1 / 43

Cégépítés Észak-Afrikában

Cégépítés Észak-Afrikában. Szabó Helga MAGHREB, elnök. Cégépítés Észak-Afrikában. Észak-Afrika országai: Mauritánia, Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia

washi
Download Presentation

Cégépítés Észak-Afrikában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. CégépítésÉszak-Afrikában Szabó Helga MAGHREB, elnök

  2. Cégépítés Észak-Afrikában • Észak-Afrika országai: Mauritánia, Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia • Az általunk ma vizsgálandó Észak-Afrika jelenlegi politikai, gazdasági és kulturális viszonyainak jobb megértése érdekében röviden át kell tekintenünk a régió történelmét. E nélkül nehezen lehetne megérteni ennek az egységes és mégis sokszínű csoportnak a helyzetét, a világpolitikában és a világgazdaságban betöltött szerepét. • Az arab országok közössége két nagy csoportra oszlik: Egyiptommal kezdődően Keletre a Mashreb, Nyugatra a Maghreb országai terülnek el. A mai napon mi az utóbbiakkal fogunk foglalkozni.

  3. Cégépítés Észak-Afrikában Az országok az alábbiak szerint nyerték el függetlenségüket: • Mauritánia: 1960. nov. 28. Mauritánia szinte félfeudális rendszer maradt. Mivel Mauritániával gyakorlatilag nincs gazdasági kapcsolat, ezzel az országgal nem foglalkozunk. • Marokkó: 1956. márc. 2. Marokkó mindig nyugati orientációjú ország volt. A későbbiekben egyre jobban kinyílt az ország. A külföldi beruházókra vonatkozóan igen kedvező törvényeket alkottak. A kedvező adottságú tengerparti sávban virágzó öntözéses mezőgazdaságot hoztak létre, a megtermelt zöldség-gyümölcs nagy részét Nyugat-Európába, a Közel-Keletre és az Öböl-menti országokba exportálja. A külföldi termelőtőke beruházásokkal közepes fejlettségű ipart hozott létre.

  4. Cégépítés Észak-Afrikában • Algéria: 1962. júl. 5. Algéria szocialista orientációt választott központi tervutasításos gazdasági rendszerrel, rendkívül kedvező gazdasági helyzetét az óriási szénhidrogén vagyon alapozta meg Ezt a vagyont éppen akkor kezdték jelentős mértékben kitermelni, amikor a világpiaci kereslet folyamatosan növekedett. • Tunézia: 1956. márc. 20. Tunézia a kezdeti központosítás után a szabad kereskedelem minta országa lett. • Líbia: 1951. dec. 24. Líbia szintén szocialista orientációt választott központi tervutasításos gazdasági rendszerrel, rendkívül kedvező gazdasági helyzetét az óriási szénhidrogén vagyon alapozta meg, melyet Líbiához hasonlóan a világpiaci kereslet növekedésekor kezdtek jelentősen kitermelni.

  5. Magyar együttműködések a múltban • Líbia és különösen Algéria tervutasításos gazdasági berendezkedése szinte kínálta a lehetőséget a magyar vállalatok számára. Alig volt olyan ágazat, amelynek fejlesztésébe ne kapcsolódott volna be magyar vállalat. Építőipar, különféle tervezői tevékenység, egyetemi és szakmunkás oktatás, mezőgazdasági- és ipari létesítmények, orvosok, ápolónők, kórházi felszerelések, orvosi műszerek és lehetne még sorolni azokat a területeket, amelyek jelentős számú képviselője dolgozott a két országban.

  6. Magyar együttműködések a múltban • Más üzleti módszerekkel, de a magyar vállalatok Tunéziában is megtalálták a lehetőséget az együttműködésre. Vízügyi szakemberek éveken át dolgoztak völgyzárógátak tervezésén, öntöző rendszerek kiépítésén. Szállítottunk vasúti szerelvényeket, autóbuszokat, létrehoztuk ez utóbbi javítóbázisát. Részt vettünk kőolaj-kutatásban, vízkút fúrásában. • Az „arab tavasz” események utáni új helyzetben vizsgáljuk meg az egyes országok befektetési környezetét és a magyar KKV szektor vállalatainak lehetőségeit.

