1 / 14

Arab tudományok

Arab tudományok. Arab tudományok eredete. Görög források az araboknál maradtak fent. Először szír, majd arab fordítások készültek. Európába a Cordobai kalifátuson keresztül jutottak el a görög művek. Cordobában három vallású egyetem működött.

zavad
Download Presentation

Arab tudományok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Arab tudományok

  2. Arab tudományok eredete • Görög források az araboknál maradtak fent. Először szír, majd arab fordítások készültek. Európába a Cordobai kalifátuson keresztül jutottak el a görög művek. Cordobában három vallású egyetem működött. • Akárcsak a görögök, csillagászatban (és így trigonometriában) szexagezimális alakban írták a törteket. • Indiai és perzsa források, északnyugat India a muzulmán világ része. • Selyemúton keresztül érintkezés Kínával. • Iszlám előtti arab kultúra hatása (például az asztrológiában).

  3. Az arab világ egy egységet alkotott a tizenkettedik századik (nem politikailag értve). A különféle ismeretek gyorsan terjedtek, híres tudósok nemcsak Bagdadban és Damaszkuszban ügyködtek, hanem Kairóban, Cordobában és Rayy-ban (mai Teherán). • Az arabok eredetileg távolsági kereskedelemmel foglalkozó népek voltak.

  4. Asztrológia • Ptolemaiosz Almagesztjét legalább ötször lefordították a 8. és 9. század során. Az első fordítás szír nyelven volt. Későbbiekben kommentárokat írtak hozzá, vitatkoztak vele. • Ptolemaisz féle precesszió hibáját felismerték, és egyik irányzat feltételezte a kilencedik égi szféra „remegését”, oszcilláló mozgását, hogy ezzel magyarázza a napéjegyenlőségek mozgását.

  5. Ibn al-Shatir modellje matematikailag azonos Copernicuséval, 150 évvel korábbról. De az arabok nem vezették be a Nap központú világképet. Máig kutatják, hogy ennek az arab iskolának volt-e hatása Copernicusra. • Sok csillagkatalógust és táblázatot dolgoztak ki. Zij-nek nevezett művek áttekintő csillagászati kézikönyvek voltak, a trigonometriai alapoktól kezdve a nap és holdfogyatkozásokig mindennel foglalkoztak.

  6. Csillagvizsgálók • Csillagászati obszervatóriumokat építettek. Ezek több méteres íves lejtők voltak, amelyekkel pontosan mérni tudták a nap, vagy a csillagok szögét. • A 9. század elején al-Mamun kalifa építetett két obszervatóriumot, egyet Bagdadban és egyet Damaszkuszban és párhuzamos megfigyeléseket végeztek. • Egy éves megfigyelési programokat végeztek, a végén Zij-et írtak az eredményekről.

  7. Mekkában és Bagdadban egyszerre megmértek egy holdfogyatkozást, így megkapták Bagdad hosszúsági fokát. A szélességi fok triviálisan kiszámítható a nap felkelési szögéből. Erre azért volt szükség, hogy megállapítsák pontosan Mekka irányát. Ilyet később más nagyvárosokkal is elvégeztek.

  8. Orvoslás • Koránban higiénia fontos szerepet tölt be. Naponta ötször (ima előtt) a fedetlen végtagokat megmossák (kezet, arcot, lábat), nemi aktus után fürdés, stb. • Fertőző betegségek karanténba helyezése. Korán felszólít arra, hogy ne menjen a hívő fertőzött helyre, és ha ott volt, ne fusson el onnan. • A próféta szerint „Minden betegségre megvan a megfelelő gyógyszer”, ez kellően optimista hátteret teremt az orvoslásnak, szemben sok más kultúrával.

  9. Kórházakat alapítottak a nagyobb városokban. Bagdadi kórház, a Bukhtishu a gyógyászat központja. • Több híres tudós orvosként praktizált, például al-Razi, vagy ibn-Sina (Avicenna, ahogy Európában ismerték)

  10. al-Razi • Perzsa orvos, Rayyból származik. Bagdadba ment tanulni, mert nagyvárosban több esettel találkozik. Visszatért Rayyba az uralkodó kérésére királyi orvosnak, majd végül a bagdadi kórház vezetője lett. • Kritikai attitűddel áll az elődökhöz. Egy orvos ne fogadjon el nem ellenőrzött módszert. Esettanulmányokat írt az utókor számára, feljegyezve betegei nemét, korát, foglalkozását.

  11. „Aki a Régiek munkáit olvassa, az megkapja a munkájuk tapasztalatát, mintha ezer éven át kutatott volna”. Azonban kritikával is illette elődei munkáját. • Ugyanazon betegségben szenvedőket (agyhártyagyulladás) csoportokra szedte, és különféle gyógymódot alkalmazott rajtuk, így orvosi kísérletet végezve rajtuk.

  12. Ibn Sina (Avicenna) • Orvos (lásd orvoslás óra) • Arisztotelésszel sokat foglalkozott, kommentálta. • Középkorban „a filozófus” Arisztotelészt jelentette, „a kommentátor” pedig Avicennát. • Tőle származik azon alkímiai elleni érvelés, amelyet a középkori Európában többen Arisztotelésznek tulajdonítottak, és nagy szerepe volt az alkímia vitában.

  13. Optika • 9. században egyszerre fordítják a görög műveket és végzik a saját kutatásaikat. • Optika területei: perspektíva geomertriája, tükrökről visszaverődés vizsgálata, napfényt fókuszáló tükrök vizsgálata, atmoszférikus jelenségek (szivárvány) vizsgálata. A látás fiziológiája. • Euklídeszi optika, Alexandriai Herón műve, stb.

  14. Úgy gondolták (pl Euklidész), hogy a szemből egyenes sugarak indulnak ki, és amivel érintkeznek, azt látjuk. • Galen ezek a sugarak a lélekből indulnak, az agyból a pupillára idegeken át jut el. Az ember testrészének tekinthető. De ez a látó sugár csak más sugarak segítségével működik. • Ibn Luqa két ilyen sugarat sorol fel: a napsugarat és a tűzsugarat. Ezek nélkül nincs látás.

More Related