A Pécsi Tudományegyetem kutatási és innovációs stratégiája

1. A Pécsi Tudományegyetem kutatási és innovációs stratégiája Kovács L. Gábor tudományos és innovációs rektorhelyettes

2. 1367. esztendő Az egyetemalapító NagyLajos király és V. Orbán pápa az alapító okiratban így minősíti Pécs városát: “Pécs a tudomány magvainak terjesztésére különösen alkalmas.”

3. A PTE számokban Karok száma 10 db Klinikák száma 24 db Gyakorló iskolák 4 db Hallgatók száma 27963 fő Ebből külföldi hallgató 1762 fő PhD/DLA iskolák száma 20 db PhD/DLA hallgatók száma 898 fő Alkalmazottak száma 6069 fő Akadémiai kutatócsoportok száma 3 db MTA rendes tagja 9 fő MTA levelező tagja 2 fő Professzorok száma 229 fő

4. A tudományos aktivitás számszerű jellemzői Az elmúlt öt évben • Hazai és nemzetközi publikációk száma: 18354 db • Hazai és külföldi monográfiák száma: 1120 • A publikációk nemzetközi és hazai hivatkozásainak száma: 34454 db • A publikációk összesített impakt faktora: 4276 • K+F bevétel éves szinten meghaladta az 1 Mrd Ft-ot

5. A PTE jelenléte a Dunántúlon PÉCS SZEKSZÁRD KAPOSVÁR ZALAEGERSZEG SZOMBATHELY

6. A PTE regionális szerepe • A PTE, mint a régió tudásbázisa: • megjeleníti tudományterületek összességét a Dél-dunántúli régióban; • jelentős gazdasági hatást gyakorol az oktatási és kutatási tevékenységen keresztül; • biztosítja a képzett humánerőforrást; • közel 30 ezres hallgatói létszámával jelentős fogyasztói célcsoportot kínál a gazdasági szférának; • 6000 fős alkalmazotti létszámával a régió egyik legnagyobb foglalkoztatója.

7. Innovációt támogató környezet a Pécsi Tudományegyetemen • Szellemi alkotások jogvédelméről és kezeléséről szóló szabályzat, 2005 • Innovációs Bizottság, 2005 • Innovációs Alap, 2005 • Kutatáshasznosítási és Technológia-transzfer Központ, 2005 Célok:1. Szellemi termék (SZT) portfólió, szellemi tulajdon menedzselése: azonosítás, portfólió építés, SZT-ek oltalma, hasznosítás (licensz bevétel, spin-off, stb.) 2. Kutatási és szolgáltatási portfólió: azonosítás, portfólió építés, marketing (kutatási együttműködések, megbízások, szolgáltatási bevétel) 3. Kompetencia- és képesség-fejlesztés, innovációs szemlélet

8. Az innovációs aktivitás számszerű jellemzői • Szellemi termék (SZT) portfólió • 79 regisztrált szolgálati SZT, ebből 67 IB által befogadott : 40 találmány, 22 know-how, 3 szerzői mű, 2 megjelölés • Szabadalmi bejelentések: 49 nemzeti (ebből 16 magyar), 13 PCT • Szabadalom: 13 nemzeti • Használati minta: 1 • Védjegy: 2 Forrás: PTE KTTK, 2011. augusztus 9 HASZNOSÍTÁS (licensz)

9. Az innovációs aktivitás számszerű jellemzői • 2. Kutatási és szolgáltatási portfolió • Tudástérkép adatbázis (130 kutatócsoport) • Szolgáltatás-fejlesztés, piacfelmérés, üzleti tervek • Marketing eszköztár:innovációs honlap, kiadványok • K+F profil és szolgáltatás kereső (130 magyar, angol,horvát) • klaszter-kapcsolatok fejlesztése • együttműködés regionális és országos szervezetekkel • Kutatási megbízások száma és volumene nő • 3. Kompetencia- és képesség-fejlesztés: • GLP képzés-fejlesztés: 40 • GCP képzés: 125 • Innováció menedzsment képzés: 450 • Innováció menedzsment PhD kurzus: 40 • Vezető partnerként benyújtott FP projektek száma nő

10. PTE K+F+I céljai • Európai színvonalú, a gazdasággal szoros kapcsolatokat fenntartó, a regionális gazdaság fejlődésére mérhető hatást gyakorló, egyes szakterületeken európai szinten is kiemelkedő eredmények elérése. • Az Egyetem és a gazdaság közötti kapcsolatok hatékonnyá tétele, a kutatási eredmények innovációs célú hasznosítása, a termék- és szolgáltatás-fejlesztésben aktív egyetemi részvétel, kedvező esetben eljutva új termékek piaci bevezetéséig.

11. PTE K+F+I stratégia-fejlesztés céljai • Határozott irány mentén, tudatosan kívánjuk K+F+I tevékenységeinket fejleszteni, forrásainkat felhasználni annak érdekében, hogy kutató/kiváló egyetemi pozícióinkat javítsuk, továbbá innovációs szempontból az élvonalban legyünk.

12. PTE K+F+I stratégia-fejlesztés céljai • Fejlesztési prioritások közös kialakítása. • Hatékony kutatásmenedzsment, kutatáshasznosítás és technológia-transzfer folyamatok kialakítása.

