prof dr ily s istv n debreceni egyetem orvos s eg szs gtudom nyi centrum csal dorvosi tansz k n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
Prof. Dr. Ilyés István Debreceni Egyetem Orvos – és Egészségtudományi Centrum Családorvosi Tanszék PowerPoint Presentation
Download Presentation
Prof. Dr. Ilyés István Debreceni Egyetem Orvos – és Egészségtudományi Centrum Családorvosi Tanszék

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 43

Prof. Dr. Ilyés István Debreceni Egyetem Orvos – és Egészségtudományi Centrum Családorvosi Tanszék - PowerPoint PPT Presentation


  • 70 Views
  • Uploaded on

Népegészségügyi medicina Családorvoslás blokk Kardiovaszkuláris rizikótényezők felismerése és a kardiovszkuláris kockázat becslése Daganatos betegségek szűrése, az alapellátás feladatai. Prof. Dr. Ilyés István Debreceni Egyetem Orvos – és Egészségtudományi Centrum Családorvosi Tanszék.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

Prof. Dr. Ilyés István Debreceni Egyetem Orvos – és Egészségtudományi Centrum Családorvosi Tanszék


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
prof dr ily s istv n debreceni egyetem orvos s eg szs gtudom nyi centrum csal dorvosi tansz k

Népegészségügyi medicinaCsaládorvoslás blokkKardiovaszkuláris rizikótényezők felismerése és a kardiovszkuláris kockázat becsléseDaganatos betegségek szűrése, az alapellátás feladatai

Prof. Dr. Ilyés István

Debreceni Egyetem

Orvos – és Egészségtudományi Centrum

Családorvosi Tanszék

kardiovaszkul ris kock zati t nyez k i
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők I
  • Életkor: - férfiak 45 év fölött

- nők 55 év fölött

- korai menopausa

  • Korai kardiovaszkuláris betegség a családban:

- férfiak 55 év alatt

- nők 65 év alatt

  • Dohányzás
  • Hypertónia
  • Mozgásszegény életmód
  • Egészségtelen táplálkozás
  • Elhízás
kardiovaszkul ri s kock zati t nyez k ii
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők II.
  • Magas össz-koleszterin szint, magas LDL-C szint
  • Alacsony HDL-C szint
  • Magas Tg szint
  • Kiegészítő lipid paraméterek:

- kisméretű LDL-C

- lipoprotein (a)

- apolipoprotein-eltérések

kardiovaszkul ri s kock zati t nyez k iii
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők III.
  • Insulinrezisztencia, hyperinsulinaemia
  • A glucoreguláció zavarai: IFG, IGT
  • 2 típusú diabetes mellitus
  • Alvadási faktorok

- thrombocyta hyperreaktivitás

- fibrinogen

  • Emelkedett homocystein szint
  • C-reaktív protein, gyulladásos markerek
  • Chlamidia fertőzés
kardiovaszkul ris kock zati t nyez k felismer se az alapell t sban i
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése az alapellátásban I.
  • Dohányzás: opportunista stratégia, szisztematikus vizsgálat
  • Alkoholdependencia: opportunista stratégia, szisztematikus vizsgálat
  • Hypertónia: opportunista stratégia, felderítés szakmai ajánlás szerint
  • Obezitás: célzott vizsgálat, szakmai ajánlás
  • Táplálkozási szokások: célzott tájékozódás
  • Fizikai aktivitás, fittség: célzott tájékozódás
kardiovaszkul ris kock zati t nyez k felismer se az alapell t sban ii
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése az alapellátásban II.
  • Dyslipidaemia: szakmai ajánlás

felnőttkorban 5 évenként

nők: 45 év fölött évente

férfiak: 35 év fölött évente

célzott szűrés:

- hyperlipoproteinaemia a családban

- korai koronária-betegség a családban

- koronária-betegség tünete

- hyperlipoproteinaemia tünete

- rizikófaktor, mely hyperlipoproteinaemiával társulhat

kardiovaszkul ris kock zati t nyez k felismer se az alapell t sban iii
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése az alapellátásban III.
  • A szénhidrát-anyagcsere zavarai: szakmai ajánlás

