1 / 105

A TAKARMÁNYOK ISMERETE ÉS TARTÓSÍTÁSUK

A TAKARMÁNYOK ISMERETE ÉS TARTÓSÍTÁSUK. A takarmány fogalma.

marika
Download Presentation

A TAKARMÁNYOK ISMERETE ÉS TARTÓSÍTÁSUK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A TAKARMÁNYOK ISMERETE ÉS TARTÓSÍTÁSUK

  2. A takarmány fogalma takarmányon azokat a növényi, állati vagy mikrobiális eredetű anyagokat értjük, amelyeket önmagukban vagy más anyagokkal kombinálva azért etetünk, hogy velük az állatok energia, fehérje, vitamin és ásványi anyag szükségletét kielégítsük.

  3. Takarmányok csoportosítása • zöldtakarmányok • gyökér- és gumós takarmányok • erjesztett takarmányok • szénák, szénalisztek • magvak és termések • szántóföldi növénytermesztési melléktermékek • ipari melléktermékek és hulladékok • állati eredetű takarmányok • ipari abrakkeverékek • takarmánykiegészítők

  4. A ZÖLDTAKARMÁNYOK A zöldtakarmányok csoportosítása:

  5. A zöldtakarmányok jelentősége • könnyen emészthetők, • etethetők legeltetve vagy kaszálva • nagy zöld tömeget adnak • Frissen, vagy tartósított formában egész éven át etethetők. • Egyes zöldtakarmányok (pillangósok) fehérjében gazdagok • Mások inkább szénhidrátokban gazdagok (csalamádék) • Tejsavas erjesztés útján könnyen tartósíthatók • Magas a karotin, C és E vitamintartalmuk • ásványi anyagokban is gazdagok.

  6. A zöldtakarmányok kedvezőtlen hatásai • A pillangós zöldtakarmányok könnyen okozhatnak felfúvódást • Egyes zöldtakarmányok alkaloidákat és glükozidákat (növényi méreganyagok) tartalmaznak. (Ilyen pl. a rosszul tárolt burgonyában a solanin, a pillangósokban a szaponin melynek keserű íze az állati termékbe is átmegy.)

  7. A legelő • A legelők növénykultúráját összefoglaló néven gyepnek nevezzük. • Gyepen azt a pázsitfűfélékkel és pillangósokkal tartósan benőtt területet értjük, amelynek termését legeltetés útján, vagy kaszálóként takarmányozás céljára hasznosítunk.

  8. A legeltetés előnyei • Biztosítja a jó levegőt, napfényt, mozgást • olcsó takarmány • Laktagóg hatású.

  9. A legelők csoportosítása I. • Rendelkezésre állás ideje szerint • Állandó legelők • Természetes gyepek • Mesterséges gyepek • Alkalmi legelők • Gabonatarlók • Árokpartok • Őszi vetések

  10. A legelők csoportosítása II. • Földrajzi elhelyezkedés szerint • Síkvidéki legelők (völgyi legelők, homoki és sziki legelők) • Dombvidéki legelők • Hegyi vagy havasi legelők • Lápi legelők

  11. A legelők összetétele I. Botanikai összetétel szerint • pázsitfűfélék (50-70%) pl. a perjék • pillangósvirágúak(20%) pl. a herefélék • savanyúfüvek (2-10%) pl. a csenkeszek

  12. A legelők összetétele II. Más csoportosítás szerint: • Szálfüvek • réti csenkesz, csomós ebír, magyar rozsnok, zöld pántlikafű, sudár rozsnok • Aljfüvek • tarackos tippan, réti perje, angol perje, vörös csenkesz, csillagpázsit • Pillangósok • fehér here, szarvaskerep lucerna, bíborhere, bükköny félék

  13. Legeltetési módok I.

  14. Legeltetési módok II. 1. Szabad legeltetés: • az állatállományt a területen szétszórva legeltetjük • Hátránya • az állatok válogatnak, • sok füvet letaposnak, • sok füvet szennyeznek bélsarukkal. • a gyepterület fűhozamának mindössze 40-50%-a hasznosul.

  15. Legeltetési módok III. 2. pányvázva legeltetés • Az állatokat egyedileg hosszú lánccal vagy kötéllel egy cölöphöz rögzítik, amely körül az állat a gyepet lelegeli.

  16. Legeltetési módok IV. 3. A szakaszos legeltetés: • a legelőterületet több szakaszra osztják fel. • Az állatállomány mindig csak egy szakaszon belül legel, • a többi szakasz növényzete pihen, • Ezen szakaszok kaszálhatók is • A terület felosztása történhet • fix karámrendszerrel vagy • áttelepíthető villanypásztorral.

