prof dr ily s istv n debreceni egyetem orvos s eg szs gtudom nyi centrum csal dorvosi tansz k n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Prof. Dr. Ilyés István Debreceni Egyetem Orvos – és Egészségtudományi Centrum Családorvosi Tanszék PowerPoint Presentation
Download Presentation
Prof. Dr. Ilyés István Debreceni Egyetem Orvos – és Egészségtudományi Centrum Családorvosi Tanszék

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 43

Prof. Dr. Ilyés István Debreceni Egyetem Orvos – és Egészségtudományi Centrum Családorvosi Tanszék - PowerPoint PPT Presentation


  • 68 Views
  • Uploaded on

Népegészségügyi medicina Családorvoslás blokk Kardiovaszkuláris rizikótényezők felismerése és a kardiovszkuláris kockázat becslése Daganatos betegségek szűrése, az alapellátás feladatai. Prof. Dr. Ilyés István Debreceni Egyetem Orvos – és Egészségtudományi Centrum Családorvosi Tanszék.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Prof. Dr. Ilyés István Debreceni Egyetem Orvos – és Egészségtudományi Centrum Családorvosi Tanszék' - wind


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
prof dr ily s istv n debreceni egyetem orvos s eg szs gtudom nyi centrum csal dorvosi tansz k

Népegészségügyi medicinaCsaládorvoslás blokkKardiovaszkuláris rizikótényezők felismerése és a kardiovszkuláris kockázat becsléseDaganatos betegségek szűrése, az alapellátás feladatai

Prof. Dr. Ilyés István

Debreceni Egyetem

Orvos – és Egészségtudományi Centrum

Családorvosi Tanszék

kardiovaszkul ris kock zati t nyez k i
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők I
  • Életkor: - férfiak 45 év fölött

- nők 55 év fölött

- korai menopausa

  • Korai kardiovaszkuláris betegség a családban:

- férfiak 55 év alatt

- nők 65 év alatt

  • Dohányzás
  • Hypertónia
  • Mozgásszegény életmód
  • Egészségtelen táplálkozás
  • Elhízás
kardiovaszkul ri s kock zati t nyez k ii
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők II.
  • Magas össz-koleszterin szint, magas LDL-C szint
  • Alacsony HDL-C szint
  • Magas Tg szint
  • Kiegészítő lipid paraméterek:

- kisméretű LDL-C

- lipoprotein (a)

- apolipoprotein-eltérések

kardiovaszkul ri s kock zati t nyez k iii
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők III.
  • Insulinrezisztencia, hyperinsulinaemia
  • A glucoreguláció zavarai: IFG, IGT
  • 2 típusú diabetes mellitus
  • Alvadási faktorok

- thrombocyta hyperreaktivitás

- fibrinogen

  • Emelkedett homocystein szint
  • C-reaktív protein, gyulladásos markerek
  • Chlamidia fertőzés
kardiovaszkul ris kock zati t nyez k felismer se az alapell t sban i
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése az alapellátásban I.
  • Dohányzás: opportunista stratégia, szisztematikus vizsgálat
  • Alkoholdependencia: opportunista stratégia, szisztematikus vizsgálat
  • Hypertónia: opportunista stratégia, felderítés szakmai ajánlás szerint
  • Obezitás: célzott vizsgálat, szakmai ajánlás
  • Táplálkozási szokások: célzott tájékozódás
  • Fizikai aktivitás, fittség: célzott tájékozódás
kardiovaszkul ris kock zati t nyez k felismer se az alapell t sban ii
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése az alapellátásban II.
  • Dyslipidaemia: szakmai ajánlás

felnőttkorban 5 évenként

nők: 45 év fölött évente

férfiak: 35 év fölött évente

célzott szűrés:

- hyperlipoproteinaemia a családban

- korai koronária-betegség a családban

- koronária-betegség tünete

- hyperlipoproteinaemia tünete

- rizikófaktor, mely hyperlipoproteinaemiával társulhat

kardiovaszkul ris kock zati t nyez k felismer se az alapell t sban iii
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése az alapellátásban III.
  • A szénhidrát-anyagcsere zavarai: szakmai ajánlás

