Közösségi mentálhigiéné

1. Közösségi mentálhigiéné Németh Katalin tanársegéd Ápolástudományi Tanszék Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar

2. Közösségi mentálhigiéné • Közösség • közkeletű szó: minden olyan helyzetre vonatkozhat,amelyben emberek, embercsoportok összetartozásáról, egymásrautaltságáról, közös érdekéről van szó • szociológiai szakkifejezés: jelentéstartalmi változások alakulása • szociálpszichológiai zsargon: így jelölhet többféle társadalmi képződményt, mely embereket kapcsol egymáshoz, és valamilyen közös ügyhöz.

3. A társaktól való megfosztottságnak vannak biológiai jelei is. Ha az egyén nem kap ingert leépülési folyamat kezdődik el. / inger éhség/ • Az agytörzs retikuculalo aktiváló rendszere, az agysejtek sorvadni kezdenek. • Öngyilkos csecsemők • Később az inger-éhség elismerés-éhséggé alakul • Érintés alakulása felnőttkorban - valamilyen fizikai kontaktusba kell lépni a másikkal • Szóbeli simogatás-----szemkontaktus (Eric Berne: Emberi játszmák)

4. Társas érintkezés bármilyen formája jobb, mint a semmilyen : alkoholista férj, brutális szülő, patkánykísérlet • A. Maslow szükséglet piramisa

5. A közösség, mint szociológiai műszó a XX.sz. második felében alakult. • Hobbes: „ bellum omnium contra omnes „ • „mindenki harca mindenki ellen „

6. Durkheim: 1893 mechanikus és organikus szolidaritás gondolata • F. Tönnies: társadalom = mechanikus sz.közösség = organikus sz. • Tönnies közösségparadigmája a falu volt, amelyben az embereket ismerősi és rokoni szálak fűzik össze, a lakóhely a közös problémák és érdekek sokasága, ahol a vallási szokások és tradiciók mereven élnek

7. Társadalom példája a VÁROS • a normatív rendet a intézmények, szervezetek tartják fent • anonimitás • emberek közötti minimális kapcsolat

8. Az empirikus szociológia kutatások eredményeként / amikor felismerték a kiscsoportok, a család, az intim kapcsolatok jelentőségét/ a közösség fogalma egyre koncentrikusabbá vált.

9. Közösség fogalmának mai értelmezése • A társadalmi élet szervezettsége, és az ezen belül kialakult formális és informális emberi relációk rendszere, melyben az ember magánéletét éli, szabad és munkaidejét tölti. • Lélektani, érzelmi összetartozás jellemzi.

10. A közösség több szempontból különbözik az egyéb társas kötelékektől: • Választható / voluntáris /, de a választás korlátozott, mivel egy életközösségi formához, lakóhelyhez anyagi, társadalmi feltételek, családi hagyományok köthetik az egyént. / sz.e. változtatás nem egyszerű/ • Lakóhelyi közösség-az egyén ezen belül van otthon, rokoni, baráti viszonyok, a köz. ezen a szinten nem azonos az intim kapcsolatokkal, általában ezen belül alakul párválasztás kérdése

11. 3. Szabadidő eltöltése és a magánélet része- ilyenkor a közösség nem hivatalos funkciót tölt be. Közvetett közeg- az egyén döntésétől függ, hogy milyen módón és mértékben involválódik a közösség életébe. / teljesen visszavonul vagy aktív részese / A közösség bizonyos fokig képes kompenzálni az intim kapcsolatok, a családi kör hiányát, ilyenkor a magánélet elsődleges terévé lép elő. A k.-gel való viszonyt befolyásolják a család és más közeli kapcsolatok / rokonság, gyerekek /-a k.gel való érintkezés gyakoribb.

12. 4. A közösség, mint a társadalomhoz való kapcsolódás alapja: Nem az egyedüli kapcsolódási pont- munkahely Itt valósulnak meg a különféle szolgáltatások, itt találkozik a társadalmi munkamegosztás rendszerével. Pl. Egészségügyi alapellátás, gyermekgondozás, oktatás, szórakozás

13. 5. Lakóhelyi közösség: értékek, magatartásszabályok, viselkedésminták, melyekhez az egyén akaratlanul és észrevétlenül is igazodik. Minél hosszabb időt tölt valaki közösségben annál jobban szervülnek személyiségében a közösség jellegzetességei.

14. Közösség lehet: lakóhelyi munkahelyi családi baráti „érdek”

15. Közösség típusai A típusok a társadalmi fejlődés különböző állapotait, fázisait tükrözik. • Falu - legősibb közösség, emberek külön házakban laknak, de egymáshoz térbelileg nagyon közel, szomszédsági és ismerősi viszonyok nyomasztó is lehet! sajátos kultúra, ebben a kultúrában nőttek fel és ezt is továbbítják.

16. Nagyközség: Szomszédsági viszonyok, és lokális kultúra hatásai erősek Ismerősi kapcsolatok korlátozottabbak A formális kapcsolatok többrétűek Kisváros: Lakosok anonimitása nagyobb Nem azonosíthatók a nyilvános helyen megfordulók Köszönés nem feltétlen velejárója a találkozásnak

17. Nagyváros: Többrétű, a legnagyobb, legmodernebb városok külső kerületei is falusias jellegűek. Ahogy egyre haladunk befelé úgy ölt városi jelleget. Nincs sem szomszédsági, sem ismeretségi viszony Kapcsolatok keletkezésének helye az iskola, a munkahely Lokális kultúra csekély, családi szinten igyekeznek őrizni Régi típusú építmények lehetővé tehetik a kultúra őrzését egy ideig Lakások kicsik, a személyes szükségletek kielégítése óhatatlanul lehet konfliktus forrás, ill. elkerülhetetlenné teszi a találkozást másokkal.