45 év felett 3 évenként

hajlamosító tényezők:

- családi előzmény

- terhességi előzmény

- centrális elhízás

- más kardiovaszkuláris rizikó

kardiovaszkul ris kock zati t nyez k felismer se az alapell t sban iv
Kardiovaszkuláris kockázati tényezők felismerése az alapellátásban IV.
  • Metabolikus szindróma: szakmai ajánlás

- elhízás

- hypertónia

- glucoreguláció zavara

- dyslipidaemia

a kardiovaszkul ris kock zati t nyez k egy ttes hat sa ii
A kardiovaszkuláris kockázati tényezők együttes hatása II.
  • kockázati szintek–gyakorlati tapasztalatok alapján

kis kockázat

egyetlen rizikótényező

közepes kockázat

több rizikótényező

diabetes mellitus nem áll fenn

nagy kockázat

atherosclerosisra fennállására utaló leletek

diabetes mellitus fennállása

a kardiovaszkul ris kock zat becsl se objekt v m dszerekkel
A kardiovaszkuláris kockázat becslése objektív módszerekkel
  • A kockázat becslése során figyelembe vett faktorok:

- A páciens neme

- A páciens életkora

- A dohányzás ténye

- Vérnyomás-értékek

- Össz-koleszterin szint vagy T-C/HDL-C

- A diabetes fennállása vagy hiánya

a kardiovaszkul ris kock zat becsl s nek f bb m dszerei
A kardiovaszkuláris kockázat becslésének főbb módszerei
  • Framingham Health Study pontrendszere
  • A Joint European Coronary Risk Chart
  • A SCOPE-tanulmány táblázatai
  • Hazai szakmai társaságok kockázatbecslési ajánlása
a framingham health study pontrendszere
A Framingham Health Study pontrendszere
  • A becslésnél figyelembe vett szempontok:

- Kor, nem, HDL-C, dohányzás, szisztolés vérnyomás (kezeletlen, kezelt)

  • Kockázati szintek:

1-30%, az össz-pontszámból kalkulálva

<15%, 15-20%, 21-30% > 30%

a joint eurpean coronary risk chart m dszer
A Joint Eurpean Coronary Risk Chart módszer
  • A becslésnél figyelembe vett szempontok:

- Nem, életkor, dohányzás, diabetes fennállása vagy hiánya, össz-koleszterin szint, vérnyomás

- A becslés 10 évre előrevetítve a koronária eredetű szívbetegség kialakulásának kockázatát adja meg

  • Kockázati szintek:

< 5%, 5-10%, > 10%-20%, > 20-40%, > 40%

a score tanulm ny kock zatbecsl si t bl zatai
A SCORE-tanulmány kockázatbecslési táblázatai
  • A becslésnél figyelembe vett szempontok:

- Nem, életkor, dohányzás, össz-koleszterin szint vagy T-C/HDL-C arány, vérnyomás, az adott ország kardiovaszkuláris mortalitása

- A becslés nem csak koronária eredetű szívbetegséget veszi figyelembe, hanem bármilyen eredetű kardiovaszkularis mortalitással számol

  • Kockázati szintek:

< 1%, 1%, 2%, 3-4%, 5-9%, 10-14%  15%

hazai szakmai t rsas gok kock zatbecsl si aj nl sa
Hazai szakmai társaságok kockázatbecslési ajánlása
  • Kockázati csoportokat állít fel,

egyrészt rizikótényezők fennállása alapján, Másrészt becsült kardiovaszkuláris kockázat alapján

  • Kockázati csoportok:

- Nagy, közepes, kiskockázatú kategóriák

kock zati besorol s i
Kockázati besorolás I.