45 év felett 3 évenként

hajlamosító tényezők:

- családi előzmény

- terhességi előzmény

- centrális elhízás

- más kardiovaszkuláris rizikó

kardiovaszkul ris kock zati t nyez k felismer se az alapell t sban iv
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése az alapellátásban IV.
  • Metabolikus szindróma: szakmai ajánlás

- elhízás

- hypertónia

- glucoreguláció zavara

- dyslipidaemia

a kardiovaszkul ris kock zati t nyez k egy ttes hat sa ii
A kardiovaszkuláris kockázati tényezők együttes hatása II.
  • kockázati szintek–gyakorlati tapasztalatok alapján

kis kockázat

egyetlen rizikótényező

közepes kockázat

több rizikótényező

diabetes mellitus nem áll fenn

nagy kockázat

atherosclerosisra fennállására utaló leletek

diabetes mellitus fennállása

a kardiovaszkul ris kock zat becsl se objekt v m dszerekkel
A kardiovaszkuláris kockázat becslése objektív módszerekkel
  • A kockázat becslése során figyelembe vett faktorok:

- A páciens neme

- A páciens életkora

- A dohányzás ténye

- Vérnyomás-értékek

- Össz-koleszterin szint vagy T-C/HDL-C

- A diabetes fennállása vagy hiánya

a kardiovaszkul ris kock zat becsl s nek f bb m dszerei
A kardiovaszkuláris kockázat becslésének főbb módszerei
  • Framingham Health Study pontrendszere
  • A Joint European Coronary Risk Chart
  • A SCOPE-tanulmány táblázatai
  • Hazai szakmai társaságok kockázatbecslési ajánlása
a framingham health study pontrendszere
A Framingham Health Study pontrendszere
  • A becslésnél figyelembe vett szempontok:

- Kor, nem, HDL-C, dohányzás, szisztolés vérnyomás (kezeletlen, kezelt)

  • Kockázati szintek:

1-30%, az össz-pontszámból kalkulálva

<15%, 15-20%, 21-30% > 30%

a joint eurpean coronary risk chart m dszer
A Joint Eurpean Coronary Risk Chart módszer
  • A becslésnél figyelembe vett szempontok:

- Nem, életkor, dohányzás, diabetes fennállása vagy hiánya, össz-koleszterin szint, vérnyomás

- A becslés 10 évre előrevetítve a koronária eredetű szívbetegség kialakulásának kockázatát adja meg

  • Kockázati szintek:

< 5%, 5-10%, > 10%-20%, > 20-40%, > 40%

a score tanulm ny kock zatbecsl si t bl zatai
A SCORE-tanulmány kockázatbecslési táblázatai
  • A becslésnél figyelembe vett szempontok:

- Nem, életkor, dohányzás, össz-koleszterin szint vagy T-C/HDL-C arány, vérnyomás, az adott ország kardiovaszkuláris mortalitása

- A becslés nem csak koronária eredetű szívbetegséget veszi figyelembe, hanem bármilyen eredetű kardiovaszkularis mortalitással számol

  • Kockázati szintek:

< 1%, 1%, 2%, 3-4%, 5-9%, 10-14%  15%

hazai szakmai t rsas gok kock zatbecsl si aj nl sa
Hazai szakmai társaságok kockázatbecslési ajánlása
  • Kockázati csoportokat állít fel,

egyrészt rizikótényezők fennállása alapján, Másrészt becsült kardiovaszkuláris kockázat alapján

  • Kockázati csoportok:

- Nagy, közepes, kiskockázatú kategóriák

kock zati besorol s i
Kockázati besorolás I.