  7. Líbia • Területe: 1 759 540 km2 • Lakossága: 6 598 000 fő • A magyar vállalatok olyan tevékenységekben vehetnek részt, amelyek a fent említett károk azonnali enyhítését vagy mentését, közép- és hosszú távon pedig a teljes rekonstrukciót és rehabilitációt jelentik. • A magyar vállalatok megfelelő javadalmazás ellenében a károk felmérésére nemzetközileg elismert szakértőket bocsáthatnak a líbiai fél rendelkezésére. A szakértők felmérnék az épületekben, ipari és katonai létesítményekben keletkezett károkat. Különös figyelmet fordítanának a líbiai gazdaság meghatározó ágazatának, a szénhidrogénipar létesítményeinek állapotára, az azokban keletkezett károk felmérésére. Megvizsgálnák az energiaellátó rendszerek, a közutak, és azok műtárgyainak állapotát. 

  8. Líbia A magyar vállalatok az alábbi területeken kapcsolódhatnának be a líbiai gazdaság és kereskedelem fejlesztésébe: • Élelmiszerszállítások • Gyógyszer, kötszer és egyéb egészségügyi eszközök szállítása • Kórházi felszerelések szállítása • Olajipari létesítmények felújítása • gázturbinák javítása és karbantartása • fáradt-olaj regenerálás, újrahasznosítás • kockázatelemzés petrolkémiai és acélgyártó üzemekben • Olajipari létesítmények, finomítók karbantartás-menedzsmentjének megszervezése • Vízkútfúrás

  9. Líbia • Közutak, műtárgyak, hidak tervezése, kivitelezése, forgalomszabályozási rendszerek tervezése, kivitelezése • Energetikai létesítmények tervezése, szállítása, szerelése, üzembe helyezése és az üzemeltetés megszervezése • Megújuló energia (nap és szélenergia) létesítmények tervezése, szállítása, szerelése, üzembe helyezése • Mezőgazdasági projektek tervezése, kivitelezése • Vízgazdálkodás Öntözési rendszerek Szennyvízkezelés Szennyvíztisztítás • szennyvíz-technológiai, környezetvédelmi, vízminőség védelmi létesítmények tervezése, műszaki tanácsadás, szakértői tevékenység • Biztonságtechnikai és speciális (védelmi) eszközök szállítása • Az biztosnak látszik, hogy csak helyi céggel közösen lehet a projektekben részt venni, de a cégalapítás feltételeit majd a konszolidált helyzetben lesz érdemes vizsgálni. 

  10. Marokkó • Területe, Nyugat-Szaharával együtt: 710.850 m2. • Lakossága: 32 310 000 fő • 3446 km tengerparttal rendelkezik. Gazdaság • Marokkó gazdaságát makro és mikro szinten egyaránt sikerült a kilencvenes évek elején stabilizálni. • A munkanélküliség elleni intézkedésekkel, valamint a kereskedelem élénkítésével párhuzamosan a magánszektor is fejlődésnek indult, a mezőgazdasági és az ipari-szolgáltatási szférában egyaránt. • Az új gazdaságstratégiában központi szerepet kapott a munkahelyteremtés, a vállalkozók megerősítése, a szegénység visszaszorítása, a külföldi töke és szakemberek invesztálása, a gazdaság és a kereskedelem diverzifikálása, a turizmus élénkítése. • Az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatásával jelentős oktatási-tudományos fejlesztések indultak, melynek célja Marokkó integrálása a nemzetközi kutatási-fejlesztési térbe.

