1 / 44

Magyar Szállodaszövetség Közgyűlése

Magyar Szállodaszövetség Közgyűlése. A turizmuspolitika aktuális kérdései. Budapest, 2008. november 27. Dr. Kovács Miklós Turisztikai Szakállamtitkár. A 2008. január-szeptemberi időszak nemzetközi vendégforgalmának értékelése a KSH adatai alapján.

maina
Download Presentation

Magyar Szállodaszövetség Közgyűlése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Magyar Szállodaszövetség Közgyűlése A turizmuspolitika aktuális kérdései Budapest, 2008. november 27. Dr. Kovács Miklós Turisztikai Szakállamtitkár

  2. A 2008. január-szeptemberi időszak nemzetközi vendégforgalmának értékelése a KSH adatai alapján

  3. 2008 első kilenc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken több mint6 millió vendégösszesen16,2 millió vendégéjszakát töltött el. Idén is jól teljesít a turizmus • A vendégek száma 2,1%-kal nőtt, avendégéjszakák számapedig 1,3%-kal csökkentaz előző év azonos időszakához képest. • A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 189 milliárd Ftvolt → szállásdíj-bevétel 109 milliárd Ft. Ezek az értékek nem változtak számottevően. • A belföldiektől származó szállásdíj-bevétel 5%-kal nőtt, míg a külföldi vendégektől származó szállásdíj-bevétel 3,2%-kal csökkent. • 2008 első félévébena hazánkba látogató külföldiek 1,7 milliárd EUR-t (+11,9%) költöttek turisztikai szolgáltatásokra.

  4. Hullámzó, de gyarapodó vendégéjszakák, egyre erősebb belföldi turizmus Vendégéjszakák alakulása az elmúlt 10 évben (január-szeptember) Forrás: KSH

  5. Magyarország TOP 10 küldőpiaca Forrás: KSH

  6. Vendégéjszakák alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken Forrás: KSH

  7. Fejlesztési források, pályázatok

  8. Hazai forrású pályázatok • REGIONÁLIS TURISZTIKAI PÁLYÁZATOK – 1,5 Mrd Ft – rendezvények, marketing, termékfejlesztés támogatása. A pályázatok lezárultak. • NKA-VAL KÖZÖS PÁLYÁZAT A 2009. ÉVI KULTURÁLIS NAGYRENDEZVÉNYEK TÁMOGATÁSÁRA – 700 millió Ft – turisztikai vonzerővel bíró kulturális nagyrendezvények támogatása • újdonság, hogy 100 millió Ft-ot elkülönítettünk gasztronómiai rendezvényekre • 96 pályázat érkezett be, 1,75 Mrd Ft támogatási igénnyel • a bírálat november 26-án megtörtént, a döntés december elején lesz nyilvános.

  9. Európai Uniós források • PÁLYÁZATOK • ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS: 58 Mrd Ft (lezárult) • FOGADÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA: 28 Mrd Ft (lezárult) • KIEMELT PROJEKTEK: 26 kiemelt projekt, 57 Mrd Ft támogatással. Néhány példa: • Gyógyfürdőink fejlesztése, pl. Hajdúszoboszló (2,25 Mrd Ft), Szeged (3,6 Mrd Ft) • Kastélyok fejlesztése: a Gödöllői Királyi Kastély (1,8 Mrd Ft) • Történelmi városközpontok, városrészek fejlesztése: Balatonfüred (1,25 Mrd Ft), Székesfehérvár (2 Mrd Ft) • Egyházi épületek, emlékek fejlesztése: Pannonhalmi apátság (1,27 Mrd Ft), Máriapócsi és nyírbátori zarándokhely (2,4 Mrd) • Budapesti fejlesztések: Szépművészeti Múzeum (3,5 Mrd Ft), Városligeti műjégpálya és környéke (3,8 Mrd Ft) • 2009-ben újabb kb. 80 Mrd Ft turisztikai forrás válik elérhetővé.

  10. A TDM regisztrációs pályázat tapasztalatai I. • A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) koordinálásában és a Turisztikai Szakállamtitkárság (TSZÁT) szakmai irányítása, közreműködése mellett augusztus 15-én jelentmeg a TDM szervezetek támogatását előkészítő regisztrációs pályázat, beadása szeptember 25-én zárult. • A szakmai elő-regisztráció célja a TDM pályázat előkészíté-se, a várható pályázói kör és a tervezett projektek előze-tes megismerése, a pályázói és szakmai fejlesztési igé-nyek felmérése, a pályázói oldali szakmai felkészültsé-gének megismerése és erről visszacsatolás küldése.