I. Nagy kockázatú kategória

I/1. Koszorúér-betegség, perifériás érbetegség, cerebrovaszkuláris szindróma

I/2.Diabetes mellitus és metabolikus szindróma

I/3. Tünetmentes, nagykockázatú állapot

Fatális CV kockázat  5%/10 év

T-C > 8 mmol/l, LDL-C > 6mmol/l

RR> 180/110 Hgmm, BMI > 40 kg/m2

kock zati besorol s ii
Kockázati besorolás II.

II. Közepes kockázatú kategória

Hypercholesterinaemia és további 2 vagy több rizikótényező

III. Kiskockázatú kategória

Hypecholesterinaemia önmagában

Hypercholesterinaemia és további 1 rizikótényező

a kardiovaszkul ris kock zatbecsl s el nyei
A kardiovaszkuláris kockázatbecslés előnyei
  • A páciens felvilágosítása
  • A kezelés kockázatnak megfelelő folytatásának lehetősége

Hypertonia

Dyslipidaemia

Metabolikus szindróma/diabetes

Obesitas

  • A páciens együttműködésének biztosítása
a kardiovaszkul ris kock zatbecsl s alkalmaz s nak k rd sei az alapell t sban
A kardiovaszkuláris kockázatbecslés alkalmazásának kérdései az alapellátásban
  • Választás az elfogadott kockázatbecslési eljárások közül
  • Az alkalmazás rendszerességének biztosítása: összehangolás a páciensek időszakos vizsgálatának rendszerével
  • A háziorvosi teamek felkészítése, a módszerek széleskörű alkalmazása
a daganatos betegs gek sz r s nek c lja
A daganatos betegségek szűrésének célja:
  • A tüneteket nem okozó daganatmegelőző állapotok felismerése
  • A daganatos betegségek korai stádiumban történő felismerése
  • Az Egészség Évtizedének Johan Béla nemzeti programja célkitűzései:

a szervezett és célzott lakossági szűrővizsgálatok segítségével a 70 év alatti populációban a daganatos betegségek által okozott halálozás 10 év alatt 5-10 %-al mérséklődjön

a daganatos betegs gek sz r s re alkalmazott m dszerek k vetelm nyei
A daganatos betegségek szűrésére alkalmazott módszerek követelményei
  • Amódszer legyen megbízható
  • Alkalmazása elfogadható mértékű megterhelést jelentsen
  • A célpopuláció részvétele a megfelelő mértékű legyen
  • A szövődmények aránya kicsi legyen
  • Amódszerhatásossága megfelelő legyen
  • A módszer alkalmazása költség-hatékony legyen
az n sz rhet daganatos betegs gek
Az ún. szűrhető daganatos betegségek
  • Emlőrák

A mammográfiával végzett emlőszűrés a mortalitást 30 %-al csökkenti

  • Méhnyakrák

A szexuális aktivitás kezdetétől végzett rendszeres kolposzkópos és cytológiai vizsgálattal a mortalitás 40-80 %-al csökkenthető

  • Colorectalis rákok

A rejtett bélvérzés kimutatásával a mortalitás

20 %-al csökkenthető

az eml r k sz r s nek indokolts ga
Az emlőrák szűrésének indokoltsága
  • Az emlőrák a nőket érintő legelterjedtebb rákfajta: évente több mint ötezer új megbetegedéssel számolhatunk
  • A szűrővizsgálat hatására számottevően csökken a halálozás, az ellátás iránti igény az egészségügyben, a betegség miatt szükséges rokkantosítási arány,
  • A korai és kevésbé radikális kezelés a megbetegedettek életminőségének javulását eredményezi
az eml r k sz r s m dszere i i
Az emlőrák szűrés módszerei I.
  • Az emlő önvizsgálata

Populációs szűrővizsgálatra nem alkalmas

- Egyéni értéke: az emlőelváltozások 90 %-át önvizsgálat alkalmával fedezik fel

- Kivitelezés: havonkénti rendszeresség, a menses lezajlását követő napok egyikén, menopausában a hónap azonos napján

  • Orvosi emlővizsgálat: opportunista stratégiával végzett tapintásos emlővizsgálat