  11. Marokkó: Regionális központ • Közvetlen kapcsolat lehetősége több mint egymilliárd fogyasztóval, az alábbi országokkal illetve ország csoportokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások alapján: • Európai Unió (társulási megállapodás) • Egyesült Államok • Törökország • Arab államok (Egyiptom, Jordánia, Tunézia, Egyesült Arab Emírségek-az ú.n. Agadiri Egyezmény) • Modern üzletbarát környezet • Az európai fővárosoktól 2-3 órai repülőútra levő, kivételesen kedvező földrajzi elhelyezkedés • Magasan képzett, versenyképes emberi erőforrások • A nemzetközi előírásoknak megfelelő modern infrastruktúra: kikötők, repülőterek, vasúthálózat, autópályák

  12. Marokkó: Regionális központ Kiemelt zónák: • Vámszabad területek • Tanger Med kikötői vámszabad terület • Tanger vámszabad terület • Nouasser Aérospace City vámszabad terület • Kenitra vámszabad terület • Az export vámszabad területre érkező vagy azt elhagyó összes áru mentes minden vámtól, illetéktől valamint az importra, a közlekedésre, a fogyasztásra, a termelésre vagy az exportra kivetett mindenfajta adótól.

  13. Marokkó: Regionális központ • Az export célú vámszabad területre történő befektetéskor a befektető számos adókedvezményben részesül: • az első 5 éves tevékenység idején mentesség a társasági adó megfizetése alól • az ezt követő 20 év során 8,75% társasági adó, hatósági devizaellenőrzés nélkül • 2300 ha területen 24 integrált, megfelelő infrastruktúrával rendelkező ipari zóna áll a külföldi befektetők rendelkezésére. Ezeken egyedi vagy multiszektorális beruházásokat lehet végrehajtani megfelelő feltételekkel.

  14. Marokkó: Regionális központ • Beruházás-ösztönző rendelkezések • Adó- és vámrendelkezések: • Az exportra vonatkozó forgalmiadó-mentesség az első 5 év tevékenysége idején, ezt követően pedig 17,5% adócsökkentés • A beruházási project megvalósításához szükséges berendezések, anyagok és szerszámok importja vámmentes, ha a beruházás összege meghaladja a 200 millió MAD-ot (kb. 18 millió euró) • ÁFA-mentesség ugyanezekre a berendezésekre, anyagokra és szerszámokra az első 36 hónapi tevékenység idején, ha a beruházás összege meghaladja a 200 millió MAD-ot.

  15. Marokkó: Regionális központ • II. Hasszán Alap a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése céljára • Az alábbi szektorokban a II. Hasszán Alap a beruházáshoz 10%-al (de max. 18 millió euróval) járul hozzá az épületek és az új berendezések költségeihez: • Repülőgép-ipar • Autóipar • elektronikai ipar • Nanotechnológia • Biotechnológia • Mikrotechnológia • Beruházás-ösztönző Alap • Ez az Alap azoknak a vállalatoknak a beruházásához járul hozzá, amelyek megfelelnek bizonyos feltételeknek (a beruházás összege, új munkahelyek létesítése vagy egyebek), a terület beszerzési költségeihez, a külső infrastruktúra létesítési költségeihez, és a szakképzés költségeihez.

  16. Marokkó gazdasága • GDP növekedési ráta: • GDP 730,5 milliárd MAD (kb. 63,5 milliárd Euro) • GDP/fő 22095 MAD (1921 Euro)4.9% (2009)5.6% (2008)2.7% (2007) • 5% átlagos növekedés (az elmúlt 5 év átlaga) • GDP – szektorok szerint:mezőgazdaság: 19.2%ipar: 31.3%szolgáltatások: 49.4% (2009) • Inflációs ráta: 1% • Átlagos inflációs ráta: 1,9% (az elmúlt 10 év átlaga) • Hivatalos pénznem: marokkói dirham, 1MAD • Hivatalos árfolyamok: 1 USD=8,1 MAD 1 Euro=11,3 MAD