  17. Legeltetési módok V. 4. Az adagolt legeltetés • a legelőt a csoportban lévő állatok számának figyelembevételével megfelelő szélességű szakaszokra osztjuk. • egyik módja a sávosan adagolt. • Másik módja a napi adagolt legeltetés • A terület kiszámításához szükséges adatok: • állatlétszám • egy állat napi zöldtömegigénye (a testtömeg 10%-a) • a legelő fűhozama kg/m2 -ben • átlagos testtömeg

  18. Legeltetési módok VI. 5. A legelőkombinát: • Kialakításhoz összefüggő legelőterületre van szükség. • A terület legmagasabb fekvésű helyére építik az istállókat, a fejőházat, és a szérűskertet. Ez a legelőközpont. • A kötetlenül tartott állatok a villanypásztorral határolt felhajtó úton juthatnak el a legelő valamennyi szakaszára.

  19. Előkészületek a legeltetésre A klasszikus legeltetési idény hazánkban Szent György napjától (ápr. 24-től) Szent Mihály napjáig (szept. 29-ig) tart.

  20. Előkészületek a legeltetésre • Tavaszi teendők: • a legelő vizenyős területeit csapoljuk le • szüntessük meg a vakondtúrásokat • fogasoljuk, és műtrágyázzuk meg a gyepet • állataink takarmányozásában fokozatosan térjünk át a zöld takarmány etetésére. • a mérgező és szúrós gyomok irtása pl. a foltos bürök, beléndek, boglárkafajok csattanó maszlag. Szúrós gyomok pl.a királydinnye, szamártövis, aszatfélék • a zsenge tavaszi fű legeltetéséhez adjunk szénakiegészítést, mert ennek magas víztartalma miatt hashajtó hatása van. • végezzük el az állomány pata-ápolását • mentesítsük az állományt külső és belső élősködőktől • csoportosítsuk állatainkat termelési színvonaluk szerint. • nyári nagy melegben mindig deleltessük az állományt, árnyékos területen pihenjenek pár órát.

  21. SZÁNTÓFÖLDI ZÖLDTAKARMÁNYOK • Fűféle zöldtakarmányok: • A kukorica csalamádé • magas a szénhidrát tartalma, de fehérjében szegény, • Kifejlett szarvasmarhák adagja 40-60 kg naponta. • Szudánifű • elsősorban szarvasmarhákkal etethető, • évente kétszer kaszálható, • A 40-60 cm-nél alacsonyabb növénykultúrát még ne etessük, mert ciánmérgezést okozhat. • A cukorcirok • a sovány talajú területek takarmánynövénye, az egy méternél alacsonyabb növedéket itt sem célszerű etetni a ciántartalom miatt. • A rozs zöldtakarmányként tavasszal elsőnek etethető kaszálva.

  22. Pillangós virágú zöldtakarmányok I. • Fehérjében, kálciumban és vasban gazdagok, • foszforban szegények. • magas a B és C vitamin, valamint karotintartalmuk. • Étrendi hatásuk fiatal és harmatos állapotban nem kedvező, mert felfúvódást okozhatnak

  23. Pillangós virágú zöldtakarmányok II. • A lucerna • Magas fehérjetartalmú, • évelő növénykultúra. 4-5 évig, évente a csapadéktól függően 3-4x kaszálható. • Éves zöldhozama 25-30 t/ha. • Vöröshere • alacsonyabb fehérjetartalmú, • kisebb zöldhozamú • A fehérherét elsősorban gyepkeverékekben vetik. • A bíborhere egyéves növény, a Dunántúlon termesztik leginkább.

  24. Pillangós virágú zöldtakarmányok III. • A somkóró: • a benne lévő kumarin könnyen fényérzékennyé teszi a bőrt, és ez bőrgyulladást, kivérzéseket, belső szervi vérzéseket okozhat. • A borsót, bükkönyt és szóját szinte kizárólag zöldtakarmány keverékekben termesztik.

  25. Leveles zöldtakarmányok • A takarmánykáposzta • C vitaminban és cukorban gazdag növény • Nedvdús, rostban szegény. • Jól tárolható • A napraforgó csalamádé • elterjedtebb, mint a takarmánykáposzta. • Kukorica csalamádéval keverve ízletesebb.