  11. * még folyamatban van a keretátcsoportosítás áttekintése az egyes régiókon belül

  12. A TDM regisztrációs pályázat tapasztalatai II. • A pályázók felkészültsége nem teljesen kielégítő, ugyanakkor a téma újszerűségéből adódóan eddig is nagy figyelmet fordított a Szakállamtitkárság a TDM rendszer előkészítésére, az elkészült TDM kézkönyv, e-learning tanagyag mellett számtalan fórumon kaphattak az érdeklődők támogatást. • A desztináció versenyképességét alapvetően meghatározza, hogy a helyi szereplők mennyire voltak nyitottak és milyen gyorsan reagáltak TDM rendszer kiépítésére. A regisztráció során tapasztalható, hogy ahol az összefogás és a közös gondolkodás – akár szakértő közreműködésével – korábban megkezdődött és nem csak a felhívás megjelenésére kezdtek el a témával foglalkozni, ott megalapozott pályázatok születtek.

  13. A TDM regisztrációs pályázat tapasztalatai III. • Cél, hogy a szakmailag legerősebb és garantáltan fenntartható TDM szervezetek kialakítását támogassuk. • Azoknak a desztinációknak, amelyek most nem regisztráltak, vagy nem kaptak a regisztráción támogatást a következő akciótervek kiírásain lesz lehetőségük pályázni • Az NFÜ ill. az RFÜ-k döntenek majd arról, hogy a következő akciótervekben milyen pályázati formában lesz lehetőség a helyi és már térségi szervezetek támogatására (egy vagy kétfordulós, lesz-e regisztráció stb.).

  14. A TDM pályázat megjelenése • A támogatási pályázati felhívás mellett olyan segédanyagok, útmutatók lesznek elérhetőek, amelyek segítik, magyarázzák a pályázati anyag összeállítását. • A pályázati felhívás társadalmi egyeztetése megkezdődött, a kiírások elérhetőek az NFÜ honlapján.

  15. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia Monitoring Bizottsága szükségesnek tartotta, hogy a fogyasztóvédelem és az esélyegyenlőség kérdéseivel a testület hangsúlyosabban foglalkozzon, célzott akciókra tegyen javaslatot. • Két munkabizottság alakult az érintett szakmai (MSZSZ, MUISZ, TUTSZ), a kormányzati (SZMM, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Egyenlő Bánásmód Hatóság) civil szervezetek (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, Motiváció Alapítvány) és a Magyar Turizmus Zrt., MNÜA részvételével. • Fogyasztóvédelmi pályázat: a turisták mint tudatos fogyasztók és a vállalkozók fogyasztóvédelmi ismereteinek fejlesztése (ismeretterjesztő kiadvány, interaktív fogyasztóvédelmi honlap, képzési program a turisztikai szolgáltatók munkatársainak) • Esélyegyenlőségi pályázat: a fogyatékkal élők számára nélkülözhetetlen információk összegyűjtése a nemzeti turisztikai adatbázisban történő közzététele (az akadálymentes turisztikai szolgáltató helyek minősítése, alapvető közlekedési információk összegyűjtése) A 2009. évi új kezdeményezések

  16. Az NTS Monitoring Bizottság Feladata • A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításának figyelemmel kísérése • Javaslatok megfogalmazása a stratégia aktualizálására Tagjai: kormányzati, szakmai és civil szervezetek (37 főből többségben a nem kormányzati szereplők) Következő ülés: 2008. december 3. Fontosabb napirendi témák • Beszámoló az NTS Intézkedési terv megvalósításának tapasztalatairól – mi valósult meg, hol vannak elmaradások, tanulságok • Javaslat az NTS 2009-2010. évi intézkedési tervére – a Turisztikai Szakállamtitkárság hatáskörébe tartozó közvetlen kormányzati beavatkozást igénylő feladatok, más kormányzati szervek hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos teendők, az önkormányzatok és vállalkozók ösztönzését célzó intézkedések.

