Egyetemisták írásbeli szövegalkotási teljesítménye a NAT és a vizsgák tükrében

1. Egyetemisták írásbeli szövegalkotási teljesítménye a NAT és a vizsgák tükrében XVI. Apáczai-napok Tudományos Konferencia Győr, 2012. október 26. Makkos Anikó NYME-AK

2. Mottó: „Szolidaritás és párbeszéd a nemzedékek között” • Nyelvromlás? • „… újragondolásra szorul a nyelvi norma a magyarban” (Szépe 2001:91) • idegen szavak beilleszkedése • a hivatalos és a magánszféra nyelvhelyességének elválasztása

3. Milyenek diákjaink szövegei? Csak akkor tudunk segíteni, ha megértjük, hogy miért ilyenek a szövegek.

4. Írásbeli szövegalkotás a NAT-ban • NAT 2003 (2007) • A 3. évfolyamtól jelenik meg • 1-4., 5-6., 7-8. és 9-12. évfolyamok → vizsgák • végső célja a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi fogalmazási feladatára való felkészítés(Adamikné 2001)

5. Magyar nyelv és irodalom: Alapelvek, célok • „az anyanyelvi kompetencia fejlesztése minden műveltségi terület feladata” (5. o.) (élő idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, ember a természetben, földünk-környezetünk, művészetek, informatika, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport) • „Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze.”(5. o., 3. mondat)(kiemelések tőlem) http://www.knok.sulinet.hu//konyvtar/dokumentumok/NAT-2003.pdf

6. Általános elvárás • „Képes legyen önállóan olyan szövegek megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat.” (5. o.)(kiemelések tőlem)

7. A fejlesztési feladatok szerkezete • Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése • Olvasás, írott szöveg megértése • Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás • A tanulási képesség fejlesztése • Ismeretek az anyanyelvről • Ismeretek az irodalomról • Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

8. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás • íráskép – olvasható, esztétikus, hatékony • mondat- és szövegalkotás – világos, kifejező, különféle szövegtípusokban • nyelvtan, helyesírás, nyelvhelyesség – biztonságos, tudatos • önkifejezés, kreativitás, nézőpontváltás, egyéni stílus • anyaggyűjtés- és elrendezés, terjedelmesebb szövegek írása

9. A műveltségterület hangsúlyos elemei • műfaji sokszínűség (min. 15) 7-8. évfolyamok • leírás, jellemzés, elbeszélés • személyes és olvasmányélmény • ismertetés különböző nézőpontokból • érvelés 9-12. évfolyamok • Az eddigiek, + levél, önéletrajz, kérvény, pályázat • sajtóműfajok, beszámoló • esszé, egyszerűbb értekezés, műértelmezés

10. A műveltségterület kiemelkedő elemei • személyes, élményszerű írás • önkifejező, kreatív írás • stílusok és hangnemek sokszínűsége, egyéni stílus fejlesztése

11. Vizsgaszövegek I. • felvételi feladatok (2004-2012) • 10 perc • 10-12 mondat • kettő - négy műfaj: vélemény kifejtése, saját élmény elbeszélése (1x érvelés és leírás) • változatos feladattípusok (kép, cím, szövegrészlet, csattanó) • stílus: művelt köznyelv

12. Vizsgaszövegek I. • hiányosságok • a szövegek 31%-ának nincs címe • nincs a szövegeknek címzettük, kontextusuk (kivéve 2007) • a műfaj általában nincs megnevezve, csak a „fogalmazás” kifejezés jelenik meg • csak egy irányító szempont van (kivéve 2012) • csak egy hangnem, stílus • nincs választási lehetőség 2007-től

13. Vizsgaszövegek II. • érettségi feladatok (2005-2012) • 180 perc • 3-4 oldal (2005-6), 3-5 oldal (2007), 3-8 oldal (2008-) • két műfaj: érvelés és műelemző esszé (önálló vagy összehasonlító) • irányított fogalmazás több szempont alapján • választási lehetőség • stílus: művelt köznyelv

14. Vizsgaszövegek II. • ellentmondások • a szövegalkotási feladat az irodalom tantárgy tárgyi tudásának ellenőrzését szolgálja elsősorban • nincs műfaji, stílusbéli sokszínűség • nincs kreatív, önkifejező írás • nincs cím • kontextus a vizsgahelyzet, címzett a tanár

15. Következtetések • a vizsgák szövegalkotási feladatai nem tükrözik a NAT-ban megfogalmazott, hangsúlyos elvárásokat (műfajok, stílusok, hangnemek sokszínűsége, önkifejező, élményszerű írás, a beszédhelyzet és a hallgatóság igényeinek megfelelő írásmű) • jól ismert jelenség a vizsgák visszahatása az oktatása • Mi lehet a gyakorlat?

16. A fogalmazás oktatásáról • „Míg az alsó tagozatban a szövegalkotási készség fejlesztése többé-kevésbé szervezetten történik, az általános iskola felsőbb évfolyamain, valamint a középiskolában a tapasztalataim szerint a tantervek iránymutatása ellenére igennagy nehézségekkel folyik a fogalmazástanítás.” (Antalné 2003:14)

17. A fogalmazásról • „… legnehezebb készség a gyerek számára…, mert a fogalmazás elkészítéséhez mozgósítani kell az összes anyanyelvi készséget, s … mert többszörösen megosztott figyelmet kíván.” (Adamikné 2001:64) • elmélyült figyelmet, kitartó koncentrálást igényel

18. Az írásbeli szövegalkotás értékelése a vizsgákon FELVÉTELI • tartalom 30% • szerkesztés 30% • kifejezésmód /stílus/szóhasználat 10% (5%) • helyesírás 20% • nyelvhelyesség 10% (5%) • íráskép 0% (10%) ÉRETTSÉGI • tartalom 33,3% • szövegalkotás 33,3% • nyelvi megformálás 33,3% • helyesírás -25% • íráskép -5%

19. Írásbeli szövegalkotás a felsőoktatásban • A tartalom az elsődleges, de • a lexikai elemek konnexitása • a mondatok kohéziója • a szöveg tagolása, koherenciája • az írásmű stílusa • a nyelvhasználat • a helyesírás • a központozás komolyan befolyásolja a tartalom megítélését.

20. Kutatás • hallgatók egy vagy két anyanyelvi szövege (maximum egy-egy gépelt oldal) • a szövegek vizsgálata egy módosított, saját szempontsor alapján • tartalom, íráskép nem része • a szövegszerkesztők használatával módosul a helyesírás és megítélése is

21. A vizsgálat célja • a szövegalkotás problémás területeinek feltárása, egy általános helyzetkép felvázolása • a felsőoktatásban célzott képzés biztosítása, ami minőségi javulást eredményezhet az írásbeli munkák terén

22. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

23. Felhasznált irodalom • Adamikné Jászó Anna (2001) Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig Trezor Kiadó, Budapest. • Antalné Szabó Ágnes (2003) Az anyanyelvi nevelés új stratégiái Az előadás elhangzott: Szöveg-(félre)értés, A szövegértés helyzete mint nyelvstratégiai kérdés című konferencián, Budapest. • Szépe György (2001) Nyelvpolitika: múlt és jövő Iskolakultúra, Pécs.