a nevel st rt net mint tudom ny n.
Download
Skip this Video
Loading SlideShow in 5 Seconds..
A neveléstörténet mint tudomány PowerPoint Presentation
Download Presentation
A neveléstörténet mint tudomány

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 34

A neveléstörténet mint tudomány - PowerPoint PPT Presentation


  • 56 Views
  • Uploaded on

A neveléstörténet mint tudomány. Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet 1. előadás.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'A neveléstörténet mint tudomány' - tuyen


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a nevel st rt net mint tudom ny

A neveléstörténet mint tudomány

Nevelés- és művelődéstörténet, Pedagógiai problématörténet

1. előadás

slide2
„Hogy mire jó a történettudomány? Mi a „haszna”? Valami kell, hogy legyen, mert nem szeretném azt hinni, hogy egész életemben fölösleges dolgot műveltem. Úgy gondolom, a múlt ismerete annyira természetes és általános igény, hogy nem is érdemes bizonygatni a létét. Nem szívesen képzelek el olyan társadalmat, amelynek tagjai nem törődnek sem az elődeikkel, sem az őket körülvevő tárgyak és intézmények eredetével. Akik a romok helyére új épületet emelnek, de hogy a rom maga mi volt, az közömbös számukra. Egy ilyen Huxley-féle világ iszonyú volna. Mármost ha megvan ez az igény, akkor végül is a mi dolgunk, történészeké, hogy kielégítsük, tehát szükség van ránk és a munkánkra.” (Engel)
mi a t rt nelem
Mi a történelem?
  • A történelem az a szellemi forma, amelyben egy kultúra számot ad magának a múltjáról.
  • A történelem az időben mozgó emberekről szóló tudomány.
  • A történelemtudomány tárgya a múlt, produktuma a történelem
  • A múlt az egész emberiség egész története, minden, ami megtörtént az emberi lénnyel, környezetével, kapcsolatukkal.
  • Ez a totalitás nem ragadható meg.
slide4
„A neveléstörténet ismerete minden művelt embernek, de különösen a leendő tanároknak és tanítóknak szükséges. Ha nem tudjuk azt, hogy elődeink miképpen intézték a nevelés dolgát, és hogyan gondolkoztak felőle, ismeretlenek előttünk azok az okok és tényezők, melyek a mai nevelő eljárásunkat megérlelték. A célmeghatározások és alkalmazásaik, az elvek és eljárásmódok, melyek a múlt nemzedékek nevelésében uralkodtak, még ha tévesek is, tanulsággal szolgálhatnak nevelő és tanító tevékenységünk számos mozzanatában, felvilágosíthatnak a helyes útról, a helyes eszközökről, a helyes módszerekről, s óvatosságra inthetnek a nevelésügy újításaival, főleg jelszavakkal, és kísérletezésekkel szemben.” (Fináczy 1906)
alapfogalmak
Alapfogalmak
  • Enkulturáció: a kultúra elsajátítása kultúra nélkül az emberi élet elképzelhetetlen, ezért az ember számára létfontosságú ez a tanulási folyamat.
  • Szocializáció: kompatens társadalmi lénnyé válás, folyamat, mely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy a különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak.
alapfogalmak nevel s
Alapfogalmak - Nevelés
  • „Nevelés alatt azokat a cselekvéseket értjük, amelyek által az emberek megkísérlik más emberek lelki diszpozícióinak bonyolult rendszerét valamely tekintetben tartósan javítani, vagy az értékesnek ítélt összetevőket megtartani, ill. a rossznak ítélt diszpozíciók létrejöttét megakadályozni.” (Brezinka 1978 In: Németh A)
  • A nevelés tudatos, tervezett, szervezett, célorientált személyiségformáló tevékenység, amely rendszerint szakszerűen kiképzett nevelők irányításával és általában sajátos intézményi keretek között zajlik.
alapfogalmak nevel s 2
Alapfogalmak – Nevelés 2.
  • A nevelés olyan célra irányuló, szervezett hatásrendszer, amely egyének és csoportok fejlesztését szolgálja, s amelyben az ember saját tevékenysége által elsajátítja a társadalmilag, történelmileg felhalmozott tapasztalatokat, kibontakoztatja legjobb adottságait, hajlamait. A nevelés a társadalmi lét velejárója, örök kategória. A nevelés a társadalom viszonyai által meghatározott, s e viszonyok változásaival együttjáró specifikus jegyeket hordoz magában, ezért a nevelés történelmi kategória is.
a nevel s mint t rt neti kateg ria
A nevelés

