1 / 24

Gyires Béla és a debreceni informatika oktatás

Gyires Béla és a debreceni informatika oktatás. Gyires Béla Zágráb, 1909. március 29. -Budapest, 2001. augusztus 26.) . Gimnáziumi évek. Pázmány Péter Tudományegyetem. hallgatója 1928-1933. Jordán Károly. Rados Gusztáv. Fejér Lipót. Publikációk. Munkássága. 1941: egyetemi doktor

val
Download Presentation

Gyires Béla és a debreceni informatika oktatás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gyires Bélaés a debreceni informatika oktatás

  2. Gyires Béla Zágráb, 1909. március 29. -Budapest, 2001. augusztus 26.)

  3. Gimnáziumi évek...

  4. Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója 1928-1933.

  5. Jordán Károly Rados Gusztáv Fejér Lipót

  6. Publikációk

  7. Munkássága • 1941: egyetemi doktor • 1953: a matematikai tudományok kandidátusa • 1962: a matematikai tudományok doktora • 1987: az MTA levelező tagja • 1990: az MTA rendes tagja

  8. Munkássága • 1952-től: tanszékvezető • 1958-74: • a Matematikai Intézet vezetője • 1966-69: • a KLTE TTK dékánja

  9. Kitüntetések, elismerések 1980: Állami díj 1980: NJSZT tiszteletbeli tag 1982: TIT tiszteleti tag 1984: Pro Universitate 1985: Bugát Pál emlékérem 1987: KLTE TTK emlékérem 1988: MTESZ emléklap 1992: MTT tiszteletbeli tag 1994: Hatvani István díj 1994: Professor emeritus 1996: DAB plakett 1996: KLTE díszdoktora 1997: Debrecen díszpolgára

  10. Gyires Béla Rényi Alfréd Valószínűségszámítás, statisztika a tudományegyetemen ...

  11. Az informatika oktatás kezdetei • 1963 - Jékel Pál és Tar László az MTA Számítástechnikai Laborban M3 • Megindul az elméleti képzés matematika-fizika szakos és matematikus hallgatóknak • 1967 – Megalakul a Számolóközpont Vezetője: Jékel Pál

  12. egy-bites soros (szekvenciális) aritmetikai egysége volt, így nem csoda, hogy egy másodperc alatt csak 1500 fixpontos összeadást tudott elvégezni; 8 kiló-szavas (1 szó 39 bit) dobmemória volt az operatív tár, mely » 38 Kbájtnak felel meg. 2 db 128 szavas [~ 1,2 Kbájt] ferritgyűrűs blokk Az ODRA 1013 korszak

  13. Az ODRA 1013 programozása • Operációs rendszere nem volt, minthogy hiányzott még a megszakítási rendszer; • gépi-kód (az utasításokat oktális számsorokkal kellett leírni!), 1+1 címes utasítással (az első cím az egyik operandust adta meg, a másik címen a következő utasítás volt megadva); • speciális assembler; • autókód (MOST-1, MOST-F); • felhasználói programok, melyek bináris lyukszalagokon voltak.

  14. 32 kiló-szavas (1 szó 24 bit) [» 96 Kbájt] ferritgyűrűs operatív memória; 4 db 64 kiló-szavas fix dob háttértár [össz kapacitás ~ 768 Kbájt] (1972-től). Vezérlő pult; konzol írógép (ROBOTRON) a gép irányítására, de be/kimenethez is használni lehetett; 8 csatornás lyukszalagos be/kimeneti egység; 80 karakter széles (DATA PRODUCT) sornyomtató; 1972 ODRA 1204

  15. Az ODRA 1204 programozása • Vezérlõrendszere nem volt, különbözõ kezelõprogramokat kellett használni, melyek bináris lyukszalagon voltak, ezek bevitele a memóriába a BINO elnevezésû fixen beépített bináris beolvasóval történt; • az utasítások végrehajtását mikroprogramok generálták, melyek 512 szavas (1 szó 33 bit) fix tárban voltak; • assembler (JAS); autókód ( MOST-2); algoritmikus nyelvek (Algol-1204, FORTRAN); • a programok lyukszalagra rögzített szövegét különbözõ kezelõ (kétlépcsõs fordító) programokkal közvetlenül a memóriába, vagy bináris szalagra fordítottuk, s a futtatáshoz is szükség volt úgynevezett segédprogramok (PP) bevitelére (I/O eljárások, függvények, eljárások).

  16. A Számítástudományi Tanszék alakulása Az 1971/72-es tanévben a KLTE TTK hallgatói már 25 szemeszteróra előadás és 46 szemeszteróra gyakorlat számítástechnikai képzést kaptak, melynek jó része a számítógépeket is terhelte. Így 1972-ben már szükséges volt egy önálló tanszéket, a Számítástudományi Tanszéket létrehozni

  17. Kátai Imre Kalmár László Gyires Béla 1972 Tudományegyetemi programozó matematikus szakok alapítása ...

  18. 2004 Informatikai Kar • 5 tanszék • Jelenlegi hallgatói létszám: ~1500 • A 2005/06 tanévre felvett hallgatók száma: • PTI 102 • MI 107 • PTM 128 • Gyires Béla Informatikai Napok

  19. Köszönöm a figyelmet

More Related