  17. A Turisztikai Célelőirányzat 2009. évi tervezete I. • Az eredetileg benyújtásra került költségvetési törvénytervezetben szereplő 7.045,7 millió Ft támogatási előirányzattal szemben több mint 12 %-kal csökkentett nagyságú, azaz 6.195 millió Ft támogatási forrás került beállításra a végleges költségvetési tervezetben. • Ezáltal a  2009. évi TC a  2008. évi 7.864,5 millió Ft költségvetési keret mintegy 78 %-os mértékét éri csak el.

  18. A Turisztikai Célelőirányzat 2009. évi tervezete II. • A nemzeti turisztikai marketing- és promóciós tevékenységre fordítandó (5 milliárd Ft) forrásokban a bázishoz viszonyítva nem tervezünk csökkentést, erre a célra az ideivel megegyező összeget fordítunk jövőre. • A jelenelgi TC tervben forráshiány miatt nincs lehetőség regionális pályázatokra • Prioritást élvez az önálló turisztikai attrakciót jelentőnagyrendezvények támogatása, valamint a hosszútávú kötelezettségként tekintendő Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatása (250 millió Ft).

  19. Jogalkotás

  20. Turizmus Törvény • A KORMÁNY ÁPRILISBAN ELFOGADTA • A SZAKMAI SZERVEZETEK TÁMOGATÁSUKRÓL BIZTOSÍTOTTÁK • 4 PARLAMENTI BIZOTTSÁG MEGTÁRGYALTA, ÉS ÁLTALÁNOS VITÁRA ALKALMASNAK TALÁLTA • A SPORT ÉS TURISZTIKAI BIZOTTSÁG MÉG NEM TÁRGYALTA • JELENLEG IS FOLYNAK AZ EGYEZTETÉSEK A MINÉL SZÉLEDEBB KÖRŰ KONSZENZUS – ÉS AZ ELFOGADÁSHOZ SZÜKSÉGES PARLAMENTI TÖBBSÉG – KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

  21. A Turizmus Törvény célkitűzései • „Presztízstörvény” (régóta várja a turisztikai szakma), ágazat jelentőségét bizonyítja • Partnerség (politika-turisztikai szakma között) • Turizmus ágazat működési kereteinek rögzítése (állami feladatok, szervezeti struktúrák, alapfogalmak) • Regionalitás hangsúlyozása, RTB-k jövőbeni szerepe RFT-kben, turisztikai régiók önállóak • Pénzügyi/finanszírozási rendszer rögzítése (nem konkrét többletforrások biztosítása, hanem a keretek rögzítése) • Regionális szintű turizmusfinanszírozás (Regionális Turisztikai Célelőirányzat) központi források mellett • Helyi források felhasználásának szabályozása (turizmust támogató cél - pályázati lehetőségből való kizárás)

  22. Az utazási szerződésről szóló új kormányrendelet I. • A kormány november 19-i ülésén elfogadta az utazási szerződésről szóló Kormányrendeletet • Az új rendelet figyelembe veszi a jelenlegi szabályok 1996-os elfogadása óta bekövetkezett változásokat, és a korábbinál részletesebben szabályozza ezt a területet. • Erősíti az utazni vágyók védelmét és kiszámíthatóbb viszonyokat teremt az utazásszervezőknek is.

  23. Az utazási szerződésről szóló új kormányrendelet II. • az értelmező rendelkezések és alapvető fogalmak tisztázása, pontosítása az utazási szerződés általános tartalmi és formai követelményeinek rögzítése, • a díjemelés szabályainak pontosítása; • az utas elállására vonatkozó szabályok pontosítása: bánatpénz (lemondási díj) alkalmazásának bevezetése az indulást megelőző 60. naptól, a Külügyminisztérium által „nem javasolt” úticélra vonatkozó szabály pontosítása; • az utazásszervező elállására vonatkozó szabályok pontosítása; • a teljesítési szabályok pontosítása: felelősségi szabályok, felelősség korlátozásnak bevezetése a részvételi díj legfeljebb kétszereséig; • a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló új törvény és a fogyasztóvédelmi törvény módosításával összefüggő változások átvezetése: fogyasztóvédelmi rendelkezések, a fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzésének megteremtése.

