1 / 50

Gyártástechnológia I. (hegesztés) előadás: A hegesztés fizikai és metallurgiai alapjai

Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológia Tanszék. Gyártástechnológia I. (hegesztés) előadás: A hegesztés fizikai és metallurgiai alapjai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár.

tawny
Download Presentation

Gyártástechnológia I. (hegesztés) előadás: A hegesztés fizikai és metallurgiai alapjai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szakGépgyártástechnológia Tanszék Gyártástechnológia I. (hegesztés) előadás: A hegesztés fizikai és metallurgiai alapjai előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

  2. Az alkatrészek (gépelemek) közötti kötések lehetnek: 1.Alakzáró: csavar-, szegecs-, ék-, retesz-, poligonkötések 2.Erőzáró (zsugorkötés) 3.Anyagzáró a, hegesztés (kohéziós); b, hegesztés rokon eljárásai (adhéziós):kemény- és lágyforrasztás, termikus szórás, ragasztás }oldható (reverzibilis) }irreverzibilis, roncsolással oldható

  3. Hegesztés definíciója: olyan oldhatatlan kötőeljárás, amellyel fémes vagy nemfémes anyagok elemi részeit: - megfelelő hőmérsékletre való hevítéssel, - nyomás alkalmazásával, vagy anélkül, - csak nyomás alkalmazásával, hevítés nélkül, - hozaganyaggal vagy anélkül egyesítjük. Elemi részek között teremt kapcsolatot: fémes, ionos, kovalens, molekulakötés.

  4. A sajtoló hegesztés erőszükséglete a hőmérséklet függvényében: ahol: Fs : sajtolóerő [N] kf : alakítási szilárdság [MPa] T : hőmérséklet [Co] Ah : hegesztési keresztmetszet [mm2]

  5. Hegesztési eljárások alapvető osztályozása

  6. Hegesztési eljárások osztályozása • Hegesztés célja szerint: a, kötőhegesztés (két vagy több munkadarab egyesítése), b, felrakó hegesztés (hozaganyag ráhegesztése a munkadarab felületére, különleges felületi tulajdonság elérése vagy méretnövelés céljából). 2. A hegesztés kivitelezésének módja szerint: a, kézi (BKI), b, gépi - emberi felügyelettel(félautomatikus, automatikus), - mikroprocesszor felügyelettel (robotrendszerű). • Hegesztés folyamata szerint: (hegesztett kötés létrehozásának módja szerint) a, ömlesztő, b, sajtoló, c, ömlesztve sajtoló.

  7. Hegesztési eljárások osztályozása 4. Hozaganyag alkalmazása szerint: - hozaganyaggal (exogén), (ömlesztő) történő, - hozaganyag nélküli (autogén), (sajtoló) heg.eljárások. 5. Környezeti atmoszféra nyomása szerint a hegesztés végezhető: - vákuumban (p≈0), - légköri nyomáson (p=1 bar), - nagynyomású térben (p>1 bar, víz alatti hegesztés). 6. Hegfürdő és környezetének védelme szerint (levegő gázainak kémiai hatásától: oxid- és nitridképződéstől, gázelnyeléstől – H2 ), védelmi lehetőségek: - vákuum, - védőgáz, - salakvédelem, - kombinált (egyidejű gáz és salak)védelem, - mechanikus védelem.

  8. Hegesztési eljárások osztályozása 7. Nemzetközi Hegesztési Szervezet (IIW, International Institute of Welding) ajánlása szerint, számkóddal (ISO 4063): - BKI, MMA, Manual Metal Arc Welding, 111 1. ívhegesztés főcsoport, alcsoport: 11 nyíltívű hegesztés - fedettívű hgesztés, FH, SAW, kód: 12. - semleges védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztés, sVFI, MIG, kód: 131 - aktív védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztés, aVFI, MAG, kód: 135 - semleges védőgázas, W elektródás ívhegesztés, SWI, TIG, kód: 141

  9. Hegesztéssel kapcsolatos alapfogalmak Hegesztett kötés: hegesztéssel létrehozott kohéziós kapcsolat. Részei: - hegesztési varrat vagy pont (alapanyag és hozaganyag olvadékából dendritesen kristályosodik) - kötési övezet - hőhatásövezet - alapanyag (hőhatástól nem befolyásolt a, ömlesztőhegesztéssel kialakított kötés, b, sajtolóhegesztéssel kialakított kötés