18. A társadalmi, gazdasági változások befolyásolják a kapcsolattartást 1950-es évek jóslata: Amerikai vizsgálatok, lokális élettér megszűnik és valami új emberi tartalomtól megfosztott szervezeti keretek alakulnak. rideg, cél racionális városi életforma alakul. NEM, sőt 1970-től emberi relációk erősebbek lettek ember reménytelenül társas lény

19. A társdalomban érvényesülő folyamat, hogy az emberek mobilitása, és izolációja fokozódik, a kapcsolatok élesen szétválnak • Személyes • Intim • Családi • Formális relációkra / iskola, munkahely / Megszűnőben vannak a szomszédsági, ismerősi viszonyok Nagy a térbeli, és rangbeli mobilitás.

20. probléma: A közösségi formák felbomlása, ill. átalakulása a közösség kompenzálófunkciójának elmaradásában mutatkozik be. Az egészségi vagy szellemi hátránnyal bírok csak vérségi kapcsolataikra számíthatnak, ha ezt elvesztik magukra maradnak.

21. Ilyenkor csak a társadalom különböző intézményeire számíthatnak: idősek otthona nevelőintézet csecsemőotthon

22. A közösség pszichológiai funkciói • 1. Az identitás és a társadalmiönbesorolásalapja / amit a k. gondol az egyénről, közösség szokásait átveszi, pszichés atmoszféra ahogy visszatér a szülőhelyére / • 2. Sajátos szerep a gyerekek számára Önállósodik és először találkozik idegenekkel

23. 3. Társadalmi kontrollfunkció: Nincs egyedül, viselkednie kell, a sz. vagy ismerős jelenléte nagyobb befolyást gyakorol rá. 4. Interperszonális visszajelzés igénye: Közvetlenül kapja a visszajelzéseket-dicséret, megrovás „ megszólás”

24. 5. Megjelenik a nem specifikus kommunikáció igénye: A kapcsolatok kedvéért beszélünk, nem érdekből Pl. pszeudodialógus az időjárásról „ Hogy vagy? „ 6. Információs igény: Megtudni valamit a másikról

25. 7. Referenciacsoport: Azokhoz az emberekhez viszonyítjuk magunkat akik számítanak nekünk / formálisan, informálisan / 8. Baráti kapcsolatok forrása: Serdülők referencia csoportjai, Deviancia 9. Kölcsönös és segítő relációk forrása: Elsősorban szomszédsági viszonyok keretében alakul ki, próbálja kompenzálni az intim szféra zavarát

26. 10. párkapcsolatok alakulása: „ propinkvitás „-térbeli közelség 11. Politikai aktivitás kerete: Közös érdekek, érdekérvényesítés. 12. Túlélés lehetősége: Börtön, koncentrációs tábor, luxus hajó -egészséges közösségi életforma- döntések, információ áramlás, informális kötődések

27. Közösség gyógyító ereje Kommunikációs, és érzelmi szükségleteket elégít ki. Elemi ingerigény jelentős. Társadalmi ingerigény „respiratórikus „. Másik ember jelenléte ösztönöz, sokféle cselekvést facilitál. A másikkal való kapcsolatba lépés a belső önszabályozás eszköze is, „ viselkednünk „ kell.

28. Elfogadás, és elismerés vágya, az emberi kapcsolatok szabad fejlődését, támaszt és védelmet remélhet az, akit a közösség elfogad. Identitásunk meghatározásához a közösség nélkülözhetetlen, az egyén annál védettebb minél több közösségbe tartozik. A legfőbb gyógyító eszköz a kiscsoport.

29. Nem pszichológiai kontextusban, hanem személyes ismerettség alapján közvetlen kommunikáció-egyén önmagát adhatja kötödés Vallás, munkahelyi informális csoport, lakóközösség, Terápiás közösség módszere-adott gyógyító intézmény veszi át Veszély: gyengítik a természetes közösségi viszonyokat / szeparálnak / .

30. Konstruktív beavatkozás a közösségbe • A közösségek lélektanával többet kellene foglalkozni. Pl. képzések-segítő szakmák képviselői, közösség létrehozása hogyan történik • A közösségeket intézményes módon újraalakítani, de a mesterségesen létrehozott közösségnek utánoznia kell a természeteset.

31. pl. fejlesztő pedagógia – probléma esetén nem az a megoldás, hogy az egyént kiemelik a közösségből, hanem természetes környezetében kell segíteni rajta. Később úgyis oda kerül vissza. pl. beteg vadállatok 3. Saját létjogosultságát egyik segítő sem igazolhatja.

32. Irodalomjegyzék • Gerevich József: Közösségi mentálhigiéné, Budapest, 1997. • Buda Béla: A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései, Animula Kiadó, Budapest • Eric Berne: Emberi játszmák, Háttér Kiadó, Budapest, 1984.