- Értéke a szakszerűen kivitelezett önvizsgálattal lényegében azonosnak tekinthető

- Felhasználható az önvizsgálat megtanítására és kivitelezése ellenőrzésére

az eml r k sz r s m dszere i ii
Az emlőrák szűrés módszerei II.
  • Mammográfia

- Általában a 40-45 éves életkortól kezdődően a 65-70 éves életkorral bezáróan javasolják az elvégzését

- Hazánkban a szűrővizsgálat végzését a 45-65 éves életkorú nők esetében rendelet írja elő

- Kivitelezése lakossági szűrővizsgálat keretében történik, berendelés alapján

- Az eljárás során a mammográfia végzése mellett szükség esetén az emlő ultrahangos vizsgálatára is sor kerül

- Az eredményről a szűrőcentrum értesíti a pácienst

- Szükség esetén további vizsgálatok szükségességéről is tájékoztatást ad, illetve gondoskodik (az UH vizsgálaton túl vékonytű aspirációs illetve sebészi biopszia)

az alapell t s feladata i az eml r k sz r s megval s t sban i
Az alapellátás feladatai az emlőrák szűrés megvalósításban I.
  • Célszerű egészségnevelési tevékenység, a szűrővizsgálaton való részvétel fontosságának megértetése az érintettekkel
  • Annak elősegítése, hogy az érintett korosztály tagjai minél nagyobb arányban vegyenek részta szűrővizsgálaton
  • A szűrővizsgálaton részt vettek eredményeinek nyilvántartása
  • Annak elérése, hogy a pozitív eredménnyel rendelkezők vegyék igénybe a szükséges további vizsgálati lehetőségeket
  • A szűrővizsgálaton meg nem jelent páciensek azonosítása, figyelmük ismételt felhívása a megjelenés fontosságára
az alapell t s feladata az eml r k sz r s megval s t sban ii
Az alapellátás feladata az emlőrák szűrés megvalósításban II.
  • A betegség fokozott kockázatával rendelkezők azonosítása és célzott egészségnevelés megvalósítása az alábbiak fennállása esetén:

- elsőfokú rokonok fiatalkori emlőrákja

- az első menstruáció 11 éves kor előtt

- az utolsó vérzés 54 éves kor után

- az első gyermek születése a 40 éves kor után

- elhízás, egészségtelen táplálkozás, fokozott alkoholfogyasztás

- orális fogamzásgátló alkalmazása, 10 évnél hosszabb hormonpótlás

a m hnyakr k sz r s nek indokolts ga
A méhnyakrák szűrésének indokoltsága
  • A méhnyakrák praecancerosus állapotainak adekvát kezelésével lehetséges a rosszindulatú daganat kialakulásának megelőzése (kisfokú dysplasia 9 év alatt súlyos dysplasiává alakul, ebből 3 hó – 2 év alatt lesz rosszindulatú daganat)
  • A kolposzkópia és a cytológia együttes alkalmazásával a betegség mortalitása számottevően csökkenthető
  • A rákmegelőző állapotok korai felismerése az életminőséget kevéssé befolyásoló eljárások alkalmazását teszi lehetővé
a m hnyakr k sz r s nek m dszerei
A méhnyakrák szűrésének módszerei
  • A Papanicolaou-féle cytológiai vizsgálat

(a Pap-kenet készítése és értékelése)

A méhnyakrák szűrés bizonyítottan eredményesen alkalmazható módszere

Az ún. Bethesda értékelési módszer az értékelés megbízhatóságát növelte

  • A kolposzkópiával együtt történő végzése a szűrővizsgálat megbízhatóságát fokozza, a teendők elbírálását egyszerűbbé teszi
  • A nőgyógyászati rákszűrés koncepciója