  10. Hegesztéssel kapcsolatos alapfogalmak Hegesztési varrat vagy kötési övezet: a hegesztett kötés azon része, ahol a kötés megvalósult. Hőhatásövezet: az alapanyagnak a hegesztés során szilárd halmazállapotban maradt azon része, amely a hegesztési hő következtében szövetszerkezeti és mechanikai tulajdonságbeli változáson (átkristályosodás) ment keresztül. 100 Co-tól olvadáspontig, néhány mm-től 30-50 mm-ig terjed. Bekeveredés: az alap és hozaganyag (vagy a már lerakott varratsorok) anyagának keveredése a varratban (alapanyag-hozaganyag hányad). Beötvöződés: az ötvözők bekerülése a varratba az elektródából, bevonatból, hozaganyagokból, stb. Beötvözés: az ötvözők szándékos bevitele a hegesztési varratba a kívánt összetétel – beállításhoz. Kiégés: az alapanyag és hozaganyag egyes ötvözőinek elégése, elpárolgása (hozaganyag nélküli hegesztésnél az alapanyag ötvöző csökkenése).

  11. Hegesztéssel kapcsolatos alapfogalmak Hegfürdő: a hegesztési övezetben (a hőbevitel következtében) pillanatnyilag folyékony halmazállapotban lévő fémes anyagok összessége. Heganyag: a már megdermedt hegfürdő. Hozaganyag: a heganyagban megjelenő, kívülről bevitt anyagokat értjük. Hegesztő huzal, bevonat, fedőpor. Segédanyag: nem számít hozaganyagnak, lehetővé teszi vagy megkönnyíti a hegesztési folyamatot (pl. védőgáz, folyósító szer). Hegesztőanyag: a hegesztési folyamatban felhasznált hozag- és segédanyagok együttes kifejezése.

  12. Hegesztési helyzetek Hegesztési alaphelyzetek Hegesztési alaphelyzetek hatása a varratminőségre: fej felett: hegfürdő lecsöpög, gázbuborékok nem tudnak a felszínre törni, gázzárványok. Hegesztett szerkezetekben (pl. csővezeték) nincs mód a legkönnyebb, vízszintes helyzetbe állítani a munkadarabot. PA: fekvő vízszintes (Av tengely függőleges, takarósor felül) PB: haránt vízszintes (takarósor felül) PC: haránt (vízszintes helyzet, Av tengely vízszintes), (függőleges falon vízszintes varrat) PD: haránt fejfeletti (vízszintes fejfeletti helyzet, takarósor alul) PE: fej feletti (vízszintes fej feletti, Av tengely függőleges, takarósor alul) ↑ PF: függőleges felfelé hegesztés ↓ PG: függőleges lefelé hegesztés Hegesztési helyzetek: a hegesztési varratnak (a varrat készítésekor) a térben elfoglalt helyzete. Ide tartozik a hegesztés iránya is (függőleges helyzet, felülről lefelé, fölfelé)

  13. Ömlesztő hegesztési eljárások • Ívhegesztések Lényege: a hegfürdő létrehozásához szükséges hőt az elektróda és a munkadarab közötti elektromos ív szolgáltatja. Ha az ívkeltő elektróda leolvad, egyúttal a hozaganyagot is ez képezi. a, Fogyóelektródás önvédő ívhegesztő eljárások Elvük: a szükséges hőt egy fogyó (leolvadó) elektróda és a munkadarab között égő hegesztőív szolgáltatja. A hegesztőívet és a hegfürdőt az atmoszférától az elektróda bevonatából vagy töltetéből származó gáz illetve salak védi. BKI(111):az elektródát kézzel vezetjük.

  14. b, Fedett ívű hegesztés: A hegesztő ív egy fogyóelektróda és a munkadarab, (vagy két fogyóelektróda) között nem láthatóan ég. A hegesztőívet és a hegfürdőt fedőpor és az ebből képződő salak védi. UP-hegesztés, FH, kódja: 121.

  15. c, Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés • semleges (nemes) gázas fogyóelektródás ívhegesztésnél a védőgáz általában Ar, de lehet He vagy Ar és He keveréke. Jelölése: AFI, sVFI, MIG, (131). • aktív védőgázas, fogyóelektródás ívhegesztésnél a hegesztőívet burkoló atmoszféra aktív, oxidáló hatású, általában CO2 , vagy kevert-gázas (a védőatmoszférát semleges és aktív gázok keveréke alkotja, kettő vagy több komponensből: Ar ,CO2, O2, N2, H2 ). Jelölése: VFI, MAG (CO2),( 135 ).