  17. Marokkó gazdasága • Marokkó legfontosabb kereskedelmi partnerei az Európai Unió országai, az Egyesült Államok, a MENA országok és egyre erőteljesebben az afrikai országok.  • Az EU ún. „advanced státuszt” biztosított számára, jogharmonizációja szinte teljes mértékben megtörtént. Az Egyesült Államokkal, a MENA országokkal és számos afrikai országgal szabadkereskedelmi megállapodása van, ennek alapján bonyolítják le az árucsere-forgalmat. • Jóllehet gyakorlatilag teljesen liberalizált a gazdasági élet, s ezzel együtt egyre csökken az állam közvetlen beavatkozása a folyamatokba, Marokkó nagy jelentőséget tulajdonít az államközi kapcsolatok jogi rendezettségének és a kormányközi vegyes bizottságok tartalmas működésének.

  18. Marokkó cégalapítás Cégalapítás Marokkói és külföldi cégek az alábbi szabályozás keretében végezhetnek vállalkozói, beruházási és szolgáltatói tevékenységet Marokkóban: • Ipari beruházási kódex • Ingatlanokra vonatkozó beruházási kódex • Bányaipari beruházási kódex • Turisztikai beruházási kódx • Kézműipari beruházási kódex • Tengeri halászati beruházási kódex

  19. Marokkó cégalapítás • Marokkóban a leggyakoribb vállalati forma a részvénytársaság (SA) és a korlátolt felelősségű társaság (SArl) • A cégalapítási feltételek és általános szabályok a jogharmonizáció miatt szinte teljesen megegyeznek az EU szabályaival. • A külföldi cég tulajdoni részesedése nincs korlátozva a vállalatban, 100% is lehet.  • A külföldi beruházókra a belföldiekkel azonos jogszabályok vonatkoznak, kivéve a korábban felsorolt adózási és egyéb kedvezményeket.  • A külföldiek beruházásait nem kell előzetesen engedélyeztetni.  • A marokkói törvények garantálják a tőke és a nyereség repatriálását. Ehhez nem szükséges külön, előzetes engedély.

  20. Jogi, adózási háttér • Marokkó államformáját, jogrendjét, a külföldi országokkal és a nemzetközi szervezetekkel fenntartott jogviszonyát az Alkotmány, és az abból levezetett törvények és egyéb jogszabályok határozzák meg. • Marokkó tagja az ENSZ-nek és szakosított szervezeteinek, és egyéb nemzetközi szervezeteknek. • Hatályos megállapodások Magyarország és Marokkó között • Kereskedelmi megállapodás 1962. július 17. • Kiegészítő rendelkezések a kereskedelmi megállapodáshoz 1965. július13. • Légi-szállítási megállapodás 1969. március 21. • Műszaki-tudományos együttműködési megállapodás 1970. április 22. • Kulturális és tudományos együttműködési megállapodás1976. szeptember 30. • Műszaki-tudományos együttműködési megállapodás a nukleáris tudományok és nukleáris technológiák területén a Kossuth Egyetem és CNSETEN között 1991. május 8.

  21. Jogi, adózási háttér • Megállapodás a diplomata és speciális vízumok megszüntetéséről 1993. június 26. • Megállapodás a Mezőgazdasági Minisztériumok közötti együttműködésről 1999. június 3. • Beruházásösztönző és kölcsönös beruházás-védelmi megállapodás (1991) 2000. február 3. • Közúti személy-és áruforgalmi nemzetközi megállapodás (1990) 2000. február 20. • Kereskedelmi megállapodás (1989) 2000. június 5. • Kettős adózást kizáró egyezmény (1991) 2000. augusztus 21. • A szervezett bűnözésről és a tiltott kábítószer kereskedelemről szóló nemzetközi megállapodás 2001. április 12. • Turisztikai együttműködési megállapodás 2001. február 15. • Együttműködési megállapodás az SNRT és a DUNA TV között 2008. július 16. • Gazdasági együttműködési megállapodás 2010. január 26. • Kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási protokoll 2010. április 6.