  26. Keverék zöldtakarmányok 1. Őszi keverékek • Keszthelyi keverék: • rozsos káposztarepce, amely már április közepétől etethető. Termésátlaga 14-20 t/ha, • magas víztartalma miatt előnyösebb fonnyasztás után etetni. • Szarvasmarháknak napi adagja 30-40 kg, lovaknak, 15-25 kg. • Legány-féle keverék: • valamilyen kalászos (búza v. rozs v. őszi árpa) és bükköny, valamint bíborhere keveréke. • 15-25 t/ha a hozama • marháknak 40-60 kg/nap, lovaknak 20-40 kg a napi adagja.

  27. Keverék zöldtakarmányok • Rozsos bükköny: • soványabb talajokon vethető, • április végétől etethető. • Termésátlaga 18-25 t/ha. • Búzás pannonbükköny: • igényesebb az előzőnél, de ízletesebb és később fásodik. • Termésátlaga 18-25 t/ha. • Árpás borsó, búzás borsó: • az őszi takarmányborsót árpával vagy búzával keverhetjük, • kötöttebb talajok ízletes takarmánya. • Termésátlaga 20-25 t/ha

  28. Keverék zöldtakarmányok 2. Tavaszi keverékek: • Zabos bükköny, zabos borsó: • tavaszi bükkönyt zabbal keverhetünk, • Termésátlaga 15-20 t/ha. • Borsós napraforgós csalamádé: • Június elejétől etethető. • Optimális fejlődési stádium a betakarításra amikor a tányérkezdemények még csak 2-3 cm-esek, ha túlságosan elvénül a napraforgó, akkor a levelei szőrösek, szúrósak, szára pedig fás, szőrös, szúrós lesz, ezért, az állatok nem szívesen fogyasztják.

  29. Keverék zöldtakarmányok • Napraforgós kukoricacsalamádé: • vetési ideje március április, a napraforgó adja a nagyobb tömeget, a kukorica pedig ízletesebbé teszi a takarmányt. Egész a fagyok beálltáig tud biztosítani nagymennyiségű zöld tömeget. • Füves lucerna, füves here: • mindkét keverék nagymennyiségű zöld tömeget és fehérjét ad • Nincs puffasztó hatásuk, szénakészítésre is alkalmasak

  30. Zöld futószalag • az állatállomány egész éven át tartó zöldtakarmány ellátását jelenti • Abban az időben biztosítanak nagy zöld tömeget, amikor még nincs vagy már nincs legeltetési lehetőség.

  31. Egyéb zöldtakarmányként hasznosítható növényi részek • leveles cukorrépafej. • répalevél • Kertészeti hulladékok: • a sárgarépa, petrezselyem, fejes- és kelkáposzta, karfiol, karalábé tisztításából és válogatásából adódó hulladékok

  32. GYÖKÉR- ÉS GUMÓS TAKARMÁNYOK • magas a víztartalmuk, • kevés táplálóanyag van bennük, ezért terimés takarmányok. • Magas víztartalmuknál fogva nehezen tárolhatók, • gyakran földdel szennyezettek, • az etetés előtt sok előkészítési munkát igényelnek.

  33. GYÖKÉR- ÉS GUMÓS TAKARMÁNYOK • A takarmányrépa: • szárazanyagának nagy részét a szacharóz adja, • nyers fehérje tartalma nagyon alacsony. • K, Na, Cl, Cu, és Co tartalma azonban aránylag magas. • Tejelő tehenekkel 40 kg/nap alatti mennyiségben etessük, mert különben mellékízt ad a tejnek. • Cukorrépa: • igen magas cukortartalma van, • A nyersrost tartalma valamivel magasabb a takarmányrépáénál • Burgonya: • 80- 90%-a keményítő, mindössze 1%-a cukor. • A rosszul tárolt burgonyában fény hatására mérgező alkaloida képződik, ez a szolanin. Zöld színéről felismerhető a gumón. • Párolva, főzve etetjük

  34. GYÖKÉR- ÉS GUMÓS TAKARMÁNYOK • Sárgarépa, (murokrépa): • fehérjetartalma alacsony, de igen sok a karotin benne. • Magas az E és B vitamin tartalma. • Tarlórépa: • másodvetésként termeszthető • A tarlórépa karotint és mustárolajat is tartalmaz. • A csicsóka: • manapság a kisgazdaságokban ismét előtérbe kerülő takarmány. • Táplálóanyagának nagy része inulin.

  35. ERJESZTETT TAKARMÁNYOK • Az állatok téli zöldtakarmánnyal történő ellátását tartósítással biztosíthatjuk. • A tartósításnak két módja van, a tejsavas erjesztés, és a szárítás. • A zöldtakarmányok tejsavas erjesztéssel történő tartósítása a silózás.

