Amit a szociális szövetkezetekről érdemes tudni

1. Amit a szociális szövetkezetekről érdemes tudni Németh László Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége

2. Szociális gazdaság értelmezése • A szociálisgazdaság a dominánspiaciértékekkelszemben, a haszonelvűségmindenekfelettiségétmegkérdőjelezveés a társadalmiértékeketelőtérbeállítva működik. Egyszerretartalmazgazdaságiéstársadalmijellemzőket is. A jövedelemgaranciaéppúgyhozzátartozik, mint a munkaidővelvalórendelkezéslehetőségeésazaktívtársadalmirészvételjoga. Egyszerrejelenttartalmasmunkát, de egyéniidentitásterősítőtevékenységetéstársadalmikohéziótnövelőköteléket is.

3. Szociális gazdaság értelmezése A szociális gazdaság szervezeteinek egydominánsgazdaságiformációkereteiközöttkellmegteremtenieegy, majdan a dominánstfelváltógazdaságiésfoglalkoztatásimodellelemeit. A szociális gazdaság szervezetei 8.880.000 teljes munkaidős állással egyenértékű munkahelyet tartanak fenn az Európai Unióban, így meghaladja a 10%-ot a szektorban foglalkoztatottak aránya. Magyarországon a szociális gazdaság foglalkoztatási potenciálja jelenleg 2%, így nagy fejlődési tartalék van a szférában és ezen belül a szociális szövetkezetek körében.

4. A SZÖVETKEZETEK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A SZÖVETKEZETI IDENTITÁSRÓL( A SZÖVETKEZÉS NEMZETKÖZI ALAPELVEI) Manchester, 1995. szeptember 22. Meghatározás • A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozásuk útján megvalósítsák.

5. A SZÖVETKEZETEK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A SZÖVETKEZETI IDENTITÁSRÓL( A SZÖVETKEZÉS NEMZETKÖZI ALAPELVEI) Manchester, 1995. szeptember 22. Értékek A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Alapítóik hagyományát követve, a szövetkezeti tagok hisznek a becsületesség, a nyíltság és a társadalmi felelősség etikai értékeiben és a másokért való törődésben.

6. Mondragon Szövetkezet 1943-ban az alapító atya, José MaríaArizmendiarrieta aki egy Szakiskolát (MondragonEskolaPoliteknikoa) hozott létre, amelyet demokratikusan adminisztráltak, nyitott volt valamennyi diák számára. Ez az iskola, mint valamennyi dokumentum hangsúlyozza, fejlesztési ALAPJA volt a későbbi Szövetkezeti Rendszer létrejöttének.

7. Mondragon Szövetkezet • 1956-ban, öt egykori diák, létrehozták a Szövetkezet első láncszemét az ULGOR nevű formációt, amely elsősorban gyufagyár es olajtüzeléssel működő konyhai berendezéseket gyártott. Ebből lett később a FAGOR ELECTRODOMESTICOS.

8. Mondragon Szövetkezet A diktatúrában is fejlődött a gyár, egészen addig a pontig, amíg a Franco-éra kitalálta, s ezt Munkaügyi Miniszteri rendeletbe is iktatta, hogy a kooperatív tagokat KIZÁRJA az ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI RENDSZER-ből. Erre válaszul, 1958-ban a tagok létrehozták a saját biztosító egyesületet, a mai LAGUN-ARO csoportot, ami nem más, mint egy ÖNKÉNTES ELŐTAKARÉKOSSÁGI-BIZTOSÍTÁSI forma, a szövetkezeti tagok számára.

9. Mondragon Szövetkezet Emellett 1959-től létrejött a helyi saját BANK, a CajaLaboralPopular, helyi kezdeményezésből, munkaügyi céllal. Amely alaptőkéjét egyrészt a tagok, a különböző kooperatív szervezetek – Fagor pl., - adták össze. Cserébe, ez a bank nyújtja mindig a következő évtizedekben a vállalkozások hiteleit, sőt, kezeli az egy évvel korábban elindított elő takarékossági biztosítási rendszer alapjait (ld. Lagun-Aro)

10. Mondragon Szövetkezet a 60-as években robbanásszerű fejlődés látható, új tagokkal, vállalkozásokkal. Ráadásul létrehoznak egy külön KUTATÓI-FEJLESZTŐI BÁZIST, az említett szövetkezeti vállalkozások számára (IKERLAN fejlesztési és kutatási központ) a 80-as években, részben az ország uniós csatlakozása, valamint a piac globalizációs trendje miatt úgy döntenek, hogy az addig, elsősorban helyi struktúrák alapján kapcsolódó szövetkezeti csoportokat átszervezik, s most már szektorok szerinti bontásba rendezik, ami gazdaságossá, transzparenssé tette a szervezeti rendet, illetve a működést.

11. Mondragon Szövetkezet A 90-es években a MondragónCorporaciónCooperativa (MCC) létrehozza saját egyetemét, a Mondragón Egyetemet (Universidad de Mondragón), amely magánegyetem, s elsősorban a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások igényeit kiszolgálva.

12. Mondragon Szövetkezet A jelenlegi FOGLALKOZTATÁSI és ÉRTÉKESÍTÉSI mutatók szerint Baszkföld legnagyobb, Spanyolország hetedik legnagyobb ilyen, szövetkezeti rendszerű vállalkozása a MONDRAGÓN. 38 külföldi ipari részleget hatvanra bővítik 2005-ben.

13. Szociális szövetkezetek Jogi háttér • 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről • 141/2006 (VI.29.) Korm. rendelet a szociális szövetkezetekről • 124/2006. (V.19.) Korm. rendelet a szövetkezetek által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra

14. Szövetkezeti törvény 2006. X. tv 8. § (1) A szociális szövetkezet a 7. §-ban foglaltaknak megfelelő olyan szövetkezet, a) amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése; b) amely iskolaszövetkezetként működik. (2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet megnevezést, illetve – iskolaszövetkezet esetében – az iskolaszövetkezet megnevezést

17. Szociális gazdaság és SzOSzöv Szociális szövetkezetek létrehozása, fejlesztése 1.) Mezőgazdaságban kötött termékpályás élelmiszerek előállítása (Hangya Szövetkezetekkel együttműködésben) 2.) Energiaszövetkezetek alakítása a helyi energiatermelésre (EMMET együttműködés) 3.) Re-Use – lomtalanítás kiváltására (KöSzSz és HUMUSZ együttműködés) 4.) Adománybolt hálózat felállítása a foglalkoztatás támogatására (KöSzSz együttműködés)

18. Elérhetőségeink: Cím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 13. Tel.: +36/703872204 E-mail: nemeth.laszlo@koszsz.hu nemeth.laszlo@szoszov.hu Weblap: http://koszsz.hu/ http://szoszov.hu/