  22. Aláírt, de nem ratifikált megállapodások • A mezőgazdasági karanténról és a növények védelméről szóló megállapodás 2001. nov. 3. • Állategészségügyi megállapodás 2001. november 3. • Tudományos és műszaki együttműködési megállapodás a Marokkói Tudományos és Műszaki Nemzetközi Kutatóközpont és a Magyar Köztársaság Nemzeti technológiai Kutatóközpontja között 2009 január 22.

  23. Marokkó Adózás A legfontosabb fizetendő adók:  • Általános Jövedelemadó (Impôt Général sur le Revenu, IGR) • Társasági adó (Impôt sur la Société) • Iparűzési adó (Impôt des Patentes) • Hozáadott-érték adó (Taxe sur la Valeur Ajoutée) • Társadalombiztosítási illeték (Taxe sur Sécurité Sociale)

  24. Marokkó Preferált ágazatok: • Energetika, megújuló energia • Turisztika • Banki és egyéb szolgáltatások • Mezőgazdaság, élelmiszertermelés • Repülőgép-ipar • Autóipar • Elektronikai ipar • Nanotechnológia • Biotechnológia • Mikrotechnológia

  25. Összefoglalva • Marokkó politikailag és társadalmilag kiegyensúlyozott ország, kisebb megtorpanások ellenére gazdasága folyamatosan bővül. Technikai-technológiai színvonala közepesen fejlett, ami lehetővé teszi, hogy a magyar KKV szektor vállalatai bekapcsolódhassanak a fejlesztésekbe. • Lényegesen sikeresebben lehet Marokkóban tevékenykedni akkor, ha céget alapítunk, ebbe célszerű a helyi piacot kiválóan ismerő helyi partnert bevonni.

  26. Tunézia • Területe 164.150 km2, • lakossága 10 866 500. Gazdasága • A reformok jelentős állomása volt, hogy az 1995-ben az Európai Unióval megkötött szabadkereskedelmi megállapodás 2008 januárjában életbe lépett. • A tunéziai gazdaság legfontosabb ágazatai a mezőgazdaság, halászat, bányászat, az energiatermelés, turizmus, feldolgozó-ipar. Iparvállalatainak nagy része részben vagy teljes egészében exportra dolgozik.

  27. Tunézia • Összehasonlítva a többi észak-afrikai, afrikai és közel-keleti országok teljesítményével Tunézia általában kiválóan teljesít. • 2007-ben az Afrikával foglalkozó Világgazdasági Fórum Afrika legversenyképesebb országának minősítette. • GDP 107,1 milliárd TDN (2012) • GDP/fő 9900 (2012) • GDP növ. 3,6% • GDP ágazatok szerint: • mezőgazdaság 8,9% • ipar 29,6% • szolgáltatások 61,5% • Inflációs ráta : 5,9% • Hivatalos pénznem : Tunéziai dinár TND • Export : 17,87 milliárd ruházat, mezőgazdasági termékek, foszfát, gépek, elektromos eszközök • Import : 23,49% milliárd textil, élelmiszer, gépek és berendezések, kőolaj 

  28. Tunézia • Legfontosabb kereskedelmi partnerei: az Európai Unió országai, különösen Franciaország, Olaszország, Spanyolország, a Közel-Kelet országai és Líbia. • Tunézia külöleges fontosságot tulajdonít a külföldiek közvetlen beruházásainak, kiegészíti a belföldiek beruházásait és jelentősen részt vesz a gazdasági célok megvalósításában. 1994-től kezdve több jelentős nemzetközi minősítő intézet befektetésre javasolt országnak tartja. Kétségtelen, hogy az « arab tavasz » eseménysorozata után kialakult átmenetileg bizonytalan helyzetben, visszafogottabbak és óvatosabbak lettek a befektetők, de Tunézia továbbra is kedvelt célország.

