A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain

1. A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain Varga Zsuzsa SZTE TTIK Projektkonferencia, Debrecen 2010. október 1. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2. A helyzetfelmérés szempontjai* • A ciklusos képzés kialakítása • Új képzési forma és tartalom felépítése • Oktatás és tanulásszervezés, a képzés folyamata *Bókay Antal: Kérdések, témák a bologna képzés elemzéséhez, 2010. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

3. 1. A ciklusos képzés kialakítása A mesterképzés ismerete nélkül jött létre Az alapképzés túlzottan specializált (szakirányok , tanári minor, alapozás csak az 1-3. félévben) A mesterszak a nem előzményszakról jövők miatt megismétel BSc ismereteket Alap és mesterszak egymás után: 2 szakdolgozat 2 záróvizsga – kevesebb szakmai kredit A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 3

4. 1.2 Alapozó-e az alapszak? 110-120 szakmai kredit van rá – kevés Mindenütt vannak szakirányok – túl korai specializáció A régi egyetemi képzés valahogy benne van (komplett képzés legyen annak is, aki abbahagyja) Tapasztalat: nem kell szakirány, hanem erős alapozás: természettudomány, matematika, társadalomtudomány, informatika A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 4

5. 1.3 FSZ, szakirányú továbbképzés Az FSZ idegen maradt a felsőoktatás (az egyetemi karok) számára A földrajz szakot (idegenforgalom) kivéve nincs kapcsolat FSZ-hez FSZ kreditelismerés problémás Szakirányú továbbképzés gyakorlatilag megszűnt (vagy nem is volt), de A szakirányok újraéledhetnek szakirányú továbbképzésként Piaci körülményekhez könnyen lehetne szakembert képezni (pl. lézerfizika) A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 5

6. 1.4 Alapszak és a munkaerőpiac, az „alkalmazhatóság” A végzettek nagy része belép a mesterszakra A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 6

7. 2. A kreditrendszer kialakításának tapasztalatai Kredit-óraszám megfeleltetés formális és egyenetlen: Szakmánként eltérő (biológia, matematika, földrajz, -> környezettan) Tanszéki, oktató érdekek, a kapacitás és a hagyományok meghatározók Pozitívum: jelenleg minden szakon megtörtént vagy folyamatban van a kreditallokáció felülvizsgálata Kötött képzési programok, tárgyak erős egymásra épülése az első években (az alapozás ezt kívánja) Negatívum: a hallgató lemarad, ha eltér a mintatantervtől. Kapacitáshiány miatt nincsenek a tárgyak minden félévben hirdetve. Átlag oktatói vélemény: a kreditrendszer túl sok szabadságot ad a hallgatónak, kevés a szűrő A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 7

8. 2. A kreditelismerés helyzete Nagy része automatikus: a hallgató ugyanarra vagy rokon szakra jelentkezik vissza (időszakonként 3-4 ezer kérvény!) Következmény: Nincs szükség az elismerés korlátjára „Valódi” kreditelismerési esetekben megjelennek finomabb összehasonlítások: A tanult ismeret színvonala, mélysége Gyakorlat-elmélet óraszáma Az ismeret elavult jellege FSZ és bizonyos intézményekben szerzett kreditek esetén inkább elutasítás, mint elismerés A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 8

9. 2. Kredit és hallgatói munkaóra viszonya OMHV kérdés: „Mennyire van összhangban a tárgy kreditje a végzett munka mennyiségével?” Sajnos a válaszokból nem tudható csak az eltérés, de az irány (sok a kredit vagy kevés) nem. Problémák: Nincs átlaghallgató, minden vélemény szubjektív elemeket hordoz. A kreditallokáció egyenetlen, nem tükrözi a hallgatói munkát, más szempontok is meghatározók voltak A tárgyak eltérő teljesítési követelményei még azonos óraszám és kredit mellett is A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 9

10. 3. A képzés folyamata – új módszerek, stratégiák A többség a klasszikus tantermi órák formájában tanít Több száz fős tömeget hogyan másképp? Nincsenek kidolgozott stratégiák, oktatók és hallgatók egyedül küzdenek a megváltozott környezetben. Új oktatási módszerek önkéntes alapon léteznek (on-line tanulás, tesztek, önálló kiselőadások, évközi munka) – gyakorlat szemináriumi szinten A tudásfelmérésben elektronikus eszközök (teszt) jelentek meg. A szóbeli számonkérés erősen szorul vissza A „jó kutató” az egyúttal „jó oktató” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 10

11. 3.2 A tárgyak és vizsgák száma A képzés első három félévének jellemzői: A tárgyak száma sok félévente 7-8, ea és gyakorlat külön számolva 10-12. Az alapozó tárgyakra a 2 óra = 2-3 kredit jellemző. Szakonként különbségek: A kémia a sok labor miatt óraszám>kredit, biológia óraszám= kredit, többi szak óraszám < kredit Magas a vizsgák száma Környezettan szak 10-12, az átdolgozott szakokon (földrajz, matematika) 5, a többin 7 az átlag A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 11

12. 3.3 A tárgyak és vizsgák száma A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 12

13. 3.3 A tárgyak és vizsgák száma 2. félév A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 13

14. 3.3 A végzettek és a belépők aránya Végzettek aránya a belépőkhöz képest A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 14

15. Merre tovább? Köszönöm a figyelmet! A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 15