I. Nagy kockázatú kategória

I/1. Koszorúér-betegség, perifériás érbetegség, cerebrovaszkuláris szindróma

I/2.Diabetes mellitus és metabolikus szindróma

I/3. Tünetmentes, nagykockázatú állapot

Fatális CV kockázat  5%/10 év

T-C > 8 mmol/l, LDL-C > 6mmol/l

RR> 180/110 Hgmm, BMI > 40 kg/m2

kock zati besorol s ii
Kockázati besorolás II.

II. Közepes kockázatú kategória

Hypercholesterinaemia és további 2 vagy több rizikótényező

III. Kiskockázatú kategória

Hypecholesterinaemia önmagában

Hypercholesterinaemia és további 1 rizikótényező

a kardiovaszkul ris kock zatbecsl s el nyei
A kardiovaszkuláris kockázatbecslés előnyei
  • A páciens felvilágosítása
  • A kezelés kockázatnak megfelelő folytatásának lehetősége

Hypertonia

Dyslipidaemia

Metabolikus szindróma/diabetes

Obesitas

  • A páciens együttműködésének biztosítása
a kardiovaszkul ris kock zatbecsl s alkalmaz s nak k rd sei az alapell t sban
A kardiovaszkuláris kockázatbecslés alkalmazásának kérdései az alapellátásban
  • Választás az elfogadott kockázatbecslési eljárások közül
  • Az alkalmazás rendszerességének biztosítása: összehangolás a páciensek időszakos vizsgálatának rendszerével
  • A háziorvosi teamek felkészítése, a módszerek széleskörű alkalmazása
a daganatos betegs gek sz r s nek c lja
A daganatos betegségek szűrésének célja:
  • A tüneteket nem okozó daganatmegelőző állapotok felismerése
  • A daganatos betegségek korai stádiumban történő felismerése
  • Az Egészség Évtizedének Johan Béla nemzeti programja célkitűzései:

a szervezett és célzott lakossági szűrővizsgálatok segítségével a 70 év alatti populációban a daganatos betegségek által okozott halálozás 10 év alatt 5-10 %-al mérséklődjön

a daganatos betegs gek sz r s re alkalmazott m dszerek k vetelm nyei
A daganatos betegségek szűrésére alkalmazott módszerek követelményei
  • Amódszer legyen megbízható
  • Alkalmazása elfogadható mértékű megterhelést jelentsen
  • A célpopuláció részvétele a megfelelő mértékű legyen
  • A szövődmények aránya kicsi legyen
  • Amódszerhatásossága megfelelő legyen
  • A módszer alkalmazása költség-hatékony legyen
az n sz rhet daganatos betegs gek
Az ún. szűrhető daganatos betegségek
  • Emlőrák

A mammográfiával végzett emlőszűrés a mortalitást 30 %-al csökkenti

  • Méhnyakrák

A szexuális aktivitás kezdetétől végzett rendszeres kolposzkópos és cytológiai vizsgálattal a mortalitás 40-80 %-al csökkenthető

  • Colorectalis rákok

A rejtett bélvérzés kimutatásával a mortalitás

20 %-al csökkenthető

az eml r k sz r s nek indokolts ga
Az emlőrák szűrésének indokoltsága
  • Az emlőrák a nőket érintő legelterjedtebb rákfajta: évente több mint ötezer új megbetegedéssel számolhatunk
  • A szűrővizsgálat hatására számottevően csökken a halálozás, az ellátás iránti igény az egészségügyben, a betegség miatt szükséges rokkantosítási arány,
  • A korai és kevésbé radikális kezelés a megbetegedettek életminőségének javulását eredményezi
az eml r k sz r s m dszere i i
Az emlőrák szűrés módszerei I.
  • Az emlő önvizsgálata

Populációs szűrővizsgálatra nem alkalmas

- Egyéni értéke: az emlőelváltozások 90 %-át önvizsgálat alkalmával fedezik fel

- Kivitelezés: havonkénti rendszeresség, a menses lezajlását követő napok egyikén, menopausában a hónap azonos napján

