Minden figyelmetlen gyermek figyelemzavaros

1. Minden �figyelmetlen� gyermek figyelemzavaros? Dr. Schneider J�lia METOH� Besz�dpercepci� Differenci�ldiagnosztikai K�zpont Gyor

2. A figyelem

3. Az inform�ci�feldolgoz�s folyamata

4. Ingergazdag k�rnyezetben a szelekt�v (fok�lis) figyelmi folyamatok biztos�tj�k az inform�ci�felv�tel hat�konys�g�t: a l�nyeges mozzanatokra megno az �szlel�s �rz�kenys�ge,a viselked�st szervezo rendszerekhez pedig e l�nyeges mozzanatok idegrendszeri reprezent�ci�i kapcsol�dnak.

5. Figyelem A val�s�g (bej�vo ingerek) egy r�sz�re val� koncentr�l�s, a t�bbi h�tt�rbe szor�t�sa A feldolgoz� kapacit�s korl�tai miatt szelekt�lni kell a bej�vo inform�ci�k k�z�tt = szelekt�v figyelem Automatiz�l�d�s: gyakran v�gzett tev�kenys�gek nem ig�nyelnek (annyi) figyelmet Megosztott figyelem: t�bb tev�kenys�gre val� koncentr�l�s

6. Figyelmi kapacit�s modellje (Kahnemann): Mindig adott figyelmi kapacit�ssal rendelkez�nk (ennek mennyis�ge pl. f�gg aktu�lis �llapotunkt�l is!), ezt tudjuk megosztani a tev�kenys�gek k�z�tt

7. F�kusz�lt figyelem Csak egy ingert dolgoz fel k�t vagy t�bb egyideju ingerbol F�kusz�lt hall�si figyelem F�kusz�lt vizu�lis figyelem

8. Figyelem tulajdons�gai figyelem terjedelme: h�nyf�le ingert tudunk egyszerre megragadni, befogni a figyelm�nkkel (7�2) figyelem tart�ss�ga: mennyi ideig tudunk kitart�an, megszak�t�s n�lk�l egy dologra figyelni figyelem megoszt�sa: h�nyf�le, figyelmet k�v�n� tev�kenys�get tudunk v�gezni egyidejuleg figyelem �tvitele: mennyire k�nnyu vagy neh�z �tir�ny�tani a figyelm�nket egyik dologr�l a m�sikra

9. ADHD (Attension Deficit Hyperactivity Disorder)

10. �ltal�nos meghat�roz�s Olyan rendelleness�g, melyet nagym�rt�ku figyelmetlens�g, motoros hiperaktivit�s, impulz�v magatart�s jellemez �ltal�ban korai, 7 �ves kor elotti kezdet A t�netek legal�bb 6 h�napon �t fenn�llnak Legal�bb 2 k�zegben (iskola/otthon/t�rsak) Funkci�zavar a fenti helyzetekben Jelentosen zavarhatja a norm�lis pszich�s fejlod�st

11. Hyperkinetikus figyelemzavar

12. K�t biol�giai/neuropszichol�giai alt�pus Foleg figyelemhi�ny Szoros kapcsolat: Koordin�ci�-fejlod�si zavar Iskolai teljes�tm�ny zavar Foleg hiperaktivit�s Szoros kapcsolat: Magatart�szavar Antiszoci�lis szem�lyis�g Tic zavar Val�szinuVal�szinu

13. Figyelmetlens�g  (a 9 t�netbol legal�bb 6 fenn�ll) Nem figyel megfeleloen a r�szletekre vagy gondatlan hib�kat v�t iskolai �s egy�b tev�kenys�g�ben Neh�zs�get jelent a figyelem megtart�sa a feladat- vagy j�t�ktev�kenys�gekben �gy tunik, nem figyel, amikor besz�lnek hozz�

14. Figyelmetlens�g (folytat�s) Nem k�veti az instrukci�kat, vagy elmarad az iskolai �s egy�b munka befejez�se, mely nem meg�rt�si zavar vagy viselked�szavar k�vetkezm�nye Neh�zs�get jelent a feladatok �s tev�kenys�gek megszervez�se Elker�li a tart�s ment�lis erofesz�t�st ig�nylo feladatokat vagy ellen�ll, hogy ezekben r�szt vegyen

15. Figyelmetlens�g (folytat�s) Elveszti a feladatokhoz vagy tev�kenys�gekhez sz�ks�ges dolgait (pl. j�t�k, ceruza, k�nyv, iskolai felszerel�s, eszk�z) Elvonj�k a figyelm�t a k�lso ingerek Napi tev�kenys�geiben gyakran feled�keny

16. Komorbidit�s�m�s betegs�gekkel, elt�r�sekkel egy�ttes elofordul�s Viselked�szavar (ink�bb k�vetkezm�ny) Antiszoci�lis szem�lyis�gzavar Depresszi�s t�netegy�ttes / szorong�sos, k�nyszeres zavar Bipol�ris zavar Olvas�s - �r�s r�szk�pess�gzavar Besz�dfejlod�si zavar Tic-Tourette zavar, impulzuskontroll zavar

17. Differenci�ldiagnosztika Fizikai ok (hall�s-, l�t�sk�rosod�s) Egy�b szervi betegs�gek (pl.pajzsmirigy, v�rszeg�nys�g) Epilepszia Gy�gyszerhat�s Ment�lis retard�ci� Egy�b tanul�si zavar Depresszi�s magatart�szavar, egy�b �rzelmi zavar Bipol�ris zavar B�ntalmaz�s Viselked�szavar

18. Differenci�ldiagnosztika folyamata

20. A hall�s vizsg�lataaudiogram( szubjekt�v vizsg�lat )

22. Hall�s �s besz�dhall�s A tisztahang-hall�shoz relat�ve nagyon kev�s muk�do idegrost kell. Az olyan komplex hangjelens�g felfog�s�hoz, mint a besz�d, azonban nagyon sok. Azonos k�sz�bg�rb�vel jellemezheto hall�s mellett nagy lehet az elt�r�s a besz�d�szlel�sben, a besz�dmeg�rt�sben.

24. Hogyan �rt�kelj�k a negat�v k�sz�baudiometri�s leletet? A tympanometria vizsg�lat nagyon �rz�keny. Sokkal hamarabb kimutatja a k�z�pf�l elv�ltoz�sait, mint ahogy a hall�scs�kken�s k�sz�baudiometri�s m�r�sekkel kimutathat� lenne.  ( Dr. Hochenburger )

25. Tympanometria ( objekt�v vizsg�lat )

26. Tympanogramnorm�l g�rbe k�ros g�rb�k

27. K�L�NB�ZO AKUSZTIKAI JELEK

28. A GOH BESZ�DHALL�S-SZURO

29. Mag�nhangz�k form�nsai

30. GOH-K�SZ�L�K

33. PNDS/ UACS Horkol�s �jszakai orrdugul�s �jszakai k�h�g�s Reggeli orrf�j�s ( napk�zben t�netmentes) Orrturk�l�s Torokk�sz�r�l�s � kr�kog�s ( tic szeru ) Furcsa orrban k�pzett hangjelens�gek

34. Az orr mell�k�regrendszere

35. Alv�skor az arc�reg helyzete, a v�lad�k csorg�sa

36. Homeopatia V�lad�kold�s Arc�reg Rostasejtek  F�lk�rt muk�d�s Ny�lkah�rtya duzzanat