13. PTE K+F+I stratégia-fejlesztés keretei A stratégia-készítés folyamata: 2010. szeptemberétől 2011. június Szenátusi döntés a koncepció elfogadásáról Partnerség: tudományterületenként és horizontális munkacsoportok keretében, széles körben egyeztetések, véleményezés. A stratégia felépítése: Helyzetelemzés (külső/belső környezet elemzése, SWOT analízis) Jövőkép Célrendszer Tematikus prioritások Intézkedések

14. PTE K+F+I stratégiai céljai K+F+I eredményesség fejlesztése II. K+F+I külső kapcsolatrendszer fejlesztése I/1. Szakmai eredményesség I/2. Piaci eredményesség II/1. Üzleti szféra igényeihez igazodó K+F+I aktivitás II/2. Kapcsolat a K+F+I szakmai, tudományos szervezetekkel, az állami- és közszférával III. K+F+I működés fejlesztése IV. K+F+I képességek fejlesztése III/1. Menedzsment III/2. Szabályozás III/3. Finanszírozás IV/1. Emberi erőforrás IV/2. Infrastruktúra biztosítása

15. K+F+I eredményesség fejlesztése I/1. Szakmai eredményesség I/2. Piaci eredményesség I/1.1. Hazai és nemzetközi szinten elismert tudományos teljesítmény I/2.1. Hasznosult kutatási eredmények I/2.2. A PTE kutatási és szolgáltatási portfoliójának növekvő piaci hasznosítása I/1.2. A PTE tudásbázisa jelentős innovációs potenciált képvisel I/2.3. A K+F finanszírozás forrás szerkezetének optimális összetétele

16. II. K+F+I külső kapcsolatrendszer fejlesztése II/1. Üzleti szféra igényeihez igazodó K+F+I aktivitás II/2. Kapcsolat a K+F+I szakmai, tudományos szervezetekkel, az állami- és közszférával II/1.1. Innovációs együttműködés, szoros stratégiai partnerszövetség az üzleti szféra hazai és külföldi nagyvállalataival II/2.1. Erős lobbi tevékenység II/1.2. Szoros kapcsolatrendszer a hazai és a régiós KKV szektor vállalkozásaival II/2.2. Jelentős eredmények a kutatócsoportok hazai és nemzetközi K+F+I és tudományos kapcsolatainak fejlesztésében II/1.3. Kapcsolat-fejlesztés befektetőkkel, magvető- és kockázati tőkealapokkal, üzleti angyalokkal II/2.3. Intenzív szakmai és tudományos kapcsolatok II/2.4. Vezető szerep a hazai, és aktív részvétel nemzetközi egyetemi technológia-transzfer szervezetek együttműködésében

17. Tudományegyetemmé (kutatás-intenzív egyetemmé) válni • Minden karon megteremteni a doktori képzés alapjait. • Növelni a minősítéssel (PhD, habilitáció, MTA doktora) rendelkező oktatók számát. • Növelni az akadémikusok és az MTA munkacsoportok számát. • Növelni az egyetem jelenlétét a nemzetközi tudományos életben. • Jelentősen növelni az egyetem innovatív és infrastrukturális pályázati forrásait.

18. Kiemelt K+F fejlesztések • 3-5 éves távlatban hangsúly a multidiszciplináris és interdiszciplináris kutatásokra. • A középtávon fejleszteni kívánt területek kijelölése: • a meglévő tudományos bázis, • az európai kutatásstratégiai irányvonalak, • a kormányprogramban megfogalmazott gazdaságfejlesztési célok, • a kutatási eredmények gazdasági-ipari hasznosíthatósága.

19. Kiemelt K+F fejlesztések – Science Building • 7700 m2 területűkorszerű, nemzetközitudományszervezési és menedzsmentnormákszerintkialakítottújtermészettudományikutatóközpont, amelykoncentrált K+F tevékenységhezmagasszínvonalúműszerhátteret és laboratóriumterületetbiztosít. (elsősorban a biotechnológia, környezettudomány, ICT területeken). • Új kapacitásaival lehetővé tesz minőségi képzés-fejlesztéseket.

20. Kiemelt K+F fejlesztések • A PTE kutatási kiválósági területeinek komplex infrastrukturális fejlesztése (TIOP-1.3.1-10/1-2010-0008 pályázat). • Laboratórium és műszerfejlesztések, növeljük a kutatási kapacitást és törekszünk a régió gazdasági szereplőivel való együttműködésre alkalmas innovációs környezet megteremtésére. • A Dél-dunántúli Régió egyetemi versenyképességének fejlesztése (TÁMOP-4.2.1.B-10/1-2010-0002): a PTE a Kaposvári Egyetemmel közösen tudásbázisuk minőségi fejlesztését hajtják végre.

21. Kiemelt K+F fejlesztések • A tudományos képzés műhelyeinek támogatása (TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0029): • Lehetőséget biztosít a tehetséges hallgatók és oktatók számára a tudományos fejlődésre, • Az intézmény belső megújítása révén a minőségi tudományos utánpótlás-nevelésre. • Az összehangolt fejlesztés keretében fejlesztendő területek a doktori iskolák, tudományos diákkörök, szakkollégiumok.

22. Köszönjük megtisztelő figyelmüket!