  • Orvosi emlővizsgálat: opportunista stratégiával végzett tapintásos emlővizsgálat

- Értéke a szakszerűen kivitelezett önvizsgálattal lényegében azonosnak tekinthető

- Felhasználható az önvizsgálat megtanítására és kivitelezése ellenőrzésére

az eml r k sz r s m dszere i ii
Az emlőrák szűrés módszerei II.
  • Mammográfia

- Általában a 40-45 éves életkortól kezdődően a 65-70 éves életkorral bezáróan javasolják az elvégzését

- Hazánkban a szűrővizsgálat végzését a 45-65 éves életkorú nők esetében rendelet írja elő

- Kivitelezése lakossági szűrővizsgálat keretében történik, berendelés alapján

- Az eljárás során a mammográfia végzése mellett szükség esetén az emlő ultrahangos vizsgálatára is sor kerül

- Az eredményről a szűrőcentrum értesíti a pácienst

- Szükség esetén további vizsgálatok szükségességéről is tájékoztatást ad, illetve gondoskodik (az UH vizsgálaton túl vékonytű aspirációs illetve sebészi biopszia)

az alapell t s feladata i az eml r k sz r s megval s t sban i
Az alapellátás feladatai az emlőrák szűrés megvalósításban I.
  • Célszerű egészségnevelési tevékenység, a szűrővizsgálaton való részvétel fontosságának megértetése az érintettekkel
  • Annak elősegítése, hogy az érintett korosztály tagjai minél nagyobb arányban vegyenek részta szűrővizsgálaton
  • A szűrővizsgálaton részt vettek eredményeinek nyilvántartása
  • Annak elérése, hogy a pozitív eredménnyel rendelkezők vegyék igénybe a szükséges további vizsgálati lehetőségeket
  • A szűrővizsgálaton meg nem jelent páciensek azonosítása, figyelmük ismételt felhívása a megjelenés fontosságára
az alapell t s feladata az eml r k sz r s megval s t sban ii
Az alapellátás feladata az emlőrák szűrés megvalósításban II.
  • A betegség fokozott kockázatával rendelkezők azonosítása és célzott egészségnevelés megvalósítása az alábbiak fennállása esetén:

- elsőfokú rokonok fiatalkori emlőrákja

- az első menstruáció 11 éves kor előtt

- az utolsó vérzés 54 éves kor után

- az első gyermek születése a 40 éves kor után

- elhízás, egészségtelen táplálkozás, fokozott alkoholfogyasztás

- orális fogamzásgátló alkalmazása, 10 évnél hosszabb hormonpótlás

a m hnyakr k sz r s nek indokolts ga
A méhnyakrák szűrésének indokoltsága
  • A méhnyakrák praecancerosus állapotainak adekvát kezelésével lehetséges a rosszindulatú daganat kialakulásának megelőzése (kisfokú dysplasia 9 év alatt súlyos dysplasiává alakul, ebből 3 hó – 2 év alatt lesz rosszindulatú daganat)
  • A kolposzkópia és a cytológia együttes alkalmazásával a betegség mortalitása számottevően csökkenthető
  • A rákmegelőző állapotok korai felismerése az életminőséget kevéssé befolyásoló eljárások alkalmazását teszi lehetővé
a m hnyakr k sz r s nek m dszerei
A méhnyakrák szűrésének módszerei
  • A Papanicolaou-féle cytológiai vizsgálat

(a Pap-kenet készítése és értékelése)

A méhnyakrák szűrés bizonyítottan eredményesen alkalmazható módszere

Az ún. Bethesda értékelési módszer az értékelés megbízhatóságát növelte

  • A kolposzkópiával együtt történő végzése a szűrővizsgálat megbízhatóságát fokozza, a teendők elbírálását egyszerűbbé teszi
  • A nőgyógyászati rákszűrés koncepciója

