Urban Audit

1. Urban Audit Az egységes városstatisztikai adatbázis

2. A városi statisztika felértékelődése • A nagyvárosok az elmúlt fél évszázad során a társadalmi gazdasági folyamatok hatására átalakultak, körülöttük agglomerációk, városegyüttesek jöttek létre. A település-hálózat e kiemelten fontos elemeit azonban továbbra is a népesség és a termelőeszközök jelentős koncentrációja jellemzi. • Az Európai Unió döntéshozói felismerték, hogy a városok jelentősége az egységes Európa szempontjából rendkívül nagy. Sem a területi különbségek mérséklése, sem pedig bizonyos gazdasági, társadalmi problémák kezelése nem lehetséges a városok helyzetének megismerése nélkül. • Ennek ellenére nem rendelkeztek olyan városi adatbázissal, amely az európai városok adatait a területi politikák kialakításához szükséges szerkezetben, összehasonlítható formában tartalmazta volna.

3. Az adatgyűjtés kezdetei • 1997-ben fogott hozzá az Eurostat az egységes mutatórendszer kimunkálásához. • 2001-ben elkészült az Urban Audit I. adatgyűjtése. • Döntés a folytatásról, az Urban Audit II. adatgyűjtési programról. • 2003-2004 Az Urban Audit II. adatgyűjtés, melyet az 1990-2001 közötti adatok „Historical data” gyűjtése egészített ki. • 2006. október 15. Az újabb adatgyűjtés elindulása.

4. Az adatgyűjtés célja Olyan adatbázis létrehozása, mely: • Alkalmazkodik a döntéshozók igényeihez, • Egységes szerkezetű, • Hosszú idősort tartalmaz, • Területi, időbeni összehasonlításra alkalmas.

5. Hogyan biztosítják az összehasonlíthatóság kritériumainak teljesülését? • A városokat azonos szempontok szerint választották ki. • Az adatgyűjtés meghatározott területi elvek szerint készül. • A mutatókat egységes rendszer szerint alakították ki. • Az adatgyűjtés egységes módszertan alapján történik.

6. Az adatgyűjtésben résztvevő városok kiválasztása A kiválasztás alapelvei: • Népességnagyság (100 ezer fő feletti) • A városnak az adott ország település-hálózatában betöltött szerepe • Egyéb szempontok

7. Magyarországon résztvevő városok Az Urban Audit-ban 2003-tól résztvevő városok: • Budapest • Miskolc • Pécs • Nyíregyháza Az Urban Audit-ban 2005-től résztvevő városok: • Debrecen • Győr • Kecskemét • Szeged • Székesfehérvár

8. Az adatgyűjtés területi szintjei • Kernel • LUZ (agglomeráció) • City (városmag) • SCD (városrészek) • SCD1 (kerület) • SCD2 (városkörzet)

9. A jelenleg gyűjtött adatok köre

10. Az adattartalom változása Az adatok köre változott, ennek okai: • Változólista racionalizálása • Társadalmi változások • A rendelkezésre állás alacsony szintje

11. Az adatgyűjtés szervezeti modellje és minőségbiztosítási rendszere Urban Audit adatbázis ADATELLENÖRZÉS 2. szintje Adatátadás ADATELLENÖRZÉS 1. szintje Adatátadás

12. Az adatgyűjtés nehézségei • A kért adatok egy része csak a népszám-lálások alkalmával áll rendelkezésre. • A módszertanban még mindig fellelhető különbségek, nemzeti sajátosságok. • A megfelelő területi szintre a kért adatok nem állnak rendelkezésre. • A változók bevezetése néha megelőzi az Uniós szabályozás hatályba lépését.

13. Felhasználók: Uniós és kormányzati döntéshozók Kutatók, diákok Vállalkozások Felhasználási terület: Döntéshozatal Pályázatok, fejlesztési javaslatok Tudományos kutatás Telephelyi döntések Egyéb Az adatbázis felhasználói és a felhasználás területei

14. Az Urban Audit adatbázis elérése és használata Eurostat • http:\epp.eurostat.ec.europa.eu Urban Audit • http:\urbanaudit.org

19. Köszönöm a figyelmüket!