  29. Tunézia • Létrehoztak egy olyan Ügynökséget, amely a külföldi beruházásokat kívánja elősegíteni. Ennek Párizsban, Brüsszelben, Londonban, Kölnben és Milánóban van irodája. • A külföldi befektetések a termelő beruházások kb. 19%-át, a GDP 4,8%-át, a külföldi tőkebehozatal 45%-át és az összes munkahely teremtés 24%-át képviseli. • A külföldi beruházások elsősorban az energetikai, a turizmus, az ingatlan és texitilipari ágazatokba irányulnak.

  30. Tunézia Cégalapítás • Beruházásösztönzési törvény előírásai a külföldiekre és a belföldiekre egyaránt vonatkoznak. • Az ágazat szerinti illetékes minisztériumnál projektervet kell benyújtani, a letétbe helyezésről bizonylatot állítanak ki. • Ennek alapján adják meg az előzetes engedélyt. • Kül- és belföldi szabadon fektethet be. Ha nem kizárólag exportcélú beruházásról van szó, és a külföldi részesedés meghaladja az 50%-ot, akkor külön engedély kell.. • Mezőgazdasági célú beruházás esetén a külföldi befektető kizárólag bérelheti a termőföldet.

  31. Tunézia A cégalapítás (Bt, Kft, Rt) az alábbiak szerint történik (egyablakos) : • Bankszámla nyitás és a tőke átutalása • Alapító okirat regisztráltatása • Adóhivatali regisztrálás – adószám • Cégbejegyzés a Cégbíróságon • Közzététel • Közzétételi igazolás bemutatása a Cégbíróságon • Könyvelő alkalmazása kötelező • Ha kizárólag exportra termel a cég, teljes ÁFA-mentességet élvez

  32. Tunézia Jogi, adózási háttér Az alábbi adónemek vannak : • Társasági adó (Impôt sur la Société) • ÁFA (Tax sur Valeur Ajoutée) • Fogyasztási adó (Droit de consommation) • Személyi jövedelemadó (Impôt sur le Revenu) • Vám (Droit de douane) • Regisztációs és bélyegilleték (droit d’enregistrement et timbres) • Helyi adók (Taux locales) Preferált ágazatok: • Energetika, megújuló energia • Informatika • Turizmus • Mezőgazdaság, élelmiszeripar • Vízgazdálkodás (szennyvíztisztítás, öntözési rendszerek) • Édesvízi haltenyésztés

  33. Tunézia Összefoglalva: • Tunézia hagyományos kereskedelmi partnerunk, a befektetési környezet megfelel a magyar cégeknek. Az EU-val közel áll az ún. « advanced status » tárgyalások befejezéséhez. • Egyetlen hátrány, hogy a politikai bizonytalanság miatt a befektetésekről történő döntést nagyon alapos elemző-előkészítő munkának megelőzni.

  34. Algéria • Algéria Mediterrán jellegű ország, amelyik három jól elkülöníthető területre osztható. A mezőgazdasági termelésre alkalmas tengerparti sáv, az ezt lezáró hegységrendszer és a sivatag. • Területileg a világ 10. legnagyobb országa. • Területe: 2 381 741 km2, • Lakossága: 37 900 000 fő

  35. Algéria Befektetési környezet • Az algériai gazdaság stabilitásának alapját a szénhidrogén termelés és az abból befolyó bevételek adják. 2011-ben algéria gazdasága 2,6%-al fejlődött, aminek motorja az építőipar, a nagyberuházások és a belső fogyasztás volt. • Legfontosabb gazdasági ágazatai : a szénhidrogén kitermelés és feldolgozás, mezőgazdaság, halászat, bányászat. • GDP 277,4 MD dollár (2012) • GDP/fő 7600 dollár (2012) • GDP növ.: 2,5% (2012) • GDP ágazatonként: • mezőgazdaság: 8,9% • ipar: 60,9% • szolgáltatások:30,2%