  16. d, Wolfram elektródos védőgázas ívhegesztés →AWI: semleges gázos wolfram elektródos ívhegesztés: a hegesztő ív a wolfram elektród és a munkadarab között ég. Védőgáz általában Ar → AWI=TIG – Tungsten Inert Gas, de lehet He, Ar – He keverék is. Lehet kézi vagy gépi. Kódja:141.

  17. e, Plazmahegesztés: A fúvókát szűkítéssel készítik → a hegesztőívben az elektronmozgás felgyorsul → az elektronok gyors mozgása nagy súrlódási hőt kelt, az ívhőmérséklet megnő 20-30 ezer oC-ra → atomok ionizálódnak (elveszítik a külső elektronhéjon lévő elektronjaikat), az így képződő elektron-ion keverék a plazma → igen nagy teljesítmény sűrűség érhető el. Plazmaképző gázt és védőgázt is ionizáltatunk az ívben. Ezek: Ar , He , H2 illetve keverékeik. • Plazmasugár hegesztés: a hegesztő ív a wolfram elektród és a plazmafúvóka belső fala között ég (nem átvitt ív).

  18. Plazmaívhegesztés: az ív a munkadarab és a wolframelektród között ég (átvitt ív).

  19. Kombinált plazmahegesztés: a fentiek kombinációja, ahol az átvitt és a nem átvitt ív egyaránt részt vesz a hegfürdő kialakításában.

  20. 2. Villamos salakhegesztés: Ívgyújtás után, az ív hatására a fedőpor elsalakosodik, folyékony lesz, villamosan vezetővé válik. Az elektródát a folyékony salak rövidre zárja és a hegesztési folyamat ívmentesen halad tovább. Az áram salakon való áthaladásakor az átmeneti ellenálláson fejlődő hő biztosítja a hegesztéshez szükséges hőmérsékletet.

  21. 3. Sugárhegesztések A kötés kialakításához szükséges hőt nagy energiasűrűségű sugárnyaláb (lézer- vagy elektronsugár) kelti, amikor a munkadarabba ütközik (hegesztési vákuumban, védőgázban vagy levegőn, hozaganyag nélkül!) • lézersugár-hegesztés: közelítően azonos frekvenciájú koherens sugár, melynek energiája hegesztéskor hővé alakul.

  22. elektronsugár hegesztés: nagy teljesítményű, koncentrált elektronsugár a munkadarabba mélyen behatolva alakul át hővé.

  23. 4. Termithegesztés Öntőhegesztés: a kötéshez szükséges hőt a megömlött hozaganyag közvetíti, ennek hatására a kötendő felületek összeolvadnak. a, ömlesztő termithegesztés: Termitpor: vasoxid és alumínium por alakú keveréke, ha meggyújtjuk, hevesen ég, 3000 oC-ra hevül→ Fe és Al2 O3 folyékony lesz. gyulladási hőmérséklet: 1300 oC (bárium-peroxid gyutacs, vagy Mg-szalag), égési hőmérséklet: 2700 oC A termitporból képződő folyékony fürdőt alulról megcsapolják, formába vezetik, a forró színvas a rúdvégeket körülfogja, megömleszti, a réseket kitölti. Befejező megmunkálás: köszörülés vagy kovácsolás (Alkalmazása: sínek helyszíni hegesztése).

  24. b, sajtoló termithegesztés: - a termitpor elégetésével termelt vasömledék (és salak) csak a munkadarab felmelegítésére szolgál – a munkadarabokat képlékeny állapotban nyomással egyesítjük; - először a salak ömlik a formába – ez megakadályozza a vas beömlését a cső belsejébe; - föld alatti olaj és gázvezetékek hegesztésénél.

  25. 5. Zömítő tompahegesztés Az elektromos áram hőhatásával (Joule hővel) képlékennyé tett munkadarabok összenyomással végzett hegesztése.

  26. Zömítő tompahegesztés Korszerűbb alkalmazási területe a csőgyártásnál. s = 1 mm → v = 60 m/p s = 2 mm → v = 30 m/p

  27. 6. Dörzshegesztés Kötő-dörzshegesztés Alkalmazási területek: • Nyeles fogaskerekek • Gépjármű féltengelyek • Motorok szelepei • Csoport – fogaskerekek • Fúrók, marók, dörzsárak • Dugós idomszerek • Csőkötések

  28. A dörzshegesztéselőnyei: • A kötésszilárdság túlhaladja az alapanyag szakítószilárdságát; • Fémkombinációk gyorsan és jól hegeszthetők össze; • Energiaigénye kicsi (10-15%-a a zömítő tompahegesztésének); • Nyersanyag megtakarítás - hozaganyag nem kell, - dezoxidáló szer nem kell, - forgácsolási megtakarítás; • Összehegesztett alkatrészek ütése 0,3 mm alatti; • Egyszerű eszközökkel (kimustrált esztergapad) is végezhető.