Nemcsak a méhnyak, hanem a szeméremtest és a hüvely tüneteket nem okozó rákmegelőző állapotainak illetve korai rosszindulatú állapotainak felismerését célozza

a m hnyakr k sz r s megval s t sa
A méhnyakrák szűrés megvalósítása
  • Általában a méhnyakrák szűrését a sexuális aktivitás megkezdésétől kezdődően a 65 éves életkorral bezáróan javasolják
  • Hazánkban a szűrővizsgálat végzését a 25-65 éves életkorú nők esetében rendelet írja elő, 3 évenként
  • Kivitelezése lakossági szűrővizsgálat keretében történik, berendelés alapján
  • A szűrővizsgálat során a cytológiai vizsgálatra mintavétel és kolposzkópia történik
  • Az eredményről a szűrőcentrum értesíti a pácienst
  • Szükség esetén további vizsgálatok szükségességéről is tájékoztatást ad, illetve gondoskodik azok elvégzéséről
az alapell t s feladata a m hnyakr k sz r s megval s t sban i
Az alapellátás feladata a méhnyakrák szűrés megvalósításban I.
  • Célszerű egészségnevelési tevékenység, a szűrővizsgálaton való részvétel fontosságának megértetése az érintettekkel
  • Annak elősegítése, hogy az érintett korosztály tagjai minél nagyobb arányban vegyenek rész a szűrővizsgálaton
  • Azon páciensek azonosítása, akiknek az érintett korosztályból nem kell részt venniük a szűrővizsgálaton
az alapell t s feladata a m hnyakr k sz r s megval s t sban ii
Az alapellátás feladata a méhnyakrák szűrés megvalósításban II.
  • A szűrővizsgálaton részt vettek eredményeinek nyilvántartása
  • Annak elérése, hogy a pozitív eredménnyel rendelkezők vegyék igénybe a szükséges további vizsgálati lehetőségeket
  • A szűrővizsgálaton meg nem jelent páciensek azonosítása, figyelmük ismételt felhívása a megjelenés fontosságára
colorectalis r kok sz r s nek indokolts ga
Colorectalis rákok szűrésének indokoltsága
  • A rákmegelőző állapotok (polipok) vagy korai stadiumban lévő daganatok kimutatása (a colorectalis rákok 95 %-a jóindulatú adenomatosus polypból keletkezik, a malignus átalakulás lassú, átlagosan 10 év alatt következik be, a kockázat összefügg a polyp méretével)
  • A colorectalis rákok mortalitása szűrővizsgálattal jelentékeny mértékben csökkenthető
  • a korai stádiumban időben történő felfedezés a jobb életminőséget biztosító módszerek alkalmazását teszi lehetővé
a colorectalis r kok sz r s re alkalmas m dszerek
A colorectalis rákok szűrésére alkalmas módszerek
  • A rejtett vérzés vizsgálata székletből
  • Flexibilis szigmoidoszkópia
  • Az okkult vérzés vizsgálata és a flexibilis szigmoidoszkópia kombinálása
  • Kolonoszkópia végzése szűrővizsgálat céljára
a rejtett v rz s vizsg lata sz kletb l
A rejtett vérzés vizsgálata székletből
  • A legszélesebb körben a guajakol alapú vizsgálatot alkalmazzák, több székletmintából több vizsgálat végzése szükséges
  • A vizsgálat nem elég szenzitív, az adenomatosus polypoknak csak egy részét mutatja ki
  • Diétás tényezők (húsfogyasztás), más eredetű gastrointestinális vérzés (non-steroid gyulladásgátlók alkalmazása) álpozitív eredményt okozhat
  • A vizsgálat jelentős korlátja lehet a rossz beteg-complience is
flexibilis szigmoidoszk pia
Flexibilis szigmoidoszkópia
  • A módszerrel a disztális vastagbéldaganatok akár 60 %-a is felismerhető
  • A disztális rosszindulatú tumorok mortalitását