Nemcsak a méhnyak, hanem a szeméremtest és a hüvely tüneteket nem okozó rákmegelőző állapotainak illetve korai rosszindulatú állapotainak felismerését célozza

a m hnyakr k sz r s megval s t sa
A méhnyakrák szűrés megvalósítása
  • Általában a méhnyakrák szűrését a sexuális aktivitás megkezdésétől kezdődően a 65 éves életkorral bezáróan javasolják
  • Hazánkban a szűrővizsgálat végzését a 25-65 éves életkorú nők esetében rendelet írja elő, 3 évenként
  • Kivitelezése lakossági szűrővizsgálat keretében történik, berendelés alapján
  • A szűrővizsgálat során a cytológiai vizsgálatra mintavétel és kolposzkópia történik
  • Az eredményről a szűrőcentrum értesíti a pácienst
  • Szükség esetén további vizsgálatok szükségességéről is tájékoztatást ad, illetve gondoskodik azok elvégzéséről
az alapell t s feladata a m hnyakr k sz r s megval s t sban i
Az alapellátás feladata a méhnyakrák szűrés megvalósításban I.
  • Célszerű egészségnevelési tevékenység, a szűrővizsgálaton való részvétel fontosságának megértetése az érintettekkel
  • Annak elősegítése, hogy az érintett korosztály tagjai minél nagyobb arányban vegyenek rész a szűrővizsgálaton
  • Azon páciensek azonosítása, akiknek az érintett korosztályból nem kell részt venniük a szűrővizsgálaton
az alapell t s feladata a m hnyakr k sz r s megval s t sban ii
Az alapellátás feladata a méhnyakrák szűrés megvalósításban II.
  • A szűrővizsgálaton részt vettek eredményeinek nyilvántartása
  • Annak elérése, hogy a pozitív eredménnyel rendelkezők vegyék igénybe a szükséges további vizsgálati lehetőségeket
  • A szűrővizsgálaton meg nem jelent páciensek azonosítása, figyelmük ismételt felhívása a megjelenés fontosságára
colorectalis r kok sz r s nek indokolts ga
Colorectalis rákok szűrésének indokoltsága
  • A rákmegelőző állapotok (polipok) vagy korai stadiumban lévő daganatok kimutatása (a colorectalis rákok 95 %-a jóindulatú adenomatosus polypból keletkezik, a malignus átalakulás lassú, átlagosan 10 év alatt következik be, a kockázat összefügg a polyp méretével)
  • A colorectalis rákok mortalitása szűrővizsgálattal jelentékeny mértékben csökkenthető
  • a korai stádiumban időben történő felfedezés a jobb életminőséget biztosító módszerek alkalmazását teszi lehetővé
a colorectalis r kok sz r s re alkalmas m dszerek
A colorectalis rákok szűrésére alkalmas módszerek
  • A rejtett vérzés vizsgálata székletből
  • Flexibilis szigmoidoszkópia
  • Az okkult vérzés vizsgálata és a flexibilis szigmoidoszkópia kombinálása
  • Kolonoszkópia végzése szűrővizsgálat céljára
a rejtett v rz s vizsg lata sz kletb l
A rejtett vérzés vizsgálata székletből
  • A legszélesebb körben a guajakol alapú vizsgálatot alkalmazzák, több székletmintából több vizsgálat végzése szükséges
  • A vizsgálat nem elég szenzitív, az adenomatosus polypoknak csak egy részét mutatja ki
  • Diétás tényezők (húsfogyasztás), más eredetű gastrointestinális vérzés (non-steroid gyulladásgátlók alkalmazása) álpozitív eredményt okozhat
  • A vizsgálat jelentős korlátja lehet a rossz beteg-complience is
flexibilis szigmoidoszk pia
Flexibilis szigmoidoszkópia
  • A módszerrel a disztális vastagbéldaganatok akár 60 %-a is felismerhető
  • A disztális rosszindulatú tumorok mortalitását

