színházaknak Mechané: egy emelőgép, gyakran jelent meg az istenek közbeavatkozásakor

  38. 1.4.b. A KLASSZIKUS KOR ÉS A HELLENIZMUS KIMAGASLÓ KULTURÁLIS EMLÉKEI

  39. ÉPÍTÉSZET A görögök csodálatos épületeket emeltek. Elsősorban a középületeikre fordítottak gondot, ezeket nemes anyagokból (mészkő, márvány), művészi kivitelben valósították meg. Tk I.(Száray)-83. old Forrásközpontú tört)

  40. TEMPLOMOK Egy-egy város államban több istennek építettek templomot, de mindegyiknek volt kiemelten tisztelt istene, a kultuszát szolgáló jelentős szentéllyel. Athénban AKROPOLISZ (fellegvár) csodálatos épület együttesében kapott helyett a Pallasz Athéné temploma a Parthenón Tk I.(Száray)-83. old Forrásközpontú tört)

  41. STADION SZÍNHÁZ

  42. Szobrászat Az épületeket szívesen és gazdagon díszítették, szobrokkal frízekkel (domborműsor), melyeket gyakran befestettek. A szobrászat nemcsak kiegészítő volt a görögöknél, önmagában is egyik kiemelkedő alkotó eleme művészetüknek A szobrokat kezdetben (archaikus kor)még a merev testtartás jellemezte. Tk.1 (sz)- 86. old

  43. Müron Pheidiasz Az elpusztult Athéné-szobor kis méretű másolata. Diszkoszvető (i.e.450 ) Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra Zeusz a görög mitológia főistene. Apja felett aratott győzelme emlékére megparancsolta, hogy rendezzenek a tiszteletére Olimpia városában sportversenyeket. A klasszikus korban (Kr e V-IV század) már élethű, érzelmeket kifejező remekművek születtek

  44. tudomány A sokszínű görög kultúra fontos területe a A görögség hoztalétre, a valóban rendszerező, okokat, összefüggéseket kereső tudományokat, az ókori Keleten adósak maradtak azadatok rendezésével az összefüggések vizsgálatával. Filozófusok (bölcselők) együtt foglalkoznak Természeti jelenségekkel művészetekkel politikával Tk.1 (Sz)-86. old Birodalmak és fénykorok- 6 rész /Az ész birodalma http://www.youtube.com/watch?v=x2yagbEJwq8

  45. Philo-sophia Bölcselet szeretete Legfőbb kérdés: a világ keletkezése- őselemekre vezették vissza Később az érdeklődés a változások okaira, majd az ember és társadalom viszonyára terelődött. Szofisták Minden dolog mértékének az embert tartották, elvetették az állandó értékeket Szerint az embernek a tudás adhat boldogságot, a tudás pedig a fogalmak pontos meghatározásával lehet megszerezni Szokrátész http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-oskor-es-az-okor-vilaga/a-filozofia/a-klasszikus-gorog-filozofia F http://www.youtube.com/watch?v=zjnLq9NycY8 http://www.youtube.com/watch?v=zjnLq9NycY8 v

  46. Szokrátész Szerint az embernek a tudás adhat boldogságot, a tudás pedig a fogalmak pontos meghatározásával lehet megszerezni Wikipédia: Szókratész azt hirdette, hogy a törvény ellen lázadni nem szabad, és a rossz törvényt is meg kell tartani. Csak egyszer került konfliktusba önmagával, mikor irigyei és ellenfelei halálra ítélték istentelenség vádja miatt, ….. halálra ítélték, tanítványai meg akarták szöktetni. Ő bele is ment. Szökés közben egyszer azonban megállt, hallotta "daimonja" (a lélek) szavát, az ő értelmezése szerint a lelkiismerete szavát, amely ezt mondta neki: „Szókratész, te mindig azt hirdetted, hogy a rossz törvényt is meg kell tartani. Most téged hamisan halálra ítéltek, ha te most megszöksz a törvényes ítélet végrehajtása elől, akkor egész életed tanítását megdöntöd, hiteledet veszted”. Jacques-Louis David festménye Szókratész haláláról http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-oskor-es-az-okor-vilaga/a-filozofia/a-klasszikus-gorog-filozofia Szokrátesz védő beszéde http://mek.niif.hu/00400/00460/00460.htm F http://www.youtube.com/watch?v=zjnLq9NycY8 http://www.youtube.com/watch?v=zjnLq9NycY8 v http://www.youtube.com/watch?v=ZmZpH77yBIA

  47. Tarján M. Tamás Kr. e. 399. február 15. | Szókratész kiissza a méregpoharat http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/kr_e_399_februar_15_szokratesz_kiissza_a_meregpoharat/ http://www.retorika.hu/beszed_szokratesz-vedobeszede

  48. Valós létezőnek tartotta z ideákat, s ideatana hozzájárult a fogalmak mibenlétének a megértéséhez Platón Arisztotelész Az anyagi és a szellemi világot is létezőnek fogta fel, ahol a szellem az aktív, az anyag pedig a passzív. Tevékenysége hozzájárult a szaktudományok kifejlőd majd az ember és társadalom viszonyára terelődött. Birodalmak árnyékában– a hellének szabadsága / Vilmos László http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2012/11/2002_1_vilmos.pdf

  49. Történetírás magas szintre emelkedett, művelői a történelmi események mozgatórugóit keresték Hérodotosz Az V. században élt, a görög-perzsa háborúkról írt. http://mek.oszk.hu/01300/01391/html/vilag006.htm A történelem atyjának szobra is csak római másolatban maradt fönn Thuküdidész Maga is a történeti események egyik irányítója volt, athéni sztratégosz volt. Városa hanyatlásának, a peloponnészoszi háborúnak a történetét dolgozta fel.

More Related