  29. 7. Ellenállás hegesztés Villamos áram hőhatásával képlékennyé tett (olvadás határáig hevített) fém nyomással történő egyesítése. U = 0,5 – 8 V I = 10.000 – 100.000 A a, Ponthegesztés F = 2000– 2500 N Alkalmazási területek: • Gépkocsi karosszériák • Repülőgépek sárkány szerkezete • Vasúti járművek • Háztartási gépek stb.

  30. b, Dudorhegesztés Egyidejűleg több ponton végzett hegesztés I = 8000 A/dudor F = 1500 N/dudor T = 1 sec/mmLv c, Vonalhegesztés Hasonló a ponthegesztéshez, az elektródái vízzel hűtött görgők.

  31. Hegesztett kötések osztályozása • Varrattípus szerint: a, tompavarratok - egy síkban elhelyezkedő elemeket kötnek össze, - anyagvastagság teljes egészére (vagy jelentős részére) kiterjedő kötés, (lehet teljes vagy részleges átolvadású), - lemezek leélezésével készülnek, - legjobb mechanikai jellemzőkkel rendelkezik (preferált). b, sarokvarratok - lapoltan vagy merőlegesen vágott élű elemeket köt össze, -a varrat jelentős része az elemeken kívül helyezkedik el.

  32. Varrattípus szerinti osztályozás: c, horonyvarratok (kis terhelés, alárendelt) - a hornyok az elemek alakjából, helyzetéből adódóan jönnek létre, - hasonlóak a részleges átolvadású tompavarrathoz. d, lyuk- és horonyperemvarrat (kis terhelés, alárendelt) - átlapolt elemek, sarokvarrat, furat vagy horony belső kerületén. e, telivarratok (kis terhelés, alárendelt) - átlapolt elemek, furat vagy horony belső kerületén, üreget kitöltik.

  33. előnyben!, erővonalak irányváltás nélkül haladnak 2. Elemek egymáshoz viszonyított helyzete szerint: - egysíkú - merőleges - párhuzamos (átlapolt) - ferde kerülendő! feszültségcsúcs, feszültség eloszlás nem egyenletes

  34. 3. Vastagságirányú felépítés szerint: a, egyoldali varrat: - gyökutánhegesztéssel: a gyökhiba elkerülhető, de a hőbevitel aszimmetrikus, - gyökutánhegesztés nélkül: gyökhiba, aszimmetrikus, vizsgálattal való bizonyítás szükséges. b, kétoldali: szimmetrikus, legjobb, előnyben kell részesíteni.

  35. 4. Hegesztésihelyszín szerint: - műhelyi (telephelyi): ideális feltételek: hőmérséklet, pozíció, páratartalom, huzatmentesség. - helyszíni (szerelőhegesztés): kedvezőtlen feltételek: rosszabb varratminőség! Gyakorlat: helyszíni hegesztés helyett és/vagy mellett: nagy terhelhetőségű csavarkötések!

  36. Varratfajták és géprajzi jelképeik

  37. A hegesztés hőforrásai • A hegesztéshez megfelelő koncentráltságú és nagyteljesítményű energiaforrások (hőforrások) szükségesek, amelyek kiterjedésüket tekintve lehetnek: • pontszerű (0D) • vonalszerű (1D) • felületi (2D) • térfogati (3D) Leggyakoribb ívhegesztő eljárások hőforrásai: foltszerű (0,5D), (pontszerűhöz hasonló, véges átmérővel rendelkező).

  38. Foltszerű hőforrások jellemzői (0,5D) • Hőáram: az áramforrás által időegység alatt szolgáltatott hőenergia. η: termikus hatásfok Uív: ívfeszültség Ih: hegesztő áram φ: Uív és Ih közötti fázisszög. egyenáram (DC): cosφ=1 (φ=0o); váltó áram (AC): |cosφ|<1 .