60-85 %-kal csökkenti

  • A kivitelezés egyszerű, nátrium-foszfát előkészítést igényel (beöntés- vagy per os)
  • Polyp vagy daganat észlelése az egész vastagbél átvizsgálását igényli
az okkult v rz s vizsg lata s a flexibilis szigmoidoszk pia kombin l sa
Az okkult vérzés vizsgálata és a flexibilis szigmoidoszkópia kombinálása
  • A két vizsgálat kiegészíti egymást: negatív szigmoidoszkópia mellett okkult vérzésre utaló eredmény proximális tumorra utal, szigmoidoszkópia nem vérző disztális tumort is kimutathat
kolonoszk pia v gz se sz r vizsg lat c lj ra
Kolonoszkópia végzése szűrővizsgálat céljára
  • A kolonoszkópia a vastagbél vizsgálatának a legmegfelelőbb módja
  • A kolonoszkópiával felismert adenómák kimetszése 76-90 %-al csökkenti a rosszindulatú daganatok előfordulását
  • A módszer korlátozott elérhetősége, az előkészítés nehézsége, az esetleges szövődmények akadályozzák a széleskörű alkalmazást
a colorect lis r kok sz r se a gyakorlatban
A colorectális rákok szűrése a gyakorlatban
  • Az 50 évesnél fiatalabb életkorban a betegség veszélye nem olyan nagy, hogy érdemes lenne széleskörű szűrővizsgálatot végezni
  • Az elsőként ajánlott megoldás a rejtett bélvérzés vizsgálata évenként
  • A másodsorban ajánlott módszer az ötévente végzett flexibilis szigmoidoszkópia
  • Előnyös lehet az évente végzett rejtett bélvérzés vizsgálat és az ötévente végzett flexibilis szigmoidoszkópia kombinálása
  • Ajánlják, de kevés helyen végzett ötévenkénti kolonoszkópiát is
az alapell t s feladata a colorect lis daganatok sz r s nek megval s t s ban i
Az alapellátás feladata a colorectális daganatok szűrésének megvalósításában I.
  • Célszerű egészségnevelési tevékenység, a szűrővizsgálat fontosságának megértetése az érintettekkel
  • Annak elősegítése, hogy az érintett korosztály tagjai minél nagyobb arányban vállalják a szűrővizsgálban való közreműködést
  • Részvétel a szűrővizsgálat technikai megvalósításában (mintavételi eszközök kiosztása, használatuk megtanítása)
  • A szűrővizsgálaton részt vettek eredményeinek nyilvántartása
az alapell t s feladata a colorect lis daganatok sz r s nek megval s t s ban ii
Az alapellátás feladata a colorectális daganatok szűrésének megvalósításában II.
  • Annak elérése, hogy a pozitív eredménnyel rendelkezők vegyék igénybe a szükséges további vizsgálati lehetőségeket
  • Törekvés a szűrővizsgálatot nem vállaló páciensek későbbi megnyerésére
  • Figyelem a speciális kockázatú páciensek eltérő szűrési-követési szükségleteire (familiaris adenomatosus polyposis, herediter polyposissal nem összefüggő és a gyulladásos bélbetegségekkel összefüggő vastagbélrák)
a prostatar k sz r se
A prostatarák szűrése
  • Indoka:

- A betegség korai stadiumban gyógyítható

- Döntően az 50 év feletti férfi populációt érinti

  • Módszer:

- Rectalis digitalis vizsgálat (RDV),

- Prostata specifikus antigén (PSA) meghatározása

- 50-70 éves férfiak esetében évente, ha a PSA normális két évente végzendő

  • Az alapellátás feladata:

- RDV végzése, PSA meghatározás végzése

ajak s sz j regi daganatok a b r rosszindulat daganatai
Ajak és szájüregi daganatok, a bőr rosszindulatú daganatai
  • Ajak és szájüregi daganatok

- Gyakorisága növekvő

- Korai felismerés: szájüregi vizsgálat

- A rizikó csoportok szűrésének fontossága

  • A bőr rosszindulatú daganatai

- Melanoma malignum, basalioma

- Korai felismerés: fizikális vizsgálat

- A naevusok követése, UV expozició