  36. Algéria • Export : 65,91 Md dollár (2013) földgáz, kőolaj, feldolgozott kőolajtermékek • Import : 54,85 Md dollár (2013) beruházási javak, élelmiszer, fogyasztási cikkek  • Külső adósság : 3,7 Md dollár (2011) • Államháztartási hiány : a GDP 3,3%-a •  Hivatalos fizetőeszköz : algériai dinár (DZD)

  37. Algéria Cégalapítás • A 2001 aug. 20-án kiadott 01-04. sz rendelet 15. cikkelye szerint minden állami tulajdonú céget privatizálhatnak, amelyben megkülönböztetés nélkül vehetnek részt belföldi és külföldi cégek. • A fenti rendelet szerint a Befektetésfejlesztési Nemzeti Ügynökségnél egyablakos módszerrel lehet a cégalapítást kezdeményezni. • A befektetők különféle előnyökben részesülnek : adózási könnyítések, egyes cégadók alóli mentesség, vámtételek csökkentése a beruházási javak importjára, éves vállalati nyereségadó és forgalmi adó mentesség, ÁFA csökkentés. ÁFA : 5% a nyersanyagokra, 15% a félkész termékekre és 30% a fogyasztási végtermékekre. • A törvény garantálja a törvény előtti egyenlőséget a nem-rezidens és az algériai befektetők között. • Garantálja a befektetett tőke és a nyereség repatriálását az állammal fennálló tartozások kiegyenlítése után.

  38. Algéria Fontosabb cégformák • Betéti társaság • Korlátolt Felelősségű Társaság • Egyéni vállalkozás • Részvénytársaság • A cégben a külföldi beruházó többségi tulajdonnal rendelkezhet. • A projektet nem kell előzetesen engedélyezni, csupán a Nemzeti Ügynökségnél be kell jelenteni « Beruházási nyilatkozat ». Ezzel egyidejűleg kérelmezni kell az adókedvezményeket.  • 66 ipari zóna van az országban, megközelitően 12800 ha területen • Külföldi kereskedő kártya kérelmezési eljárás : • Jogi személyiség kereskedelmi cégjegyzésének másolata • Alapító okirat másolata • Útlevél legalizált másolata • Öt fénykép

  39. Algéria Jogi, adózási háttér • Alábbi adókat kell fizetni : • Társasági adó • ÁFA • Fogyasztási adó • Személyi jövedelemadó • Vám • Szakmai tevékenységre vonatkozó adó • A magyar-algériai viszonylatban a jogi háttér felülvizsgálata folyamatban van, és valószínűleg a régóta esedékes GVB ülés során több megállapodást fognak aláírni. • A jelenleg még érvényben lévő megállapodások alapján alapíthatnak céget a magyar vállalkozások Algériában.

  40. Algéria Preferált ágazatok: • energetika, szénhidrogénipar, megújuló energia • mezőgazdasági projektek, állattenyésztés, élelmiszer feldolgozás • vízgazdálkodás, szennyvíztisztítás, öntözési rendszerek • informatika és egyéb modern technológiák

  41. Algéria Összefoglalva: • Algéria a térség legfontosabb gazdasága, jelentős népességgel, amit élelmiszerrel, ruházattal és fogyasztási cikekkel kell ellátni. Az ország fizetőképessége kiemelkedően jó. A beruházási törvény igen sok könnyítést tartalmaz a korábbival szemben. Gyakorlatilag csak modern technológiák transzferjét kérik. • Hátránya a nehézkesség, a bürokrácia, az állam túlnyomó szerepe a gazdaságban, aminek a szerepét az új gazdaságpolitika szerint csökkenteni kívánják.

  42. Cégépítés Észak-Afrikában • Röviden áttekintettük az Észak-Afrikai térség szerepét a világgazdaágban és megpróbáltunk kedvet csinálni a magyar KKV szektor vállalatainak, hogy bátran vállalkozzanak a térségben.

  43. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Szabó Helga elnök MAGHREB

More Related