eszményei

céljai

feladatai

intézményei

eszközrendszere

lehetőségei

eredményei

folyamatosan változnak térben és időben.

A nevelés milyenségét determinálják:

a kor

a nép

a civilizációs sajátosság

a hagyományok, a kultúra, a szokások

a társadalmi állapotok

A nevelés mint történeti kategória
mi a nevel st rt net
Mi a neveléstörténet?
  • A neveléstörténet az a diszciplína (tudomány), amely feltárja a nevelés történeti, fejlődési folyamatát, s az e folyamatban érvényesülő összefüggéseket, törvényszerűségeket.
a nevel st rt net tudom ny nak kialakul sa
A neveléstörténet tudományának kialakulása
  • 17-18. század: neveléstörténeti tárgyú munkák megjelenése (Conringot, Mangelsdorf, Rumkopf, Raumer, Schmid)
  • De mint diszciplína csak a 19. század elején alakult ki (Browning)
a magyar nevel st rt net kialakul sa
A magyar neveléstörténet kialakulása
  • A legelső magyar neveléstörténeti munkák a XVIII-XIX. század fordulóján keletkeztek. (Molnár János, Beély /Briedl/ Fidél József, Pauer János)
  • A XIX. század végén és a múlt század elején alkotott Lubrich Ágost, Kiss Áron, Békefi Remig, Fináczy Ernő.
  • A közelmúlt neveléstörténészei: Vág Ottó, Zibolen Endre, Vaskó László, Bajkó Mátyás, Tóth Gábor, Köte Sándor.
  • Napjaink kutatói: Mészáros István, Kelemen Elemér, Pukánszky Béla, Németh András, Szabolcs Éva, Mann Miklós, Füle Sándor, Mikonya György, Kéri Katalin, Bollókné Panyik Ilona, Fehér Erzsébet…
a nevel st rt net t rgya
A neveléstörténet tárgya
  • A neveléstörténet vizsgálja és bemutatja:
  • a nevelés, oktatás gyakorlatának történetét, amely a nevelőmunka módszereinek, eljárásainak koronként és társadalmanként változó hagyományait foglalja össze;
  • a nevelés, oktatás intézményrendszerét, amely feldolgozza az intézménytípusok és az intézményrendszerek kialakulását, fejlődését;
  • a neveléspolitikai, oktatáspolitikai törekvéseket, amely foglalkozik a közoktatáspolitika tartalmával és irányításának kérdéseivel.
  • a nevelési elméleteket, a neveléstudomány történetét, nevelési nézeteket, pedagógiai irányzatokat.
a nevel st rt net feladata
A neveléstörténet feladata
  • A mindenkor megvalósuló pedagógiai gyakorlatot és a pedagógiai gondolkodók megállapításait elemzi, felfedi a nevelés történetének összefüggéseit, törvényszerűségeit;
  • Segít megérteni a jelenleg megoldásra váró feladatok előzményeit;
  • Segítséget ad ahhoz, hogy a múlt értékes gondolatit, törekvéseit a mai szükségleteknek megfelelően átalakíthassuk, felhasználhassuk;
  • Segít, hogy a túlhaladott gyakorlattal tudatosan szembeszállhassunk;
  • Megmutatja a fejlődés irányát;
  • Bemutatja kiemelkedő pedagógusok életét, munkásságát
a nevel st rt net haszna
A neveléstörténet haszna