  39. 2. Hőfoltátmérő: dh • állandó intenzitású, kör keresztmetszetű hőforrás átmérője, melyen keresztül ugyanannyi hőenergia áramlik, mint a valóságos (hely függvényében változó intenzitású) hőforráson át. • közelítően: az ív átlagos átmérője; sugárhegesztésnél a sugárnyaláb átmérője

  40. 3. Hőáramsűrűség: qA hőáram ívkeresztmetszetre vonatkoztatott értéke. - BKI: nagy foltátmérőjű, kevésbé koncentrált - VFI: kisebb foltátmérőjű, koncentráltabb • q0<10 kW/mm2: normál • q0>10kW/mm2: nagy • q sugármenti eloszlása • A ,,q” az R-el exponenciálisan csökken, értékét a Gauss-féle haranggörbe ábrázolja dh↓; q meredekebben ↓; hőfolt koncentráltsága ↑ hőforrásnak tekinthető hőáramsűrűségű eljárás

  41. 4. Hőforrás sebessége: vh [mm/s] A hőforrás tárgyhoz képesti mozgási sebessége • álló tárgy: vh=vheg; • álló hőforrás: pl. ellenállás-ponthegesztés vh=0). - vh> 50 mm/s: gyors - vh< 50 mm/s: normál

  42. 5. Vonalenergia: Ev Vonalmenti energiasűrűség Hegesztési eljárások összehasonlítására alkalmas. Hegesztéshez használt hőforrások: • q0<10 W/mm2 – a fémek nem hegeszthetők (a hő szétterjed – hővezetés) • q0>107 W/mm2 – az anyag elgőzölög, vágás • dh : 1μm÷10mm

  43. A hegesztéshez használt hőforrások áttekintése

  44. Az ábra az eljárás szabályozhatóságát mutatja: • elektronsugár nagy szabályozhatóságú, • plazma, lézer kis szabályozhatóságú, • q0>10 kW/mm2: olvasztás, elgőzölögtetés a hegesztési folyamat meghatározó eleme, • q0<10 kW/mm2:olvasztás, hővezetés a meghatározó folyamat.

  45. A hőhatásövezet szerkezete és származtatása - Hegesztés közben a hőforrással együttmozgó hegfürdőt magas hőmérsékletű zóna veszi körül (HHÖ; HAZ: heat affected zone).

  46. A hőhatásövezet jellemzői • HHÖ-ben a hőmérséklet folyamatosan változik. Tlikv → 100oC-ig, ezért nem lehet a HHÖ homogén szerkezetű, sávokra, zónákra osztható. • A hegesztett acélok C-tartalma 0,1…0,22% , választ: C=0,16%-ot. • Csak kvalitatív elemzés lehetséges, mert: - az acélok egyéb elemeket is tartalmaznak, - az átalakulások nem egyensúlyi körülmények között történnek, - a csúcshőmérséklet- eloszlás függ: alapanyagtól, technológiától. • Konkrét acélnál pontosítás szükséges: a valós hűtési sebesség és C-görbe alapján. • HHÖ bármely pontjának hőciklusát szimulálni lehet (hőciklus szimuláció).

  47. Hőhatásövezeti zónák és jellegzetességei (ötvözetlen lágyacél) 1.Szilárd-folyékony átmenet zónája: igen keskeny, legnagyobb vhűt. Edződésre hajlamos acéloknál, H2 jelenlétében varrattal párhuzamos repedések várható helye (Tlikv – Tszol ). 2.Szemcsedurvulási zóna: (Tszol – 1100 oC) nagyméretű ausztenit szemcsékből átalakult bomlásterméket tartalmaz. Szilárdság ↓ felkeményedés, szívósság ↓ lehetséges. 3.Normalizálódási zóna: (1100oC – A3), normalizáló hőkezelésre hasonlít (a hűlés sebessége nagyobb, mint a normalizálás léghűtése után). Finom szemcseszerkezet; szilárdság ↑, ütőmunka ↑.

  48. Hőhatásövezeti zónák és jellegzetességei (ötvözetlen lágyacél) 4.Részleges átkristályosodási zóna: (A3 – A1): α → γ →α átalakulás nem teljes, változó szemcseméret, eredeti és új szövetű szemcsék, átlagos vagy kissé rosszabb mechanikai jellemzők. 5.Újrakristályosodási és kilágyulási zóna: (A1 – 450 oC): csak akkor történik változás, ha a kiindulási feltételek adottak: pl. hidegen alakított állapotban hegesztés: megújulási és rekrisztallizációs folyamat; vagy hőkezeléssel felkeményített acél hegesztése: martenzites szövetek kilágyulása. 6.Kéktörési (szegregációs) zóna: (450oC – 100oC): kis atomsugarú kémiai elemek (B, N, C) diffúziós szegregációja várható, szilárdságnövelő, alakváltozó képesség ↓ hatás, szívósság ↓, repedés veszély. Régebbi, rossz minőségű, levegőfrissítésű, sok N-t tartalmazó acéloknál (régi acélok, alkatrész javításoknál).

More Related