  24. Szabályozási feladatok I. ÖTM hatáskörébe tartozó egyéb jogszabályok - áttekintés: • az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet (utolsó módosítása: 2007. február) • a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló 136/2007. (VI. 13.) Korm. rend. • a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet

  25. Szabályozási feladatok II. • a kereskedelmi és fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről szóló 45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet (soron kívüli módosítás UCP irányelv végrehajtása miatt) • a lovas turisztikai szolgáltató tevékenységről szóló miniszteri rendelet (kihirdetése folyamatban) - idegenvezetésről szóló 41/1995. IKM rendelet (EU jogharmonizáció – kiemelt feladat) • a nemzetközi kongresszusszervezésre vonatkozó szakmai új jogszabály (alapelveit OIB munkacsoport készíti elő, elkészítése függ a belső piaci szolgáltatási irányelv hazai végrehajtásától) • a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól szóló 28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet

  26. Szabályozási feladatok: osztályba sorolás (45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet) I. Szálláshely kodifikációs munkacsoport a belső piaci szol- gáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv hazai végrehajtása miatt került felállításra a Turisztikai Szakállamtitkárság kezde- ményezésére. Munkacsoport tagjai Tárcák: KÜM, IRM, SZMM, ÖM Jegyzői Főosztály Hatóságok: MKEH, NFH Érdekvédelmi szervezetek: OIB, Magyar Szállodaszövetség, FATOSZ, Panziósok és Fizetővendéglátók Szövetség, Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége, Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége Első ülésre november 17-én került sor.

  27. Szabályozási feladatok: osztályba sorolás (45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet) II. • Előzetes ütemterv: • 2008. II. félév - előkészítés: • A kereskedelmi szálláshelyek és a fizető-vendéglátóhelyek • osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minő- • sítéséről szóló a 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet módosítása • (szakmai szervezetek 2007. augusztusban tettek utoljára ja- • vaslatokat, de jogszabály-módosításra már nem került sor) • a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról • szóló 110/1997. (VI.25.) Korm. rendelet módosításával együtt; • 2009. I. félév • közigazgatási egyeztetések lefolytatása, június 30-ig a Kormány • részére be kell nyújtani azokat • 2009. II. félév • - hatálybaléptetés

  28. Szabályozási feladatok: osztályba sorolás (45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet) III. • Tárgyalt témakörök: • - Standardizáció fenntartása (létesítmények működéséhez kötő- • dik), tevékenység megkezdésének előzetes engedélyeztetése • nem marad fent az irányelv miatt • - Egységes szabályozás szálláshelyekre (egy jogszabály) • Szakmai szervezetek bevonása minősítésbe, ellenőrzésbe • (ehhez szükséges jogszabályi háttér kidolgozása IRM-mel) • - Egységes hatóság nyilvántartás (bejelentés) kezeléséhez A szakmai szervezetek a konkrét javaslataikat december 12-ig küldik meg.

  29. Adózási kérdések a turizmusban

  30. A 2009. évi adó jogszabályok turisztikai vonatkozásai • Az ágazatot negatívan érintő váltorzás: • Jövedéki adó – napi standolás újbóli bevezetése • Az ágazat számára kedvező változások: • SZJA törvény: Előnyösen változott a falusi szállásadás és a falusi agroturisztikaiszolgáltatások adókedvezményének mértéke: eddig összesen évi 800 000 forintos bevétel jövedelme élvezet adómentességet akkor, ha a vállalkozó mind a két fajta tevékenységet folytatta. 2009-től ez az értékhatár évi 1 millió 200 ezer forintra emelkedik. • ÁFA törvény: kezdeményezésünkre változnak az utazásszervezőkre vonatkozó különleges adózási szabályok. Egyértelművé válik, hogy milyen esetekben kell alkalmazni ezeket a különös szabályokat, és az adó kiszámításának módjában is nagyobbszabadságot élveznek majd a vállalkozók.