  36. Szilázs - szenázs • Szilázs: erjesztés során keletkezett tejsavval tartósított, egy menetben betakarított takarmány. • Szárazanyag : víz = 40:60 • Szenázs: előzetes fonnyasztás után besilózott, erjesztéssel tartósított takarmány • Szárazanyag : víz = 60:40 • Siló: azok az objektumok amelyekben a takarmányokat erjesztjük és tároljuk.

  37. A silózás alapműveletei • 1. A zöld növényt levágják, szecskázzák, és szállító járműre juttatják. Az optimális szecskaméret 1-3 cm. • kivétel a szenázsnak szánt növények, melyeket fonnyasztani kell, kb. 35-40%-os szárazanyag tartalomig. Majd önjáró rendfelszedő szecskázógéppel juttatják pótkocsira a fonnyasztott zöldtömeget

  38. 2. A szecskázott zöldet mérlegelése. • 3. silótérbe hordás. • 4. a légmentes közeg elérése érdekében nehéz traktorokkal tömörítik • 5. A silókazalt betakarják, fóliával, földdel, vagy szalmabálákkal, esetleg teteje bevethető tavaszi gabonával.

  39. Az erjedés feltételei • megfelelő a szecskaméret, • optimális a szárazanyagtartalom, • cukor és a nyersfehérje tartalom arányszáma 1-nél nagyobb (viasz érésű kukorica) • tömörítés munkaművelete gyors és erőteljes.

  40. pufferkapacitás • Apufferkapacitás az a szám, amely megmutatja, hogy hány gramm tejsav szükséges ahhoz, hogy a takarmány 1 kg szárazanyagának pH-ja 4-re csökkenjen. (Ha a takarmány cukortartalma magas, emelkedik a pufferkapacitás, ha a takarmány fehérjetartalma magas, akkor csökken a pufferkapacitás.)

  41. A besilózott takarmányokban lévő mikroorganizmusok optimális hőmérséklete, pH-ja

  42. Az erjedés szakaszai • oxidációs szakasz: a silókazalban maradó levegő következménye, egy ideig tovább folytatódik a sejtek légzése, és enzimes anyagcseréje, melynek következménye a takarmány melegedése. Amikor a levegő elfogy, a sejtek elpusztulnak, a sejtekből kilépő vízmennyiség egy része a kazal aljára csordogál, benne sok ásványi anyaggal és vitaminnal. Ez a csurgaléklé. Az első szakasz időtartama néhány óra.

  43. Az erjedés szakaszai II. • Az erjedés kezdeti szakasza: Ebben a szakaszban gyorsan elszaporodnak a coli- és vajsav baktériumok. Viszont felszaporodnak a tejsav baktériumok is, és a keletkező tejsav elöli a colibacilusokat. Ezen erjedési szakasz hossza kb. 1-3 nap.

  44. Az erjedés szakaszai III. 3. Az erjedés fő szakasza: • Túlnyomórészt tejsav­baktériumok vannak jelen, ezért az erjesztett takarmány pH-ja rohamosan lecsökken. • E szakasz hossza 1-2 hét. 4. Az erjedés csökkenésének szakasza: • a tejsav- baktériumok lebontják az összes cukrot, • az egyre fokozódó savas közeg (3,5-4 pH) miatt szaporodásuk leáll.

  45. Az erjedés szakaszai IV. 5. Az utóerjedés szakasza: • csak a rosszul tartósított silókazlakban alakul ki, és elsősorban vajsavas erjedés játszódik le, mely kesernyés csípős ízt és kellemetlen szagot ad a takarmánynak.

  46. Silózási veszteségek • a betakarításból származó elszóródás • légzési, erjedési veszteség • felületi, romlási veszteség • csurgaléklé által kimosódott szárazanyag

  47. A jóminőségű szilázs és szenázs • A növényi részek jól felismerhetők, • nem kenőcsös, nem nyálkás az állománya. • A színe zöldessárga, sárgászöld, sohasem barna vagy fekete. • Az illata a friss kenyér illatához hasonló, nem bűzös, szúrós, ecetes szagú.

  48. Siló típusok • Gödörsiló, • dombsiló • Falközisiló • Toronysiló

  49. A szilázs és szenázs etetés előnyei • állandó takarmánybázist ad, • Időjárástól kevésbé függ a készítése • Táplálóanyag-veszteség kisebb, mint a szénakészítésnél • Teljesen gépesíthető • A vitamin tartalma magas marad

  50. Javasolt napi adagok

More Related