A neveléstörténet szükséges a neveléstudományok értelmezéséhez, mert minden pedagógiai diszciplína esetében elengedhetetlenül szükség van történeti dimenzióra

A nevelés múltjának tanulmányozása megkönnyítheti a jelen megértését és kiinduló pontja lehet a nevelés rendszerének kidolgozásához.

a nevel st rt net fogalm nak rtelmez sei
A neveléstörténet fogalmának értelmezései
  • hagyományos értelmezés: az intézményes neveléssel összefüggő elméleti és gyakorlati tényezők kutatását végzi
  • újabb értelmezés: a kutatási területet kiterjeszti az intézményekben folyó nevelésen túlra is (pl. családi nevelés).
a t rt net r s s a nevel st rt net kapcsolata
A történetírás és a neveléstörténet kapcsolata
  • A szellemtörténeti hagyományok hatása:
    • Leopold von Ranke
    • historizmus
    • tényszerűség: történelmi tények felsorolása és rendszerezése → a múlt eseményei megérthetők , megmagyarázhatók
    • módszertani racionalitás: forráskritika
slide17
Multidiszciplináris szemléletmód hatása:
    • Annales – kör: erőteljes gazdaság-, társadalom- és kultúrtörténeti orientáció
    • szociológia hatása
    • mentalitástörténeti szemléletmód: Philippe Ariès, Norbert Elias
  • Társadalomtörténeti szemléletmód hatása:
    • kiemelt szerepet kaptak a mindennapi élet apró eseményei, a hétköznapi emberek  mikrotörténeti kutatások
a posztmodern nevel s t rt net r s szabolcs va
A posztmodern nevelés-történetírás (Szabolcs Éva)
  • Nem létezik egyetlen tudás, nem lehet egyetlen történetben elmagyarázni a világot, az embert, a társadalmat.
  • A történeti megismerés különbözik a természettudományos megismeréstől:
  • a múltbeli események nem ismerhetők meg úgy, ahogy a jelen események
  • a történeti események egyediek
  • a történeti cselekvők szabad akarattal rendelkező egyének
slide19
Magyarázat helyett megértés
  • A múlt és forrás kapcsolata:
  • múlt valósága ≠ forrás
  • múlt reprezentációja ≠ forrás
  • „A” történelem helyett történetek: a múlt egyedül érvényes reprezentációja helyett értelmezések
nevel st rt neti csom pontok
Neveléstörténeti csomópontok
  • Tradícionalizmus és az intézményes nevelés
  • Ókori klasszikus görögség és a rómaiak
  • A keresztény szemléletű nevelés kialakulása
  • A világi oktatás kiszélesedésének korszaka: reneszánsz és humanizmus
  • Reformáció és ellenreformáció pedagógiája
slide21
Pedagógiai realizmus: Comenius, Apáczai
  • Pedagógiai naturalizmus – a felvilágosodás
  • Pedagógiai neohumanizmus: Pestalozzi, Tessedik
  • A XIX. század pedagógiája: a pedagógia tudományos megalapozása
  • A XX. század: a sokszínűség
szempontok
Szempontok
  • Történeti háttér
  • Az adott korszak gyermekképe
  • Családi nevelés
  • Az intézményes nevelés: az oktatás tartalma, módszere
  • A pedagógus
  • Gondolkodók a nevelésről, források
  • Elsősorban nyugat-európai és magyar hangsúly
diakr n s szinkr n szeml let a nevel st rt netben
Diakrón és szinkrón szemlélet a neveléstörténetben

Neveléstörténet: a tágan értelmezett művelődéstörténet keretei között, diakrón és szinkrón szemlélet együttes érvényre juttatásával vizsgálható eredményesen.