  31. A szálláshely ÁFA csökkentésének kérdése

  32. A szállodai áfa kulcsa a versenytárs országokban 7% 9% 19% 10% 20% 8,5% 9% Szlovákiát kivéve mindenhol 5-10% közötti áfa kulcsot használnak 10% 7%

  33. Szálláshely ÁFA csökkentése HA AZ ÁFA KULCS CSÖKKENNE • Kiesés a költségvetésben, DE „amit elvesztesz a vámon, megnyered a réven” • Csökkenő árak – növekvő forgalom és bevételek, és jövedelmezőség • 5%-os ÁFA kulcs: +15% foglalkoztatott (adók, járulékok), a jelenleginél több költségvetési bevétel (2008-2013) • 10-15%-os ÁFA kulcs: +4-8% foglalkoztatott – változatlan költségvetési bevétel (2008-2013) • Kifehérítő hatás

  34. A magyar turizmus versenyképessége A MAGYAR TURIZMUS VERSENYKÉPESSÉGE

  35. A magyar turizmus helye a világban • Hazánk 33. a Világgazdasági Fórum turisztikai versenyképességi rangsorában. A listán 130 ország szerepel. • 1 év alatt 7 helyet javítottunk! • Közvetlen versenytársaink közül csak Ausztria (2.) és Csehország előz meg minket. • Mögöttünk végzett Horvátország (34.), Szlovénia (36.) és Szlovákia (38.).

  36. A jövő…

  37. A globális pénzügyi válság várható hatásai a turizmusra I. A UNWTO várakozásai szerint – a korábbi válságokhoz hasonlóan – rövid- és középtávon: • előtérbe kerülnek a közelebbi, illetve a belföldi desztinációk, • a negatív hatásokra rugalmasabban reagálnak az olyan szegmensek mint a VFR (barát- és rokonlátogatók), a visszatérő vendégek, a speciális érdeklődésű, valamint az egyéni utazók, • az átlagos tartózkodási idő csökken, • az egy utazásra jutó kiadások csökkennek, • a jó ár-érték arányt kínáló, illetve az árfolyamoknak köszönhetően kedvező átváltással rendelkező desztinációk versenyelőnybe kerülnek, hiszen az ár meghatározó tényező az utazások során, • a szolgáltatóknak versenyképességük megőrzése érdekében költségeiket csökkenteniük kell, • előtérbe kerülnek az együttműködések (köz- és magánszféra, desztinációk és az utazási szakma/utazásszervezők stb.).

  38. A globális pénzügyi válság várható hatásai a turizmusra II. A tagállamok tapasztalatai azt mutatják, hogy noha a turisztikai kereslet némileg megtorpanni látszik 2008-ban és 2009-ben, a turizmus az életminőség olyan fontos elemévé vált, hogy az európai fogyasztók akár más termékekről, szolgáltatásokról való lemondás árán is igyekeznek megvalósítani utazásaikat.

  39. A pénzügyi válság hatása a Magyar Turizmus Zrt. tevékenységére I. • Jövő évi céljait a keresleti és kínálati tendenciákat feltáró elemzésekre alapozta a Társaság, figyelembe véve a tervkészítés során kibontakozott pénzügyi válság minden bizonnyal kedvezőtlen, ám egyelőre előreláthatatlan hatásait. • A válság következtében felértékelődnek a közeli desztinációk, ezért az erőforrásokat, marketingakciókat a korábbinál nagyobb mértékben irányítjuk a környező országok felé. • Tekintettel a gazdasági válság elhúzódó hatásaira, a távolabbi piacokon 2009-ben mérsékeltebb, fenntartó jellegű marketingtevékenységet folytat a Zrt.

  40. A pénzügyi válság hatása a Magyar Turizmus Zrt. tevékenységére II. • Tekintettel arra, hogy Magyarország beutazó turizmusában a légi közlekedésnek bizonyos piacokon meghatározó szerepe van, a bizonytalan gazdasági helyzetben különösen nagy jelentősége van a légi társaságokkal való összefogásnak a járatok Magyarországra vonzásában. Ezért a Légi Marketing Alapot továbbra is kiemelten fontos eszköznek tekintjük. • Az elmúlt években a légi úton Magyarországra érkezők száma jelentősen nőtt, a jövőben azonban ennek mérséklődése, illetve az egyéb közlekedési eszközök előtérbe kerülése várható, így a vonattal, autóbusszal érkező szegmensekre nagyobb figyelmet fordít a Zrt. • A válság előreláthatólag világszerte a belföldi turizmus erősödésével is jár, ezt a folyamatot kívánjuk elősegíteni a források koncentrálását és a nagyobb figyelemfelkeltést lehetővé tévő témaévek által meghatározott belföldi marketingtevékenységgel.

  41. Köszönöm a figyelmet!

More Related