60-85 %-kal csökkenti

  • A kivitelezés egyszerű, nátrium-foszfát előkészítést igényel (beöntés- vagy per os)
  • Polyp vagy daganat észlelése az egész vastagbél átvizsgálását igényli
az okkult v rz s vizsg lata s a flexibilis szigmoidoszk pia kombin l sa
Az okkult vérzés vizsgálata és a flexibilis szigmoidoszkópia kombinálása
  • A két vizsgálat kiegészíti egymást: negatív szigmoidoszkópia mellett okkult vérzésre utaló eredmény proximális tumorra utal, szigmoidoszkópia nem vérző disztális tumort is kimutathat
kolonoszk pia v gz se sz r vizsg lat c lj ra
Kolonoszkópia végzése szűrővizsgálat céljára
  • A kolonoszkópia a vastagbél vizsgálatának a legmegfelelőbb módja
  • A kolonoszkópiával felismert adenómák kimetszése 76-90 %-al csökkenti a rosszindulatú daganatok előfordulását
  • A módszer korlátozott elérhetősége, az előkészítés nehézsége, az esetleges szövődmények akadályozzák a széleskörű alkalmazást
a colorect lis r kok sz r se a gyakorlatban
A colorectális rákok szűrése a gyakorlatban
  • Az 50 évesnél fiatalabb életkorban a betegség veszélye nem olyan nagy, hogy érdemes lenne széleskörű szűrővizsgálatot végezni
  • Az elsőként ajánlott megoldás a rejtett bélvérzés vizsgálata évenként
  • A másodsorban ajánlott módszer az ötévente végzett flexibilis szigmoidoszkópia
  • Előnyös lehet az évente végzett rejtett bélvérzés vizsgálat és az ötévente végzett flexibilis szigmoidoszkópia kombinálása
  • Ajánlják, de kevés helyen végzett ötévenkénti kolonoszkópiát is
az alapell t s feladata a colorect lis daganatok sz r s nek megval s t s ban i
Az alapellátás feladata a colorectális daganatok szűrésének megvalósításában I.
  • Célszerű egészségnevelési tevékenység, a szűrővizsgálat fontosságának megértetése az érintettekkel
  • Annak elősegítése, hogy az érintett korosztály tagjai minél nagyobb arányban vállalják a szűrővizsgálban való közreműködést
  • Részvétel a szűrővizsgálat technikai megvalósításában (mintavételi eszközök kiosztása, használatuk megtanítása)
  • A szűrővizsgálaton részt vettek eredményeinek nyilvántartása
az alapell t s feladata a colorect lis daganatok sz r s nek megval s t s ban ii
Az alapellátás feladata a colorectális daganatok szűrésének megvalósításában II.
  • Annak elérése, hogy a pozitív eredménnyel rendelkezők vegyék igénybe a szükséges további vizsgálati lehetőségeket
  • Törekvés a szűrővizsgálatot nem vállaló páciensek későbbi megnyerésére
  • Figyelem a speciális kockázatú páciensek eltérő szűrési-követési szükségleteire (familiaris adenomatosus polyposis, herediter polyposissal nem összefüggő és a gyulladásos bélbetegségekkel összefüggő vastagbélrák)
a prostatar k sz r se
A prostatarák szűrése
  • Indoka:

- A betegség korai stadiumban gyógyítható

- Döntően az 50 év feletti férfi populációt érinti

  • Módszer:

- Rectalis digitalis vizsgálat (RDV),

- Prostata specifikus antigén (PSA) meghatározása

- 50-70 éves férfiak esetében évente, ha a PSA normális két évente végzendő

  • Az alapellátás feladata:

- RDV végzése, PSA meghatározás végzése

ajak s sz j regi daganatok a b r rosszindulat daganatai
Ajak és szájüregi daganatok, a bőr rosszindulatú daganatai
  • Ajak és szájüregi daganatok

- Gyakorisága növekvő

- Korai felismerés: szájüregi vizsgálat

- A rizikó csoportok szűrésének fontossága

  • A bőr rosszindulatú daganatai

- Melanoma malignum, basalioma

- Korai felismerés: fizikális vizsgálat

- A naevusok követése, UV expozició