diakr n szeml let
Diakrón szemlélet

Diakrón: kronologikus, időrenben haladó vizsgálati mód. Probléma: korszakolás nehéz: a világ különböző területei eltérő fejlődési ütem; különböző kultúrák időfelfogása más lehet (pl.: lineáris, ciklikus, spirális, párhuzamos idősíkok stb.); a történettudományban használatos korszakhatárok nem jelentik feltétlenül a neveléstörténeti korszakhatárokat.

szinkr n szeml let
Szinkrón szemlélet

Szinkrón: összehasonlításon alapuló, problématörténeti szálakat (pl.: a lánynevelés, a fegyelmezés, a taneszközök, a tanári szerep története stb.) kiemelő vizsgálata. Fontos területe a hatásvizsgálat.

a nevel st rt net vizsg l d si ter letei
A neveléstörténet vizsgálódási területei
  • A nevelési – oktatási intézmények története: Óvodatörténet, iskolatörténet, gyógypedagógiai intézmények története
  • A családi és intézményen kívüli nevelés története
  • Nevelési ideák, eszmények, elméletek története
  • Problématörténet
  • Gyermekkor-történet
  • Nevelésügyi helytörténet
  • Összehasonlító neveléstörténet
a nevel st rt net differenci l d sa
A neveléstörténet differenciálódása
  • A neveléstörténet komplex tudomány, önálló tudományterületei alakultak ki: 1. Oktatástörténet 2. Tantervtörténet 3. Tankönyvtörténet 4. Gyermekkor-történet 5. Testneveléstörténet 6. Nőnevelés története 7. Szakképzés története 8. Pedagógusképzés története
a nevel st rt net helye a tudom nyok rendszer ben
A neveléstörténet helye a tudományok rendszerében
  • 1. a pedagógia szaktudománya
  • 2. a pedagógia segédtudománya
  • 3. a pedagógia határtudománya
  • 4. a történettudomány része
  • 5. a művelődéstörténet része
  • 6. a társadalomtörténet része
  • A neveléstörténet része a neveléstudományt alkotó diszciplínák rendszerének, mert pedagógiai jelenségeket vizsgál történeti módszerekkel.
a nevel st rt net interdiszciplin ris kapcsolatai
A neveléstörténet interdiszciplináris kapcsolatai
  • A neveléstörténet több tudomány kutatási eredményeit felhasználja:
  • Történeti tudományok: filozófiatörténet, gazdaságtörténet, társadalomtörténet, művelődéstörténet, irodalomtörténet, tudomány- és technikatörténet, sporttörténet, írástörténet, vallástörténet, családtörténet
  • Pszichológia és résztudományai
  • Szociológia, etnográfia, archeológia, múzeológia, bibliográfia, antropológia
a nevel st rt net forr sai
A neveléstörténet forrásai
  • Forrás: minden olyan múltból fennmaradt emlék, amely lehetővé teszi a múltbeli élet rekonstruálását. A múlt megismerésének eszköze.
a forr sok lel helyei
A források lelőhelyei
  • Levéltárak: Magyar Országos Levéltár: www.natarch.hu; országos, megyei, egyházi
  • Könyvtárak: Országos Széchényi Könyvtár: www.oszk.hu, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Országgyűlési Könyvtár, Országos Pedagógiai Könyvtári és Múzeum: www.opkm.hu
  • Virtuális könyvtárak: www.mek.iif.hu
  • Múzeumok, képtárak, művészeti gyűjtemények
  • Hang- és filmtárak
felhaszn lt irodalom
Felhasznált irodalom
  • Kéri Katalin: Bevezetés a neveléstörténeti kutatások módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest, 2001.
  • Németh András – Szabolcs Éva: A neveléstörténeti kutatások főbb nemzetközi tendenciái, új kutatási módszerei és eredményei – in: Báthory zoltán – Falus Iván szerk.: Tanulmányok a neveléstudomány köréből- Osiris, 2001. 46-76.
  • Géczi János: A neveléstudomány történeti dimenziói – Új Pedagógiai Szemle 2002/2. 70-78.